Nekem a konténeres olvány, júliusi kiültetés után- talán a legrosszabb időpont, de ekkor tudtam csak megoldni, október végén mérve szűken 2méteres hajtást hozott. Azt hiszem nagyon megérte! :-)
"...olyan helyre kerül majd tervem szerint, ahol a szőlőbetegségek nem jelentenek túl nagy veszélyt..."
Nálam ez igaz minden helyre ahová beférek traktorral+permetezővel!
Hát, én is abban reménykedem, hogy a hűvös is elég lesz neki, és tavasszal szépen beindul majd (ha megmarad, így pár cérnagyökérrel).
Ugye, ez se egy nagy érték, egy direkttermő, de már legalább 7 éve kínlódok az Izabellával, kéregetek innen-onnan vesszőt, és soha nem jön össze. Ami végül megmaradt, nem ette ki semmi, nem nyírta ki apám, az amikor teremni kezdett, rájöttem, hogy nem Izabella, hanem valami Baco Noir-féleség, ami nekem is van, de már mind át van oltva... Úgyhogy szeretném, ha végre ez megmaradna.
Úgy látom, nem csak kinézetre hasonlít az Othellóra, hanem ugyanúgy szereti a lisztharmat is. Mindegy, olyan helyre kerül majd tervem szerint, ahol a szőlőbetegségek nem jelentenek túl nagy veszélyt.
Szerintem is itt az a lényeg, hogy betegségeknek ellenálló legyen, mert az állandó magas páratartalom majd ad neki.
Mondjuk, az Eszter korai és ellenálló fajta. A Csabagyöngye még korábbi lenne, meg az elfagyási hajlamát is ki lehetne így küszöbölni, de azt viszont nagyon szereti a peronoszpóra.
Dr. Bakonyi László is fólia alatt neveli a konténeres szőlőit és azokat a fajtákat, amikkel piacra megy. Hetekkel előbb érik neki, de jóval fogékonyabbak így a betegségekre, kórokozókra.
Így még nem próbáltam, de éppen valami hasonlóra készülök. Olvastam, hogy a belgák melegházban nevelve elérik, hogy a csemege szőlőjük jóval korábban érik, mint szabadban. Nekem a télikert mellett van egy olyan 'lépcsőházam' amelynek a fele, annak ellenére, hogy gyakorlatilag a házban van, az eredeti 'termett-föld'. Szóval nincs semmi változtatva rajta az eredeti talaj. Ebben az évek során nőtt már fügefa (a gyümölcse a lépcsőre potyogott, ráléptünk, csúnya volt - kivágtam), fagyérzékeny délszaki ciprus (gyönyörű kékezüst volt, de túlnőtt - kivágtam. Most egy citrom él ott és mellette télen ott telelnek a mediterrán növények, + mályva, begónia, gulán stb.
Arra gondoltam, hogy ültetnék oda egy szőlőt is. Akkor ugye az egész télen fagymentes helyen lenne és várakozásom szerin, mivel ott hamarabb 'tavaszodik' hamarabb meg is indulna, később hamarabb érne. Valami amúgy is korai csemege szőlőre gondoltam, érdekes lenne ugyanis a földieper leérése után egyből érett szőlővel folytatni a gyümölcsevést. Ugyan nem tudom, hogy melyik fajta fejezi be korán a nyugalmi állapotát és hajlandó az én kedvemért hamar megindulni.
Ha van valakinek javaslata, vagy ilyentén tapasztalata, szívesen veszem.
Idén ültettem konténeres oltványt, Montenegró tengerparti térségében. Szépen fejlődik minden tőke. Múlt héten metszettem meg a növényeket a kertben, így a szőlőt is. A Zala levelét levitte a lisztharmat, de a néró és az "eszter" még szép lombos volt. Pl. aa rózsa még virágzott. Nagy fagyok erre nincsenek (a jegecske, muskátli legtöbb télen kitelel a kertben), de a szőlő mégis terem. Szerintem nálad is van egy hűvösebb, fényszegényebb periódus, tehát gondolom ezt betudja a növény "télnek"! Na de nem több hektárról van szó, majd kiderül jövőre...
Próbált már valaki úgy átteleltetni szőlőt hűvös helyen, hogy megmaradtak a levelek? Ha sikerült, akkor tavasszal hogy ment tovább? Nem volt gond abból, hogy nem kapta meg a szőlő a hideghatást?
Konkrétan:
Tavasszal kaptam Izabella vesszőket, eldugványoztam. De a hangyák kirágták a megduzzadt rügyeket, nem hajtott újra egyik sem.
Aztán valahogy ősz elején megtaláltam a maradék 2 szálat a hűtőben, elég rosszul néztek ki. A kinti életben maradásban nem bízva, egy elvágott 2 l-es flakonba tettem. Sokáig nem történt semmi, de végül kihajtott az egyik, aztán lett 4 db nem túl nagy levele. Úgy másfél hónapja behoztam a fűtetlen, de fagymentes üveges előtérbe, azóta ott tartom. Behozatalkor gyorsan és erősen lisztharmatos lett, Topas-t kapott, azóta megvan, bár nem valami szép zöldek a levelek.
Egyszer régen azt olvastam, hogy mérsékelt övi szőlők a trópusokon nem alkalmazhatók, mert nem bírják a hideghatás hiányát. Lehet, hogy elég lesz, hogy éjszakánként lemegy 5 fok környékére?
Annyival egészíteném ki, hogy az 5BB úgy egyáltalán a csemegékkel tud ilyen lenni - legalábbis ezt találtam róla korábban egy tanulmányban. Ezért jobb fajta csemegék alá az 5C vagy 125AA, vagy akár SO4.
Létezik digitális, a FOSS cég harmadik generációs FTIR gépe, a "WindeScan SO2" mindent mér, cirka 30millióért.
Magyarországon a legnagyobb borászatok és borlaborok is a két "kistesót" (OenoFoss illetve WineScan FT120, WineScan) használják (legalábbis a három gép magyar forgalmazója, az agromilk szerint), a szabadként meg csepegtetéssel mérik.
Nyilván ahol pénz van rá, automata titrátort használnak a gyorsteszt helyett (vagy legalább bürettából csepegtetnek) - ez a bejuttatott K-bijodát ml-jét három tizedes pontossággal kijelzi -, de az elv ugyanaz, mint a gyorstesztnél, az indikátor reakcióját mérik az átcsapásig. Egy ilyen automata titrálót 100-120e forintért már meg lehet kapni, ha fontos a nagy pontosság és sok borod van, megéri.
Ja és még annyi, hogy ha normálisan érett volt a szőlő, én biztosan nem cukroztam volna fel 22MM-re. (A bortörvény ugye eleve 19,5 felett nem enged cukrot hozzátenni, de ez házikertben mindegy, csak akkor számít, ha eladod.) Ahogy korábban már volt: vagy nagyon brutál alkoholja lesz, ami mögött nincs elég zamat és sav, vagy édes marad és hát egy édes vörös az ugye egy édes vörös :-)
Ahogy Maci is írta, távolból elég nehéz pontos diagnózist adni (meg nyilván innen a messzeségből a kibicnek semmi sem drága).
A kénezésről és fejtésről: ha egy mód van rá, minél ritkábban fejts, s akkor is inkább zártan (kivéve az első fejtés), hogy ne jusson túl sok oxigén a borba - attól hamarabb elvénül, oxidálódik, végső soron tönkremegy. Nyíltan akkor kell még esetleg fejteni, ha véletlenül túl lett kénezve (50mg/l fölött már kiérződik a kén a borból, de ha csak kicsit magasabb, elég várni a fogyasztással egy-két hónapot) vagy nagyon bezárkózott, s a fejlődéséhez van szükség plusz oxigénre (normál házi körülmények között ez igen ritkán fordul elő).
Normál esetben egy vörösbornál szüret utáni nyárig legfeljebb a harmadik fejtésig jut el az ember (a második fejtésnél, február körül derítve, de a vörösboroknál a derítés valójában el is hagyható). Deríteni meg mindig fejtés után érdemes (a derítőszert fel kell keverni a borban, de az addig leülepedett finomseprőt értelemszerűen nem akarjuk újra felkeverni, örülünk, hogy leülepedett és tisztult a bor), így ez plusz egy fejtés lehet...
Kénezni meg mindig mért érték alapján kénezz: nem drága a kénteszt, ha nem használod sokat, a keményítőoldat kivételével el is tartható jövőre is (a keményítő viszont megromlik, abból legalább évente újat kell venni...)
És ha hosszú távon gondolkodol, mindenképp olvass könyveket. Kistermelőnek szerintem a legjobb még mindig Prohászka Ferenc Szőlő és bor c. könyve. A kénezést miértjét és hogyanját is nagyon érthetően, egyszerűen leírja...
Kéneztem. Minden fejtés utan. Eddig ahogy az elodom szokta csak ugy nagyjabol... Mennyisegetmar nemtudok de utoljara eljott. Valaki kimérni és annak megfelően kéneztem.
Távolról nem nagyon lehet íz és illathibákat megállapítani, ahhoz keress a környékeden hozzáértőt, vagy labort (innen csak találgatni lehet, az meg felesleges). A derítés: idei vörösbort szerintem nem kellett volna még (és ha nincs tervben palackozás, nem is érdemes), de ha már megtörtént, a fejtést csak akkor érdemes megtenni, ha már leülepedett a derítőszer - gyártótól függően 1-2 hét szokott lenni az előírás (legjobb derítési próbát csinálni, az alapján a teljes mennyiségen is megcsinálni). A nyílt fejtéssel óvatosan, ilyenkor már nem szokás, sok oxigént tud felvenni, ami a szabad ként leviszi, aztán a bornak minden baja lehet. A szabad ként különben is figyelni kell.
A jövőre vonatkozva a 22MM-ig felcukrozás teljesen értelmetlen dolog. Az érett zweigelt 18-20MM-et tud, az már bőven elég egy jó borhoz. A 22MM-el két dolog lehet: egyik, hogy lesz egy közel 14,5-es alkoholos borod, ami pont ellentétes a zweigelt jelelgével, a jó ivású, könnyű borral. Ha meg nem megy ki szárazra, akkor a maradékcukor miatt lesznek problémáid, mert ha a kén lemegy, újraerjed, vagy magas kénen tartod, akkor meg ihatatlan.
Sajnálatos módon át kellett vennem a családi szőlőművelést. Mivel ezt eddig csak meglehetősen kis mértékben én műveltem ezért bőven vannak szürke foltok.
Kérdésem a következő. Zweigelt szőlőm van. Áztatva történt a kiforras folyamata 22 cukorfokig kiegeszítve cukor hozzáadásával.
Mindenki szerint beleértve hozzáértőket meglehetősen jo minőségű.
Ellenben ha flakonba töltöm es hűtőbe rakom akkor bizony lesz egy kis fura mellekíze illetve a tavalyi kb 120 liter (fémhordóban tárolt) bornak is van mellekíze(talan hordóíz? !). Tudom lehet sok baja de ha tudnátok tanacsot adni megköszönném! Holnap probalkozol egy levegoztetős fejtéssel deritont is kapott kb 3-4 napja.
Szia! Nálam Teleki5C alanyon van a Szerémi, ernyőművelésben szépen (nem túl bőven) terem. Eddig betegségekre nem volt fogékony (a leírások szerint a peronoszra igen érzékeny), de meglehetősen szellősen van nálam a lomb (kb. 10 hajtás/folyóméter :-) ). Tényleg nagyon finom a bora! Csak ajánlani tudom!
Úgy látom mindenkinek vannak jó néhány próbálkozásai, meglátjuk milyenek lesznek, csak pozitívan mindenkinek. A Szerémi zöldhöz milyen metszés módot használsz? Milyen alanyon van? Keresem, gondolkodok milyen alanyra érdemes őket oltatni. Betegségekre nézve miként viselkedik?
Nagyon sok csemegeszőlőnk van az tény, csak szinte mind nemesítő keze által jött létre. A kecske csecsűeket nevezhetjük régi magyar fajtának, esetleg pécsi szagost. Van Pécsi szőlészeti és Borászati Kutatóintézet honlapja le van írva a fajtagyűjteményben jó néhány Kárpát-medencei fajta, itt lehet csemegézni milyen fajták vannak. Igaz nincs külön megjelölve melyik bor v csemege.
Ezek közül a Szerémi zöld már terem, különleges illatú és zamatú, fajtajelleges bora van, nagyon finom savakkal. Idén szeptember közepén 20MM-es szedtük, nyár elejére kerül forgalomba a bora. (Ez már a harmadik évjárat, bár az elsőből csak 8 palack lett. :-) )
A Mézes szintén hozott már termést, kissé alacsonyabb mustfok, kevésbé savas bor, viszont csemegének nagyon finom, a feleségem kedvence. És korábban (szeptember eleje, idén augusztus vége) érik. Nagyon bőtermő, vissza kell fogni.
Rózsamálit a Somlói Apátsági Pincénél BZoltánék csinálnak szintén kísérletként (pár liter évente), ott Fazekas Tibornak már 5-6 éves tapasztalata van a fajtával, s lassan az eredete is kiderül (úgy néz ki, sikerül genetikus beazonosítást csinálni). Nálam jövőre lesz az első termés belőle, ahogy Sárfehérből is.