Vélekedés szerint ez a mechanizmus már beindult és egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. (Lásd a görög és olasz példát.) - RP: „A dolog lényege az, hogy egy óriási politikai átalakulás kezdetén vagyunk, amiben a periféria országainak a demokratikus szerkezete fel van függesztve. Jelenleg már a döntéshozás az úgynevezett frankfurti csoport kezében van.”
Nem az idősekkel van baj egyátalán. Szerintem irreleváns. A parlamenti "szociális" hálózatot kell lebombázni. Orbánostul, Gyurcsányostul, Vonsátul önkörmányzati vezetőstül végtelenségig sorolhatom stb. Azoknak a ganajtúróknak titulusa minszter, indo-európai gyökerek szerint szolgát jelent nem uralkodót. Ellentétben azzal ahogy tetszelegnek. Nekem herótom van attól, hogy bebetonozott ikonokhoz kötjük a politikát. Hol élünk? Hajbókolunk, mint egy gémes kút. Ez nem uralkodóház...mert gyucsrácsni ezt mondta, mert obráni ezt mondja...ők szolgák a mi szolgáink azt csinálják, amit mi akarunk. Rosszul csinálják megvezetnek, átvernek. MIND! Így van? Akkor menniük kell takarodjon az összes "elit"! De az kevés nekünk is tanulni, fejlődni, szocializálódni kell és egymás teljesítményét elismerni nem fúrni és "átbaszni" ott ahol tudom a másikat, kérész életű örömök reményében.
"2010-ig a rezidensek fizetése a bankvezérekével vetekedett... nyilván..."
Szerencsére mára ezt az anomáliát sikerült megszüntetni. Adjunk hálát ezért (is) az unorthodox gazdaságpolitikának. :-)
"Fél év alatt összesen 60 ezer forintot buktak az oktatásban és az egészségügyben dolgozók az idei adóváltozásokkal - derül ki a statisztikai adatokból. A pénzügyi szférában dolgozók viszont átlagosan 300 ezer forinttal vittek többet haza."
"A pénzügyi szférában előfordul havonta bruttó 3-4 millió forintos kereset is, amiből tavaly 1,5-2 millió, idén viszont már 2,1-2,8 millió forint marad. Vagyis az érintettek fél év alatt 3, vagy akár 5 millió forintot is kaszáltak."
Nem valószínű, de az is egy lehetőség. Viszont ez mindenképpen diktatórikusabbá tenné a mai felállást. Két utat látok (lehet több is, de egyelőre nem látok csak ennyit) az egyik valóban diktatórikus, s a jelenleg hatalmat gyakorlók, illetve az elnyomó eszközöket birtoklók döntésén múlik.
A másik, ami Izlandon történt, s igencsak hallgat róla a nemzetközi és hazai lakájmédia összessége: ott a közösség (azaz a társadalom egésze) megunta politkusaik folytonos árulását, s kezébe vette a sorsát. Bankok államosítva, politikusok bíróság előtt, illetve börtönben, új alkotmányt hoztak létre, amelyet valóban a nép akart, s kirúgták a brit és holland bankokat, mint macskát xarni, akik spekulatív tőkéjükért ácsingóztak.
Felejtsük már el ezeket a 60-as években születetteket - ezekkel van tele a parlament a rendszerváltás óta. Szerintem már elég kárt okoztak! Jöjjenek a fiatalok, generációváltást!
Nem ez lenne az első és nagy valószínűség szerint az utolsó államcsőd kis hazánk történelmében, tehát a magyarság tömeges dezintegrálódása semmiképp nem fog bekövetkezni. Definíció szerint akkor következik be egy (állam)csőd, ha a cég (esetünkben az ország) nem tudja kifizetni a kötelezettségeit. Ez történhet úgy, hogy például az államadósság finanszírozása végett kibocsátott államkötvények ellenértékét nem tudja kifizetni, vagy mondjuk holnaptól Jucika, az APEH-ellenőr nem kap fizetést, mert mondjuk fizetésképtelen az állam és ennek először a közszféra dolgozói isszák meg a levét.
Aki Mad Max-et és konzervjegyet vizionál, az nagy valószínűséggel csalódni fog. A közellátás valószínűleg akadozni fog (bár az orvosok már most is csak jóindulatból vagy dilettantizmusból dolgoznak hazai kórházakban), nehezebb lesz a mindennapokat intézni, de azért nem vadászpuskával kell majd alkudni a toros káposztára a menzás nénivel. A nemzetközi példák jól bejáratott forgatókönyvekkel szolgálhatnak. Először is a kormány (vagy valaki aki a helyén marad. Anyuka?) kénytelen leülni a hitelezőivel, mind a magán-, mind az állami szereplőkkel. Hosszas tárgyalások során előbb-utóbb megegyezés születik az adósság részleges elengedéséről illetve átütemezéséről (lsd a lengyelek példája).
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor miért félünk a görög illetve olasz csődtől, ha csak annyi történik, hogy átstrukturálják az állam adósságait és egy részüket még el is engedi a magánszektor. A válasz már mindenkit untathat: mert a görög és olasz államadósságot jó néhány európai bank (és rajtuk keresztül angol és amerikai is) finanszírozza, akiket viszont az anyaországuk ránt ki a szarból baj esetén, ám ha a baj túl nagy akkor mindenki dől. Mint a dominók. Ebből a szempontból mi szerencsések vagyunk, nálunk nincs se euró, se az olaszhoz mérhető gazdaság. Tehát valószínűleg a magyar gazdaság haláltusáját csendes közönnyel venné tudomásul a nemzetközi gazdasági világ. És nyugodtan mondhatnák, hogy így jár aki az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai és gazdasági válsága közepén akar elszakadni a nagy európai gőzhajóktól.
Egy kétségtelen előnnyel járna a csőd Magyarország számára. Az emberek végre rájönnének, hogy a magyar politikai elitet eddig képviselők nagyrészt dilettáns senkikből állnak, akik országújító és forradalmár szerepben tetszelegnek, de ennek ellenére semmit nem tudtak lerakni az asztalra, csak a saját ambíciójuk és hatalomvágyuk foglyai. Az ő leköszönésükkel végre talán megnyílhatna az út egy felelősségteljes, nem csak a nevében demokratikus politikus generáció előtt, akik tanulva a leckéből talán tényleg az ország hasznát néznék elsősorban.
"Lévén magyarok választanak Magyarországon, Orbán marad."
Ha akarják megcsinálják egy mo.-i tervezett csőddel. Mi nem vagyunk too big to fail, viszont egy szúnyog zümmögése idegesítő paprikás hangulatban. Hidd el az van, menj fel pl. nemzetközi chat-ekre, fórumokra is.
