Kipróbálom, kösz. Gondoltam rá, de nem tudtam érdemes-e kipróbálni, vagy csak az időt pazarlom rá. Nomeg a hőguta sem nagyon hiányzik, de majd éjjel kapcsolom be a sütőt.
A Limara-féle kenyérben keveselltem a cukkinit ahhoz, hogy valamit is javítson az értéktelen(sőt káros) finomliszten. A 30 dkg cukkini 50 dkg liszthez viszont túl sok, erről tegnap megbizonyosodtam. Maradok a megszokott kenyérnél, de a vastagabb héj reményében a négyféle mag beledolgozásakor teszek bele cukkinit is, kb. a Limara receptje szerinti arányban.
Megdinsztelem, üvegbe rakom, és olajat öntök a tetejére, hogy a levegőtől elzárja. Ennyi az egész. Nem kell hűtve tárolni, mehet a spájzba, vagy bárhová.
Én mindig csak az aznap leszedett mennyiséget dolgozom fel. Kb. 5-6 kiló egyszerre. Így nem nagy ügy, fél óra alatt el van felejtve az egész történet. Ha nagyon sűríteni akarom, akkor persze a főzési idő sokkal hosszabb lesz, de általában nem akarom.
Nekem volt 500 liter. Amikor elköltöztek a gyerekek azt hittem, a 400-ast akár ki is kapcsolhatom, persze hiú remény volt. Aztán zárlatos lett, gyorsan kellett új, azt mondtam, hogy kettőnknek bőven elég 350 liter. Hát nem. Ki kell dobnom a tavalyi mustot, az alapleveket, hogy beférjen majd a bárány, és akkor még sehol egy fél disznó. Idén már amit lehetett inkább üvegbe tettem - amúgy is szenvedélyes befőző vagyok (én is örököltem a nagymamámtól). Az se féra spájzban, de az egyik kiürült gyerekszoba fele már átalakult spájzzá.
mi is 1000liter felett tartunk egy picivel, éppen eért ekkelne olyan megoldásokat kigondolni, amik nem igényelnek fagyasztót
persze, ha őszinte leszek, az sem normális dolog, hogy akár a fagyóban akát a üvegekben felhalmozunk egy konzervgyárnyi cuccost, pedig nálunk ez van, az asszony ezt ör9költe az anyjától
Kicsit megkéstem a válasszal de remélem még tudod használni. Itt van leírva, csak én a sütését csinálom másképp ha az is érdekel olvasd el az előző hozzászólásom .
Egyébként ajánlom figyelmedbe Limara pékségét sok mindent tanultam Tőle.
A kenyérsütőben dagasztok sz kb. 1/2 óra utána megy a kelesztő tálba, amit vékonyan beolajozok. /akármilyen tál megfelel csak legyen fedele./
Ott 30 perc kelés után kicsit a tálban átforgatom, még 30 perc kelesztés, utána megy a sütőpapírral kibélelt formába. Mikor abból már kipúposodik, papírral együtt átemelem a jénaiba ekkor kapcsolom be a sütőt, 220 fokra. mielőtt a kenyeret beteszem meg spriccelem hideg vízzel, a kenyeret, és a jénai tetejét is.
50 percig sütöm rácsra teszem, megint megszórom vízzel attól fog ilyen szépen megrepedezni.
persze lehet rövidebb ideig sütni de mi így szeretjük.
A kenyér sütőben sütés nálunk se vált be ez a módszer nekünk nagyon jó, legalább tíz éve így sütöm boltit nem veszünk.
Az a helyzet, hogy legalább ezer liter a fagyasztó-kapacitásunk, ha minden fagyasztónk üzemel. (Igaz, ez már évek óta nem fordult elő.)
A fűszer- és gyógynövény szárításhoz érdemes keríteni valami régebbi szakkönyvet. (Könyvtár.) Tényleg úgy van, ahogy írtam: nem mindegy, hogy melyiket hogyan szárítjuk, ha a lehető legtöbb hatóanyagot meg akarjuk őrízni.
A füvesemberek "zsigerből" tudták, mit kell a padláson, mit kell a színben, és mit kell a tűző napon, nyerényen szárítani. Ez a tudás javarészt már elveszett, pontosabban csak innen-onnan lehet a mozaikjait összeguberálni.
Jó annak, akinek van hely a fagyasztójában... én már oda jutottam, hogy a babot és a tököt is üvegbe raktam. Teli is van majdnem minden üvegem, már azt nézem, hogy melyik tárolásra használt üveget tudnám kiüríteni.
Én a fűszer és gyógynövényeket mindig zárt helyen, lehetőleg sötétben vagy félsötétben szárítom. Sose teszem őket a gépbe. Persze lehet kivétel, most tavasszal a medvehagyma utolját már géppel szárítottam, mert nagyon lassan száradt, kezdte elveszíteni a színét.
"A fűszer-/gyógynövények szárítására is kiválóan alkalmas egy ilyen gép."
Hogy a klasszikusokat idézzem: Ez így, ebben a formában nem igaz...
Különösen a gyógynövényeknél nem mindegy, mit hogyan szárítassz. Van, amire a forró, száraz, fénymentes padlás az igazi. Van, amit lassan, szellős, árnyas helyen kell szárítani. Van, amit gyorsan, a tűző napon.
A fűszernövényeknek a nem ideális szárítással legfeljebb gyengébb lesz az aromája, de azt használatkor érzed, és többet teszel az ételbe. A gyógynövények viszont részben-egészében a hatóanyagukat veszíthetik el, ennek a mértékét viszont közvetlenül nem érzed, így nem is tudod a dózist megfelelően korrigálni.
Vagyis vannak olyan fűszer- és gyógynövények, amiket az aszalóban is jól lehet szárítani, de elég soknál ez több-kevesebb minőségromláshoz vezet.
Szilvaaszalás. Minden évben igyekszem sokat csinálni. A Nemtudom szilva nem magvaváló, apró, azt egészben szoktam. Az idén nem sikerült eljutnom hogy szedjek. De sok beszterceit tervezek. Amíg az idő engedi tepsiben szikkasztom, szúnyogháló alatt, csak a befejezés megy géppel. Napokig kell szárítani, ráadásul a régi gépemen nagyon laposak voltak a tálcák, még a felezett besztercei is fennakadt. Vettem egy olcsó aldisat tavaly, a lényege a magasabb tálca, amibe símán befér a méretesebb szilva is. Ennek a hőfoka is állítható (ki tudja működik-e). A gépbe elég kevés fér, úgyhogy a szilva projekt betart egy darabig. Szerintem elég egyszerű szerkezet, szinte mindegy, hogy milyen márkát vesz az ember, inkább a külsőre kell ügyelni, mint a tálcamagasság is.
Úgy rémlik a konyhaasztalos Különleges lekvárok topikban valaki leírta a sóskaeltevés módját az idén tavasszal. De lehet, hogy rosszul emlékszem, majd megkeresem.
