Einstein matematikusa valójában nem Mileva volt, hanem Marcell Grossmann.
Ő tanította meg Einsteint a Riemann geometriára.
A Riemann geometria kiváló eszköz a 3D-s fizikai mezők leírására, mint amilyen a gravitációs mező is.
Az általános relativitáselmélet matematikai kidolgozása Marcell Grossmann érdeme, aki sajnos fiatalon meghalt. Einstein a temetésére sem ment el, és később sem nagyon emlegette. Grossmann özvegye haragudott is ezért. De ki emlékszik már erre?
Ugyanis a Minkowski féle 4D-s téridőt akarták ötvözni Riemann geometriájával, ami eleve halálra ítélt vállalkozás volt.
Ha a gravitációs mezőben 3D-s Riemann geometriával számoltak volna, akkor sokkal egyszerűbben megkapták volna azokat az értelmes eredményeket, amelyet sok-sok hókuszpókusz árán próbáltak kihozni.
Einstein egyik híres képlete: Rik=0
Ez annyit jelent, hogy ahol a téridő görbülete nulla, ott a téridő sima.
Magyarul:
Ha egy botnak nincs görbesége, akkor a bot egyenes. ;)
"Megdöbbent, mennyire hiányos az engem körülvevő valódi világról megrajzolt tudományos kép. Rengeteg tényszerű információt közöl, a tapasztalatainkat lenyűgöző rendszerbe szedi, azonban rémesen hallgat minden olyan dologról,
ami igazán közel van a szívünkhöz, ami ténylegesen számít. Egy szót nem mond a pirosról és kékről, a keserűről és édesről,
a fizikai fájdalomról és fizikai élvezetről; semmit nem tud a szépről és a csúnyáról, Istenről és az örökkévalóságról. A tudomány néha úgy tesz, mintha ezeken a területeken is lennének válaszai, de a válaszok időnként annyira ostobák, hogy nem is jut eszünkbe komolyan venni azokat."
"Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a speciális relativitáselméletben a legmagasabb matematikai művelet a gyökvonás. Nem hiszem, hogy ez komoly matematikai problémát jelentet volna."
Hmm.. ez érdekes... ! Ugyanis azt olvastam, hogy a rel.elm. matematikája olyan bonyolult, hogy azt 'teljes mélységében' legfeljebb ha 4-5 ember érti a Földön... ;-/
"Matematika-fizika szakon öten járnak egy évfolyamra, négy fiú és egy lány. Közöttük van egy fiú, aki a későbbiekben majd fontos szerepet kap Einstein életében. Ő a Budapesti születésű Marcell Grossmann, aki egy Svájci gyáros fia. A lány pedig Mileva Marič, egy szerb származású diáklány, aki majd az első felesége lesz Einsteinnek. Einstein vonzódik hozzá, mert ő az egyetlen nőismerőse, akivel fizikai problémáit megbeszélheti. Albert és Mileva érzelmileg is közel kerülnek egymáshoz, és elhatározzák, hogy a főiskola után majd összeházasodnak. Egyelőre azonban a tanulással vannak elfoglalva.
1900-ban Einstein megszerzi diplomáját. Az élet azonban nem könnyű ezekben az időkben egy műszaki főiskolát végzett fizikus számára. Munka, lakás és pénz nélkül áll élete kezdetén, ráadásul anyjának rokonai sem vállalják a további anyagi támogatását. A rokonok egyébként is ellenzik Albert és Mileva házasságát. A fiatalok azonban kitartanak egymás mellett. „Szüleim nagyon aggódnak irántad érzett szerelmem miatt …Szinte úgy megsiratnak, mintha meghaltam volna. Újra és újra panaszkodnak, hogy szerencsétlenséget hozok magamra irántad való hűségemmel.”– írja Albert 1900 szeptemberében Milevának. A házassággal várniuk kell, de közben egy nem tervezett esemény történik: Mileva váratlanul teherbe esik. Nem tud mást tenni, hazautazik szüleihez, és itt szüli meg 1902-ben első kislányukat, akinek a Lisa nevet adják. Egy évvel később a kis Lisa skarlátos lesz. Egyes történészek szerint, amíg anyja Budapesten tartózkodik, a kis Lisa maghal a betegségben. Más források szerint életben marad, de Mileva nem tudja vállalni a gondozását, ezért rokonai unszolására nevelőszülőkhöz adja. Akárhogyan is történt, a kis Lisa-ról később már nem találunk említést."
Azaz, hogy mégis. 20 évvel később jelentkezik egy nő Einsteinnél, hogy ő a lánya Lisa.
De kiderül, hogy csak egy színésznő (aki jóval idősebb), és csak egy kis pénzt akart kicsikarni Einsteintől.
Egyébként az Einsteinről készült filmsorozatban is benne van az a jelenet, amikor Mileva hazautazik, az apja várja az állomáson, és meglátja a lányát nagy hassal.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a speciális relativitáselméletben a legmagasabb matematikai művelet a gyökvonás. Nem hiszem, hogy ez komoly matematikai problémát jelentet volna.
"Előírás szerint ez úgy van, hogy: ne higgyetek minden léleknek,hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Szóval aki nem szellemileg lusta birka, az figyel és gondolkodik - ott is... !"
Jól ismerem én ezt az "előírás szerint való gondolkodást".
Ami még az egyébként okos és művelt embereket is rögtön birkává teszi. Ráadásul nem csak akkor, ha a vallásuk hittételeiről van szó, hanem akkor is ha az éppen regnáló klérus érdekeit, politikai iránymutatásait kell követni. Pont ilyen környezetben nőttem fel, csupa okos, szerető, tisztességes, sőt, már-már önsorsrontó aggályossággal tisztességes ember között. Igazán meleg családban, csak hát a vallásuk szerint deformált szűk szellemi horizont alatt. Amit végleg kinőttem 14 éves koromra.
Századjára se szégyenled ezt a hazugságot ideköpni?
Neked fogalmad sincs arról a számításról. Az már 1915 decemberében pontosan azt adta, mint amit ma is kiszámolhatunk. Akkor írta le először Einstein az áltrel végleges alapegyenlete szerint elvégzett számolást David Hilbertnek.
Amihez te még 109 évvel később se tudsz hozzászagolni. Csak rossz népszerűsítő szövegeket magyarázgatsz félre.
"ez 'nem túl hihető' (már csak a tömeg-'arányokat' figyelembe véve - is.. ;),"
Minden "érvelésed" ennyit ér. Amihez eldöntéséhez más földi halandónak hosszú fáradságos számolásokra van szüksége, arról te érzésből benyögöd, hogy az "hihető" vagy sem. Mint ahogy tegnap is egyszerűen elhitted a primitív brosúrád állításait, szemben a hozzáértő szakemberek számításaival.
Mondd, hogy a bánatba vehetné komolyan valaki az efféle "érveidet"?
Amiben te egy 100 évenként mindösszesen csak 574.8 ívmásodperces, azaz kevesebb mint 10 ívperces rendkívül finom elmozdulásról ilyen hanyagul elnagyolt kijelentéseket teszel.
"de akkor "az elfordulás"-nak mégsincs 'köze' a rel.elm.-hez ?!"
Már hogy ne lenne köze? Az általános relativitáselmélet a gravitáció elmélete. Ez írja le Newton elméleténél pontosabban az égitestek egymásra hatásait. És éppen annyival pontosabban, mint amennyi különbség van a Merkur Newton szerinti perihélium vándorlása, és a Merkur Einstein szerinti vándorlása között. Azaz 100 évente 43".
Ugyan miként lehetne komolyan venni valakit, aki ennyire nem tudja, miről beszél.
"a gyorsulas - ahogy a gyengebbek kedveert a neveben is benne van - valtozo sebesseget jelent. a sebesseg vektor mennyiseg igy iranya is van, igy a sebessegvaltozast a bazisiranyban kell vizsgalni. "
A kérdés az, hogy mi a "bázisirány"?
Mert centrális erőtérben (egy égitest környezetében) éppen a körmozgás jelenti az erőmenetes (vagyis az egyenletes) mozgást. Ha egy test körmozgást végez a gravitációs központ körül, akkor mindig azonos potenciálon marad. Tehát nem történik energiafelvétel, és nincs energialeadás sem.
Ugyanez történik egy atom belsejében is, ahol egy elektromos centrális erőtér van jelen. Ha az atommag körül egy elektron körmozgást végez, akkor nem fog sugározni (energiát leadni), mert ugyanazon a potenciálon marad folyamatosan. Csakis akkor sugároz, ha az elektron alacsonyabb potenciálra kerül.
Ezt a szakaszosan sugárzó atomok milliárdjai bizonyítják.
a gyorsulas - ahogy a gyengebbek kedveert a neveben is benne van - valtozo sebesseget jelent. a sebesseg vektor mennyiseg igy iranya is van, igy a sebessegvaltozast a bazisiranyban kell vizsgalni. a kormozgas az x-y vektor iranyokkal irhato le. a keringo objektumnak mind az x mind az y iranyu sebessege valtozik igy gyorsulo mozgasnak kell tekinteni. sot, egy forgo test minden pontjat is gyorsulonak kell tekinteni.
a gyorsulas erzete, vagyis a kimutathato merteku belso feszultseg a testben nem feltetele a gyorsulasnak, hanem technikai kerdes. ha tamaszponttal gyorsitunk (halytomu->raketa anyagi pontjai) akkor a gyorsito ero anyagi pontrol pontra adodik at ezert van belso feszultseg. ha a test minden pontjara kozel qzonos gyorsito ero hat, akkor nincs belso feszultseg (gravitacio v centrufugacio)
a centrifugacio a valtozo iranyu mozgas palyairanya es a tehetetlen test egyenes vonalu palyairanya kozti elterito ero, tehat az minden nem egyenes vonalu mozgasnal letrejovo, a test pontjaira hato ero. a centripetalis ero a testre hato ero (kenyszerero) ami leteriti a tehetetlensegi egyenesrol. a centripetalis eronek nem feltetele az anyagi kapcsolat a testtel, az egy erohatas, a keringo mozgasnal pl a gravitacio. tehat qz egyik a tehetetlensegipalyan akarja tartani a testet a masik pedig errol leteriteni. ha a ketto egyenlo, akkor kormozgas jon letre. ha nem egyenloek akkor sprila a palya.
persze lehet hinni a relelmben es ujabb es ijabb kiteteleket kitalalni ahhoz, hogy egy elmeleti rendszer, amit a gyakorlati kiserletek szamtalanszor megcafoltak es egyetlen egy technikai eszkozben nem hasznalatos, ervenyben maradjon. hat, erre szoktam mondani, h megerett az emberiseg a pusztulasra.
aki vitazna ezen utobbi allitasaimmal, ismet felajanlom, y hozzon barmely valos - nem gondolat - kiserletet v technikai megoldast es one to one vitassuk meg.
"De ha kettő ilyet kiválasztasz a Föld két átellenes oldalán, és az egyikhez méred hozzá a másik mozgását, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a másik inerciarendszer "gyorsuló mozgást" végez."
Hogyan jön ez Einstein kijelentéséhez?
"Ha találnánk egy inerciarendszert, akkor az ahhoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerek is inerciarendszerek."
"Einstein, jó szokása szerint, addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit, amig ki nem hozta a 43 ívmásodperc eltérést, amely már korábban ismert volt a mérések alapján. Szóval ez nem egy előre megjósolt jelenség volt, hanem egy ismert jelenség belegyömöszölése a hibás relativitáselméletbe."
"Einstein, jó szokása szerint, addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit, "
(szerintem inkább Mileva volt az, aki "addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit"...) ;-/
Mondom: az égimechanikai kúpszelet pályákon haladás nem számít gyorsuló mozgásnak (mivelhogy a súlyos és a tehetetlen tömeg precízen azonos). "Egyenes vonalú egyenletes mozgásnak" számít az adott gravitációs térben, és ebből kifolyólag semmiféle belső virtuális erőhatás nem lép fel, amit a tapasztalni lehetne például a Föld keringéséből eredően. (A Föld forgásából eredő belső virtuális erőket természetesen lehet tapasztalni, de az egy másik mozgás.)
"Na jó, kompenzáljuk ki a Föld gravitációját egy függőlegesen zuhanó megfigyelővel.
A-ha. A függőlegesen zuhanó megfigyelő szerint az űrállomás mit csinálik?"
Továbbra is az a probléma, hogy egy INHOMOGÉN gravitációs térben (jelesül egy gömbszimmetrikusan központosban) akarod az egyik testhez rögzített vonatkoztatási rendszert kiterjeszteni a végtelenségig.
Gravitációs térben NEM LEHET a lokális vonatkoztatási rendszereket büntetlenül akármeddig kiterjeszteni, mert ha megteszed, akkor a vonatkoztatási rendszer távoli részeiben a dolgok elb.szottan kezdenek viselkedni. Ez alapismeret, amire az áltrel megtanít. A Föld koncentrikus gravitációs terében a szabadeső vonatkoztatási rendszerek számítanak valódi inerciarendszereknek. De ha kettő ilyet kiválasztasz a Föld két átellenes oldalán, és az egyikhez méred hozzá a másik mozgását, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a másik inerciarendszer "gyorsuló mozgást" végez. Pedig csak te voltál olyan hülye, hogy figyelmen kívül hagytad: változó gravitációs térben a lokális vonatkoztatási rendszerek nem terjeszthetőek ki tovább, mint ameddig a elhanyagolható az eltérés a homogén gravitációs térhez képest.
Einstein, jó szokása szerint, addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit, amig ki nem hozta a 43 ívmásodperc eltérést, amely már korábban ismert volt a mérések alapján.
Szóval ez nem egy előre megjósolt jelenség volt, hanem egy ismert jelenség belegyömöszölése a hibás relativitáselméletbe.
