"azt probald elfogadni, h az eromentes mozgas mindig egyenes vonalu es valtozatlan sebessegu. pont. ami ettol elter az gyorsulo. le lehet vezetni..."
Ez csakis homogén erőtérben igaz. Ott, ahol az erővonalak párhuzamosak.
De centrális erőtérben nem igaz, mert az erővonalak egy centrum felé mutatnak.
"igen, ha egy elektron kormozgast vegez, akkor kifele energia semleges. viszont a mainstream szerint az elektron nem korpalyan mozog. ha ez igaz lenne, akkor folyamatosan sugarozni es elnyelni kene az energiat."
Szerintem nem így van. Az atomnak akkor sem kell kifelé sugároznia, ha ellipszis pályán kering az elektron.
pontosan az a bazisirany, mint a koordinata rendszer tengelye. felveszel egy tetszoleges x-y tengelypart, ezek a bazisiranyok. azert kell megkulonboztetni a koordinata tengelytol a bazisiranyt, mert a tengelynel szamit a nullpont helye, vektoroknal meg nem.
szoval a valtozo iranyu mozgas vektorialis parametereinek - ero, sebesseg, gyorsulas, erolokes - pillanatnyi erteket felbontod az x es y iranyu osszetevoire es igy kapod a bazisiranyok szerinti ertekeket. ha ezek a sebessegre valtoznak, akkor a mozgas gyorsulo.
azt probald elfogadni, h az eromentes mozgas mindig egyenes vonalu es valtozatlan sebessegu. pont. ami ettol elter az gyorsulo. le lehet vezetni, de felesleges.
ez pedig fevet egy problemat a relelmmel kapcsolatban, vagyis h az egyenes meghatarozasahoz fix viszonyitasi pont kell, azt nem lehet relativ ertelmezni, hisz az energia valtozas nem lehet esetleges.ezert talaltak ki, h a gravitacios terben az azonos grav potencialokat osszekoto egyenes/sik az egyenes.
pedig nem. egyszeruen csak az x iranyu mozgasi energia pontosan ugy valtozik ahogy az y iranyu, csak ellenkezo elojellel. a ket, folyamatos gyorsulas energia valtozasa csak kiegyenliti egymast.
igen, ha egy elektron kormozgast vegez, akkor kifele energia semleges. viszont a mainstream szerint az elektron nem korpalyan mozog. ha ez igaz lenne, akkor folyamatosan sugarozni es elnyelni kene az energiat. de ebbe ne menjunk bele, hosszu lenne.
ne tevesszen meg, h a gravitalo kormozgasnal 'sulytalansag' erzete van, ez csak azt jelenti, h a test minden alkotoja kozel azonos modon gyorsul.
a specrel matematikaja az egyetlen zsenialis dolog a relelmben. pontosabban annak harom mozzanata. le a kalappal mileva elott.
a specrel tulkep atfogalmazza a lorentz trafot. de a lorentz trafonak van egy egyertelmu hibaja vagyis nem hiba, csak kiegeszito feltetele, vagyis csak akkor igaz ha a ket rendszerre igaz h A*x =B es B*x=A. errol meg elemi matematikaval belathato, hogy x=1 es A=B, vagyis nincs relativ mozgas a ket rendszer kozott.
hogy lehet hat kihozni a vegeredmenyt, anelkul h lathato suletlenseg legyen a levezetesben? itt jott a harom buvesztrukk:
1.) tegyuk abszolut egyenlove az elmozdulast a ket rendszerben es ezek legyenek x es x'. ezzel osszekotottuk a ket rendszerbeli tavolsagokat. de ez kesobb nyilvanvalova lenne, ezert
2.) tegyuk a kifejezest egy parcialis derivaltba, annak ellenere, h csak egy inearis valtozonk van. nem tilos, viszont ezzel eltuntettuk az x-ek egyertelmu azonossagat es becsempesztuk a kifejezesbe az allo rendszer idejet is, anelkul h meghataroztuk volna a kapcsolatat a mozgo idejevel elozetesen. itt mar egy atlagos matekarc is elvesziti a fonalat h mi mi tulajdon kepen.
ezt varialval, pontosabban a v-t-s harmas osszefuggest a szukseges valtozora rendezve kapunk egy kifejezest. de ebbol hogy lesz gyokos formula?
3.) az egydimenzios, egyiranyu mozgast - ugyanis mind a feny mind a mozgo rendszer azonos iranyban es parhuzamosan mozog - irjuk fel 3d formulaban, mintha gombhullam lenne. ez sem tilos, viszont ket komponensunk 0 erteku, igy ennek ki kene esnie az osszeadasbol. de ne ejtsuk ki, hanem ezeket is irjuk fel a ket rendszer kozti, sebessegkulonbsegbol eredo aranyossagi tenyezovel. igy csinaltuni a 0-bol parametert, amit aztan rendezve kapjuk a vegleges formulat.
+1.) most mar csak egy elojelet kell megvaltoztatnunk, amit azzal teszunk meg, h kijelentjuk, h a rud hossza csak pozitiv lehet. tesszuk annak ellenere, h maga a mozgas az altalunk felvett koordinata tengelyen negativ.
Einstein matematikusa valójában nem Mileva volt, hanem Marcell Grossmann.
Ő tanította meg Einsteint a Riemann geometriára.
A Riemann geometria kiváló eszköz a 3D-s fizikai mezők leírására, mint amilyen a gravitációs mező is.
Az általános relativitáselmélet matematikai kidolgozása Marcell Grossmann érdeme, aki sajnos fiatalon meghalt. Einstein a temetésére sem ment el, és később sem nagyon emlegette. Grossmann özvegye haragudott is ezért. De ki emlékszik már erre?
Ugyanis a Minkowski féle 4D-s téridőt akarták ötvözni Riemann geometriájával, ami eleve halálra ítélt vállalkozás volt.
Ha a gravitációs mezőben 3D-s Riemann geometriával számoltak volna, akkor sokkal egyszerűbben megkapták volna azokat az értelmes eredményeket, amelyet sok-sok hókuszpókusz árán próbáltak kihozni.
Einstein egyik híres képlete: Rik=0
Ez annyit jelent, hogy ahol a téridő görbülete nulla, ott a téridő sima.
Magyarul:
Ha egy botnak nincs görbesége, akkor a bot egyenes. ;)
"Megdöbbent, mennyire hiányos az engem körülvevő valódi világról megrajzolt tudományos kép. Rengeteg tényszerű információt közöl, a tapasztalatainkat lenyűgöző rendszerbe szedi, azonban rémesen hallgat minden olyan dologról,
ami igazán közel van a szívünkhöz, ami ténylegesen számít. Egy szót nem mond a pirosról és kékről, a keserűről és édesről,
a fizikai fájdalomról és fizikai élvezetről; semmit nem tud a szépről és a csúnyáról, Istenről és az örökkévalóságról. A tudomány néha úgy tesz, mintha ezeken a területeken is lennének válaszai, de a válaszok időnként annyira ostobák, hogy nem is jut eszünkbe komolyan venni azokat."
"Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a speciális relativitáselméletben a legmagasabb matematikai művelet a gyökvonás. Nem hiszem, hogy ez komoly matematikai problémát jelentet volna."
Hmm.. ez érdekes... ! Ugyanis azt olvastam, hogy a rel.elm. matematikája olyan bonyolult, hogy azt 'teljes mélységében' legfeljebb ha 4-5 ember érti a Földön... ;-/
"Matematika-fizika szakon öten járnak egy évfolyamra, négy fiú és egy lány. Közöttük van egy fiú, aki a későbbiekben majd fontos szerepet kap Einstein életében. Ő a Budapesti születésű Marcell Grossmann, aki egy Svájci gyáros fia. A lány pedig Mileva Marič, egy szerb származású diáklány, aki majd az első felesége lesz Einsteinnek. Einstein vonzódik hozzá, mert ő az egyetlen nőismerőse, akivel fizikai problémáit megbeszélheti. Albert és Mileva érzelmileg is közel kerülnek egymáshoz, és elhatározzák, hogy a főiskola után majd összeházasodnak. Egyelőre azonban a tanulással vannak elfoglalva.
1900-ban Einstein megszerzi diplomáját. Az élet azonban nem könnyű ezekben az időkben egy műszaki főiskolát végzett fizikus számára. Munka, lakás és pénz nélkül áll élete kezdetén, ráadásul anyjának rokonai sem vállalják a további anyagi támogatását. A rokonok egyébként is ellenzik Albert és Mileva házasságát. A fiatalok azonban kitartanak egymás mellett. „Szüleim nagyon aggódnak irántad érzett szerelmem miatt …Szinte úgy megsiratnak, mintha meghaltam volna. Újra és újra panaszkodnak, hogy szerencsétlenséget hozok magamra irántad való hűségemmel.”– írja Albert 1900 szeptemberében Milevának. A házassággal várniuk kell, de közben egy nem tervezett esemény történik: Mileva váratlanul teherbe esik. Nem tud mást tenni, hazautazik szüleihez, és itt szüli meg 1902-ben első kislányukat, akinek a Lisa nevet adják. Egy évvel később a kis Lisa skarlátos lesz. Egyes történészek szerint, amíg anyja Budapesten tartózkodik, a kis Lisa maghal a betegségben. Más források szerint életben marad, de Mileva nem tudja vállalni a gondozását, ezért rokonai unszolására nevelőszülőkhöz adja. Akárhogyan is történt, a kis Lisa-ról később már nem találunk említést."
Azaz, hogy mégis. 20 évvel később jelentkezik egy nő Einsteinnél, hogy ő a lánya Lisa.
De kiderül, hogy csak egy színésznő (aki jóval idősebb), és csak egy kis pénzt akart kicsikarni Einsteintől.
Egyébként az Einsteinről készült filmsorozatban is benne van az a jelenet, amikor Mileva hazautazik, az apja várja az állomáson, és meglátja a lányát nagy hassal.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a speciális relativitáselméletben a legmagasabb matematikai művelet a gyökvonás. Nem hiszem, hogy ez komoly matematikai problémát jelentet volna.
