От праслав. *be, *bez, от кот. в числе прочего произошли: др.-русск. без, беж (форма безо является русск. новообразованием по аналогии с с : со, в : во и т. д.), ст.-слав. без, беж-, русск. без, укр. без, болг. без, сербохорв. без, словенск. bez, польск. bez, в.-луж. bjëz, н.-луж. (стар.) bjez.
ORIGIN:Из *bez-+ *sěda "сидение снаружи" со стар. знач. bez- "снаружи"; ср. др.-инд. bahíṣ "снаружи", bahirdvāram "место перед дверью"; см. Бернекер 1, 52 и сл.; Jagić-Festschrift 599 и сл. В семантическом отношении Ванстрат (ZfslPh 14, 101) сравнивает беседа с др.-исл. útiseta "сидение снаружи в ночное время для гадания, прорицания". Вряд ли правильно сравнивают Брандт (РФВ 21, 207) и Погодин (РФВ 39,3) бе- с лит. дуративной част. bе-; против см. Преобр. (1, 25) и Ильинский (РФВ 62, 236 и сл.), собственные сопоставления которого с ба́сня, ба́хорить, а также с нем. faseln "молоть вздор" принять нельзя.
PAGES:1,160"
Szóval, egy kömoly etimológiai kutatással állnak szemben a házilag farigcsált elképzeléseid.
Ilyen felállásnak viszonylag könnyen eldönthető, hogy kinek van igaza.
"Innen a következtetés, hogy akkor a magyarba a szlávból jött. De meg kell mondjam, a szláv szó etimológiáját elég erőltetettnek tartom: From *bez (“outside”) + the root of *sěděti (“to sit”)."
Ücsörgés a ház előtt és társalgás.
Nem az. Az orosz változatban ez is szerepel:
"Из *bez-+ *sěda «сидение снаружи» со стар. знач. bez- «снаружи»; ср. др.-инд. bahíṣ «снаружи», bahirdvāram «место перед дверью». В семантическом отношении Ванстрат сравнивает беседа с др.-исл. útiseta «сидение снаружи в ночное время для гадания, прорицания»."
1. Említi az óindiai bahis = kívül, meg egy másik kifejezést: az ajtó előtti hely.
2. Szemantikailag hasonló az óizlandi utiseta: éjszakai kültéri ücsörgés jóslás céljából.
Talán azt kéne letisztázni, hogy mi az az "őstörténet". Szerintem egy nép(ség) tudatában folyamatosan fennálló, fenntartott önazonosság tudat. Nem kell feltétlenül az idők teljes mélységéig menni, néhány nemzedéken át is igaz.
Ebben természetesen benne van a nyelv is, aminek a fennmaradása egy bizonyos kritikus tömeg által biztosított. Magyarul: az esetleges kilengéseket, eltéréseket a tömeg, megfelelő belső nyelvi forgalom esetén, korrigálja. Ahol ez nem áll fenn, ott az adott nyelv olyan irányt vehet, vesz, amikor az eredeti többség már nem érti meg. A ma magyarnak ismert nyelvünk áll legközelebb ahhoz az ősi nyelvhez, ami valamikor Kelet-Afrika partjainál kezdődött, s a homo sapiensnek nevezettek hozták Európába. (Erről később...)
"Magyar"...
A népek névadási szokása egyrészt a lakókörnyezetükre utal, ami lehet saját elnevezés (általában), amit átvesznek mások is, vagy az adott szót értelme szerint lefordítják a saját nyelvükre. Másrészt egy-egy vezető utáni a név, t.i. annak népe, valamint a népre jellemző foglalkozás, életforma, stb. is lehet névadó.
A magyar népnév táji megnevezés, jelentése: hegyi. A M#G tő minden ismert nyelvcsaládban megtalálható, magasat, hegyet, stb.-t jelent. A Sztarosztyin adatbázisban ellenőrizhető. Az -r képző pedig a tő fogalmához köt. (Mint kop- > kopár, töm > tömör, stb.)
khm...mielőtt elkezdené egymást köpködni a fínom úri közönség, szabadjon megkérdeznem mi is az a magyar őstörténet? Mikortól vagyunk megtalálhatók valahol is? És mikortól beszélünk? Bárhogy is, de inkább magyarul..
Tudom, olvassak utána...a fenti kérdés inkább a versenyzők lenyugtatása kedvéért íródott....
Itt kezdődnek a problémák, ha valaki számára ilyen fontos lesz egy tudományos kérdés, mint a szerencsétlen ókeresztények akik teológiai fogalmak miatt gyilkolták egymást az ókorban.