Keresés

"Этимология

От праслав. *be, *bez, от кот. в числе прочего произошли: др.-русск. без, беж (форма безо является русск. новообразованием по аналогии с с : со, в : во и т. д.), ст.-слав. без, беж-, русск. без, укр. без, болг. без, сербохорв. без, словенск. bez, польск. bez, в.-луж. bjëz, н.-луж. (стар.) bjez.

Восходит к праиндоевр. *bheg’h «без, вне». Родственно лит. bè «без», латышск. bez, др.-прусск. bhe «без», др.-инд. bahíṣ «вне», bahir-dhā «снаружи»"

A régi (ószláv) bez: az óindoeurópai bheg'h (kívül).

https://ru.wiktionary.org/wiki/без#Этимология 

Nagy valószínűséggel jobban tudok oroszul, mint te.

Az idézetben ez szerepel: "со стар. знач. bez- «снаружи»"", tehát a bez ősi jelentése volt ez.

A Vasmer szótár bejegyzése:

"WORD: бесе́да

GENERAL: "разговор, поучение", диал. "собрание, пиршество", бесе́дка "легкая летняя постройка, увитая зеленью", укр. бе́сiда "беседа", ст.-слав. бесѣда λόγος, ῥῆμα, ὁμιλία, болг. бесе́да, сербохорв. бѐсjеда, словен. besė̑da "слово, речь", чеш. beseda, др.-чеш. besěda, польск. biesiada "пир".

ORIGIN: Из *bez-+ *sěda "сидение снаружи" со стар. знач. bez- "снаружи"; ср. др.-инд. bahíṣ "снаружи", bahirdvāram "место перед дверью"; см. Бернекер 1, 52 и сл.; Jagić-Festschrift 599 и сл. В семантическом отношении Ванстрат (ZfslPh 14, 101) сравнивает беседа с др.-исл. útiseta "сидение снаружи в ночное время для гадания, прорицания". Вряд ли правильно сравнивают Брандт (РФВ 21, 207) и Погодин (РФВ 39,3) бе- с лит. дуративной част. bе-; против см. Преобр. (1, 25) и Ильинский (РФВ 62, 236 и сл.), собственные сопоставления которого с ба́сня, ба́хорить, а также с нем. faseln "молоть вздор" принять нельзя.

PAGES: 1,160"

Szóval, egy kömoly etimológiai kutatással állnak szemben a házilag farigcsált elképzeléseid.

Ilyen felállásnak viszonylag könnyen eldönthető, hogy kinek van igaza.

egyik szláv nyelvben se a kint nem bez. 

a bez nem azt jelenti, h kint, hanem h nélkül.

Ne etessük, ha kérhetem.

igen, nyilván

Gondolom, a germagyar 158-ik reinkarnációjával van dolgunk.

te mindent háromszor ismételsz el ? :)

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156509021&t=9111571

"Innen a következtetés, hogy akkor a magyarba a szlávból jött. De meg kell mondjam, a szláv szó etimológiáját elég erőltetettnek tartom: From *bez (“outside”) + the root of *sěděti (“to sit”)."

Ücsörgés a ház előtt és társalgás.

Nem az. Az orosz változatban ez is szerepel:

"Из *bez-+ *sěda «сидение снаружи» со стар. знач. bez- «снаружи»; ср. др.-инд. bahíṣ «снаружи», bahirdvāram «место перед дверью». В семантическом отношении Ванстрат сравнивает беседа с др.-исл. útiseta «сидение снаружи в ночное время для гадания, прорицания»."

1. Említi az óindiai bahis = kívül, meg egy másik kifejezést: az ajtó előtti hely.

2. Szemantikailag hasonló az óizlandi utiseta: éjszakai kültéri ücsörgés jóslás céljából. 

FINNUGOR ÉS SZKÍTA EREDET - EGY ÉS UGYANAZ? 

V.ö.: Haláp (Debrecen mellett, Tapolca mellett, Zala~, Nógrád, Kis~, Nagy~ > Cserhát~)

Northern Mansi   хӯлуп   χuːlup

sumer - KAlub [FISH] wr. KA-lu-ub₂^ku₆ "a fish"

Nem, olvass utána kik voltak az ariánusok, monofiziták, donatisták és milyen volt a viszonyuk az ortodox keresztényekkel.

ókorban egymást gyilkoló ó-keresztények?

biztos? nem olvastál valamit félre?

és a háló meg a halászik szó

amivel egyezik az urali is (hulup altim) kamcsatkai (hilin)

meg az altai burját, szaka hilim

http://northeuralex.org/parameters/330#1/51/-2

http://northeuralex.org/parameters/950#1/51/-2

és a hálóval kapcsolatban áll a hurok, szintén egy sor nyelvben

burját хүлигэ

http://northeuralex.org/parameters/369#1/51/-2

Egy példa az ősnyelvből:
(A ‘hal’ szavunkat az ú.n. “finnugor” alapnyelvből eredeztetik. Hogy miért mindig a finn az eredeti, az rejtély...)
https://starling.rinet.ru/cgi-bin/main.cgi?flags=eygtnnl

Uralic etymology:
English meaning: fish
Finnish: kala 'Fisch'
Estonian: kala
…
Hungarian: hal
----------------------------
Csakhogy:

Proto-Baltic: *kal-[a]- m. >> Old Prussian: kalis `Wels'  (harcsa)
Proto-Germanic: *xwala-z >> Norwegian: kval, Danish: hval  (whale – bálna)
Latin: squalus, -ī `ein grösserer Meerfisch, Meersaugfisch  (egy nagyobb hal; cápa)
Altaic: *k`ùla >> Written Mongolian: qalimu, Buriat: xalim (bálna); Nanai: xolto (főtt hal)
Kartvelian, Svan: ḳalmax (hal)
Dravidian: SDr *kol- 'a k. of fish' > Malayalam : kāḷam (halhorog), Tamil : kayal (ponty)
Afroasiatic : *kwVl- (Cush., Chad.) 'fish'
Semitic,
Akkadian: kulīl-, kulull- 'a fabulous creature, part man and part fish
(mesés lény, félig ember, félig hal)
Low East Cushitic: Somali: kalluumo (hal)
Amerind (misc.) : *kal 'fish'

De.

Mihez?

Nem. 

Adnál szakirodalmat? Kösz.

Talán azt kéne letisztázni, hogy mi az az "őstörténet". Szerintem egy nép(ség) tudatában folyamatosan fennálló, fenntartott önazonosság tudat. Nem kell feltétlenül az idők teljes mélységéig menni, néhány nemzedéken át is igaz.

Ebben természetesen benne van a nyelv is, aminek a fennmaradása egy bizonyos kritikus tömeg által biztosított. Magyarul: az esetleges kilengéseket, eltéréseket a tömeg, megfelelő belső nyelvi forgalom esetén, korrigálja. Ahol ez nem áll fenn, ott az adott nyelv olyan irányt vehet, vesz, amikor az eredeti többség már nem érti meg. A ma magyarnak ismert nyelvünk áll legközelebb ahhoz az ősi nyelvhez, ami valamikor Kelet-Afrika partjainál kezdődött, s a homo sapiensnek nevezettek hozták Európába. (Erről később...)

"Magyar"...

A népek névadási szokása egyrészt a lakókörnyezetükre utal, ami lehet saját elnevezés (általában), amit átvesznek mások is, vagy az adott szót értelme szerint lefordítják a saját nyelvükre. Másrészt egy-egy vezető utáni a név, t.i. annak népe, valamint a népre jellemző foglalkozás, életforma, stb. is lehet névadó.

A magyar népnév táji megnevezés, jelentése: hegyi. A M#G tő minden ismert nyelvcsaládban megtalálható, magasat, hegyet, stb.-t jelent. A Sztarosztyin adatbázisban ellenőrizhető. Az -r képző pedig a tő fogalmához köt. (Mint kop- > kopár, töm > tömör, stb.)

Később bővebben. (Idő híján.)

Nyilván amióta beszélnek magyarul, azóta léteznek magyarok, ha jól emlékszem 2500 éve jöhetett létre a magyar nyelv.

khm...mielőtt elkezdené egymást köpködni a fínom úri közönség, szabadjon megkérdeznem mi is az a magyar őstörténet? Mikortól vagyunk megtalálhatók valahol is? És mikortól beszélünk?  Bárhogy is, de inkább magyarul..

Tudom, olvassak utána...a fenti kérdés inkább a versenyzők lenyugtatása kedvéért íródott....

Azért min. érdekes, hogy a nagy "igazságkeresőnk" ITT nem siet folytatni a nyelvészeti kutakodásait. ;-)

Mindegy: a lehetőséget megkapta, elképzelhető, hogy talált magának egy megfelelőbb topikot.

A folyamatos személyeskedést nem áll módomban bent hagyni.

igazából nem is lehet érteni, hogy mit akarsz mondani, olyan zagyva a szöveg

Itt kezdődnek a problémák, ha valaki számára ilyen fontos lesz egy tudományos kérdés, mint a szerencsétlen ókeresztények akik teológiai fogalmak miatt gyilkolták egymást az ókorban.

Azért szerintem a 200 éve élt Grimm testvérek jobban értettek a nyelvészethez, mint ti.

Szerintem az alternatív szó kifejezetten kedves elnevezés ezekre az áltudományos nyelvészkedésekre.

Itt nyugodtan megvitathatjátok, hogy germagyar vagy szkíta-hun-magyar elmélet az igaz.

másoknak szokás meghagyni a nullázást