Keresés

"Az általános relativitáselmélet a gravitáció elmélete."

Az is egy jó kérdés, hogy ha ez egy gravitációelmélet akkor miért az a neve, hogy általános relativitáselmélet?

A speciális relativitáselmélet arról szól, hogy a fénysebesség nem relatív, hanem abszolút állandó. Fából vaskarika.

Az általános relativitáselmélet pedig, (amely állítólag gravitációelmélet lenne) arról szól, hogy gravitációs erő nem létezik. 

Egy zavaros katyvasz az egész. 

"Az általános relativitáselmélet a gravitáció elmélete."

Egy olyan gravitációelmélet, amelyben nincs gravitációs erő.

Még viccnek is rossz. 

"Előírás szerint ez úgy van, hogy: ne higgyetek minden léleknek,hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Szóval aki nem szellemileg lusta birka, az figyel és gondolkodik - ott is... !"

Jól ismerem én ezt az "előírás szerint való gondolkodást".

Ami  még az egyébként okos és művelt embereket is rögtön birkává teszi. Ráadásul nem csak akkor, ha a vallásuk hittételeiről van szó, hanem akkor is ha az éppen regnáló klérus érdekeit, politikai iránymutatásait kell követni. Pont ilyen környezetben nőttem fel, csupa okos, szerető, tisztességes, sőt, már-már önsorsrontó aggályossággal tisztességes ember között. Igazán meleg családban, csak hát a vallásuk szerint deformált szűk szellemi horizont alatt. Amit végleg kinőttem 14 éves koromra.

Századjára se szégyenled ezt a hazugságot ideköpni?

Neked fogalmad sincs arról a számításról. Az már 1915 decemberében pontosan azt adta, mint amit ma is kiszámolhatunk. Akkor írta le először Einstein az áltrel végleges alapegyenlete szerint elvégzett számolást David Hilbertnek.

Amihez  te még 109 évvel később  se tudsz hozzászagolni. Csak rossz népszerűsítő szövegeket magyarázgatsz félre.

"ez 'nem túl hihető' (már csak a tömeg-'arányokat' figyelembe véve - is.. ;),"

Minden "érvelésed" ennyit ér. Amihez eldöntéséhez más földi halandónak hosszú fáradságos számolásokra van szüksége, arról te érzésből benyögöd, hogy az  "hihető" vagy sem. Mint ahogy tegnap is egyszerűen elhitted a primitív brosúrád állításait, szemben a hozzáértő szakemberek számításaival.

Mondd, hogy a bánatba vehetné komolyan valaki az efféle "érveidet"?

Amiben te egy 100 évenként mindösszesen csak 574.8 ívmásodperces, azaz kevesebb mint 10 ívperces rendkívül finom elmozdulásról ilyen hanyagul elnagyolt kijelentéseket teszel.

"de akkor "az elfordulás"-nak mégsincs 'köze' a rel.elm.-hez ?!"

Már hogy ne lenne köze? Az általános relativitáselmélet a gravitáció elmélete. Ez írja le Newton elméleténél pontosabban az égitestek egymásra hatásait. És éppen annyival pontosabban, mint amennyi különbség van a Merkur Newton szerinti perihélium vándorlása, és a Merkur Einstein szerinti vándorlása között. Azaz 100 évente 43".

Ugyan miként lehetne komolyan venni valakit, aki ennyire nem tudja, miről beszél.

"a gyorsulas - ahogy a gyengebbek kedveert a neveben is benne van - valtozo sebesseget jelent. a sebesseg vektor mennyiseg igy iranya is van, igy a sebessegvaltozast a bazisiranyban kell vizsgalni. "

A kérdés az, hogy mi a "bázisirány"?

Mert centrális erőtérben (egy égitest környezetében) éppen a körmozgás jelenti az erőmenetes (vagyis az egyenletes) mozgást. Ha egy test körmozgást végez a gravitációs központ körül, akkor mindig azonos potenciálon marad. Tehát nem történik energiafelvétel, és nincs energialeadás sem. 

Ugyanez történik egy atom belsejében is, ahol egy elektromos centrális erőtér van jelen. Ha az atommag körül egy elektron körmozgást végez, akkor nem fog sugározni (energiát leadni), mert ugyanazon a potenciálon marad folyamatosan. Csakis akkor sugároz, ha az elektron alacsonyabb potenciálra kerül. 

Ezt a szakaszosan sugárzó atomok milliárdjai bizonyítják. 

a gyorsulas - ahogy a gyengebbek kedveert a neveben is benne van - valtozo sebesseget jelent. a sebesseg vektor mennyiseg igy iranya is van, igy a sebessegvaltozast a bazisiranyban kell vizsgalni. a kormozgas az x-y vektor iranyokkal irhato le. a keringo objektumnak mind az x mind az y iranyu sebessege valtozik igy gyorsulo mozgasnak kell tekinteni. sot, egy forgo test minden pontjat is gyorsulonak kell tekinteni.

a gyorsulas erzete, vagyis a kimutathato merteku belso feszultseg a testben nem feltetele a gyorsulasnak, hanem technikai kerdes. ha tamaszponttal gyorsitunk (halytomu->raketa anyagi pontjai) akkor a gyorsito ero anyagi pontrol pontra adodik at ezert van belso feszultseg. ha a test minden pontjara kozel qzonos gyorsito ero hat, akkor nincs belso feszultseg (gravitacio v centrufugacio)

a centrifugacio a valtozo iranyu mozgas palyairanya es a tehetetlen test egyenes vonalu palyairanya kozti elterito ero, tehat az minden nem egyenes vonalu mozgasnal letrejovo, a test pontjaira hato ero. a centripetalis ero a testre hato ero (kenyszerero) ami leteriti a tehetetlensegi egyenesrol. a centripetalis eronek nem feltetele az anyagi kapcsolat a testtel, az egy erohatas, a keringo mozgasnal pl a gravitacio. tehat qz egyik a tehetetlensegipalyan akarja tartani a testet a masik pedig errol leteriteni. ha a ketto egyenlo, akkor kormozgas jon letre. ha nem egyenloek akkor sprila a palya.

persze lehet hinni a relelmben es ujabb es ijabb kiteteleket kitalalni ahhoz, hogy egy elmeleti rendszer, amit a gyakorlati kiserletek szamtalanszor megcafoltak es egyetlen egy technikai eszkozben nem hasznalatos, ervenyben maradjon. hat, erre szoktam mondani, h megerett az emberiseg a pusztulasra.

aki vitazna ezen utobbi allitasaimmal, ismet felajanlom, y hozzon barmely valos - nem gondolat - kiserletet v technikai megoldast es one to one vitassuk meg.

"De ha kettő ilyet kiválasztasz a Föld két átellenes oldalán, és az egyikhez méred hozzá a másik mozgását, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a másik inerciarendszer "gyorsuló mozgást" végez."

Hogyan jön ez Einstein kijelentéséhez?

"Ha találnánk egy inerciarendszert, akkor az ahhoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerek is inerciarendszerek."

Nyilván a kettő ellentmond egymásnak. 

Hol van a hiba?

"Einstein, jó szokása szerint, addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit,
 amig ki nem hozta a 43 ívmásodperc eltérést,
 amely már korábban ismert volt a mérések alapján.
 Szóval ez nem egy előre megjósolt jelenség volt,
 hanem egy ismert jelenség belegyömöszölése a hibás relativitáselméletbe."

"Einstein, jó szokása szerint, addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit, "

(szerintem inkább Mileva volt az, aki "addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit"...)
;-/

"Érezted már valaha a Föld keringését? :o)"

Miért kéne érezni????

Mondom: az égimechanikai kúpszelet pályákon haladás nem számít gyorsuló mozgásnak (mivelhogy a súlyos és a tehetetlen tömeg precízen azonos). "Egyenes vonalú egyenletes mozgásnak" számít az adott gravitációs térben, és ebből kifolyólag semmiféle belső virtuális erőhatás nem lép fel, amit a tapasztalni lehetne például a Föld keringéséből eredően. (A Föld forgásából eredő belső virtuális erőket természetesen lehet tapasztalni, de az egy másik mozgás.)

"Na jó, kompenzáljuk ki a Föld gravitációját egy függőlegesen zuhanó megfigyelővel.

A-ha. A függőlegesen zuhanó megfigyelő szerint az űrállomás mit csinálik?"

Továbbra is az a probléma, hogy egy INHOMOGÉN gravitációs térben (jelesül egy gömbszimmetrikusan központosban) akarod az egyik testhez rögzített vonatkoztatási rendszert kiterjeszteni a végtelenségig.

Gravitációs térben NEM LEHET a lokális vonatkoztatási rendszereket büntetlenül akármeddig kiterjeszteni, mert ha megteszed, akkor a vonatkoztatási rendszer távoli részeiben a dolgok elb.szottan kezdenek viselkedni. Ez alapismeret, amire az áltrel megtanít. A Föld koncentrikus gravitációs terében a szabadeső vonatkoztatási rendszerek számítanak valódi inerciarendszereknek. De ha kettő ilyet kiválasztasz a Föld két átellenes oldalán, és az egyikhez méred hozzá a másik mozgását, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a másik inerciarendszer "gyorsuló mozgást" végez. Pedig csak te voltál olyan hülye, hogy figyelmen kívül hagytad: változó gravitációs térben a lokális vonatkoztatási rendszerek nem terjeszthetőek ki tovább, mint ameddig a elhanyagolható az eltérés a homogén gravitációs térhez képest.

Einstein, jó szokása szerint, addig pofozgatta, csiszolgatta a képleteit, amig ki nem hozta a 43 ívmásodperc eltérést, amely már korábban ismert volt a mérések alapján.

Szóval ez nem egy előre megjósolt jelenség volt, hanem egy ismert jelenség belegyömöszölése a hibás relativitáselméletbe. 

"mint ahogy gondolkodás nélkül bedőlnek a papjaik prédikációinak."

Tévedsz !
'Előírás szerint' 'ez úgy van', hogy: "ne higgyetek minden léleknek,
hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e,
mert sok hamis próféta jött el a világba." (1 János 4:1-18 )

Szóval aki nem szellemileg lusta birka, az figyel és gondolkodik - ott is... !
;-)

"S az elfordulást egyáltalán nem a Nap valamiféle tömeggócai okozzák, hanem a többi bolygó."

Attól 'eltekintve' hogy ez 'nem túl hihető' (már csak a tömeg-'arányokat' figyelembe véve - is.. ;),
de akkor "az elfordulás"-nak mégsincs 'köze' a rel.elm.-hez ?!
;-)

Ezt a primitív irományt már a harmadik mondata lebuktatja: fogalma sincs a Merkur anomália mibenlétéről. Hisz a 43" egyáltalán nem az évszázadonkénti elfordulás mértéke, hanem csak a mért elfordulás és a Newtoni elméletből számított elfordulás különbözete. A mért elfordulás maga pedig 574,8" évszázadonként.

S az elfordulást egyáltalán nem a Nap valamiféle tömeggócai okozzák, ahogy ennek az ócska brosúrának a szerzője képzeli, hanem a többi bolygó.

De a vallási fanatikusok persze ugyanúgy benyalnak minden ilyen szélhámos szöveget, ha az a hitüket erősíti, mint ahogy gondolkodás nélkül bedőlnek a papjaik prédikációinak.

 Ne hozz nekem ilyen dilettáns magyarázkodásokat. Ilyesmikkel a szektádban villogj!

"...a gyorsuló test visszahatása önmagára."

A gyorsuló test nem önmagára hat vissza, hanem a környező testekre. 

Mach szerint a tehetetlen tömeg nem más, mint a környező testek visszahatása a gravitációs mezőn keresztül. 

Ezért azonos a gravitáló tömeg a tehetetlen tömeggel. 

Szerintem Mach-nak igaza volt. 

'melyikkel számolnak: a "Newtoni égi mechaniká"-val,
 vagy az "Einsteini általános relativitáselmélettel" ?!'

"Mindkettővel ugyanaz jön ki, nagyon kis eltéréssel,
 ami csak ritkán éri el a mérések pontosságát,
 pl. a Merkur perihélium vándorlásánál,"

;-)

"Az inerciarendszerek egyenértékűek."

Az áltrel szerint minden rendszer egyenértékű. 

 „Ilyen apróságok, például

- nem tudjuk, hogy a tömeg mekkora része koncentrálódik a testben, és mennyi a retardált mezőben;

- a gyorsuló test visszahatása önmagára.”

Gyula bácsit is ez aggasztotta, amikor az elektromágneses zavarásról panaszkodott.

„Egy elektromosan semleges objektumnak, ami mind a négy elemirészecskékből áll, a súlyos tömege

m^g(objektum) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

mⁱ(objektum) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e > 0.

Nyilvánvalóan különbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtől, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeget ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.”

Az nem lehet, hogy „a gyorsuló test visszahatása önmagára”, a retardált mezőben lévő tömeghányad, az elektromosságnak megfelelő értékének feletti része a zavarás? Ezt kellene ezredrész alá csökkenteni? (valahogy, valahol, valamikor);-)

Inerciarendszerek nem léteznek. 

Így pontos. 

"Galilei óta tudjuk, hogy a sebesség relatív."

Ebben Galilei tévedett. 

Nála még a világ középpontja volt az abszolút mozgás viszonyítási alapja. 

Mivel kiderült, hogy a világnak nincs közepe, azt hitte, hogy akkor abszolút viszonyítási alap sem létezhet. De ebben tévedett. 

Az igaz, hogy világnak közepe nincsen, de az abszolút mozgásnak mégis létezik viszonyítási alapja. 

Ezt a kérdést már Jánossy is megoldotta. De fizikus közösség úgy fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. 

A félelem jogos, mert ha kiderül, akkor ez a relativitáselmélet és a relatív sebesség végét jelenti. 

Néhány évvel ezelőtt felfedeztek egy jövevényt, amely nagyon eltért a számított pályától.

(Talán kikeresem.)

A lényeg, hogy olyan erősen párologni kezdett a Nap közelében, amely szinte rakétaként tolta.

Az inerciarendszerek egyenértékűek.

Van két űrhajó a nagy büdös semmi közepén Alice-al és Bobbal. Mindketten azt látják, hogy a másik űrhajója gyorsuló mozgással távolodik tőle

Nem akarok értekezni a semmi tömegvonzásáról :o)

A zűrállomás a Föld körül kering. A keringettét!

És iszugyi egy toronyban ejtette le a mintáit.

Amennyiben az adott vizsgált dolog "súlytalan", akkor a gyorsuló mozgása csak látszólagos, amit a sz@rul választott vonatkoztatási rendszer okoz.

Galilei óta tudjuk, hogy a sebesség relatív.

Newton ótta tudjuk,  hogy a gyorsulás abszloút.

Na de objektív is?

Vegyünk két ejtőernyőst.

Az egyik az egyenlítőnél ugrik ki, a másik pedig az ézaki sarkon. A fene egye meg.

A probléma abban van, hogy amikor a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben írod fel a körpályáját

Erre mondtam, hogy a gyorsulás nézőpont kérdése.

Érezted már valaha a Föld keringését? :o)

Na jó, kompenzáljuk ki a Föld gravitációját egy függőlegesen zuhanó megfigyelővel.

A-ha. A függőlegesen zuhanó megfigyelő szerint az űrállomás mit csinálik?

Vagy egy másik pályán lévő műholdról nézve?

24 példát tudnák mondani (GPS).

"Meg lehet állapítani, hogy egy gyorsulú űrhajóban vagyok, vagy pedig a Föld vonzása hat rám."

Persze, hogy meg lehet állapítani. 

A gravitációs erővonalak nem párhuzamosak, a gyorsulástér erővonalai pedig párhuzamosak.

Perecíz méréssel kimutatható a különbség.

Egyébként ebben a kérdésben a relativitáselmélet tökön szúrja magát. 

Akasszunk fel a lift plafonjára egy rúgóra egy 1 kg tömegű testet. A rúgó valamennyire meg fog nyúlni.

Ha gravitációs mezőben vagyunk, akkor a rúgó megnyúlása ugyanannyi marad, akármeddig várunk.

De ha egy gyorsuló liftben vagyunk, akkor a relativitáselmélet szerint a rúgónak egyre jobban meg kell nyúlni, mert a sebesség növekedésével a rúgóra akasztott tömeg egyre nagyobb lesz. 

Három lehetőség van:

- Vagy a tömegnövekedés nem igaz,

- Vagy a gravitáció és a gyorsulás egyenértékűsége nem igaz,

- Vagy egyik sem igaz.

Én a 3.-ra szavazok. 

Butaság az egész relativitáselmélet. 

Kiszámoltam, hogy a tömegközépponttól felfelé és lefelé mekkora gyorsulás lenne a zűrállomáson.

(A saját forgásából adódóan.)

Most valaki számolja ki az ellencáfolatot a geodetikussal.

Különben kékre festem a lovamat.

Nekem azzal van problémám, hogy körmozgás esetén a gyorsulás merőleges a sebességre,

függőleges zuhanásnál pedig párhuzamosak.

Miért probléma ez?

Ilyen apróságok, például

- nem tudjuk, hogy a tömeg mekkora része koncentrálódik a testben, és mennyi a retardált mezőben;

- a gyorsuló test visszahatása önmagára.

Reggel vásárolok magamnak egy tábla csokit, Hakapeszi Maki nem kap belőle.

"melyikkel számolnak: a "Newtoni égi mechaniká"-val,
vagy az "Einsteini általános relativitáselmélettel" ?!"

Mindkettővel ugyanaz jön ki, nagyon kis eltéréssel, ami csak ritkán éri el a mérések pontosságát, pl. a Merkur perihélium vándorlásánál, vagy a frame dragging effektus esetén.