Hát , ne nézd le őket/minket, nem mindenki olyan szerencsés, hogy a kancatejből
szivta magába a nagy szittya műveltségét, van olyan szerencsétlen, akinek ehhez a lexikonokat kell bújni.
Bár van olyan olvasat is, hogy inkább ez legyen, tehát nézzen utána az ember
lexikonokban, semmint felszedve 100 idegen szót, teleoltsa a hülyeségével a topikokat...
Az meg hogy mi a sznobizmus, hogy valaki x. tizezer idegen szó ismeretében,
úgy hogy egyébbként érdekli is az etimológia, inkább utánanéz etimologiai szótárakban egy egy szónak, megtisztelve ezzel a munkával a topiktársait, vagy idebassza azt, hogy: "Ki tudná lefordítani a "snob" szót magyarra (franciából:)?" ami amúgy mára egy magyar szó is,sznobként ismert, holott a wikipédia szócikke jön fel elsőnek a keresőbe beütve, na....erről lehetne vitatkozni.
Nem rossz meghatározás ! :-) Annyi van belőlük magyar földön mint a ruszkikból ! Sok !!! LOL Eléggé megvetendő társaság ! Rengeteg közöttük a "lexikon-művelt" ! :-))
Balatonfuzfon a Nitrokemia egyik alvallalata csinalt loszereket az se tudom, hogy leteznek-e meg, a fel ipartelepet bezartak mar.
Erdekesseg keppen: ugy jo 10-12 eve felrobbant az egyik loszerraktaruk. Az epulet tetejet ugy 400 meterre talaltak meg a falakbol nem maradt csak a tormelek....
Névvàlasztàsodbòl is kiderül, h te minek a hive vagy. Jogod van hozzà. En azonban inkàbb az olyan véleményekkel értek egyet, mint pl. alàbbi könyv kiadòja:
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat. Kerülnünk kell a felesleges idegen szavakat, hiszen napjainkban a magyar szövegek szókészletének és kifejezéskészletének érthetetlenségét, homályosságát gyakran a más nyelvekből korunkban elsősorban az angolból újonnan átvett szavak, kifejezések tömege és főként használatuknak elburjánzása, a nyelvünk eredeti alkotóelemeit kiszorító terjedése okozza. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a kerülni kívánt idegen szóhoz ajánlott magyar megfelelők közül válassza ki a mondatába leginkább illőt. A Magyarító szótár 12600 régi és új idegen szónak 21700 magyar megfelelőjét kínálja fel. A gazdag gyűjtemény hatékony segítséget nyújt ahhoz is, hogy napjaink új idegen szavainak meggyökeresedése helyett elterjedhessen a nyelvünk hangzásbeli sajátosságaihoz jobban illő s közérthető magyar megfelelő. A szótár a szómagyarító célja mellett eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához is. Jó szolgálatot tesz azzal, hogy sokszor már kevésbé ismert klasszikus, azaz göröglatin idegen szavak pontos jelentését tudatosítja az olvasóban. Tótfalusi István szerző neve ismerősen cseng a magyar szótárhasználók körében, hiszen számos sikeres kézikönyv összeállítója. Legutóbb a TINTA Könyvkiadó jelentette meg az Idegenszótár és a Klasszikus szócsaládfák című népszerű kézikönyveit.
Levi Strauss németországi zsidó származású kereskedő. Eredeti neve Lőb Strauß. Ebből lett Levi Strauss, majd alapította meg a a Levi Strauss & Co. céget. A cégnévből alakult ki a márkanév is. Hogyan kell helyesen ejteni? Ki tudja.
Jó példa erre a NIKE cipőmárka, ami azt hiszem görög szóból ered, igazából niké-nek kellene ejteni, az én gyerekkoromban "nájk".-nak ejtettük, ma pedig "nájki".
Egyébként az olyan szavak, amik már századok óta a magyar nyelvben vannak, fel sem tűnnek nekük, hogy eredetileg idegen származásúak:
haver - barát (zsidó)
csóró, csór - lop (cigány)
szerda, csütörtök, péntek (szláv)
De a fiam angol civilizáció tankönyve szerint a "tea" magyar szó, és mi adtuk az angoloknak...
Az rendben van (majdnem azt irtam hogy oké :P) hogy a név eredetileg nem amerikai (osztrák vagy német származású volt a pali ha jól tudom), viszont a farmernaci márka már az, ezért írtam hogy annak a helyes kiejtése "livájsz" lenne. A túlzott eredeti kiejtés majmolása szerintem is gáz, csak egy példának hoztam fel hogy mi sem vagyunk "tökéletesek", nem csak a franciák nem azok ;) Písz
Ja, arra meg hogy mi volt előbb... Régen volt tojás is, tyúk is. Mostanában...? ;)
Tudom, hogy ez a feanciaorszagi magyarok firum, decazert ezek nemzetkozi szavak:
Extreme sport- angolban is van
Frakcio- parlamenti kepviselo csoport, es ha belegondolsz ez csak egy toredeke az egesznek, az osszes kepviselonek. Mellesleg nemet nyelvteruleten is igy hivjak, onnan is atvehettuk mar a reformkorban
Ez t elolvasva, egy rövid összefoglaló, látni, hogy "idegeneredetű" szavak nélkül beszélni
nemcsak kurva nehéz (hogy egy szláv szavunkat is idecsempésszem) hanem éppen ez
tűnik erőltetett sznobizmusnak:(
A sznob szó, igy irjuk, jelzem nem a franciából került a magyarba, hanem az angolból, ugyanis angol szó, a latin sine nobilitate-nemesség nélküli latin kifejezésből származik.
A meghatározása két jelentést ad a Bakos féle idegen szavak szótárában
1.Az előkelő társadalmi osztályok szokásait majmoló személy
2.előkelősködő, nagyképű, nyegle
Az extrém szavunk latin eredetű, ahogy az extrémista és az extrémitás is.
(Viszont az extrémizmus kifejezés az ujkori franciából került át.)
A frakció szó szintén a latinból került át és a matematikában használták, c-vel ejtjük (latin eredet!)-tört/töredék/hányados-igy a politikai frakció jelentése a politikában, egy elkülönült (párt)csoport=frakció, a vezetője a frakcióvezető. A parlament egésze is nyugodtan állhat össze frakciókból, más-más politikai nézetet képviselő csoportokból.
Az alternatív szintén a latinból került a magyarba és nem a franciából, oda meg (tippelek) valószinűleg az ógörögből.
Az apropó (igy irjuk helyesen magyarul) szintén már egy honosodott kifejezés, ez tényleg francia, a következő magyar jelentésekkel:
-alkalom, alkalmas helyzet
-kapóra, éppen jókor
-Apropó!= Erről jut eszembe!
A déja vu (ezt helyesen ugy kell irni mint a franciában) meg egy szakkifejezés is valószinűleg, abból
köznyelvesedett
Jelzem itt, hogy a magyar nyelvben az idegen kifejezéseket, neveket sokszor csak hasonlóan
ejtjük, nem követjük az eredeti kiejtést. Pld New York az Nyújork és nem Njúja(r)k
A nyelvi sznobizmus itt éppen az eredeti majmolásában jelenik meg.
Van ennek ellentétje is, pld a dömper ami régebben igy hangzott kb. angolul is, ma már nyiltabb
a-s hangzású.
Pontról pontra szét lehetne cincálni az egész eddigi "nyelves" témát és higyjétek el, az jönne ki , hogy ti vagytok sznobok, ami azon alapul, hogy (szerintetek) tudtok franciául.
Ezt nem lekicsinylésképpen, nyilván legtöbbetek jobban beszél, ír, mint én....de tudni a Francia Akadémia tagjai tudnak:P
Ráadásul ti azon vagytok, hogy valami félreértelmezett patriotizmusból, eltörjétek a szárnyaló magyar szókincs lábát:P
Billy te nyelvész is vagy, szólj már közbe néha, mert szétrobban az agyam! :))))
Mi volt elôbb, a tyùk vagy a tojàs ? :) A "Levi" név héber név. Vajon ôk hogy ejtik ki ? (Annak kellene lenni a mérvadònak. Levi nevûek vannak az egész vilàgon és bizonyàra màs-màs mòdon ejtik ki nevüket. En is ismerek egy csalàdod és ôk ùgy hivjàk magukat: Levi.)
Ezen már régóta gondolkoztam, talán "nagyratörő", mivel, ha nincs "pétrole" (olaj) Magyarországon, snob (sznob, mint ahogy azt a magyarok is kiejtik), az annál több van !
Néhány gyöngyszem még, ezeket általában rosszul ejtik ki, és rosszul is alkalmazzák:
- extrém (ével monják :-D) a francia extrême szót. Látva, hogy az e-n van valami ékezetforma, (az accent circonflexe " ^ "), szerintük az csak a magyar é hang lehet. :) Ahelyett, hogy szélsőt, vagy végsőt mondanának helyette !
- a politikában használják a " frakszió " szót, a francia "fraction"-t utánozva, ami töredéket jelent, vagy a matematikában törtet.
Pl. egy pártnak a csoportvezetőjét "frakszió-vezető"-nek nevezik, ami épp az ellenkezőjét jelenti, mivel a "fraction" eltér a hivatalos nézettől.
- a "déjà vu", "à-propos", "altérnative" szavakat beszurják a mondataikban, ahol csak tudják, de általában rossz helyen, és rosszkor.
Az évek során egy nyelv változik, az biztos. Ha egy mai magyar 1200-ban találná magát, egy akkori magyar társaságban, fogalma sem lenne, hogy miről beszélnek a többiek. Mint ahogy ők sem értenének semmit a mai Duna TV műsoraiból ! :))
A franciák angol kiejtése valóban botrányos, viszont ennek sejtem az okát. A francia nyelvben vannak kiejtési szabályok, amiket szerintem elég nehezen vetkőznek le. A magyarban tudtommal nincs annyira kőbe vésve, igazából a betűk java része ugyanaz a hang a szavakban mint az ábécében.
Egyébként mi magyarok is sok dolgot nem úgy ejtünk ahogy kéne. A kedvenc példám a Levi's, amit mi "lévisz"-nek ejtünk, míg helyesen "livájsz" lenne.
Igen, mindig a jòzan észt kell alkalmazni. A "Töltcsô" viccnek is beillik. (Mellesleg csak azért van benne màssalhangzo torlodàs, mert összetett szò: tölt - csô.) De meg kell mondjam, hogy az utobbi 20 évben annyira elharapòzott az idegen szavak alkalmazàsa, hogy az màr tùlzàs. Csak kapkodom a fejem, amikor a Duna tv-t nézem, a sok idegen szòra. S mint irtam lejjebb, nem a technikai talàlmànyok szavaira gondolok.
Azelôtt nem volt ilyen.
Az nekem sem tetszik, amikor külföldi személyiségek neveit magyarosan ejtik ki (emlitetted Verne Gyulàt), de pl. az angol szavak franciàs kiejtésében a franciàk élen jàrnak. Pl. "Kinder country" (kinder kuntri). S igy van ezzel szerintem minden nép. (Liszt Ferenc az osztràkoknak Franz Liszt. :)
Igen, kellett egy kis idô (+ szòtàr is :), de egy magyar ùjsàgirònak jobban kellene ismerni és mivelni a magyar nyelvet, mint nekem, nem ? :) De az a nagy helyzet, hogy nem veszi a fàradtsàgot sok hazai ùjsàgirò, hogy megkeresse a magyar szòt arra, amit ki akar fejezni; az idegen szò az "kéznél" van, az a divatos. S nem gondol bele a következményekbe, vagy nem is érdeklik. :( Ez a véleményem.
Mert màskülönben vagy nagyon unalmas ez a rovat, vagy pedig jobb messzire elkerülni a mocskolòdàsok miatt. De igazad van, ezen ne àlljunk le vitàzni. (Csak megjegyzem, hogy ezt nem ùgy kell érteni, hogy tûlünk vettek volna àt mindent. Hanem, hogy a közös ôsnyelvbôl (ha volt ilyen) a magyar ôrizte meg a legtöbbet. :)
Azért volt a nagy magyarításnak olyan korszaka ami szerintem kritikán aluli volt. Amikor a külföldiek nevét magyar szabályok szerint írták, magyar keresztnévvel. Tudjátok mekkora sokk volt nekem amikor megtudtam hogy Verne Gyula nem magyar?? :) Meg aztán ott van a "nyaktekerészeti mellfekvény" és a társai. Szépnek szép, de ha az a nyelvújítás bejött volna akkor egy átlagos orosz romantikus magyar fordítása 1500-2000 oldalas lenne :) Szerintem az átvett szavakkal nincs semmi baj, ha magyarítva vannak kicsit. Amúgy felhívom a figyelmet hogy a "töltcső" szóban is van némi mássalhangzó torlódás ;) A Youtube végül is egy márkanév, szerintem ilyeneket nem kell magyarosítani, a General Electric-et sem mondjuk Általános Elektromosnak.
