A második Orbán-kormány hivatalba lépése, azaz 2010 előtt a terrorelhárítás a polgári elhárítás alá, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH) tartozott. Ez a szervezet felelt az ország belső biztonságáért, az ott dolgozók feladata volt felderíteni egyebek mellett a terrorszervezeteket is. Igaz, az NBH-n kívül a rendőrségnek is volt egy kvázi a terrorelhárításra szakosodott szerve. Ez volt az Nemzeti Nyomozó Irodán belül működő TEEO, vagyis a Terrorizmus és Extrémizmus Elleni Osztály, amelynek olyan ügyek jutottak osztályrészül, mint például a karlendítős Bácsfi Diána vagy a terrorizmussal meggyanúsított, majd később szabadon engedett budai fogorvos, Saleh Tayseer, aki emiatt aztán jól be is perelte az államot.
Amikor 2010 őszén megalakult a Terrorelhárítási Központ (TEK), aminek az élére Orbán Viktor egykori testőrét, a Fidesz volt biztonsági igazgatóját, Hajdu Jánost nevezték ki, akkor a terrorelhárítás az időközben Alkotmányvédelmi Hivatallá átnevezett Nemzetbiztonsági Hivataltól a TEK-hez került. Az új szervezet felé a külföldi partnerszolgálatok már a kezdetek kezdetén rettentő bizalmatlanok voltak és ez a bizalmatlanság valójában a mai napig nem változott. A bizalmatlanság oka elsősorban az, hogy a külföldi titkosszolgálatok a TEK-re, mint rendőri szervezetre, nem pedig titkosszolgálatra tekintenek. Már csak azért is, mert a TEK vezetőjének soha nem volt titkosszolgálati múltja.
Hajdu János a kilencvenes években kommandós″ volt, amolyan rendőrségi elfogóember, akinek semmi köze nem volt a felderítéshez.
Márpedig amikor Orbán Viktornak köszönhetően Hajdu megkapta a TEK-et, akkor a szervezet vezetésébe egykori kollégáit tette. Akik anno szintén sikeres bevetésiek voltak, de akárcsak Hajdunak, nekik sem volt semmi közük sem a felderítéshez, sem a műveleti munkához. Az egykori kollégákból a TEK-nél egy csapásra osztályvezetők, főosztályvezetők lettek. Volt, aki régen alhadnagyként szerelt le, majd Hajdu csapatában már ezredesként reaktiválták.
A titkosszolgálatnál emiatt sokan okkal gondolhatták azt, hogy a konditeremben és lőtereken szocializálódott kommandósoknak lövésük sincsen a felderítéshez és a terrorelhárítás titkosszolgálati aspektusaihoz. Ezek a kritikák - bár nyilván egy részük irigységből is táplálkozott - egyáltalán nem voltak alaptalanok. A legutóbbi idők TEK-es ügyei is rávilágítanak arra, hogy
egy-egy munka során nem az elfogásnál, hanem a felderítésnél csúsznak be hibák.
Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy a politikai elvárás felülírja a szakmait, legalábbis a kommunikációban mindenképpen. Legutóbb például híre ment, hogy Orbán Viktort meg akarták ölni, és bár a történetnek több gyenge pontja is volt, volt olyan sajtótermék, amelyik ezt kész tényként hozta le. Csak hónapokkal később derült ki, hogy azért ez kissé távol állt a valóságtól.
A TEK helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a rendőrség megyei elfogóemberei és a mezei nyomozók is rendszerint fújnak rájuk. Mégpedig azért, mert sokszor még a piti drogdílerekelfogásához is a TEK-et kérik fel, noha azt a munkát a megyeik is ugyanolyan jól el tudnák végezni. A TEK-kel kritikus rendőrök szerint azért veszik el tőlük ezeket a feladatokat, hogy az elfogási statisztikák alapján is igazolni tudják a terrorelhárítók létjogosultságát. A mezei rendőröket egy időben az is nagyon idegesítette, hogy az Orbánhoz közel álló Hajdu lényegében bármit kért, megkapott, legyen szó új autókról vagy éppen felszerelésről.
Részben ez a kivételezettség, részben a szakmai kiválasztás okozta a feszültséget a TEK és a rendőrség valamint a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai között. A rendőrség és a titkosszolgálatok hagyományosan sem szeretik egymással megosztani az információkat, és a TEK megjelenésével ez a rivalizálás csak tovább erősödött. Nem csoda, hogy Orbán Viktor most azt szeretné, hogy az információáramlás a szervezetek között legyen hatékonyabb.
A kérdés csak az, vannak-e egyáltalán érdemi információk. A terrorelhárítóknál 1200 ember dolgozik, ám ennek csak tíz százaléka felderítő.
Azaz nagyjából 120 ember vesz részt a humán hírszerzésben, felderítésben miközben az Alkotmányvédelmi Hivatal érdemben a terrorelhárítással már nem foglalkozik. Az iménti szám pedig a TEK összlétszámához képest nem valami sok. Pedig a legtöbb szakértő szerint éppen a humán hírszerzést kellene erősíteni szerte a világban, önmagában a technika (telefonlehallgatás, internetfigyelés stb.) nem elég.
Jó példa erre az, ami Belgiumban történt: a terroristák eldobható telefonokat használtak, a párizsi merénylet egyik fő gyanúsítottja, Salah Abdeslam pedig úgy tudott bujkálni hónapokig, hogy szinte zavartalanul szervezhetett közben újabb terrorista sejtet. Ha a technológia mindenható lenne, akkor ezt nem tehette volna meg ilyen könnyedén.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a humán felderítésben a belgák és a franciák sem remekelnek, máskülönben nem tudnának a dzsihadisták olyan könnyen terroristákat toborozni a francia börtönökben.
De a felderítők létszáma csak a probléma egyik fele. Legalább ekkora baj az is, hogy
a TEK felderítőinek jó része korábban a rendőrségtől, és nem a titkosszolgálatoktól került át Hajduékhoz.
Ami azt is jelenti, hogy egy ilyen szakember, ilyen előélettel nem ahhoz ért, amihez egy titkosszolgának kell.A rendőrségen belül annak idején működő TEEO megszűnésekor ráadásul az osztály nagyjából harmada a titkosszolgálathoz került, és csak egy másik harmada ment a TEK-hez a maradék pedig szétszéledt a privát szférában.+
Snowden szivárogtatása segíti a terroristákat világszerte?
Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori szerződéses alkalmazottja0 volt, aki azzal vált közismertté, hogy 2013 nyarán több ezer oldalnyi szigorúan titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte.
Snowden miatt nem írnak emaileket?
Elhárító és bűnüldöző szervek is beszéltek már arról, hogy a szivárogtatás sokat segített a terroristáknak abban, hogy még biztonságosabban kommunikálhassanak egymással. Egyes szakértők szerint a
több ezer oldalnyi dokumentumnak hála a terroristák átfogó képet kaptak arról, hogy hogyan kerülhetik el a megfigyelést, illetve, hogy hogyan nehezíthetik meg a terrorellenes szervek munkáját.
Sőt, vannak, akik szerint Snowden közvetetten felelős az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet gyors felemelkedésért, ugyanis a szivárogtatás óta a terrorcsoport biztonságosabb kommunikációs csatornákra váltott, ezért nehezebbé vált a lehallgatásuk.
A hírszerzők egy része abban is egyetért, hogy Snowden hívta fel a terroristák figyelmét arra, hogy a Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) 702 cikkelye alapján az elhárító szervek az emailjeikbe is beleolvashatnak. Ugyanis a botrány után a terroristák szinte teljesen felhagytak az elektronikus levelezéssel.
Több pénzt ígért a terrorellenes harcra Orbán Viktor, ám alapvetőbb problémák vannak: a titkosszolgálatnál sokan okkal gondolják, hogy a konditeremben szocializálódott TEK-es kommandósoknak lövésük sincs a felderítéshez, terrorelhárításhoz. Márpedig most nekik kellene minket védeni az iszlamistáktól. Tovább »
Sok szerencsétlen ember csak gyászol és gyászol, helyszínről helyszínre, ahelyett, hogy a Brüsszeli Eu parlament Bábel-tornya ellen vonulna, elzavarni azokat akik ezt okozták.
Nem tudom te milyen médiát követsz figyelemmel, próbálj többet nyomon követni, ne csak egy neked tetsző álláspontot képviselőt.
Még mielőtt kinyitották volna a szájukat a migránsáradatot ellenzők, az azt védők máris védőbeszédeket mondtak és írtak. Elég megnézni ezt a topikot, már a 2-es sorszámú hozzászólásban Orbánozás volt.
De amúgy sajnos jellemző ebben az országban sokakra, hogy csak a mával törődnek. Csak hát Belgiumban és Franciaországban már látszik, hogy van amikor már késő a máért aggódni, mert korábban nem gondoltak a jövőre.
Figyu, it van tokkal, vonóval az egész, számokkal, eseményekkel...
Csak győzd hallgatni! ( az összeset, 16 rész, a rendszerváltás összes brutális csalása és hazugsága rajta van az olajszőkítéstől az 1 forintért eladott vállalatokig, adatokkal, dátumokkal, szereplőkkel, nevekkel.)
Lényegében bárki, csak ne Orbánék. A jelenlegi ellenzéki pártok ugyan nem képesek jól kormányozni, de legalább nem nyomják a gázt a szakadék felé rohanó országban és ami lényeges, le lehet váltani a sofőrt. Valószínűleg csak az EU és NATO tagságunk az, ami megakadályozza Orbánt abban, hogy nyílt diktatúrát építsen ki. Aki lenyúl 3ezer milliárd forintot, korlátozza a szólásszabadságot és fizikai erővel akadályoz meg népszavazást az megtenné. Jelen pillanatban én arra szavaznék, akinek legnagyobb esélye van arra, hogy leváltsa Orbánt. Ha nem lesz új jelölt, aminek nem sok esélye van, akkor valamelyik ellenzéki pártra, még akkor is, ha amúgy viszolygok mindegyiktől.
