A ZW szőlőt(meg a Zenit-et is) egy baráti család mátraaljai kisparcellás, hagyományos művelésű, kb. 30 éves ültetvényéről vesszük évek óta. A terület neve Sárhegy, Gyöngyös, a főiskolával szemközti terület. Részben bio művelés.
Családi célú, kicsi "borászatunk" van, nem eladási célú. 3 éve csináljuk, kb. Zenitből 600 kg, Zw.-ből 700 kg/év. Nagyon egészséges volt a szőlő, első feldolgozáskor(első, zajos erjedésig) ként nem kapott egyik sem, a Zenit fajélesztőt igen, a Zw. még azt sem, bepróbálkoztam a tájfajélesztőkkel= spontán erjesztés, ahogy a Teremtő megadta(Szólt az Isten: édes fiam Noé: kóstoljuk meg, hogy az újbor jó-é!. Eddig jónak tűnik.)
A rosé mindíg a szívem csücske volt, de a "bóti" borok az utóbbi években ihatatlanul szarok. A saját elmegy.
Szőlő sk. szedve hazahoz, másnap a diófa alatt bogyózódik, zúzódik, a rosé a zúzás után áll átlagban 5 órát, utána gyengéden préselődik, a lé ülepítődik 2 órát, a tisztája megy a pincébe, saválló erjesztőedénybe(5 db söröshordó) .
A fele présmaradék ment a vörösborba színezőnek(idén "rettenetes" lett a vörösbor, kb. majdnem, mint a festőlevű szőlők), a másik fele a se nem szőlő, se nem törköly cefrébe, később a héjon erjesztett vörösbori törköly-jel együtt a főzdébe, éppen két napja rotyogott ki, jó lesz az ízlelőbimbóim szerint.
A "Rozi" már majdnem kész, tükrös, kissé még szénsavas, most is szopogatom írás közben, kell azért neki pár hónap finom seprőn tartás(az eddigi tapasztalatom szerint)
Köszönöm mindnyájótoknak a hasznos hozzászólásait.
Megerősítettek abban, hogy paraffinolaj nélkül nem bor a bor. Mint írtam, az első fejtésen túl vagyok, Zenit a legkövesebb, még dolgozik, opálos, a Zweigelt rosé már majdnem tükrös, kissé még szénsavas, kevesebb borkő lerakódással. A zw. vörös már majdnem tükrös, nem köves.
Zenit-ből erjesztettem fahordóst, annyira tömény volt a szőlő leve, hogy még mindíg van cukor benne(tavaly száraz lett), a első fejtés után a fahordós viszont már letisztult, de még dolgozik, ha felhozom a lakásba, gázbuborékos.
Tehát: átfejtés tiszta fedelesbe, éppen van még egy üresen, és így körbefejtegetem mindegyiket, gyengén megkénezem, aztán hadd pihenjen, paraffinolaj rá, remélem már több kristálykiválás nem lesz. Az a gond vele, hogy felakad a tető a hordóban, ha veszek ki belőle. Iszogatnivalót meg teszek félre üvegballonokban, a többi hadd érjen a finomseprőn.
Tegnap (nagy szerencsém volt az időjárással) fejtettem/alapkéneztem a "vörösöket" és így műa. tartály takarítás is volt. A le vagy fel-rakódások eltávolítására melegítettem kb. 5 liter vizet amibe raktam vagy 100 gr Sanaton-t, a megdöntött 700 literes tartályba beönt (nagyon lúgos, védőeszközök kellenek) azonnal bekékítette a vörösbarna kirakódásokat és fel is oldotta azokat majd kis tartályforgatás és a barnás lötty kiönt egy vödörbe (használtam kihűlve a másik tartályhoz).
Kiöblítés vízzel és Detersol oldat készült kb. az előző arányban. Ez savas, és semlegesíti a ki nem öblített lúgot.
És végül újabb vizes öblítés, kicsepegtetés és már mehet az újratöltés is...
Az úszófedél is ugyanígy lett kezelve.
Ha nem akarod "lezárni" a bort használj szárazjeget (bár ha jól tudom min. 10 kg a kiszerelés) vagy palackos CO2-ot...
Az úszófedeles tartály, parafin nélkül, alkalmatlan a kierjedt bor tárolására, bármit is mondjon a gyártó.
Az ilyen gyártótól egyébként én őrizkednék, mert más kérdésben is mondhat hasonlókat.
A szomszédomnak így lett másfél hektó ecetje. Kölcsönkért egy úszófedeles tartályt, majd parafin nélkül tartotta benne a bort néhány hónapig, mondván van azon még egy másik fedél is, csak elég lesz. Hát nem lett.
Van egy olyan technológia (bizonyára nem mondok újat) Sur Li-nek nevezik, aminek az a lényege, hogy hosszú hónapokig a seprűn hagyják a bort és néhány hetente alaposan fel is keverik. Fontos alapfeltétele, a teljesen egészséges seprő, aminek előfeltétele a szintén teljesen egészséges körülmények közt végbemenő erjedés (itt valószínűleg szintén szükség van a hűtés, fajélesztő, élesztőtáp, stb. dolokra). Bővebben a támáról:
Én is úgy tudom, hogy az úszófedeles tartálynak alapból elégnek kéne lennie ahhoz hogy megvédje a bort. Szerény tapasztalatom alapján, mintha néha észrevettem volna, hogy ez mégsincs így és mintha rémlene hogy mástól is olvastam volna már ezt. Ahogy azt is, hogy lehet hozzájuk venni egy komolyabb (gumi vagy szilikon tömlőt?) ami jobb védelmet nyújt. Van ezzel valakinek tapasztalata?
Forró vízzel, citromsóval nekem sose volt probléma lemosni a hordó oldalát. Fejtsd át mosd ki.
Ha már az átfejtésnél tartunk eddig úgy csináltam (ahogy valószínűleg itt a legtöbben), hogy kisebb kannákba fejtettem majd azokat kézzel megasabbra téve fejtettem átt a tiszta tartályba. Idén azzal kezdek kisérletezni, hogy egy csigasor, csőrlő (pl. Lidlben épp most volt) és textil körkötelek segítségével magasabbra emelem a hordót így rögtön átfejthető egy másikba.
"[...] Tisztítószer kizárólag foglalkozásszerű felhasználásra [...] Ne engedjük, hogy a termék belekerüljön a felszíni- vagy talajvízbe, csatornahálózatba. "
magyarul: kizárólag arra engedéllyel/képesítéssel rendelkezö takarítók használhatják, a keletkezett szennyvíz/mosóvíz veszélyes hulladékként kezelendö. nem tudom, ennyit megér-e a borkömentesítés. Az én módszeremmel is simán lejön, de ha marad még rajta, akkor pár napra tele kell tölteni hideg vízzel, utána garantáltan nem marad rajta borkö.
Mikor? Mert több minden, egymástól független dologról beszélsz.
Ha nem használsz paraffinolajat a peremnél annak ellenére, hogy kellene, akkor elöbb-utóbb darabízü/erösen oxidált lesz a borod. Esetleg próbálkozz valami ilyesmivel:
de csodát ne várj, mert eredendöen nem arra találták ki, amire neked kellene.
Miután kiforrt a borod, alap, hogy valamikor le kell fejtened a seprüröl, ha ugyanoda megy is vissza, akkor is a tartályt ki kell mosni, forró vízzel jó eséllyel le tudod szedni az oldaláról a borkövet. utána normál esetben deritesz, ezt legjobb úgy csinálni, hogy olyan védett helyre teszed a tartályt, ahol nagyjából kint hömérséklet van, de az esö nem veri (a mostani hömérséklet pont jó, egészen -3-4°-ig), amint tükrösre tisztult, lefejted, a kivált borkövet a tartály tisztításakor eltávolítod.
Ha a még zavaros, söprün lévö bort akarod inni úgy, hogy a tartályod oldalán ott a borkö, akkor nem tudok segíteni.
Első fejtés után a boraim egy részét úszófedeles tartályba tettem. A fedél illeszkedése elég szoros, gyártója szerint akár paraffin nélkül is jó. Múlt évben paraffinoztam, utálatos dolog a maradék elválasztása, edények mosása, bepróbálkoztam nélküle.
Erős kristálykiválás(borkősav??) lerakódott a tartály falára, elakad benne a fedél, tehát levegőzhet a bor. Most még nincs gond, mert enyhén forrásban van még, gondolom a széndioxid még védi. Érdekes, hogy nem savanyú a kristály, szinte íztelen. Mit szoktatok csinálni ilyenkor?
Jut eszembe, hogy az 1. kovid hullám előtt kb. fél évvel néztük a Hétköznapi pár (2011) c. filmet , amiben terjed egy különös kór, amitől elmegy az ízlelés és a szaglás. Beszéltük, hogy hogy találhat ki valaki ekkora marhaságot? Aztán mégis.
Én pont tavaly jártam így. Annyi szerencsém volt, hogy még a fertőzés előtt megéreztem, hogy probléma van és tudtam lépni. Majd semmi... az asszonyt zargattam mindig, hogy szagoljon :)
Amúgy Ő is elkapta de neki "csak" az ízlelése ment el pár napra.
Nekem 2 hónap volt mire azt mondtam, hogy olyan 90%-ra visszaállt...
Én benyeltem a kovidot, és rendesen letompult az íz és szagérzékelésem. Nem tudom mi van a boraimmal.
A gond az, hogy nem íztelennek érzem, hanem harmóniátlannak. Az vigasztal, hogy nem csak a sajátom az, hanem a palackozott is. A cserszegi illata alig-alig átjön, de más nem nagyon. Érdekes a dolog, mert a banán illatát viszont érzem, ami nem egy túl illatos dolog. Meg az is érdekes, hogy az ételek ízét is érzem, olyan, mintha ami savas, ott lenne zavar.
Volt már valaki így? Mennyi időbe telt, míg visszaálltak az érzékszervek?
Igen, az lemaradt, hogy egészséges fehér szőlő (bianca, lakhegyi, zalagyöngye) volt az alapanyag.
Tavaly is hasonló volt, akkor élesztőt nem, csak tápsót kapott. A helyzet amúgy sosem vészes, eddig még mindig sikerült orvosolni de ezek a szellőztetések azért vesznek el, szívesen kihagynám.
Köszönöm a tippet, jövőre megpróbálkozom egy üllepítéssel + valahogy kordában tartani a hőfokot.
Nincs itt nagy gond (szerintem) főleg ha még egészséges is volt a szőlő...
Azt írtad vegyes, többnyire rezi fajták, feltételezem fehér szőlők kerülnek feldolgozásra.
Ülepítés - pár órás - talán még beleférne, illetve a komplex tápsót eloszthatod 3-4 alkalomra.
a 26-27°C nem olyan durva ... a többit meg "csípőből" hoztad de ha csak a nagy tartályban lévő tűnik "problémásnak" akkor már az elejétől figyelj a hűtésre és ne engedd, hogy "elszálljon" a hőmérséklet.
Szia, idén ez volt a menetrend a problémás tételnél (is):
- kézi szüret
- zúzás-bogyózás
- cefrekénezés 1dl/hl 5%-os törzsoldattal
- cefrehűtés petpalackkal, amennyire sikerült
- színlé leeresztése az erjesztő tartályba
- laza első préselés, majd ez is ment az erjesztő tartályba
- másnap tápsó majd utána a felfutatott élesztő a 17°C-os musthoz adva.
Másfél nap múlva már forrt, de nem ment 20°C fölé. Aztán volt egy hirtelen berobbanás amikor 26-27°C-ig emelkedett. Itt kezdtem el hűteni de mivel eléggé véges a fagyasztó kapacitásom, így 20°C alá nem tudtam bevinni, nagyjából ezen a hőfokon forrt ki. Közben még egyszer lett tápsózva.
Amint megállt már le is vettem a seprőről. Nem volt nagyon durva a kémhidrogénesség de érezhető volt, ezért megszellőztettem + kapott 1,5dl/hl törzsoldatot.
Sajnos majd' minden êvben belefutok kénhidrogén problémába.
Ahogy utána olvastam, ezt jellemzően tápanyaghiányra szokták fogni. Több éve próbálkozom tápsóval-élesztővel, valamint a szőlő is kap rendszeresen lombtrágyát de nem sikerül kiküszöbölni.
Kis tartályoknál, ballonoknál minimális az ilyen eset nálam, viszont pl. 300 tartályban szinte minden évben. Mivel házilag kevésbé hatékony a musthűtésem így előfordulhat, hogy van összefüggés a relatív magas erjedési hőmérséklet és a kénhidrogén között? Valamint lehet ez fajtafüggő is? Mindig a vegyes, többnyire rezisztens fajták kerülnek ebbe tartályba...
Kékfrankosra milyen pörkölésű hordót használnak itt az urak? Sok főleg amerikai oldalakon azt olvasom, hogy lágy vagy közepes pörkölésű lenne az ideális, de nekem egy borászszaküzletben kifejezetten le akartam beszélni a barik hordóról. Mégpedi erről: https://vinarnatura.sk/hu/tolgyfahordok/528-barik-toelgyfahordo-borra.html
