Tömegével menekültek el a keresztények Irak egyik legrégebbi keresztény városából is a szélsőséges szunnita fegyveresek halálos fenyegetései miatt, mára alig néhányan maradtak a huszonötezres közösségből Moszulban.
a két fő ellentét, az arab és a perzsa, de nyilván hihetetlenül bonyolítja a helyzetet a jelenlegi államhatárok, a keveredés, és a vallási irányzatok
az arab hegemonia körül forog a történet, de mivel a töri úgy hozta hogy erősen keveredtek kultúrálisan, etnikailag is, a vallási ideológiát használja mint összetartó erőt
Olyan mint ha Europát nézed és mondjuk az angol - francia - német történelmi szembenállást, mind keresztény (hivatalosan :-))) ) oszt gyönyörűen kinyírták egymást.
Te azzal a feltételezéssel élsz, hogy az IÁ-hoz csatlakozó nyugati fiatalok mind muszlim gyökerűek lennének. Pedig a hírek szerint vannak köztük elvallástalanodott nyugati közegből származók is, számosan.
pitevasalókám, nem keresztényekről van szó, hanem másod- meg harmadgenerációs muszlim közegben, muszlim családban felnőtt gyerekekről, akikről te ex cathedra kijelentettél valamit, úgyhogy hozzál te forrást arra nézve, hogy a vallásuk meg a családjuk stb. nem valódi
mondom etnikai háború, antropológiai téma szerintem, nem vallási, az más kérdés, hogy mint ideológi, és szerveződési forma, az iszlámot használja :-DDD
Majd akkor használj ilyen jelzőket, ha tudsz egyetlen egy esetet mutatni, hiteles forrásból, ahol egy harmonikus, elkötelezett, egymást és a gyerekeiket szerető szülős keresztény családból származó, testvéreivel együtt érzelmi biztonságban felnevelkedett fiatal, aki maga is egy jó keresztény ifjúsági közösség aktív tagja, elment volna az IÁ-hoz, igaz hitet keresni.
az igazi tragédia az, hogy a saját vallásuk békésebb irányzata nem képes olyat nyújtani, ami ezeket a gyerekeket lelkileg "kielégítené"
HA lenne saját vallásuk. HA a családjukban kapnának erre valami támpontot. HA lenne valódi családjuk. Nemcsak kallódnának a pénzt hajkurászó felnőttek között.
A keresztes háborúk abszolút fals párhuzam. Ha egy uralkodó vagy földesúr elhatározta, hogy csatlakozik, akkor azt nem egyedül tette, hanem az alárendeltjeit is magával vitte. Akiket nemigen kérdezett senki, hogy miben hisznek, miben nem. Menni kellett, aztán kész. Szóval egész más korszak, más világ, talán ezt nem kéne ide kavarni.
A mai kor fiataljainak indítékai, ez valóban fontos kérdés. Nemcsak muszlim gyökerű fiatalok csatlakoznak, hanem teljesen európai ősökkel rendelkezők is. Akik szintén elutasítják a nyugati kultúra egyes melléktermékeit, mert a fogyasztói társadalom - amivel a fiatalok lépten-nyomon találkoznak, aminek ki vannak téve - az emberi élet nagy kérdéseire nem képes választ adni. Az ember legmélyebb, spirituális igényeire még kevésbé.
ez valóban érdekes kérdés, ám az is hozzátartozik, hogy nem általában fiatalok, hanem másod- vagy harmadgenerációs, a muszlim világból érkezett bevándorlók gyerekeiről van szó
csak párhuzamként: mi késztetett ezreket arra, hogy pl. részt vegyenek a keresztesháborúkban?
ha azt mondod, hogy a hit, amit nem kaptak meg otthon, akkor az ezekre a fiatalokra ugyanúgy igaz, ők is hit nevében mennek meg hogy üdvözüljenek
újabb párhuzam, hogy mikre képesek emberek a hit nevében
"S ha voltak is a kereszténység történetében olyan momentumok, amelyek nem ennek szellemében történtek, az súlyos tévedés volt, amin már rég túljutott a kereszténység."
Momentumok. Ach minő lesújtó vélemény tőled.
Túljutott.(??)
Most másért fizetik a rengeteg kártérítési pénzt.
"inkább akkor is elszigetelt események. "
Giordano Bruno, Savonarola és még sok jó néhány élménydús beszámolóval szolgálhatna azon szigeteken tapasztalt élményeiről.
A ferences szerzetestől a (123)-ban idézett gondolatmenetben vannak további kérdések is, amelyeken szerintem érdemes elgondolkodni.
"Amit a nyugati világ harsányan a maga vívmányának hangoztat, azt az IÁ harsányan irtandónak kiált ki. Ennek az IÁ őrületnek van válasz-, van reakciójellege.
Erre utal, hogy épp a nyugati világból, ebből az állítólagos „értékközösségből” özönlenek ezrével a támogató fiatalok e gyilkoló halálbrigádokba.
Elgondolkodtató az is, hogy nem elsősorban a kilátástalan sorsúak, a munkanélküliek kelnek útra – ők otthon lázonganak, gyújtogatnak –, hanem többségében a jobb módú szülők gyermekei.
Mit nem kaptak meg a nyugati világban? Mi az az elemi hiány, megfosztottság, amit most így bosszulnak meg, amit most így, ilyen szerencsétlenül kérnek számon?
Ezek a lefejező fiatalok mintha szerencsétlenebbek volnának, mint az általuk kivégzettek. Áldozatok ők is. Vagy ők még inkább? Értük ki a felelős?"
Tehát a kereszténységre nem jellemző a fegyverrel való hittérités, sőt mivel sok egymástól független keresztény felekezet létezik több millió követővel a vallási toleranciának lassan évszázados hagyományai vannak.
Így igaz! S ha voltak is a kereszténység történetében olyan momentumok, amelyek nem ennek szellemében történtek, az súlyos tévedés volt, amin már rég túljutott a kereszténység. Szerencsére ezek nem jellemző jelenségek voltak, inkább akkor is elszigetelt események.
A mai kereszténység abszolút békés és toleráns része a társadalomnak, amelyben él.
Ne állj ki a magad igazáért, hanem légy behódoló azzal szemben, aki ilyen cselekedettel lép fel ellened. Ez jellemgyengeséget okoz, mert maga a hívő lesz megalkuvó általa.
Ez csak annak a szemszögéből néz így ki, aki nem ismeri Jézus tanításának az evangéliumban található lényegét.
Ha a hívő embert sérelem éri, és azt nem viszonozza hasonló sérelemmel, az nem behódolás, hanem nagylelkűség. Már ha érted a különbséget a két fogalom között. :)
Egyébként pedig olykor szinte hősies mértékű lelki erő szükséges az evangéliumi magatartáshoz, mert az ember zsigerből rögtön viszonozná a sérelmet, különösen, ha még lehetősége is van rá. Ha meg tudja állni, hogy mégse válaszoljon a sérelemre hasonló bántással, az megszakítja az erőszak láncolatát, aminek egyébként elég nehezen lenne vége.
Az egyén szempontjából is rendkívül gyümölcsöző ez a magatartás, mert segít elengedni a sérelmeket, segít, hogy ne görcsöljön rá az ember, hogy őt most sérelem érte, hanem nagylelkűen túl tudjon lépni ezen. Ennek pozitív mellékhatásaként, mintegy ráadásként a lelki egészsége is épül.
Azt is hozzáteszem az igazság kedvéért, hogy ez a nagylelkűség nem jön magától, mindig eléggé meg kell dolgozni érte, de százszorosan is megéri. :)
kereszténység visszont a megdobnak kövvel dobbj vissza kenyérrel
Alázatosságra kényszerít a tan. Ne állj ki a magad igazáért, hanem légy behódoló azzal szemben, aki ilyen cselekedettel lép fel ellened. Ez jellemgyengeséget okoz, mert maga a hívő lesz megalkuvó általa.
Milyen értelemben is lesz fegyelmezett és áldozatkész? Hát, ellentmondásos a dolog, hiszen jellemtelennek is nevezhető. Kemény duplagondol. Erős jellemnek éreztet, holott épp az ellenkezőjét éri el a hívőnél.
Ha muzulmán és a kersztény vallásról beszélünk akkor óriási különbségek vannak.
A muzulmán vallást kezdettől fogva fegyverrel hirdettették és terjesztették ez a jellemzője végigkisérte ,a szent háború kezdettől fogva folyik.
A kereszténység visszont a megdobnak kövvel dobbj vissza kenyérrel ,és a jóval gyözd le a gonoszt ideologiáéval indult és terjedt el majd államvallásá vált és elmúlt 1000 éves amikor meggyúltak a máglyák de nem hitetlenek hanem keresztények haltak meg azokon a máglyákon.
Tehát akereszténységre nem jellemző a fegyverrel való hittérités, sőt mivel sok egymástól független keresztény felekezet létezik több millió követővel a vallási toleranciának lassan évszázados hagyományai vannak.
Mig Egyiptomban, Siriában, Nigériában, Kenyában jó ok a halálra minden nap a kereszténység.
Sajnos ezrek halnak meg évente az arab országokban azért mert keresztények persze ha nem jön össze egy jó kiss tömegmészárlás akkor a kutya se foglakozik vele.
