Számlaszámok:
belföldi utalásnál: 11794022 - 22222222
külföldi utalásnál: IBAN HU28 11794022 - 22222222 - 00000000 Swift: OTPVHUHB
Segélyhívók:1749 1752
MNO - BL
Egy ember meghalt, hárman eltűntek, 10 ember került kórházba, ebből kettőnek a sérülései súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő délután. Hétfőn átszakadt a timföldgyár egyik zagytározó gátja, és iszappal öntötte el Kolontárt, majd a vörösiszapos víz elérte Devecsert is, de a szomszédos megyéket is veszélyezteti. Az iszap maró hatású, az érintett területekről kitelepítik az embereket.
Udvari beszállítókat, offshore cégeket sejt az LMP azok között a cégek között, amelyek alvállalkozóként részt vettek a vörösiszap-katasztrófa környezeti kárainak felszámolásában. Az ellenzéki párt követeli a cégháló nyilvánosságra hozását.
A Lehet Más a Politika (LMP) azt kezdeményezi, hogy hozzák nyilvánosságra, pontosan mire költötték el a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa utáni kármentesítéshez felhasznált közpénzeket - mondta a párt frakcióvezetője kedden sajtótájékoztatón, Kolontáron a távirati iroda tudósítása szerint.
Schiffer András közölte: a kormány által eddig elköltött 15 milliárd forint kilencven százalékát nem a környezeti károk felszámolásával megbízott Mecsekérc Zrt. kapta, hanem az különböző alvállalkozóknál "landolt". Mint hozzátette, nem tudni, a láncolaton belül hol vannak "offshore szálak, udvari beszállító cégek", és az sem ismert, hogy ezeket a pénzeket megfelelő hatékonysággal, az ott élők érdekében használták-e fel.
Szólt arról is, hogy az LMP egyik korábbi törvényjavaslata biztosítaná az alvállalkozói hálók teljes nyilvánosságát, a jelenleg érvényben lévő rendelkezések ugyanis csak a fővállalkozót kötelezik a közpénzekkel kapcsolatos elszámolásra. A frakcióvezető véleménye szerint a helyreállítást tekintve Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen a kormány állításával ellentétben "nincsen minden rendben".
A politikus a hiányosságok között említette, hogy a vörösiszap-katasztrófa következtében kárt szenvedett gazdálkodók még semmilyen állami kártalanításban nem részesültek. Nem térítették meg sem az elvesztett terményük árát, sem a gépekben, berendezésekben keletkezett kárukat - mondta, hozzátéve: a kormány a gazdák többszöri sürgetésére sem válaszolt. Schiffer András hangsúlyozta: ha a termelők nem kapnak kártalanítást, nem tud újraindulni az élet az érintett településeken.
Kiemelte azt is, hogy a kárelhárítás korábban 30 milliárd forintra becsült teljes költségvetésének legalább a töredékét a katasztrófa sújtotta településeken élők folyamatos pszichológiai ellátására kellene fordítani. Környezeti szempontból az LMP frakcióvezetője aggályosnak nevezte, hogy az elbontott házak sok esetben veszélyes hulladékot tartalmazó törmelékét a tározókon kívül helyezték el. Kolontáron és Devecserben a porszennyezés mértéke az elmúlt két hónapban jelentősen meghaladta a megengedett határértéket, és Ajkán is komoly gondot okoz - közölte Schiffer András.
Itt most nem a lúg szempontjából, hanem a víz oldaláról kell vizsgálni a kérdést.
Az évek óta megszokott, és egyensúlyivá finomodott rendszerbe rondított bele most a dupla mennyiségű csapadékvíz.
Ahogy én megsaccoltam, a plusz csapadék max. 1,0 m-rel növelte (vagy növelte volna) a tározóban a folyadék szintjét.
Ámde: a tározóban 3,5 m folyadék volt.
Miért? Talán mégse volt ott vízforgalmi egyensúly? Már régebben is halmozódni kezdett a folyadék, amit még tetézett a plusz csapadék okozta terhelés?
A semlegesítéssel kapcsolatos kritikádat teljesen jogosnak látom, azonban a tározóban levő folyadékszint sztem legfeljebb 1,0 m lehetett volna, és ezt a semlegesítő beindításával simán el lehetett volna érni.
A semlegesítéssel elveszítik a lötty lúgtartalmát, amit aztán pótolni kell. És a frisslúg is drága. Környezetvédelmi szempontból is jobb, ha a rendszerben marad, a semlegesített oldat sótartalma sem igazán környezetbarát.
Az elpárlás drága játék, ez tény, de a vízegyensúly miatt szükséges. Természetesen többfokozatú bepárlókat jasználnak, hogy minimalizálják az energiafelhasználást, és az elpárolt vizet felhasználják pl. a termék mosására.
Az iszaptéri víz koncentrációja 3-5 g/l között van, ezt a csapadékvíz meg a feltárt zagy expanziós hűtésekor keletkező kondenzátum is hígítja. Ez töményedik a 6-7 fokozatú mosás során.
Tehát, ha lyól értem: a mosáskor a lúg felhigul, ezért az újrafelhasználáshoz ismét be kell töményíteni, vagyis a vizet el kell párologtatni belőle?
Ha így van, akkor a túl sok vizet elpárologtatni elég drága szórakozás, vagyis az iszaptározóról visszakerülő folyadék víztartalmát a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
Nem szabad higítani holmi külső eredetű csapadékvizzel......
"A mosáshoz használt víz komponense az isztaptérről visszahozott víz, ami az ellenáramú mosás során kb 60-80 g/l-re töményedik."
Azt akarod mondani, hogy az iszaptéren levő lúg koncentrációja lényegesen a 60-80 g/l alatt van?
A bauxitot kb. 180-200 g/l koncentrációjú lúggal feltárják, azaz kioldják az alumíniumtartalmát. Az így keletkező telített oldatot lehűtik, és híg lúggal kb 140 g/l-re hígítják, majd leülepítik. A tiszta oldatból kikristályosítják az alumíniumhidroxidot, és leszűrik. A szűrletet elpárlás után újra feltáráshoz használják. Ez a Bayer-körfolyamat. A hígításhoz használt lúg úgy keletkezik, hogy a leülepedett iszapot ellenáramban, több fokozatban mossák.A mosáshoz használt víz komponense az isztaptérről visszahozott víz, ami az ellenáramú mosás során kb 60-80 g/l-re töményedik.
Van még egy csomó részlet, de ez a lényeg, tömény lúggal oldás, hígítás, ülepítés, kristályosítás, majd a felesleges víz elpárlása és újra feltárás.
A vörösiszap zagyot kinyomják az iszaptérre. Ott kettéválik, az iszap leül, a folyadékot meg visszaszivattyúzzák a gyárba. Ott ismét összekeverik a képződő vörösiszappal, és ismét kinyomják az egész löttyöt az iszaptérre. Vagyis. Itt egy konstans folyadékmennyiség köröz. Ezt a mennyiséget befolyásolja a párolgás és a csapadékvíz mennyiség különbözete. Mi még?
Az a párologtató amiről szó volt itt, az mehet ezzel a lúgos löttyel is? Tehát van egy párologtatói veszteség is?
Az övárokból visszaszivattyúzott lé az iszaptéri víz része lesz. Ezt pedig retúrvízként visszaviszik a gyárba, ahol az iszapmosóvíz összetevőjeként hasznosul, tehát a körfolyamatba kerül.
Az iszapréteg nem vízzáró, a konszolidálódott iszap kb 30-40 % vizet tartalmaz. Ez a víz pont olyan koncentrációjú, mint a felette lévő vízréteg, kb. 3-5 g/l NaOH-t tartalmaz. Ez a lé kezdte ki azt a szigetelő agyagréteget, aminek a lúg elszivárgását kellett volna megakadályozni.
Az iszapréteget úgy képzeljétek el, hogy folyamatosan megy ki a térre a kb 200 g/l szilárdanyagot tartalmazó iszap, ez kiülepszik és tömörödik az előbbi nedvességtartalomig. Nyilvánvaló, hogy ez a maradó nedvességtartalom pont olyan lúgkoncentrációjú, mint az a folyadék, amivel kiszivattyúzták illetve, ami az iszapot elfedi.
"Ha jól értem a geológiai szakvéleményt, az övárokból visszaszivattyúzás sem lett volna elegendő, hiszen az alsó agyagos zárórétegben zajlottak le olyan kémiai folyamatok, amitől a szigetelés meggyengült, a gát alulról ázott."
Én is így értettem. (Már ahogy...:-)))
De a geológiai szakvéleményből vett bőséges idézet silabizálásakor folyton az járt az eszemben, hogy hogy a fenébe is jutott a lúg a 15 m-es vastagságú, általam vízzárónak képzelt iszapréteg alá.
Ezt valaki megmagyarázhatná nekem, mert én elképzelhetetlennek tartom.
Esetleg magán a gáttesten keresztül, de sztem a gáttest is pillanatok alatt "beszigetelődött" a lúgban levő iszaptól. És ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy a gát leszakadásnál a metszetben tiszta fehér a gáttest, és csak a szakadáson kizúduló lúg festette pirosra.
Szóval a geológiai szakvélemény nagyon tudományos, csak épp a kiínduló feltétel hibádzik.
Egyébként a trópusi gyárakban építenek un. lúgos esővíztárolót, ahol a monszun idején összegyűlt lúgos csapadékvizet tárolják, majd a száraz évszakban fokozatosan elhasználják. Erre a magyar gyárak nincsenek felkészülve, a csapadék éves eloszlása kiegyenlítettebb, általában pótolni kell friss vízzel a körfolyamat vízigényét.
Ha jól értem a geológiai szakvéleményt, az övárokból visszaszivattyúzás sem lett volna elegendő, hiszen az alsó agyagos zárórétegben zajlottak le olyan kémiai folyamatok, amitől a szigetelés meggyengült, a gát alulról ázott. Vagyis olyan lassú ásványtani-, kémiai folyamatok játszódtak le, amivel a gát tervezésekor nem számoltak vagy nem tudhattak számolni.
Az ipari szennyvíztisztító bekapcslásánál más technológiai variáció is létezik. Pl. több vizet visznek be a körfolyamatba és fokozzák az elpárlást. Vagy csak ott használnak tiszta vizet, ahol feltétlenül szükséges, mindenhol másutt az iszaptéri vizet használják. A semlegesítés az legeslegutolsó pót-pótkötél.
Meg akkor sem nulla, ha nem szivattyuzták el a vizet belőle.
Egyébként én ebben látom a katasztrófa okát, de érdekes módon ebbe az irányba senki sem vizsgálódik. Pedig az üzemnaplónak meg kell valahol lenni, meg egyébként is. Az, hogy nem kapcsolták be az ipari szennyvíztisztítót, miközben a tározó meg volt töltve (ha túl nem is), arra utal hogy valahol máshol tározták a csapadékvizet és nem a tározóban. Hol máshol, mint az övárokban.....
Nem biztos, hogy nulla. Amennyiben a leülepedett iszapot, mint talajt feltételezzük, akkor hasonlóan a telített talajokhoz (talajvízszint alatti, nem vízzáró talaj) van hidrosztatikai nyomás. Gondolom nem volt porszáraz, meg vízzáró a leülepedett iszap. Egyébként érdekes kérdés, legalábbis számomra, hogy mi a franc a leülepedett iszap.
"A tározót a Torna patak árterén, a patakot elterelve alakították ki. Az ártéri rétegsor rendkívül heterogén, nagyon változatos,"
Ahogy eddig tudtuk, ez a réteg mindössze egy méter vastag.
"egyebek között nagy szervesanyagtartalmú és gyakorlatilag nulla teherbírású „kotus” üledékeket is tartalmaz. A környezetvédelmi hatóság már a X. kazetta üzembe helyezése előtt megépíttette a nátronlúg talajvízbe szivárgását meggátoló résfalat. (5. ábra) A résfalon belül visszaduzzadt a lúg, és gyakorlatilag a felszínig (a tározó körüli övárok talpáig) átáztatta az üledékeket."
Nnna itt van egy (nem) kis gond. Mi is duzzadt vissza, és miért?
A lúg hogy a fenébe került a talajba a 20 m vtg. vörösiszapon keresztül?
Ez egyébként pontosan leellenőrizhető a résfalon belüli kútsor adatainak az átnézésével. A pH pontosan megmutatja a talajvíz lúgszennyezettségét.
További kérdésem. Az egy m vtg. vegyes réteg alatt a "végtelenségig" kavicsréteg van. Ahogy én emléxek, a résfalak beleérnek valami vízzáró rétegbe. Már csak azért is, mert így semmi értelme sem volt a résfalazásnak.
És akkor végül a kivastagított részhez: Miféle üledéket áztatott a lúg? Még a rajzon is úgy van ábrázolva, hogy a mentett oldali belső vízelvezető árok feneke a kavicsrétegbe ér bele. Vagyis, ha szívják belőle a vízet az egy m vtg vegyes réteg teljesen szárazon marad. (De ha nem szívják el az övárok vízét, akkor nem!!!!)
Gyurcsány Ferenc és körei nem hajtották végre maradéktalanul a privatizációs szerződést, miután megvették a mosonmagyaróvári timföldgyárat – ez derül ki abból az igazságügyi szakértői szakvéleményből, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megbízásából készítettek.
