Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Tavaly még a MOM-ban volt ez a fesztivál, ami elég könnyen elérhető. A kenyéren kívül akadt még néhány érdekesség. Számomra emlékezetes volt az ott vett sóskifli, finom ropogós, belül puha, és jó nagyszemű sóval volt meghintve. De hát semmi nem lehet tökéletes, ez a rendezvény sem.
Egyébként nézegetem a Kulturális Örökség Napjai programot is, egyre már jelentkeztem, el is fogadtál, kettő függőben, majd eldöntöm odáig.
Tegnap egyébként az RTL Fórumban fejtegették a jó kenyér ismérveit - a kovásznak nagy reneszánsza van, a pékek + civilek is esküsznek rá.
Én évek óta rozskenyeret eszem - 1/2 kilósat, szeletelt formában veszem, 8-10 napra elég, az egyéb kajáktól függően..A hűtő ajtajában tartom. Nem penészedik meg, a szikkadt pedig egészségesebb is, mint a friss - mondják a hozzáértők. Nekem meg így praktikus.
A búzatermés miatt ősztől emelik a kenyér árát - a rozsról nem hallani egyelőre.
Árpi bácsira visszatérve: ő azon - sajnos elég ritka - kivételek egyke volt, akinek a magas funkció nem változtatta meg a személyiségét: maradt közvetlen, barátságos ember élete végéig. Nem véletlen, hogy ha jól tudom, helyi népszavazás döntött róla, hogy az Árpád híd pesti hídfőjénél a városközpont az ő nevét viselje!
Göncz Árpád nagyon közvetlen, barátságos ember volt. Egy barátnőm mesélte, hogy amikor az unokájával sétált, a hatéves kisfiú, akinek sejtelmes sem arról, ki is ő, leszólította, és jól elbeszélgettek. Igaz, akkor már nem volt elnök, de akkor is sokan tisztelték-becsülték.
Ami az ország tortáját illeti, azt is lehetett venni az Ízek Utcájában, de akkora sor állt előtte, hogy azt nem akartam kivárni, főleg nem a tűző napon. Nem is értem, miért nem húztak fel néhány napvitorlát. Csepelen, a Daru-dombon is alighanem kapható volt, de a meleg miatt inkább otthonmaradtam.
A Kenyérlelke fesztivál, amin szintén voltam tavaly, most Budajenőn volt, odáig pedig nem megyek egy sóskifliért. Még kettőért sem!
Ahogy mindig, most is nagy élvezettel olvastam a beszámolódat.
Hamarjában nem tudnám megmondani, mikor voltam legutóbb a Várbeli Mesterségek Ünnepén. De rég volt, az biztos - még jóval fiatalabban azért többször is előfordult.
Egy ilyen, számomra emlékezetes alkalom volt, amikor Göncz Árpáddal - Árpi bácsival - sikerült összetalálkoznom! Ott sétált, oda lehetett menni hozzá üdvözölni - ha nyilván volt is vele védelem, nagyon diszkréten és elegánsan tették a dolgukat. Azonnal éltem is az alkalommal, köszöntöttem őt. Kedvesen kezet nyújtott, de tovább beszélgetni már nem volt módom, mert mások is felfedezték őt, látva, hogy oda lehet menni hozzá, felbátorodva jöttek is többen. Gondolom, jólesett neki, hogy mindnyájan szeretettek, tisztelettel vettük őt körül.
Aztán emlékszem: voltam új kenyér kóstoló sátornál, meg kíváncsiságból "leteszteltem" olykor az ország tortáit. pedig mindig elég borsos áron adták-
Tényleg: az idei győzteseket nem láttad?
Valamilyen mákosról olvastam győztesként az édes kategóriában, de cukormentesként nem tudom, milyen nyert.
>>>.
Imádom, hogy megtapasztalhattad: ha szimpátiát sugározva közeledsz egy kutyához, azonnal veszi a jelet, és le is reagálja! :-))
Pótlólag még közlöm, hogy a villamos felé menve 4-5 sátrat állítottak fel, ezekben különféle kutyamentők kértek és alighanem kaptak is támogatást a munkájukhoz. Az egyiken kicsit derültem, mert a német dog és a tacskómentés együtt kissé furán hatott, de alighanem működik! A mellette lévőben pedig alighanem a cég reklámja, egy kék szemű ás roppant barátságos kutya feküdt. Csak rámosolyogtam, máris barátságosan csóválta a farkát. Ennek ellenére nem simogattam meg, csak gyönyörködtem benne.
A mai nap jelentős részét a Várban töltöttem, mint évek óta. Ilyenkor látogatom meg a Mesterségek Ünnepét. Ezúttal is így volt, már délelőtt tíz órakor ott voltam, részint mert kevesebben vannak, részint, mert nincs olyan meleg. Így aztán volt időm és kedvem a bámészkodáshoz, volt is mit.
Meglepődtem, mert az ottlévő evangélikus templom előtti plakáton a Protestáns Sokadalom cím szerepelt. Kiderült, hogy többféle szabadtéri kórusbemutató lesz, és magában a templomban folyamatos orgonahangverseny van. Be is mentem, és vagy húsz percig gyönyörködtem benne.
A kiállításra belépve mindjárt elsőnek érdekességgel találkoztam. Egy ott álló nő érdekes fonásmintát mutatott. Négy különböző színű, orsóra tekert, állványra függesztett fonalat láthattam. Két személy (általában fiatal lány) egymással szemben állt, és ügyesen egymás felé lökte az orsót. Gondolom, közben jóízűeket beszélgettek. A végeredmény nagyon szép lett. Két kezdő próbálkozott vele, rögtön sikerélményük volt.
Továbbmentem, bőven akadt szemlélnivaló. Az egyik kedvencem egy babaház volt, a hozzá illő berendezéssel. Nem annyira asztal, szék,ágy, hanem olyasmik, mint söprű, lapát, poharak,kanál, kés. villa, olló. A kedvencem viszont néhány üvegmosókefe volt, akkorka, mint a kisujjam első két íze.
A díszvendég ezúttal Törökország volt, egy középkorú nő szőtt valami fehér-piros mintás, szépnek ígérkező textilt. Mezítláb nyomkodta a lábítót, úgy, ahogy illik. Mellette egy bábkészítő, néhány kész termékkel. Ritka volt a kezesbáb, de elég sok sziluett, gondolom, a Karagöz hatása. Viszont volt egy jó nagy bábu, turbános, szakállas, középkorú, derűs mosolyú férfi. Miután imafüzért tartott, hodzsának gyanítottam. Elégé derűs egyéniségnek tűnt, biztos nem korholta a híveit, ha ittak egy-két pohár bort.
Szintén törökök által készített, míves vörösréz karkötők, csöpp, nyeles kávéfőző edények, egy-két fülbevaló. Volt kalligráfus, csodaszép írást nézhettem nála, méghozzá lúdtollal dolgozott!
A nagyszínpadon csak délben kezdődött a műsor, de egy kecses mozgású nő már afféle bemelegítést végzett, a legyezőjével játszott, irigylésre méltó könnyedséggel siklott. A plakátról megtudtam, hogy Dél-koreai a szereplő. Egyvalaki kísérte, valami húros hangszeren. Viszont volt olyan része, amire ráütve szinte dobszerű hangot adott.
Tovább nézegettem, és egy fegyverkovács-késkészítőnél kötöttem ki. Az egyik érdeklődő elárulta magáról, hogy időnként gladiátorként lép fel néhány rendezvényen. Mesterünk arca felragyogott, és közölte, hogy már régóta tervez egy teljes római hadi felszerelést Aztán elkezdte magyarázni az akkori csodafegyver, a pilum tulajdonságait. Illetve elkezdte volna, de akkor harangozták a delet. Miután a Mátyás-templom mellett voltunk, ezt némi szünet követte. Nem számoltam, de szerintem bőven meghaladták a tizenkét ütést. Aztán viszont megtudtam, hogy akkori fegyvertechnikai csúcs volt, nem szívesen álltam volna vele szemben.
Persze, étel-ital is bőven volt, főleg a sült kolbásznak volt csodás illata. Meg kell adni, krumplival, savanyúsággal elég emberes adagnak tűnt, jól lehetett vele lakni! No meg több helyen volt dödölle is, amit apu kedvéért igenis gánicának hívok!
Még elgyönyörködtem néhány csodaszép selyemsálban, általában egy szín többféle árnyalatára volt színezve. Az árát meg sem mertem kérdezni!
Aztán úgy döntöttem, hogy ha már ittvagyok, igenis megnézem az Ízek Utcáját, és meg is tettem, jó néhány lépcsőn baktattam le, A leghosszabbat megszámoltam, 84 fokból állt. De nem ez volt az egyetlen! Leérve megállapítottam, hogy itt aztán van választék bőven! Húsáruk, sajtok, lekvárok, szörpök, sör, bor, pálinka. Sok helyen kóstoló is volt, kaptam egy falatka jóízű, enyhén csípős sajtot, és egy kanálka diólekvárt is. No meg ittam egy kávét, mert már nagyon rámfért!
Persze bőven volt meleg étel is, lángos két helyen is, de például karcagi birkapörkölt is. Később tudtam meg, hogy volt olyasmit is, amit haluskának neveztek, de a leírásból rájöttem, hogy ez bizony tőtike!
Aztán kifelé indultam, de rájöttem, hogy részint melegem van, részint fáradt vagyok. Találtam egy színpadot, amin éppen beszélgettek, előtte viszont árnyék volt és elég kényelmes székek! A Várral ellentétben az itteni utcán bizony tűzött a nap. Az ülés is jólesett, a beszélgetés is érdekes volt, mert az előadó éppen meggyőzött, hogy igenis érdemes sáfrányt termeszteni akár a kiskertünkben, akár az erkélyünkön.
Következett egy nő, aki a már említett tőtikéről mesét. Ez valami levélbe tekert töltelék, nyáron szőlőlevélbe, esetleg tormalevélbe tekerték, Miután a hús kevés volt, gombát, kölest, rizst, különféle magokat tettek, rengeteg friss fűszerrel. Tulajdonképpen szívesen megkóstoltam volna, de túl fáradt voltam ahhoz, hogy az ellenkező végéig visszabaktassak, inkább igyekeztem haza,
Viszont holnap alighanem könnyített, vagy semmilyen programom nem lesz.
A 93 évesen elhunyt alkotóművész az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte életét, áprilisban még több száz embernek tartott előadást a Táncháztalálkozón. Családja kiemelte: olyan sokat tett a Kárpát-medence néptánchagyományának fennmaradásáért, ami Kodály és Bartók érdemeihez mérhetővé teszi etnográfusi munkáját.
Alapítója a hetvenéves Bihari János Táncegyüttesnek, művészeti vezetője volt a három évtizedig működő Honvéd Táncszínháznak, és kitalálója a Nemzeti Táncszínháznak.
szept. 23-án de. 10 órakor folytatódik a Vígkorúak klubja a Vígszínházban. A programról még nincs infó, talán később lesz.
Egyelőre csak ennyi jelent meg róla: "A Vígszínházban újraindul a közkedvelt Vígkorúak klubja! Célunk, hogy olyan változatos programot nyújtsunk klubtagjainknak, melynek keretében a közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatóinkról is mesélünk, megismerhetik színházunk működését, bemutatjuk a különböző nélkülözhetetlen „háttérszakmákat”, melyek nélkül az előadások nem készülhetnének el. Találkozhatnak kiváló munkatársainkkal, akik beavatnak mindenkit szakmájuk mesterfogásaiba és szívesen válaszolnak kérdéseikre. Jöjjenek és töltsenek velünk egy kellemes délelőttöt a színház falain belül! Mi már alig várjuk!
A program hossza: 180 perc.
Várjuk szeretettel, Lévai Barbara és Zewde Eszter"
A jegy ára 2900.-
A Klauzál Művelődési Központ 3 előadásból álló őszi bérleti előadásai:
Október 13. vasárnap 19.00 William Goldman: Tortúra pszichothriller 2 részben Stephen King regénye alapján Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. Balázs Andrea, a népszerű komika lehengerlő alakításával megmutatja drámai tragikai tehetségét, miközben Árpa Attila nyegle cinizmussal kezeli a szabadakarat, az önérzet és a méltóság hiányát, így oldva a film és a könyv nyomasztó rettegését. A hatalom erőszakos gyakorlása közben a néző ugyanúgy kiszolgáltatott, mint az ágyban fekvő író. Szereplők: Balázs Andrea, Árpa Attila, Németh Gábor Rendező: Iványi Árpád A Karinthy Színház előadása. 18 éven aluliaknak nem ajánlott! Az előadás hossza: kb. 2 óra 10 perc https://klauzalhaz.hu/esemeny/2024-10-13-klauzal-szinhaz-tortura november 24. vasárnap 19.00 Gömöry Zsolt – Pataki Attila – Oravecz János: A kör- Edda musical Az életünk körforgásának közepén állva sokszor gondolunk arra, mi lett volna, ha máshogy döntünk, ha más emberek vesznek körbe, ha máshogy alakul a sorsunk. Az idén 50 éves Edda Művek legnagyobb slágereivel a musical egy messziről indult fiatalember felnőtté válásának története, abból az életszakaszból, amikor nehéz eldönteni, hogy mi az első, a szerelem, a pénz vagy a banda?! Lehet-e együtt minden? Szereplők: Nagy Szilárd, Réthy Zsazsa, Kovács Áron, Ragány Misa, Arany Timi, Sári Évi, Kósa Zsolt, Gerner Csaba, Mach Cseperke, Boronyák Gergely, Ladács Fanni, Nagy-Réthy Noé, Kautzky Armand Rendező: Gémes Antos, zenei vezető: Gömöry Zsolt. A Várudvari Nyári Színház és a Csiky Gergely Színház előadása. Az előadás hossza: 120 perc, egy szünettel. https://klauzalhaz.hu/esemeny/2024-11-24-klauzal-szinhaz-a-kor-edda-musical december 15. vasárnap 17.00Diótörő mesés táncshow A klasszikus karácsonyi történet kicsit másképp…, új értelmezésben és szereplőkkel. 28 szóló- és 65 kartáncos eleveníti meg egy kislány álmát, melyben szeretetével érző szívű emberré változtatja a Diótörő-figurát. A pazar látványvilágú előadás a modernkor igényeit tükrözi, megtartotta Csajkovszkij klasszikus zenei stílusát, de újrahangszerelte. A klasszikus karácsonyi történet kicsit másképp. Megőrizve Cukorország varázslatos világát könnyen emészthető nyelvezetével a legkisebbek számára is érthetővé válik. Előadja a Sárközi Gyula Társulat, közreműködnek a Madách Musical Tánc- és Színművészeti Iskola növendékei. A klasszikus történetet átdolgozta és színpadra alkalmazta, Dramaturgia, koreográfia, rendezés: 4 for One: Jurányi Patrick, Sárközi Gyula, Kováts Gergely Csanád, Kovács Zsolt Díszlet, jelmez: Kentaur Zene: Csajkovszkij zenéjét Weisz Nándor ötlete alapján átdolgozta: Faltay Csaba és Lustyik Ákos Az előadás hossza 90 perc, szünet nélkül. https://klauzalhaz.hu/esemeny/2024-12-15-klauzal-szinhaz-diotoro
A bérlet ára 22.900.-
Az egyes előadásokra a jegyek ára: 6.500.- , 10.800.- , 7.900.- Ft - azaz bérlettel 2.300.- Ft spórolható meg.
Sajnos, amiről írsz, az nagyon is fontos tényező! Igyekszem én is kissé visszafogottabbnak lenni, a Kulturális örökség napján csak két helyre jelentkeztem be, az egyikre azt a választ kaptam, hogy nincs ilyen cím. Akkor maradok az elsőnél, és keresek még egy-két, szabadon bejárható helyet, remélem, lesz is ilyen!
Bőséges a kínálat - csak velem van baj: a sok mászkálást igénylő programok számomra sajnos már kevésbé alkalmasak.
Maradok a zömmel színházi előadásoknál. Ahogy enyhül a hőség, elindulok jegyeket venni. Viszont ott az örök Damoklész kardja számomra, milyen idő lesz az előadás napján, megúszom-e bőrig ázás vagy viharos idő nélkül.
Pocsék dolog, mikor az ember járásbiztonsága megrendül - ráadásul ebben az idő múlása ellenem dolgozik. :-((
Újabb érdekesség: szeptember 21-22-én újra lesz a Kulturális Örökség Napja. Néhány programra be kell jelentkezni, de van olyan, amiről már le is késtem. Sebaj, maradt még pont elég.
Érthetetlen, a Magyar Olimpiai Bizottság honlapjáról miért nem engedi normálisan kimásolni az idei eredményeket - de 2 részletben, kifotózással megoldottam. Szerintem megérdemlik ezek a klasszis versenyzők, hogy idehozzam a névsorukat!
Nyár van, ahogy látom, mostanában egyikünk se volt beszámolásra érdemes programon.
Ami engem illet, elég sok filmet nézek itthon, a különböző csatornák kínálatából. George Clooney, Jennifer Lopez, Angelina Jolie, Johhny Depp. Jennifer Aniston, Brad Pitt, Leonardo di Caprio, Penelopé Cruz filmjeiből jó kis kollekciót sikerült össszevadásznom - az összes felsorolt színész és színésznő minden szerepében kiváló, szívesen nézem a filmjeiket. Időnként a hajmeresztő felvételek szerintem digitális trükkök lehetnek, ámbár tudom, az amerikai színészek egyrészt sok mindent maguk is bevállalnak, és képesek is rá. de meg a kaszkadőr dublőrök is rendelkezésre állnak.
Nagyon köszönöm ezt az igazán alapos, részletes, szemléltetett ismertetőt.
Ma biztosan nem megyek, vendéget várok, a szeptember még odébb van, majd kiderül. Meg persze nagyban függ az aktuális "halmazállapotomtól".
Ha akkor is a pénztárban leszel, legalább személyesen is megismerkedünk. :-))
Sajnos minden fázisban segítségre fogok szorulni, ahogy elnézem a szitut. Ami szerintem nem szégyen, csak kellemetlen -de hát az elmúlt közel 4 év alatt már kénytelen voltam hozzászokni.
ma 10:00 - 17:00 (de lesz még: szeptember 7, október 5 és november 2)
1022 Bp, Komáromi út 21
Megközelítés: Az óvóhely a XXII. kerület, Komáromi út 21-es telken található lakóház alatt helyezkedik el.Tömegközlekedéssel: Pár perc sétával a 58, 158, 250, 250B jelzésű autóbuszok Lőcsei utcai megállójától. A fenti buszjáratok nagyobb indulási csomópontjai: Móricz Zsigmond körtér, Savoya Park, Kelenföld Vasútállomás. A Lőcsei úton végigsétálva érjük el Komáromi utat, melyre jobbra fordulva a 3. bejáró az utca bal oldalán.
Az óvóhely megközelítése: A kapun besétálva szemben található lakóház lépcsőház-bejárata előtt balra fordulva, az épület bal oldalán található az óvóhely lejárata. A lépcsősoron lemenve találjuk az óvóhely bejáratát, a zsilippel.Kérjük a megközelítésnél legyenek tekintettel az óvóhely fölött található lakóház lakóira.
Belépőjegyek: * Teljes árú: 1600 Ft * 14 év alatt és nyugdíjas: 900 Ft * Családos jegy: 4100 Ft (maximum 2 felnőtt; és maximum 3 gyerek) Csak készpénzes fizetésre van lehetőség!
Egyéb hasznos információk: * Az óvóhelyen télen-nyáron 12-14 fok van, nagyobb páratartalommal. Ehhez mérten öltözz fel! * Érdemes hosszabb ittlétre számolni
=================================
Sajnos elég mélyen van, és meredek lépcső vezet le, de van korlát. Nyugiság van, ha kell, segítünk. :D
Lent sima beton talaj van, egy kb. 2 méteres szakaszon van egy enyhe lejtő, ill. egy helyen van fém "járólap", amiről kb. 10 cm-ről kell lelépni - szintén segítünk.
A lépcső fentről lefele ill. lentről felfele nézve, valamint a leéréskor egy kis szintkülönbség:
Itt van bent a "járólap" (ami egy gépkocsi vegyi mentesítő hely része)
Ilyen az utca felől, valamint a ház a bevezető útról nézve. A ház bal oldalán a repeszfogó betonfal mögött van a lejárat.
Bocs, hogy csak most válaszolok - köszi az infót, de továbbiakat is tudnom kell ahhoz, hogy el tudok-e menni az óvóhelyet megnézni. Milyen "minőségű" lépcső vezet le? (meredek, korlát van-e, fényviszonyok) Milyen biztonságos járás van benne lent? - Ez ugyanis nálam mindent eldöntő szempont.
Köszi szépen az infókat - ha az időjárás meg az egyéb kellékek is kedvezni fognak hozzá, esélyes a 22-i programon való részvételem. Sikeresen keltette fel a kíváncsiságomat. Ha megvalósul, majd beszámolok róla.
Ezen a könyvismertetőn minden jegy 2000.- forint volt. A 70 troli Olof Palme sétány megállója egész közel van hozzá, csak három perc séta odáig.
Magát az épületet egy barátnőm találta, mert szereti a Zsolnay-kerámiákat fényképezni, és ezen van is mit! Továbbá a Liget szerelmese, így két okból is jártunk ott.
Tartozom egy vallomással: inggombom se volt, hol van a Millennium Háza!
Elsőre valahová a Millenáris területére képzeltem, ahol pl. a Nemzeti Táncszínház is van - odafelé menet többször elmentem egy olyan épület előtt, aminek a funkciója számomra ismeretlen volt - arra gondoltam, talán az az.
Rá kellett keresnem a neten, hogy kiderítsem.
Rájöttem, még életemben nem jártam ott, de jó eséllyel még arra sem.
Klassz, hogy Te felfedezted, vagy már ismerted is.
Meg akartam nézni az egyéb programjait is, szerencsére a laptopon nagyjából látható, a mobilon viszont totál eltakarta az általam amúgy is mindenhol nagggyon utált, általam csak pofátlan adathalászatnak tartott "süti" erőszakolás! :-((
A tegnap délután jó részét a Pénzmúzeumban töltöttem, mert ez a nap a forint születésnapja, és ezt meg kell ünnepelni! Meg is tettem, mert ezen a napon szabad belépés volt, nem kellett sem jegyet váltani, sem előre bejelentkezni.
Először nekiláttam a nézegetésnek-sétának, csak úgy, az orrom után, az se rossz módszer. Elsőnek egy olyan teremben jártam, ahol a pénzeket nem a maguk valóságában, hanem felnagyított képeken lehetett szemlélni. A pénzek persze elsősorban a királyok képmását ábrázolták, Ferenc József persze ismerős volt, és megismertem a ’teveszájú” Leopoldus császárt is. A jelző tiszteletlen, de sajnos, találó. A kifejezést Móra Ferenctől kölcsönöztem, ő pedig az akkori török követtől. Felnagyítva jobban látszanak a részletek, és el kellett ismernem, hogy az akkori vésnökök kiváló munkát végeztek.
Aztán kinyitottam egy, illetve két széfet! Mert megfejtettem a zár kulcsát. Igaz, az első nem volt nehéz, ez a forint bevezetésének napja. A széfben egy felnagyított, sokunk számára ismerős egyforintos. Mögötte egy karikatúra, ezen egy üres villamoskocsi. A vezető kérdi a kalauztól: Hogy-hogy egy utas sincs most? A válasz: Vannak páran, de a pad alá beesett az egyforintos, most mindenki azt keresi! A másiknál pedig azt tippeltem helyesen, hogy mi volt Anjou Róbert aranypénzén. Persze hogy liliom, itt a pénz felnagyított képe volt látható.
Felfigyeltem Szent István egyik, bölcs mérsékletű törvényére. Ezek szerint, aki más házát felgyújtja, az köteles újjáépíteni, vagy kifizetni, nem csak a házat, de az elpusztult javakat is, továbbá 16 tinót kárpótlást ad.
Aztán egy-két fiókot is kihúztam, itt részvények, illetve kötvények találhatók. Amin csodálkoztam, a gyönyörű kalligráfia volt! Ha már karikatúra, egy rajzon láthattuk, kiszálláson mit NEM fizet a bank kiszálláskor. Ilyen volt a manikűr, a pedikűr, a fodrász, a taxi (tessék időben elindulni) a kapupénz (időben érkezni) a szállás pedig nem lehet több napi öt forintnál! Továbbá ha van személyvonat, akkor nem utazhat gyorssal!
Nos, ezek után megnéztem a tetőteraszt is, külön bejáraton lehetett odajutni. Már a lépcsőház korlátja is megtetszett, a lift pedig nagyon szép! A liftben lévők közül volt egy segítőkutya is, úgy látszik, ilyen helyzetre is felkészítik őket.
Ittam egy kávét, utána kimentem a teraszra körülnézni. Sajnos vagy sem, a Moszkva tér innen sem szebb, de legalább átlátható!
Aztán visszamentem, és pont akkor állítottak fel egy szerencsekereket, gondosan leporolták. Közelebb lépve megtudtam, hogy lehet forgatni, csak éppen előtte helyesen kell válaszolni egy kérdésre. Szörnyen nehezet kaptam: Mi volt az az élelmiszer, amiből egy egység 50 fillérbe került? Gondolom, a kortársaimnak nem kell megmondani, a többiek kedvéért pedig megteszem, hogy egy gombóc fagylalt. Nyertem is egy hűtőmágnest. büszke vagyok rá.
Tegnap délután a Millennium Házában jártam, egy könyvismertetőn. A Pálmai – Lantos szerzőpáros Andalúz örökség című könyvéről beszéltek, andalító flamencozenével tarkítva. Ez az írói név a Szélesi Sándor – Vancsó Éva szerzőpárost takarja, akik kivételesen romantikus regényt írtak. A cselekmény két szálból szövődik, és Spanyolországban játszódik, mert azt mindketten szeretik. A főszereplő magyar, és csak rövid időre utazik oda, illetve így tervezi. A történet 1956-ben kezdődik, hősünk ide disszidál (korabeli kifejezés) mert ez az ország sok magyart fogadott be. A másik szálban egy nő az anyját próbálja megkeresni, aztán találkoznak. Három városba vezet az útjuk, Sevillába, Ceutába, és Cádizba. Mindhárom helyen jártak, hogy hiteles legyen a könyvük. Nem csak a múzeumokat, a hétköznapi életet is tanulmányozták, különös tekintettel a gasztronómiára!
Még egy érdekességet jegyeztem meg, a fura egybeesés különös esetét. A könyvet Spanyolországban kezdték, Thaiföldön folytatták. Egy szállodában laktak, és Éva megismerkedett a két szomszédjával, akik a flamenco kedvelői voltak, és sokat beszéltek arról a kocsmáról, ahol szerintük a legjobb a zene és a tánc. Egyébként ilyen bár minden utcasarkon van, sőt időnként bár sem kell hozzá. Az érdekes az, hogy itt történt.
Végül is jól éreztem magam, az előadás érdekes volt, a képek jók, a zene kellemes, és a környezet is kellemes. A rendezvény szobában volt, a kilátás pedig a rózsakertre nyílt. A végén még sétáltam egy keveset. Részint kellemes volt az idő, részint kissé elzsibbadt a lábam, és jólesett megmozgatni, részint pedig közelről csodáltam meg a rózsakertet.
Az órarend és a programok alatt vannak további részletek.
-------------------
Viszont pont a holnapi Macskafogó konkurenciája lehet a Magyar Zene Házának szabadtéri színpadán 20 órától két amerikai folk zenész (Nora Brown banjo és Stephanie Coleman hegedű) ingyenes koncertje. Nem country zenét említenek.
