Nézed a meccset, és szívesen beállnál, pedig lehet, hogy a pályáról lefutni sem lenne egyszerű. Elmennél sátorozni, pedig már a fűszál is nyomná a derekad. Elmennél csajozni, pedig már nem csak a lányok, de a hölgyek is csókolomot köszönnek. Hogy vagy?
Sziasztok! Majdnem talált. Pajzsmirigy UH-n /neg./, gépjármű vez. alkalmassági vizsgálaton és okmányirodában. Mindez hétfőn és még a munkahelyemen dolgoztam is. Remélem most már többször tudok jönni, mert hiányoztatok. Ja igen kaptunk egy kis kamerát, azt hiszem ez a WEB, és ha van valakinek, akkor láthatjuk is egymást? Na ennyit a műszaki hozzáértésemről. Szívesen venném, ha segítenétek a megismerésében. Köszi!
További szép napokat, sziasztok!
Ja a képek tök jók, amiket felraksz. Remélem hamarosan én is tudok néhány vidám pillanatot szerezni hasonló képekkel.
Valóban úgy néz ki, de nem csak itt. Egy-két topik kivételével most valahogy nagy a pangás. Nálam most is 11 van nyitva, de van közöttük olyan, ahol 6.-án volt utoljára hsz., pedig előtte pörgött rendesen.
Ebben az időben nem csodálom, hogy mindenki kicsit lehangolt, kicsit kedvtelen.
Én azzal a részével értek egyet a hozzászólásodnak különösen, hogy nőtt az a diófa. Nő is az nem is keveset egy év alatt. Látom mert az egyik szomszédom úgy metszi, hogy ilyen kerítés fa lett belőle. Azért, hogy ne nőjön át hozzám, bár nem én szóltam neki, hanem ő döntött úgy, hogy ne én szedjem ősszel a leveleket az ő fája után. Nagyon rendes szomszédaim vannak, ilyeneket nehéz kifogni, de nekem sikerült. Így aztán látom, hogy vágja és nő és csak nő a fa. Egyébként tényleg lejön az a dió, nem marad fennlegalábbis a másik diófáról mindig lejött, nem szoktunk érte felmászni. Elég a meggyre és a cseresznyére, mert azt muszáj úgy szedni.
Régen sem másztak rá, hanem leverték nagy botokkal, úgy, hogy hagyd ki a mászást, nem kell kockáztatni, még akkor sem,ha nem is öregszünk, hát még úgy, hogy esetleg azért múlnak az évek.
Mellékesen az én kutyám is imádja a diót, de már nem fut érte mert öreg szegénykém, és már nem fut hanem cammog.
A vasárnap azért csak az enyém maradt. Sikerült úgy végezni (igaz késő este), hogy nem kellett bejönni.
Ennek örömére nekiálltam a nagy diófáról leverni a diót.
Tegnap igazán éreztem, hogy már 50 vagyok. Az a nagy diófa csak 10 évvel fiatalabb nálam, de 7-8 méter magas. Én persze megszokásból ismét felmásztam rá, mint ahogy azt korábban megszoktam minden évben.
És most előszőr éreztem, hogy talán már nem kellene felmászni a fára. Persze természetesen erre csak akkor jöttem rá, mikor már felmásztam.
Nem elég, hogy esős, nyirkos volt az idő, amitől a gallyak, ágak úgy csúsztak, mintha olajjal lennének leöntve, de ráadásul a fa is alakul, még mindig növekszik egyes részeken, minek következtében egyes ágak már kissé távolabb voltak, mint ahogy arra én még emlékeztem. A vastagságukról már nem is beszélve.
Szal' kellet néhol rendesen terpesztenem, spárgáznom, ami már nem egészen úgy müxik, mint pár éve. Néhol nem is ment, főleg már lefelé, így szó szerint kúszni, mászni kellett rossz hasonlattal "mint a majmok".
Azért csak leráztam a nagy részét, bár, ha valaki látta volna, hogy 5-6 méter magasságban miket alkotok össze, szerintem hülyére röhögte volna magát.
Aztán azért csak lejutottam, de már összeszedni nem sikerült, mert közben el kezdett esni rendesen az eső. Nagyjából összekotortam a sok levelet, meg diót egy kupacba, így ma lehet befejezni.
Asszem jövőre már ezt a részét inkább kihagyom.
Majd legyün az a dió, ha akar, és szép lassan össze szedegetem. Bár a kutyám gyorsabb szokott lenni, és mire hazaérek, csak a nagy kupac összetört dióhéjat találom a kutyaólba, és környékén. Imádja a diót, csak a ropogást hallani néha.
Ezek szerint nem igen lazáztál a hétvégén, ha megnyugtat én sem mindig. De én azt szoktam mondani, hogy a jóknak megadatik az a lehetőség, hogy dolgozhatnak hétvégén is. No nem hergellek ezzel, mert van biztos olyan aki nem szeret hétvégén dolgozni. Hétvégén éjszaka én sem szeretnék, az már szigorúan a családé.
Bocsánat, de nem állt szándékomban senkit megijeszteni!
Örülök, hogy előkerültél, annak még inkább, hogy összejött a meló! Én szeretem, ha összejön, mert akkor van pénzecske, meg nem szeretnék tétlenkedni, az nem az én asztalom.
Most viszont lesz egy lazázós hétvégénk apával, gyerekekkel. Remélem minden jól fog sikerülni.
Mindenkinek olyan hétvégét kívánok, amilyet én most elképzelek magunknak.
Jók ne legyetek, csak érezzétek jól magatokat!
Vasárnap este majd benézek, addig is üdvözlet Nektek!
Sziasztok! Nálunk tavasszal van lomtalanítás. Hát az ez kész tortúra és nevetség tárgya. Mint mindenhol már itt is jó előre járnak a kocsikkal, hogy a használható dolgokat összeszedjék. Már szinte a kezünkből kapják ki a lomokat. Persze, amit ki szeretnék dobni az szép lassan visszakúszik. Jó az még valamire. Így ebbe már évek óta nem folyok bele. Hagyom, hogy a párom és a mama csinálja. De ahogy öregszik a párom úgy jön rá, hogy egyre kevesebb az élettere a kacatjai között, így amikor kedve tartja összeszedi és elvisszük szelektíve a közeli konténerekbe. De mégis mindíg ugyanannyi a cuccos.
Azért jó, hogy már jól kijössz anyósoddal. Nálunk is apósom volt a kerékkötő inkább. Szerintem kár saját magunk és mások életét keserítgetni a civakodással. No minden jót nektek, a holnapi viszontírásra /jó ez így?/, sziasztok!
Nálunk a lomtalanítás mindig egy kisebb cirkusz. Ugyanis vannak dolgok, melyeket nem akarok "tapasztalatból" kidobni. Ugyanis anyám, és a feleségem ilyenkor beindulnak, és mindent ki akarnak hajítani. Ebből persze kisebb viták is akadnak.
Rendszerint az a vége, hogy az is kidobásra kerül, amit nem akartam, és egy hónap múlva kiderül, hogy mégsem kellett volna kidobni.
Apósomnak volt egy mondata régebben (jó régen volt), ami valahogy erősen megmaradt bennem.
- Attól, hogy nekem valami nem tetszik, még nektek kell megélni. -
Most, hogy a lányomhoz egyre többet jár a barátja, belátom, sok igazság van benne.
Vannak dolgok, amik nem is igaz, hogy nem tetszenek, csak én másképpen csinálnám. De viszont látom, hogy ők meg így érzik jól magukat.
Azt azért mindjárt az elején elmagyaráztam neki, hogy hajlamos vagyok az ésszerű kompromisszumokra, de az 50 éve belémgyöpösödött megszokásokat tudomásul kell vennie.
Örülök kérdésednek és így dicsekedhetek azzal, hogy segítségemmel eléggé jól sikerült a lomtalanítás. Kérésemre sok minden kikerült. Pl. 20-éve leszerelt csapok, mindenféle vicik-vacak, ablak szigetelő gumik, amik helyett ugyebár már különböző szuper profilok lettek felrakva két kis kacsómmal. Egyszóval rengeteg sok-sok minden, kiszuperált hintaágyon át az átlyukadt grillsütőig, törött kerti asztal stb. Szinte üres lett a pince ami eddig dugig volt. Ennek örömére most ki lehet meszelni aztán arra használhatjuk amire kell, kondinak, egyebek majd kitalálom itt az ősszel, mert most már hely van rogyásig. Plusszban nyertünk 2-szer 9,5m2-t.
Terike64
Örülök, hogy mások jobban választottak anyós pajtást mint én, vagyis, hogy másoknak nagyobb szerencséje volt. Most már nekem sincs semmi bajom azért az anyósommal, mert mostanra ő is rájött, ha valami hasfájása van akkor igazán csak én segíthetek rajta, mert azért a fiaitól nem kérhet mindent az ember, kell az asszony sok mindenhez. Így aztán most már nem áskálódik ellenem, de ez majdnem 20 év volt mire elfogadott. Lehet, hogy ezért, lehet, hogy más miatt, de én úgy érzem, hogy borzasztó rossz anyós leszek. Igaz nekem csak fiaim vannak, tehát csak menyekre van kilátás, lehet ha volna lányom fiúnak jobb anyósa tudnák lenni, de ki tudja. Nahát akkor vitázzunk, de bele szólhatnak az apósjelöltek, illetve már após szerepben gyakorlók is.
Nekem semmi bajom az anyósommal, jól kijövünk egymással. Mindenben támogat minket. Anyagilag is /kifizeti a számlákat, utólag rendezzük vele, az unokáját ellátja minden földi jóval, stb../, és erkölcsileg is. Nem gördít semmi elé akadályt. Segít megvalósítani elképzeléseinket. Szóval ő egy ideális anyós, csak a kert a gyengéje.
A párom is imádja az anyósát. Ők is azon voltak, hogy minnél jobban haladjon az építkezés, jól összecsiszolódjunk, stb. Vagyis ők sem szóltak bele és nem is szól egyik sem a dolgainkba. Szeretjük és tiszteljük őket ezekért a tulajdonságaikért és főként azért jár nekik köszönet, hogy felneveltek és elindítottak az életben minket. És még rengeteg sok mindenért, ami hirtelen nem jut az eszembe, vagy nem tudom szavakba önteni.
Szertenék én is jó anyós lenni, de ezt úgyis akkor tudjuk meg, amikor benne leszünk. Viszont az első találkozás a jelölttel, vagy az első gondolatok meg fogják súgni, hogy milyen anyós leszek.
Vitázzunk erről kicsit, sziasztok!
Ja és jól megfáztam valahol, úgyhogy most fáj itt is, ott is és minden, ami ezzel jár.
Ha mindenkinek olyan anyósa lenne, mint nekem, az anyós-vicceket ki sem találták volna.
Persze az is igaz, hogy nem lakunk velük egy házban.
Azért kíváncsi lennék, hogy mi milyen anyós-apósok vagyunk (leszünk), de ez úgy lenne jó, ha "kívülről" tudnánk szemlélni, mert így a legtöbb esetben magunknak adunk igazat.
Terike jó neked, hogy babalesre mész, azt én is úgy szeretem!
Viszont én nem tudom elképzelni magamról, hogy vidéken éljek együtt az anyósékkal..brrr. Bár az én apósom, már meghalt, de az anyóssal volna tán nehezebb.
Így aztán a kert is az enyém a ház körüli és házbani munka is.
Most már van egy srácom aki lenyírja a füvet, ha kell hetente, de azért akad azon kívül más tenni való is.
Szombaton este találkozom az ÖTYÉK-kel , vasárnapra meg lomtalanítás lesz, drága életem párja megígérte, hogy kilomolja a pincét, de ott kell lennem, mert a fele megmarad a végén.
Még lehet, hogy este jövök, addig is Jó napot kívánok Nektek!
Vagy 10-15 évvel ezelőtt (mikor még jobban bírtam lendülettel), nekiugrottam a kertnek. Mivel a telkünk kicsit lejtős, tertszosnak tűnő elrendezéssel 3 részre osztottam a kertet. 1/3 rész a ház a bejárati részekkel. 1/3 rész lett egy "előkert" a kerti tóval, kerti bútorokkal, kis sövénnyel, tujákkal, virágokkal, stb.
A hátsó 1/3 részt (kb 120m2) befüveztem, a szélén, végén magas sövénnyel, a szomszéd felöli részen ribizlivel körbevéve.
No, gondoltam, mikor kész lettem, ezzel sem lesz több dolgom. Hetente lenyírom a füvet, oszt' kész. Legalább is azt hittem(!).
Hozzá kell tennem, velünk laknak anyámék is.
Ennek az lett a vége, hogyha locsolom a füvet rendesen, akkor "pocsékolom a vizet", de mondjuk rá, szép a fű.
De nem csak a fű szép, hanem a gaz is, hiába vágom rendszeresen.
Ha nem locsolm a füvet, "nem pocsékolom a vizet", de a kert hátsó része úgy néz ki, mint egy elhanyagolt telek.
Most meg már van időszak, mikor a fűnyíráson kívül máshoz időn, vagy kedvem sem igazán van, így az a rész néha elég lehangoló látvány.
Bocsi, a hobbiaitokról. De ha van kedved írhatsz a hobbitokról is, mert nem tudok róluk valami sokat!
Mivel városi lány vagyok nagyon nehezen, vagy talán egyáltalán nem tudom megszokni a vidéki életet. Vágyom vissza Pestre. Mivel közös udvarunk van anyósommal így a kerbe igazán nincs beleszólásom. Néhány évvel ezelőtt csináltam egy zsebkendőnyi területen veteményest. Megterveztük, beültettük. Aztán csodálkoztunk. Mindíg valami más kelt ki, mint amit elültettünk. Mama bevallotta, hogy látott egy kis helyet és elszórt ezt-azt. Ügyhogy veteményes nem lett többet, most parlagon hever. A virágoskertet szoktam rendezgetni, de az évek folyamán abba is belekerült mindenféle. Úgy indult, hogy füves terület, aztán beköltöztek a gyümölcsfák, rózsabokrok, thuják, füge, selyemakác,eper és most a pampafü. No ennyit a szép "csak" füves területről.
Itt a hétvége, lehet lazítani, pihenni. Nekünk húzós lesz, mert mind a két napon megyünk valahova. szombaton babalesre, vasárnap nagy családi összejövetelre anyukámékhoz. Furcsa, hogy még mindíg a többes számot használom. Apukám karácsony után halt meg. Egyszer egy évben csinálunk egy nagy összejövetelt, ahol a szülinapokat és névnapokat egyszerre megünnepeljük. Jövő hét végén pedig szüret a testvéreméknél.
De jó Neked, hogy nincs kerted! Én irigyellek, mert nekem meg tévét nézni nincs időm, igaz el sem lustultam. De korosztályom férfi tagjainál ez szinte az általános tapasztalatom, hogy teljes mértékben elkényelmesednek, elkényelmesedtek ezek szerint ez szinte általános lenne? Azért csak-csak vannak kivételek, dehát kivétel erősíti a szabályt.
Szeretnék egy lakásban lakni azért tavasztól télig mert akkor nem azt látnám, hogy mit kell még csinálni a kertben. De szeretek kertes házban lakni tavasztól-télig mert oly jó kimenni a kertbe és hallgatni a madaraim csivitelését, oly jó a barátokkal partit rendezni, még ha munka van vele akkor is, tehát azért ez is jó, hogy a többi előnyét ne említsem, de hátránya is van még.
Hadd gonoszkodjak... Hobbitokról akarsz olvasni, vagy a hobbijainkról? :)
Azé' komolyan:
Ha nem lennék fáradt és lusta, akkor folytatnám ifjabb korom kedvelt időtöltéseit:
zenehallgatás
fotózás
A zenehallgatás szorosan kapcsolódik a technikához, a "hifizés"-hez. Szeretem a technikai dolgokat - elvégre mérnök volnék, vagy mi - és nagyon érdekel a hangtechnika (egyébként végzettségre közlekedésmérnök vagyok). Korábban építgettem is ezt-azt, az erősítő amit használunk, ma is az, amit 15 éve csináltam.
A fotózás korábban sokkal komolyabban ment, magam laboráltam szinte mindent, színest is. A mai digitális technika a laborálás varázsát sajnos kiölte, de nem is lenne rá időm.
Aztán szeretem még az autókat is, meg a sportot (nézni a TV-ben...)
Mára ennyit. Megyek sportolni... akarom mondani meccset nézni. Hali!
Mostanában nem nagyon volt időm netezni, sok volt a munka. A sok kertészkedéshez én nem tudok hozzászólni, nem kertes házban lakunk (Belváros, 2. emelet) és telek sincs. Bár egy nyaraló azért jó lenne, de egyelőre (?) nem futja rá... :(
(Mielőtt megkérditek: nem azért egyelőre, mert biztos vagyok benne, hogy később igen... Bár úgy lenne!)
Ősszel nem szabad levágni az elszáradt szálakat, csak kora tavasszal, amikor már nem várható nagyon hideg az éjszakákra, de mielőtt elkezdene hajtani. Akkor viszont "csutkára". Amennyire csak lehet.
Ha már nagy a tő, vagy csak szét akarja valaki ültetni, hogy több helyen is legyen, egyszerűen csak ki kell ásni a tövet (ugyanakkor, kora tavasszal).
A tövet a kívánt darabokra ásóval, vagy nagyobb éles szerszámmal egyszerűen vágjuk szét. A szétvágott részeket kicsit formáljuk kör alakúra. A lógó gyökérszálakat ollóval vágjuk vissza (ne teljesen).
A részeket az előre kiásott helyre helyezzük el, majd jól iszapoljuk be.
Érdemes kis tálcát készíteni a tő köré (az előző képen elöl látható tőnél ez jól kivehető). Eleinte, ha nincs eső, 3-4 naponta érdemes meglocsolni úgy, hogy ezt a tálcát feltöltjük. Meghálálja.
Fontos, hogy a tő elhelyezésénél vegyük figyelembe, 2-3 év múlva, ha szereti a helyét, a felső része legalább 2 méteres körben "szétterül".