"az irgalmas szamaritánus megdöbbentő módon szeretett. Az ellenség szereteténél nagyobb szeretet nincs! Erre tanít bennünket Jézus Krisztus, arra kér ama galileai hegyen, hogy imádkozzunk ellenségeinkért. A példázatbeli ember nem ezt tette? Hiszen a szamaritánusok voltak a legközelebbi ellenségek a zsidók számára! Meg tudták volna egymást ölni egy kanál vízben. A gyűlölet apáról fiúra szállt. És az irgalmas szamaritánus megáll a bajbajutott zsidó ember láttán - mert a szeretet számára nem érzelem csupán, hanem cselekedet! Úgy szeret, hogy megáll, fölibe hajol és teszi azt, ami tőle telik. Előveszi a borát és olaját, és azzal fertőtleníti ellensége sebeit. Nem adja ki bérbe ezt a feladatot; nem azt a megoldást választotta, hogy a vendégfogadó házban egy dénárral többet tesz le az asztalra, mondván: Menjetek ki, ott fekszik egy ember, de öten menjetek ki, mert elég veszélyes az út és én minden költséget kifizetek. Itt ápoljátok, majd ha visszajövök, megnézem, mi is lett vele.
- Ezt is megtehette volna a szamaritánus! És ez is nagy dolog lett volna. Hiszen a pap is és a levita is elmentek a vendégfogadó ház előtt. Ók is beszólhattak volna, hogy jöjjetek, ott fekszik vérben egy ember.
Ha valaki azt kérdezné, hogy mi a krisztusi evangéliumi szeretet, akkor azt mondanám, hogy ez: Valaki mellett megállni, aki mellett meg kell állni. Valaki fölibe odahajolni, aki fölibe oda kell hajolni. Hiszen sikolt a szem, hogy hajolj fölém, ne hagyj egyedül!"
(Gyökössy Endre)
Láttál már egy állatot is, amely olyan gonosz tudna lenni, mint a legjobb ember?
Láttál már hím oroszlán amelyik legyilkolja az előző hímtől származó almot? Nem helytálló az összehasonlítás.
Gyűlölöm, hogy élnem kell!!!!!!!!!!!!!!!
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Tényleg megköszönném, ha személyes válaszod van, azt ne itt tedd meg. A témával kapcsolatos pedig jöhet. Ezt nem kekeckedésből kérem, sőt nem is szoktam általában. De a jelen helyzet olyan, hogy pillanatok alatt elszabadulnak az indulatok és ez nem vezet semmi jóra.
boldogság:
Köszönöm a véleményed, de a kérdés elsősoban a bibliai fogalomra vonatkozik. Ha beleolvasol a korábbi hozzászólásokba, abból talán egyértelműbben kitünk. Úgy vélem talán csak elsőre látszik egyszerünek, vagy esetleg érdektelennek. Azonban valamennyien megéljük valahogy és ebben a szándék igen sokat nyom a latba szerintem.
ActionMan:
Nem igazán értem, kinek és miért írtad amit írtál. Azok közé tartozol, akik a topic kezdete óta jelen vannak. Igy ismerheted az ide írók véleményét és magad is kifejtetted bővebben. Úgy vélem egy beszélgetés akkor válik érdekesség, ha egymás gondolataira is odafigyelünk, a sajátot közöljük és összevetjük ezeket. Nem gond, ha nincs új mondanivaló, vagy érdektelenné vált a kérdés, akkor hadd süllyedjen a topic. De ellenségeskedés, vagy éppen egymás lekezelésének nem szeretném, ha szintere lenne.
Jezus valoban adta azt a parancsolatot, hogy szeressetek egymast (ugy, ahogyan en titeket). Ez igaz. De ez nem teszi semmisse a Hegyi beszedben elhangzottakat. Jezus azt is mondta, hogy meg az ellensegeiteket is szeressetek. Meg azzal a romai katonaval is menjetek el egy extra merfoldre, aki jol megsarcol bennetek. Ezek alapjan kit *nem kell* szeretnie egy keresztyen embernek? Ez a halmaz ures. Nyilvan a szeretet mas es mas lehet embertarsaink fele (ezt senki sem vitatja). Nyilvan lehet esz nelkul osszehordani mindent, "hogy aki azt mondja, hogy mindenkit szeretni kell, bla-bla...." Mondja ezt az, aki rendszeresen sulyosan vet a IX. parancsolat ellen...
Az off-olasokrol. Nagyon uncsi mar, hogy amint megjelenik 1-2 ember, telenyomjak a topikot szemelyeskedo anyazassal. Bennem mar az is megfordult, hogy ha legkozelebb topikot nyitok, megkerem ezt a nehany nehez esetet, hogy mashol vitassak meg velemenyuket. Ha mar felebarat, akkor legyen aranyszabaly is (ami *minden* emberrel szembeni dolgainmra ervenyes). Eszerint pedig nem anyazok (hacsak jo okom nincs ra), nem offolom szet mas topikjat, mert en is utalnam, ha 1-2 szocializalatlan, gyerekszobanelkuli szetcseszne a topikomat. Mindenkinek van email cime, anyazzon mindenki arra (ha nekem akar valaki anyazni, adok neki email cimet, szoljon).
Félreértés ne essék nem a személyünket hanem csak az írásainkat minősíti a kimoderálás
Az irasaitok fuggetlenek a szemelyisegeitektol? Ketlem....
egyetértesz te azzal, a többség ne kapja azt, amit a testvérek?
Hat ez sem egy egyertelmu kerdes. mert ahhoz ugye tudni kene, hogy kik azok a 'tobbseg', ill. mi az konkretan, amit ok ne kapjanak. Az meg megint mas kerdes, hogy ha osszefutok XY-al, mi alapjan dontom el, hogy testver v. sem...
Tehát Jézus unhumánus ember lett volna...?
Ez 1. korben marhasag.
Meg egy gondolat a felebarati, testveri, meg a mittomenmilyenmeg szeretethez. Az igazi szeretet a masik ember javat keresi. Pont. Ennyi. Ha ez a kriterium nem teljesul, akkor inkabb hagyd ott a masik embert, akarkije is vagy neki (testver, felebarat, ellenseg), de ne tegy vele semmit, mert akkor gonosz vagy es csak artasz neki (es magadnak is persze). Namost ehhez kepest 1-2 ugymond keresztyen ember igen gonosz motivacioval kozelget tarsai fele. Mikent lehetseges ez? Aki masokat fedd es int, az nem feddi es inti onmagat? Aki masokat tanit, az nem tanitja onmagat?
Én ezt a szót nem teljesen tartom szerencsésnek, mert alapjában a BARÁT szónak eredetiben kellene tartalmaznia azokat a tulajdonságokat, amiket ez a szó jelent. Régen ennek a szónak súlya, nagy súlya volt. Aztán az Idő hatalma következtében ez is degralálódot, igy nem az, ami az eredet.
Igy már "fele" megjelölés is megjelent. ami a mai világban is nagyon nagy dolog, mert ez is már szinte, nincs is.
Tisztelet a kivételnek.
Aztán, már csak a "haveroknál" tartunk.
A barát nagyon fontos, de ennek a kapcsolatnak nem szabad az anyagi szintem maradnia, érzelmi, lelki kapocsá kell válnia. Mert az anyagi szinten csak érdekek vannak, egyéni érdekek.
A lelki szinten van igaz, öszinte baráti kapcsolat, ahol azt is megmondják /szeretettel és segitő szándékkal, és ezen van a hangsúly/, ha nem jól csinálunk valamit.
Persze ennek az életbeli megnyilatkozásai végtelenek, igy csak általánosan tudok fogalmazni.
Nagyon de nagyon szerencsés az, akinek ilyen lelki felebarátai vannak.
Igazán sajnálom, hogy a nekem személyesen szóló részt is ide írod, pedig egyértelműen felszólított minket a topicgazda, a személyest ne ide.
Sajnálom, hogy te felülbírálod őt, és még engem kritizálsz, hogy topicomba hívlak, noha a topicom erre van, ez a topic meg nem.
Én tehát személyes hozzám intézett szólásaidra a mostani kivételével nem felelek itt, sőt, nem is igen veszem tudomásul. Hamisnak is tartom vádjaidat (pl. egyáltalán nem haragszom Hán Szólóra, sőt, nem is ellenségem, ellenségem csak felebarát lehet, ő meg nem az). Sőt, vádaskodás az írásod javarésze (most nem sértődöttnek vádolsz, hanem haragosnak, pedig én ritkán vagyok haragos, sokkal ritkábban, mint bármely ismerősöm). Lehordasz ennek-annak, majd ki is osztasz, ha komolyan venném, nem lennél "kedves Sz solt". Gondolom, értelek, nem akarsz-akartál egyértelműen megfelelni, hát keresel mindenféle kigondolást, és ami rosszabb, vádat. Én elég egyszerűen bánok a fogalmazgató, kigondolást kereső emberekkel (akik képtelenek igenre és nemre), te sem mész velem többre így.
Egyelőre a választ megtagadtad, a személyest nem hagytad itt el, összefoglalva hibáztál, semmi jót nem tettél, csak rosszat.
Én néha kifejezetten szeretem elolvasni amit írsz, de olyan esetben amikor kényszeríteni akarsz, hogy valamit kimondjak, amivel szembenállót sohasem állítottam, azt nem igazán szeretem.
Nem állítottam, hogy ugyanúgy bánok mindenkivel mint egy testvérrel. Igenis a felebaráti viselkedés nem az, hogy te kit tekintesz annak, hanem hogy te normálisan viselkedsz még akkor is, amikor megbántottak. Egy tolvajt például nem kezdek el azért szídni, mert lopott, és nem azért hívok rendőrt, hogy a "szemét" megkapja ami jár neki, hanem azért, mert tudom, hogy ez az életmód nem kiút, nem jó. Nem tudom a körülményeket ami miatt azt csinálta, nem ítélem meg az embert, a cselekedetéért azonban bűnhődnie kell, mint mindenkinek. Nem kezdek el egy embert lehülyézni, mert butaságot írt, hanem rávilágítok, hogy szerintem miért írt butaságot, és ezzel lezárom a dolgot, nem veszem személyes támadásnak, ha ezután ő lehülyéz engem.
A topic-odba leírtam már amit szerettem volna korábban. Az igazat megvallva nem tetszik, hogy valaki létrehoz egy olyan topikot, amiben ő és az ő viselkedése a fő téma.
Tőlem a testvéreim sokkal többet, és sokkal kevesebbet kapnak, mint a többség. A többség néha több együttérzést kap, kevesebb feddést, kevesebb igét. Testvéreimmel elég egy mondat, hogy megértsék, azt amit esetleg egy egész délután magyarázhatok egy világinak. Küzdelmeiknek, és sikereiknek azonban jobban örülök, mint egy világinak. Ha nem viselkedik keresztényhez méltóan saját meglátásom szerint, felhívom figyelmét rá, ha egy "többség"-beli teszi ugyanazt, nem annyira zavar.
A felebaráti viszonynak az is nagyon fontos része szerintem egy keresztény életében, hogy tudja a világban lévők, a gonosz uralma alatt lévők nem mind maguk választották amit csinálnak, és meg kell nekik mutatni mi az a másik út. Az igehirdetésnek szerintem ez az egyik legfontosabb lényege, hogy meglássák Isten országának szépségét, jóságát, és lássák azt amit én is felismertem, ami igazán jó, az csak Istentől jön.
Jézus nem volt haragos ember, és igenis tanította, hogy ha megütik egyik orcádat, tartsd oda a másikat, hogy ez nem mindig sikerül nem jelenti azt, hogy nem tanította. Bizony jobban haragudott a farizeusokra, mint a koldusokra, vagy a paráznákra, mert ők azt állították jobban ismerik Istent, és bár ismerték Isten törvényeit a legfontosabbakat lerombolták, és a képmutatással helyettesítették. A legfontosabbak pedig "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből, és szeresd felebarátodat, mint tenmagad." Sőt azt is mondta: "Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket." Jót teszel egy koldussal, ha pénzt adsz neki, rövidtávon lehet, de az igazi szabadítást az Ő életében is Isten igéje hozhatja, nem azt mondom, hogy biztos, de szerintem ez a hozzáállás egészségesebb, mint állandóan csoportosítani az embereket (és azt mondani ő úgysem fog megtérni, javulni). Vannak gonoszok, vannak. Jézus ismerte Heródes, és Pilátus szerepét a történetben, ismerte szívűket, tudta milyen gyávák, milyen esendőek, szerintem ezért is viselkedett velük így.
Nem tudom, hogyha te itt már azért felháborodsz, hogy szólongat valaki, akit nem szeretsz, akkor imádkoztál-e volna azokért, akik ott röhögnek rajtad, ahogy kínhalállal meghalsz, és nem tudod magad megmenteni. Jézus szerette őket? Ha feltámadnak el fogja őket ítélni? Miért másért feddte volna a farizeusokat is, mint szeretetből, mert összetett a szeretet, nemcsak Isten szeretete motiválta, hiszen akkor egyszerűen elpusztította volna a világot, miért érdekelte volna ez az egész megváltás dolog. Azért tette azt amit tett, mert szereti az embereket, és tudja mi jó nekik, nem a gonosz, nem a saját vágyaknak élés, hanem Isten szeretete, és az Ő általa lefektetett út. A gyülekezetből való kirugás szerinted gyülöletből tanácsolták az apostolok, vagy azért mert ez egy olyan radikális módszer volt, ami az utolsó lehetőség volt a renitens részére, hogy megtérjen az ő gonosz útjairól? Ha nem tért meg, akkor szerintem sajnálták, de ha végül belátta a renitens, hogy mit rontott el, akkor szerintem jobban örültek neki.
A humanisták (mint eddig is fejtegettem) jóval kevésbé szeretik az embereket, mint a hívők. A humanisták fő törekvése az, Isterről állítják, nem eléggé szereti az embert, amit Isten ad, kevés, többet, jobbat adhatna, és az ember jobb lehet Istennél. Ahogy el is játszadoznak rendre azzal, ők ebben, vagy abban jobbak Nála. Ezért is terjesztik ki
Ehhez tartozik, hogy Őt ugyan nem akarják megismerni, inkább a saját képükre formálnák, így készítettél te is valami humanista Jézust, aki sok tekintetben egész más, mint a bibliai Jézus.
Gondolom, te az igazi Jézust ugyanúgy megszólnád és köpdösted is volna, akár a többiek, "mit képzel ez magáról, kinek gondolja magát, hogy beszélt az emberekkel, hogy beszélt a saját anyjával is, stb.".
Jézusról egyébként van hiteles forrás. Ő maga ígérte. De csak azoknak jár, akik hisznek Benne. Ez a forrás Isten Szelleme.
De az természetes, hogy te azoknak sem hiszel, akik hisznek Benne, én sem hittem.
A hitet Isten adja, éspedig nem mindenkinek.
Persze mondhatod, hiszel Istenben, sőt, oda is eljuthatsz, ha van valamilyen istenség, akkor a legfőbb Isten az egy. De ekkor is csak az örgögök hitéig jutottál, hogy Jézust ismernéd, ezt tagadom (persze csak az én hitem szerint), elég írásodat olvastam, hogy ezt megtehessem. Persze te is nyugodtan tagadhatod, hogy én megismertem volna a te Jézusodat.
Hogy viszont saját Jézust készítesz-fejlesztesz, és ezzel azokat akarod megkötni a magad választotta istentiszteleteddel együtt, akik Benne hisznek, ez igazságtalan. Hogy gyűlölsz minket, ez szintén természetes, ígéret is.
Persze te ezt a te gyűlöletedet szépítgeted, fogalmazgatod, de a te szereteted odáig sem terjedt, ... egy csomószor megbuktál ahhoz, hogy téged szeretetlennek gondoljalak, pl. nekem semmit nem kell szégyenkeznem úgy általában az emberekhez való viszonyom miatt, ha mondjuk te lennél a mérce, vagy hogy fejezzem ki magam. No, lehet gúnyolódni! Ahogy Istent is gúnyolni szokták a humanisták, és cikizni, éppen azzal vádolni Őt, szeretetlen.
Minő megtiszteltetés Cerfa hogy megszólítottál... :)
Igen igen, már kifejtetted anno, hogy Jézus szerinted, nem volt humanista.
Tehát Jézus unhumánus ember lett volna...?
Ki mit szól ehhez?!
Mivel szinte semmit sem tudok Jézusról (mint korábban írtam ugyebár, számomra nincs róla igazán hiteles forrás vagy bizonyíték), de a legendák és iratok (Evangéliumok stb) szerint, nekem nagyonis humánistának, ha nem a leghumanistábnak. Persze tévedés jogát fenntartom, hiszen ember vagyok. Ja? Bocs, te biztos ezt sem fogadod el, hiszen te nem vagy humanista...
;)
"Emlékezz arra, hogy nem bántalmaz téged, aki szidalmaz és megüt, hanem csak az a hiedelmed, hogy bántanak. Ha tehát valaki ingerel, tudd meg, csak saját vélekedésed ingerel. Ezért mindenekelõtt arra törekedj, hogy a képzet ne ragadjon el, mert könnyebben tudsz uralkodni magadon, ha egyszer idõd van és foglalkozhatsz magaddal."
Szerintem tudott valamit az az ember! Az emberek arra jók, hogy a szemétégetőbe dobják őket! Láttál már egy állatot is, amely olyan gonosz tudna lenni, mint a legjobb ember? Gyűlölöm, hogy élnem kell!!!!!!!!!!!!!!!
Magam is úgy vélem, nem szabad sértődöttnek lenni, sem megsértődni, ha testvér bánt.
Csak azt nem tudom, minek írod ezeket nekem. Ha engem bántanak, védekezem, ha lopnának, rendőrt hívnék, vagy más módon nem engedném, zár van az ajtómon, és a szemtelen, pimasz emberrel nem ugyanúgy bánok, mint a tisztességtudóval. Jézus sem mindenkinek volt engedelmes, tekintsd csak meg,Heródessel, vagy Pilátussal hopgy bánt. Dehogyis kell mindenkivel ugyanúgy bánni, mint a testvérrel, szeretett emberrel!
De ha személyemnek szóló dolgokat kívánsz írni, a topicomba írd!
Hogy pedig a nem fiaknak adni, ami a fiaké, hogy ami szent, a disznóknak adni, ez helytelen. Azaz te ott hibázol, sugallod, mindenki testvér.
Ha nem sugallanád, azt írnád (kompenzálásul), a többség ne kapja azt, amit a testvérek. Ezt bizony le kéne írnod, mert nem ismerlek ugyan, de komolyan mondom, azt a szándékot látom nálad, mintha arra kívánnál rávenni, mindenkivel bánjak ugyanúgy. Legyél egyértelműbb, ne célozgass, legyen eygszerű a beszéded, mert írsz, és nincs alany. Mondd, kedves Sz solt, egyetértesz te azzal, a többség ne kapja azt, amit a testvérek? Meg kéne ezt egyszerűen, kertelés nélkül válaszolnod (ha elkezded fejtegetni, kik is a testvérek, akkor bizony kertelésnek fogom fel, nem válasznak, hanem a válasz alóli kimagyarázásnak).
Mert én még mindig ezt találtam, ennek ellentmondót nem talltam Jézusnál, vagy apostolainál.
Kedves sz_solt, szerintem a kettő ég és föld. Kedvesebbnek tartani egy állatot az embernél általában olyanok szoktak, akiket az emberek kiforgattak, becsaptak, szeretethiányban szenvednek. Biztos ismered a (nem tudom kitől származó) mondást: "minél több embert ismerek, annál jobban szeretem a kutyámat". A legtöbb ember mégis inkább megveti az ilyent, semmint megpróbálná áttörni a szeretetlenség rideg falát. Viszont megkínozni és kidobni állatot lelkiismeretlen emberek szoktak, akiktől rendszerint a családjuk és környezetük is szenved. Igaz, hogy valószinüleg ennek is a szeretethiány lehet a gyökere, de ez gátlástalansággal és agresszivitással párosulva sokkal több kárt tesz. Szóval ez ellen fellépni szerintem nem egyenlő az emberek elleni közönyösséggel. Irtam már korábban, az egymás segitést inkább a rászorultság, semmint az egyéni rangsorolás alapján tartom szerencsésebbnek. Én is a fejlődő irányt szeretném és azt hiszem rajtunk kívül még sokan. Viszont ez önmagában nem véd meg a tévutaktól. Ezért is kellene egymástól tanulnunk, hiszen mindig van olyan, amit a másik tisztábban lát, vagy tisztábban él meg. Persze, úgy vélem erre akkor van szemünk, ha magunk is vágyunk ilyenre.
Láttad azt a plakátot ahol 1 csövi nyakán kutyaláncal, négykézláb náz a kamerába?
alatta a felirat valahogy így:
Ha kutya lennék segítenél?
Megdöbbentő.....
Nem mondtam azt, hogy mindenkivel testvérként kell bánni.
Nehéz azzal normálisan viselkedni, aki nem úgy viselkedik veled, de szerintem Jézus Krisztus nem viselkedett senkivel sem sértődötten, vagy személyeskedő módon. A farizeusokkal tulajdonságai alapján bánt, akárcsak a római századossal. Ilyen írást azonban nem találtam, hogy látott tanítványaival egy vámszedőt, vagy egy farizeust az út szélén megverten, és nem segített neki, mert tudta milyen elvetemült farizeus, vámszedő volt. A kananeusi asszony esetében is könyörületességet mutatott, mert látta, hogy hite megvan, és nagy az ő baja.
Ha egy keresztény ismerősöd megbántott az szerintem nem Krisztusi megoldás, hogy lerázod bármit is akar mondani neked. Az, hogy szembesíted a problémáddal az már inkább, de akkor is szerintem nagyon fontos, hogy milyen háttérből jön amit mondasz, írsz. A háttér pedig szerintem meghatározza a beszéded, írásod hangsúlyát, fogalmazását is. Ha nyugalom van benned szerintem legtöbb írásod ezt fogja sugározni, ha béke, ugyancsak, ha háborúság, elégedetlenség, az ugyanúgy visszatükröződik. Jézus beszédeit megvizsgálhatod szerintem ebből a szempontból is, szerintem Jézus nem beszélt fölöslegesen, amit mondott mindig volt értelme, lényege, és mind az Atya szeretetét sugározza.
Szerintem az embernek nincs kétféle lelkiismerete. Aki megkínoz, kidob egy kutyát, az az embert sem kíméli. Szerintem különbséget tenni szenvedés és szenvedés között hiba. A felebarát dologról pedig az a véleményem, hogy mindenki viselkedett már felebarátként és nem felebarátként. De amíg élünk változunk, fejlődünk és visszafejlődünk.
Ez lenne a lényeg végülis. Te dolgod, hogy kit tekintesz felebarátnak, de te az vagy akkor ha otthagyod az út szélén a szenvedőt?
Szerintem az szomorú, hogy ma egy megkínzott kutya felé nagyobb könyörületességet mutatnak mint egy összevert otthontalan ember felé. Fontos probléma az, hogy a kutyákat gazdáik elhagyják, de nem az lenne a legfontosabb egy emberközpontú társadalomban, hogy minden ember emberhez méltó életet élhessen, vagy legalább lehetősége legyen erre? A legdűhítöbb ebben az, hogy vannak akik még meg is magyarázzák, hogy mennyire igazságos ez a rendszer.
Itt bizony te tévedsz. Nem való mindenkivel úgy bánni, mint a testvérrel. Nem való a fiak kenyerét elvenni...
Jézusnak inkább hiszek. És Ő azt is tanította, nem mindenki az Övé (ismerte meg Őt, azaz Ő az illetőt), ami mondogatja, Uram, Uram.
Amit fejtegetsz más vallású, vagy hitű, vagy hitnélküli emberről, igazat adok neked, sőt, soha másképp nem is láttam. Én bizony az Uram, Uramozók elé helyezem a lelkiismeretes, rendes embereket, és nekem hiába mondogatja egy Uram, Uramozó jézusista, hogy tezsvér, boruljunk össze, stb., ha szemét, én elhajtom. Míg a más hiten levőkkel, ha a szívükben Isten törvénye, ha engedelmeskednek annak, nos velük szívesen vagyok.
Nem kötekszem hanem az írásokra reagálok.
És hogy kiére mikor az már az én személyi szabadságom függvénye.
Ami meg azután keletkezik az a szerzők magán alkotásai amitől lesz a fórum fórummá.
Hogy a te válaszaidat kimoderálják az már egyfajta minősítése annak amit épp itt tárgyalunk.
Ki a felebarát és hogyan lehet őt megismerni?
Ez itt a kérdés.
Vajon ki az aki megüti és ki az aki nem üti meg ezt a szintet?
Félreértés ne essék nem a személyünket hanem csak az írásainkat minősíti a kimoderálás.
CSerfa, Hán, engem nem érdekel, hogy egymásról és rólam mi a véleményetek. Sokkal inkább az érdekel, hogy a felebarát dologról mi - ha van ezzel kapcsolatos közölni valótok. És ha nem értetek egyet a másikkal, akkor lehet cáfolni, vagy cáfolás nélkül vitatni. De az emberi minősítéshez vannak topicok, legyetek szivesek azt igénybe venni akárki kezdte - mert tény hogy mindenki folytatja.
Kedves sz_solt, igazat is adok neked, meg nem is. Hogy ki a felebarát, arról lehet vitázni. De ezt pajzsul állítani azt hiszem nem szerencsés. Ugyanis akinek nem mindenki felebarát, annak mások a szabályai. Amit elvárni lehet egymástól, az a kötelező tisztelet, ami egy vitafórumon alapvető a beszélgetésekhez. Azt hiszem ez nem felebarát, nem vallásosság kérdése, hanem kommunikációs készség. Ugyanakkor szerintem ez akkor is működik, ha legalább az egyik fél bír ilyen tulajdonsággal. Ha a beszélgetők között egyik sem - akkor borul az elviselhetőség.
Semmi kifogásom ellene, ha Hán Szólóhoz intézett írásaimat Hán Szól hozzám intézett szólásaival együtt kimoderálják.
De az ellen van kifogásom, hogy Hán Szóló szól, kezdi, és nem tesztek ellene, csak, ha megfelelek neki.
Ezért aztán elhatároztam, mindig megfelelek, és így oka lesz a moderációnak.
Azt meg nem is értem, miért van joga egy embernek a másik után járni, állandóan belekötni, miért nem lehet leállítani, hogy ne terhelje a fórumtársakat? Szóval Hán Szóló ellen valószínűleg én is lépéseket fogok tenni.
Úgy igaz.
Ami a csrfával való kommunikálásomat illeti:
Ez 1 egyedi , csak neki szóló gyakorlat.
Senki mással nem folytatok hasonló metrószintü csevelyt.
Talán nem véletlenül.
Bemutatom neki milyen az ő ( csak 70%-os)stílusa ha a fagyi visszanyal.
Ami az offolást illeti : ende.
Üdv.: Hán
