Ahová én megyek, ott majd lesznek érzések Ahová én megyek, ott majd beszél a csend Ahová én megyek, ott majd lengedezik a hűs szellő Ahová én megyek...egyszer majd nem érted.
...nem járt sikerrel végül a mai "kis" dumaság, nemis az utolsó utáni mondatban, de a mellékdolgok jöttek elő! nem is vagyok nehéz helyzetben, tudom, hogy mi a legjobb ilyenkor...
egyáltalán nem hiányzik az ,akitől a telefont várom már egy jó ideje, nem is érdekel jól van -e és nem is gondolok rá azért nem nézem meg a leveleket napjában ötször
A gázszámla is legnagyobb megelégedésemre alakult, sőt az külön jó, h 2 csekket csak 11 nap különbséggel kell feladni, legalább nem kell 2szer mennem a Postára. Pillanatnyilag úgysem tudtam mit kezdeni 153ezer forinttal, így hát feladom belőle a csekkeket. Még jó, h van félretett pénzem...
Megint nem egy kaptafára jár az agyunk. Gyűlölöm, utálom, egy percet sem bírnék ki nélküle. Nem akarok vele élni. Nem akarom átölelni, mikor a konyhában matat. Azt meg különösen nem szeretném, ha rajtam/bennem matatna.