Szovjet, NDK, Amerikai atléták azokban az időkben kőkeményen doppingoltak, ez által azok a rekordok, csúcsok jórésze máig megdönthetetlen, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy iszonyat nehéz megközelíteni őket!
Akik csúcseredményeket vártak el az itteni VB alkalmával, vagy jövőre azt várnak Párizsra, azok csalódhatnak. Ám ez valahol így jó, mivel így tisztábbnak látszik maga a sportág- azt látod, hogy még a favoritok is szenvednek az adott számaikban például egy futás alkalmával.
Valljuk be, hogy izgalmas, heroikus versenyekhez nem feltétlenül kellenek űridők, hanem olyan atlétákra van szükség, akik körülbelül hasonló szinten vannak, ebből szoktak óriási összecsapások kialakulni.
Viszont tegnap este kétszáz méteren, Shericka Jackson csak hét századdal maradt el a legendás sprinternő, Florence Griffith Joyner 1988-as szöuli 21.34-es világcsúcsától, ezért is volt úgy elkenődve a győzelem után, mivel nem sok kellett volna hozzá, hogy sikerüljön.
Kinn vagyok a noi maratonon, Gundel akkora baromsagokat mond, hogy az alagut emelkedese az elejetol a kozepeig 6 meter. Bakker nezzen mar fel mekkora az, nem latna at az alaguton
Azt nem értem, hogyha egyszer visszabontják 14 ezresre, akkor utána megint visszabővítik, ha rendezni akarunk valamit? Vagy Gyulai Memorialokat rendezünk majd itt?
Tízpróbába megy jelenleg a magasugrás, Leo Neugebauernek milyen fizikuma van! Igaz, szükséges is mondjuk 400 méterre, súlylökésre, 100 méterre, rúdugrásra... Viszont még magasat se ugor a csávó gyöngécskén.
Ebben nem vagyok biztos. Több híradásban is megjelent, hogy a VB után viszabontják 15 ezresre. A felső karéja ennek megfelelően könnyűszerkezetes építmény, kb mint amiket kisebb méretben vizes eseményekre felhúztak a Hajósban vagy a Városligetben. Mindezt 250 milliárdból - hát szerintem ez nem annyira oké.
A legutóbbi vb Eugene-ben volt (USA), 25 ezer férőhely. Mondjuk inkább 50-60 ezer a jellemző, a mi 36 ezrünk inkább kicsinek számít. De azért 60 ezer férőhelynél a fél ház is rosszul néz ki, pedig az 30 ezer ember. Emlékeim szerint több ilyen volt vb volt, főleg a délelőtti programoknál.
Franciák Párizsban egy 20 ezres stadionban rendeztek volna Eb-t (de elmaradt a COVID miatt), birminghami is 32 ezer, Chorzowban (lengyelek) 55 ezres stadion van, ez kemény, de azért a lengyel atlétika jóval a magyar előtt jár (és kb 40 millió lengyel van), Rómáról, Münchenről, Berlinről nem is szólva.
Na mindegy, úgy látom, az Eb stadionok sem kisebbek.
Eredmények szempontjából viszont jobbak lennének az esélyeink.
Vélekedésem szerint nem olyan sivár magyar szempontból ez a VB. Csak a magyarok sokszor elégedetlenek, ezért többségük ennél jobb eredményeket, helyezéseket várt volna el, főleg annak fényében, hogy ennyien indultak ezen a világversenyen. De körülbelül ez a szint az, ahol a magyar atlétika jelenleg elhelyezkedik világviszonylatban. Így is temérdek európai klasszis van a jelen lévő mezőnyben, amivel előtte ilyen mértékben nem kellett számolni.
Maga a létesítmény megfelelő egy ilyen rendezésre. Bár ennek szabálykönyve elkerült engemet. Például a 2010-ben rendezett barcelonai Eb arénája, amit Lluís Companys Olympic Stadium-nak nevezünk, 55 ezer férőhelyes, vagy mondjuk a 2014-es Európa Bajnokságé, a zürichi Letzigrund egy 30 ezres stadion, mely a Nemzeti Atlétikai Központhoz hasonló befogadóképességgel rendelkezik.
Hát, lett volna 1 ezüst (Halász), 2 bronz (Krizsán, Molnár), ez 3 érem legalább, és több döntős helyezés.
Meg azért az olimpia előtti vb a legkeményebb világverseny (szerintem), máskor több olyan sportoló van, aki szül, kipiheni a sérüléseit, szünetet tart stb (a magyarok ezt - amennyire ez lehetséges -, aligha a hazai viadalra időzítenék), így egy Eb-n érezhetően jobbak lennénk.
Egyébként szerintem úszásban is az Eb lenne a nekünk megfelelő terep, csak ott általában volt 1-2 kiugró klasszisunk, aki több számban is indult, így kicsit elfedte ezt.
Én azok közé tartozom, akik nincsenek ellene annak, hogy nagy eseményeket rendezzünk, de több dolgot át kellett volna gondolni ezzel kapcsolatban, szerintem atlétikában elég lett volna nekünk az Eb is, jobban passzol a mi kategóriánkhoz. Azt nem tudom, hogy Eb-n létesítmény terén milyen előírások vannak.
Nyilván valamivel több érem, éremesélyes lett volna, több döntős szerepléssel. Lehetséges, hogy most maradian fogok nyilatkozni, de annyira azért szerintem nem kiugróan többel.
Ami jó hír, hogy ha már felépítettek egy ekkora létesítményt, akkor sanszos, hogy fog Magyarország EB-t rendezni a későbbiekben.
Az Atlétika EB nem sokkal marad le egy VB színvonalától, csak úgy halkan mondom. Ne hogy azt hidd, hogy sokkal könnyebb dolga lenne a magyar csapatnak, mivel a mostani európai atléták világszintet képviselnek, mind futó, mind az ügyességi számokban. Sőt, van sok olyan európai, akik színesbőrűek, kenyaiak, etiópok, csak állampolgárságot váltottak, tehát így ők is indulhatnak Európa Bajnokságon.
Szerintem nekünk inkább Eb-rendezésre kellene rámennünk - nem tudom, ahhoz milyen, mekkora stadion kell, azt sem tudom, ha visszabontják, utána mi lesz, megint kibővítik, ha rendezünk valamit?
Eb-rendezés esetén több érmünk és jóval több döntőnk, sikerélményünk lenne.
Itt az USA, Kanada, Jamaica, Nigéria, Botswana atléták ellen sok esélyünk nincs. Hosszabb távokon meg nyilván Kenya, Etiópia, Uganda stb.
Nem is a dobószámok a durvák, ott kevéssé meglepő, hogy élnek még szovjet, NDK-s világcsúcsok, bár ezeken (meg a kínai világcsúcsokon) úszásban valahogy túljutottak, akkor a cápadresszre fogták, de azóta még jobbak az idők.
Hanem az, hogy távolban, hármasban, magasugrásban mikori világcsúcsok vannak, ezek is kb 30 évesek már. Egyébként távolban Bob Beamon az 1968-as mexikói olimpián elért 890 centijével lazán vert volna ma is mindenkit.
Persze Bubka világcsúcsáról is lehet, hogy sokan azt gondolták, hogy sosem fogják megdönteni, aztán jött Duplantis, így lehet, a távol, hármas, magas is megdől majd hamarosan.
A kalapács, diszkosz, gerely világcsúcsok viszont valószínűleg még sokáig velünk maradnak.
Amit a hőségről írtál, ti. az milyen teljesítményt gyakorol a teljesítményre, az ugyan igaz, de nem magyarázat, mert sok világverseny ilyen, vagy még ettől is rosszabb hőmérsékleti viszonyok között zajlott, lásd pl. a Tokiói olimpia.
MEgnéztem a 19 és 22-es VB, a 21-es olimpia eredményeit, tartom h. nemcsak a doppingkorszak fénykorának számító 80-as évektől, de a 90-es évek elejétől, közepétől is elmaradnak több/sok számban a versenyzők.
Vannak számok alól látható a fejlődés, néhol döbbenetes, de mások meg a 30 évvel ezelőti szintektől is jelentősen elmaradnak.
Ha van időd érdemes pár szám örökranglistáját megnézni (https://www.alltime-athletics.com/) jópár számban nullázni kellene és új világcsúcslistát indítani, mert az anabolikakorszak eredményeit nincs esély megdönteni, olyannyira sehol sincsenek az elmúlt 20!! év legjobbjai.
Sztem egy hónappal később kellett volna rendezni a VB-t. Szeptember közepén mindig kellemes idő van. Az ES-en az interjúknál az afrikai és a karibi versenyzőknek is az az első mondata, hogy nagyon meleg van. Pedig ők megszokhatták. A forróság és a magas páratartalom együtt szörnyű. Mi az Opera mellett lakunk, készülünk holnap és holnapután is kimenni megnézni a maratont, de lehet, hogy egy idő után hazamenekülünk.
"az utóbbi 10-12 évben nem követtem az atlétikát, pár számot kivéve nem volt fejlődés, de az aranyhoz
szükséges ereményeket nézve mondhattam volna azt is, hogy 30-40 éves eredmények elegendőek az
aranyhoz."
Semmi módon és formában nem atletizáltam, ám azt biztosra veszem, hogy egyfelől,amilyen melegben
kerül rendezésre ez a vb, egyáltalán nem tartom meglepőnek, hogy ezt maga a versenyzők szervezete
képes a legkevésbé tolerálni. Reális dolognak tartom, hogy tartósan 35 - 40o közötti hőségben az ilyen brutális igénybevétel teljesítése sokkal tobb energiát igényel még egy ennyire edzett emberi szervezet viszonylag rövid időn belüli regenerálódásához, mint amilyen ezeké az élversenyzőké. Látszik ez azon
is, ahogy rövidebb, vagy viszonlag rövidebb futószámok előfutamait, elődöntőit és dömtőit követően,
sokan fekszenek és nem másodpercekig a futópályán, mert a puszta fizikai igénybevétel mellett, maga,
a dögmeleg is rettentően igénybe veszi a szervezetet. Van ennek ellenpéldája is. Jól ismerhettem Erős Zsoltot, egykori hegymászó partnernője révén, aki nagyon közeli rokonom. Zsolttal együtt régebben
több / sok 8.000 méter feletti csúcs mászásában vett részt, vele együtt és az ő elbeszélésükből tudom,
hogy abban a magasságban például az oxigénhiány és még egyéb okok következtében a normálisan működő emberi szetvezet számára micsoda pokoli kínszenvedés minden egyes félméter - lépés meg-tétele a mászás éppen utolsó, kritikus szakaszában. Így, ha valaki normális klíma - viszonyok közöztt
készül fel egy ilyen versenyre, megmérettetésre, mint egy több / sok napos EB, VB, vagy éppenséggel Olimpiai játék, annak akárcsak 5 - 10 Co étlagos hémérséklet - emelkedés is micsoda leküzdendő plusz igénbybevételt jelent. Szerintem, ez már önmagánam is magyarázat - adadlék lehet az eredméyek ilyetén alakulásának megértéséhez.
800, 1500 méter a legkiszámíthatatlanabb versenyszámok, sűrűn fel szokták borítani az úgynevezett „papírformát”.
De hogy valaki elölről nyerjen, olyan azért kevésszer fordul elő, az esetek többségében hátulról indul meg valaki és lehajrázza a másikat.
Josh Kerr amúgy félmaratont is futott pályaversenyei mellett. Csak halkan mondom, Tokióban az Olimpián három brit futott döntőt. Például az angolszász országokban van egy olyan szám, amit egy mérföldnek nevezünk, máig óriási kultusza van azokon a területeken. Tovább folytatva, szóval az ötkarikás fináléban szintén le volt maradva az élen lévőkkel szemben, de 300 méterrel a vége előtt elkezdte megnyomni, és úgy dolgozta fel magát egyre jobban. Csak ott Ingebrigtsennek vitte egy kenyai a tempót, és volt 10 méter fórja, tudott sáfárkodni az előnyével, így kontrolláltan ment 3.28 körül, ami tegnap elég lett volna megint a győzelemre, csak a tegnapi verseny máshogy alakult.
Mondjuk ki, hogy nem a norvég estéje volt. Utolsó körben éreztem, hogy meredek lesz számára, sőt, onnan nyílt ki csak az olló.
Ettől függetlenül belevaló futás volt tőle, bátran felvállalta azt, hogy bedarálhatják, leizmozhatják a végén.
Nordas lett a harmadik, akinek Jakob apja az edzője, majdnem másodikként jött be, ami slusszpoén lett volna, ha így történik.
Nekem mondjuk érdekes, hogy az afrikaiak most a top háromba se férnek be, ellenben az európaiak kezdik uralni ezt a számot.
