Sziasztok!
Egész érdekes a topik.
Szálka:
Evolucios problémám lenne.Tudhato-e, hogy az alkalmazkodoképesség egy adott környezethez, milyen fizikai ill. biologiai hatás(-mechanizmus) eredményeképpen jön létre?
Magyarán:adott egy lepke és adott az a fa, amin ő éldegél.Méghozzá ugy hogy csak a kémlelő tekintet tudja kisilabizálni, hogy ott bizony nem a fa kérge , hanem egy komisz lepke lakozik(mivel ugy beleolvad a környezetébe).
Mitől változik meg a színe, mintája ?Itt a természetes kivál. nem magyarázza meg nekem a szinváltozást.
Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörű elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17]
Jaj de jó, végre feltalálta valaki ezt a fránya örökmozgót! :-)
De miért kell a kádnak prizma alakúnak lenni? Legyen az az oldala függőleges, amibe a korong félig belenyúlik, így gyorsabban forog! :-)
Pl. csinélok egy derékszögű prizma alakú kádat, megtöltöm vízzel.
Az átfogó síkja ferde felületű lesz a gravitáció írányához képest.
Az átfogó felületbe belemártok egy korongot,jól, vízhatlanul tömítve,kis súrlódással az edény és a korong találkozását.
A korongra ható állandó felhajtóerő, ha a súrlódásnál nagyobb, elkezd forogni mindörökké....
A fenysebesseget nem lehet elerni, csak megkozeliteni. Minel tobb uzemanyag van, annal inkabb megkozelitheted, de a fenysebessege elerese elott valahol mindenkeppen elfogy az uzemanyag; a fenysebesseg eleresehez vegtelen sok uzemanyagra volna szukseg.
Van egy fizikai probléma :
Ferdén folyó patakmederbe merülő vizimalomkerék forgása gyorsabb-e a patakvíz áramlásánál,ha a malomkerék szabadon forog, hiszen a kerék vízbe eső részére mindíg felhajtó erő hat.(a kerék nincs munkára bírva, szabadon forog )
Szia Nagybivaly. Az üzemanyag persze, hogy elfogy. Én nem ezt vetettem fel, hanem hogy még a fénysebesség elérése előtt fogy el? Ha igen, miért pont akkor? Honnnan tudja az a hülye üzemanyag, hogy mikor kell elfogynia. Méri a sebességet és ha az már cé akkor eltűnik a tankból?
Szia Nagybivaly! Féreértettél. Kérdés az, hogy a fénysebesség elérhető-e valamennyi üzemanyaqgal. Naná, hogy egyszer elfogy a nafta...Olvasd el még1x ha gondolod...
Attól, hogy van 12 db egyenként egytonnás hidrogénatomod a fúziós hajtóművedben, még nem fogsz az örökkévalóságig az űrben rodeózni, mert ugyanúgy elfogy, mint ha 1g-os, stb. lenne...
Fénysebességgel kapcsolatos 2 kérdés:a világűrben egy derékszögű űr-útkereszteződésben ül egy megfigyelő: a kereszteződésbe egyszerre ér két irányból (90 fok) egy-egy űrhajó, és fénysebességgel áthalad. A gyökkettő képlettel egymáshoz 1.4*-es fénysebességgel közelednek. Lehetséges ez? Hol a hiba?
Másik:állítólag nem érhetjük el járművel a fénysebességet, mert a jármű tömege a végtelenhez tart, ahogy a sebesség a fényét közelíti. Ezért mindenképpen kifogy az üzemanyag. De az üzemanyag tömege is a végtelenhez tart. Lehet, hogy mégis elég az üzemanyag?
Szia Zsengevagy! Én is gondolkodtam már a kádlefolyó örvényén. Nyilván ezen az örvényes pályán könnyebb a víznek alacsonyabb szintre jutnia.Tehát a folyadék energiáját a gravitáció tartja fenn. Ugyanakkor a lefolyó kijelöli számára a függőleges áramlási irányt. A lefolyás kezdetekor sok kis vízmolekula pár egyszerre akarna egy helyen egyidőben tartózkodni, ami lehetetlen valamlyen (Pauli féle?) kizárási elv miatt. Ezért megpördülnek egymás körül. Kezdetbe összevissza pördülnek amolekula párok, majd véletlenszerűen kialakul egy rendezett kisebb pörgés, amely elsodorja a többi lefolyás előtti molekulát. Így a gravitációs energia gerjeszt egyb egyirányű örvénylést, ahol a rendezett áramlás miatt a részecskék kevésbé ütkönek, súrlódnak. Ezért belátható , hogy isebb energiveszteséggel áramlik a víz, tehát ezen a pályán halad szíveseben. Biztos van jobb magyarázatis, szívesen látnám én is.
A sok nehéz tudomány után lenne egy légiesen könnyű kérdésem, lehet, hogy általános iskola 6. osztályában elmondták már a magyarázatot, de én akkor hiányoztam. Ha a felhő párából van, miért nem oszlik el egyenletesen a levegőben (mint a gőz a konyhában), sok felhőnek miért van szinte pengeéles körvonala? Ha valamilyen erő (de milyen erő?) lazán össze is tartja a gomolyagot, akkor is a széle miért nem egy folyamatos átmenet? Tud erre valaki érthető magyarázatot adni?
