Én már magamban eldöntöttem, hogy jobb ez így. Nem kell egy CGI-IMAX-3D szintjére lebutított blockbustermovie, mert valószínűsítem, hogy közel ezen a szinten valósult volna meg.
Rengeteg olyan dolog van, amiért nem akarják és nem tudják sosem igazán hitelesen a vászonra vagy a TV képernyőjére vinni. Bármennyire is tetszettek a minik, azért pl. a CoD is kiforgatta Leto önként vállalt Istencsászárságát és Arany Ösvényét. Egy demokratikus felhangokkal operáló elhatározássá degradálták.
Továbbra is az a véleményem (akárcsak S-é), hogy nem lehet hitelesen vászonra vinni. Ennek nem technikai okai vannak, hanem a mondanivaló, világnézet tekintetében.
I. A könyv szerkezeti felépítése
Rengeteg lényeges gondolat szerepel a fejezetprológokban, amelyek (lévén, hogy Irulan feljegyzései Muad'Dib-ről) nélkül a történet megértése csorbát szenved.
Nem tudom, hogy hívják azt az írói technikát, miszerint a párbeszédek mellett rengeteg helyen szerepel az adott karakter belső monológja, hozzáfűzése, amik sokszor még fontosabbak, mint maga a párbeszéd.
II. Az iszlám (hagyomány értelmében szunni és a misztika értelmében szúfi) és óperzsa eredet
AZ egész saga egyértelműen az iszlám világából eredeztethető, sőt, perzsa eredet nemcsak a "padisah" uralkodói címben, hanem az Istencsászárság (bár, ez csak a negyedik kötet) "intézményében" is megnyilvánul. Bár a minisorozatokban megragadtak ebből valamit, a kép nem teljesen hiteles.
A terrorizmus korában, miközben az amerikai családok gyerekei harcolnak Irakban és Afganisztánban [*], nem tudom, fel tudná e vállalni a rendező a maga valójában a Fremen Dzsihadot. A első könyvben végig ott van Paul látomásaiban, és be is következik. A Dzsihad végigsöpör az ismert univerzumon, hatvanmilliárd emberéletet kioltva. Igen, megjelent a második minisorozatban, de ennek súlyát nem tették egyértelművé, ráadásul a csatorna még egy kisebb réteget érint, nem a szélesebb közönséget.
III. A hierarchia igenlése
A könyvsorozat során egyértelműen megjelenik a hierarchikus, kaszt-szerű társadalom igenlése, szembeállítva a demokráciával. Ez nemcsak a feudalista (ehhez hasonlító), fauferluch rendszerből ered, hanem a szemléletben.
Mohiam a következőket mondja Paulnak a Dűnében:
"Vésd az emlékezetedbe, fiam: Minden világnak négy pillére van.” Feltartotta négy göcsörtös ujját. “A bölcsek tudása, a hatalmasok igazságossága, a bátrak vitézsége és az igazak imádsága. De mindez mit sem ér… – ökölbe szorította a kezét – …olyan uralkodó nélkül, aki érti az uralkodás művészetét. Ez legyen az, amit megtanulsz és továbbadsz!”"
Jessica hasonlóra hívja fel Hawat figyelmét (egyébként ez a gondolat szó szerint visszaköszön az Eretnekeiben):
"– Most beszéljünk rólad, Thufir – mondta Jessica. – Az emberi lények akkor érzik a legjobban magukat, amikor mindenkinek megvan a maga helye, amikor mindenki tudja, hová tartozik a dolgok rendjében. Ha elpusztítod a helyet, vele pusztul a személy is. "
A Prédikátor a Gyermekeiben Farad'n figyelmét hívja fel a jó uralkodás mivoltára:
"– Miféle tanács ez? – kérdezte Farad'n. – Ha szeretnél sikerrel járni – mondta a Prédikátor –, a stratégiádat alkalmazási pontjára kell szűkítened. Mikor alkalmaz az ember stratégiát? Ha meghatározott helyek és meghatározott személyek járnak az eszében. De bármilyen gonddal ügyel is a részletekre, valami jelentéktelennek tűnő apróság el fogja kerülni a figyelmét. Mit gondolsz, hercegem, leszűkíthető a te stratégiád egy szektorkormányzó feleségének az ambícióira? Tyekanik hűvös hangon félbeszakította. – Miért dalolsz ennyit a stratégiáról, Prédikátor? Mit gondolsz, mit tervez a hercegem? – A trón utáni vágy vezérli lépteit – mondta a Prédikátor. – Sok szerencsét kívánok neki, de többre lesz szüksége ennél. – Ezek veszedelmes szavak – fakadt ki Farad'n. – Hogy merészelsz...? – Az ambíciókat általában nem zavarja a valóság – állította a Prédikátor. – Azért ragadtattam magamat ilyen szavakra, mert keresztúton állsz. Nagybecsű úr lehet belőled. Egyelőre azonban olyanok vesznek körül, akik nem törődnek az erkölcsi önigazolással; a tanácsadóid stratégia-orientáltak. Fiatal vagy, erős és szívós, de nem részesültél abban a fajta kiképzésben, amely segítene kiformálni a karakteredet. Ez szomorú, mert olyan gyöngéid vannak, melyeknek dimenzióit az imént vázoltam. – Mit akarsz ezzel mondani? – horkant fel Tyekanik. – Vigyázz, mit beszélsz – mondta Farad'n. – Mik ezek a gyöngék? – El sem gondolkoztál azon, miféle társadalom lehet számodra a legjobb – folytatta a Prédikátor. – Nem törődsz alattvalóid vágyaival és reményeivel. Még az az Impérium sem öltött alakot a képzeletedben, amelynek a trónjára törsz. – Fekete álarcát Tyekanik felé fordította. – Tekintetedet a hatalom vonzza, nem pedig kényes használata és veszedelmei. Ezért hát jövődet ismeretlen tényezők töltik ki: vitatkozó asszonyok, köhintések és szeles napok. Hogyan teremthetnél új történelmi korszakot, ha nem látsz tisztán minden részletet? Szívós elméd nem sok hasznodra lesz. Ez az a pont, ahol gyönge vagy."
Hogy mi igazolja a nézőpontomat? A 2003-as minisorozatban az Arany Ösvényt egy érzelgős, szabadságvágyó (a szabadság túlharsogása!) amerikai-álommá degradálták (nézzük csak meg Leto és Stilgar éjszakai beszélgetését a sivatagban, megláthatjuk a könyv és a film közötti égbekiáltó különbségeket). A film végén Letoból egy egyszerű felszabadítót csináltak, holott az utolsó beszélgetésben vázolja fel a jövőt, azt, hogy mindenkit elárult és egy fáraó-birodalmat hoz létre.
Leto gondolatmenete az Ellopott Feljegyzésekből:
"A monarchiák és hasonló rendszerek mintázata értékes üzenetet hordoz minden politikai alakzat számára. Az emlékeim bizonyossá tesznek afelől, hogy bármely kormányzatnak hasznára lehetne ez az üzenet. A kormányok csak addig lehetnek hasznosak azok számára, akiket kormányoznak, amíg a zsarnokság Jelé húzó, mindig jelenlévő belső erőket visszafogják. A monarchiáknak vannak bizonyos előnyös vonásaik a legismertebb erényeik mellett is. Csökkenteni tudják az államigazgatás bürokráciájának terjedelmét és természetének élősködő mivoltát. Ha szükséges, képesek gyors döntésekre. Kielégítenek egy ősi emberi vágyat, ami egy gyámkodó (törzsi-feudális) társadalomra irányul, ahol mindenki tudja, hol a helye. Fontos dolog, hogy valaki tudja, hol a helye, még akkor is, ha az a hely csak ideiglenes. Bosszantó, ha akaratod ellenére tartanak valamilyen helyen. Ezért tanítok én a zsarnokságról a lehető leghatékonyabb módon ¬ példa útján. Bár ti csak eonok múlva olvassátok ezeket a szavakat, az én zsarnokságom nem fog feledésbe merülni Az Arany Ösvény a garancia erre. Ennek az üzenetnek az ismeretében elvárom, hogy különösen óvatosak legyetek azokkal az erőkkel, amelyeket bármilyen kormányba küldőtök."
És ez hierarchikus szemlélet még akkor is igaz, ha Dáma és Lucilla közötti párbeszéd ennek ellenkezőjét sugallja, mert az engedelmesség és a Főtisztelendő Anyának való alárendelődés szintén ilyen eredetre utal. Tehát a demokratikus személettel szemben áll.
IV. A képességek szerinti érdem (hasonló a meritokrata személethez)
Az egész Dűne-saga (az újak nem, csak Mester által írtak) egyértelműen hangsúlyozza, hogy azok lehetnek egy társadalom fontos személyei, vezetői (abban a "beosztásban"!), akiket a képességei arra érdemessé tesznek. Ez még a fremenek amtal törvényében is megtestesül. Nem elég az erő a vezetéshez, az ilyen vezetőt gyorsan letaszítják. Stilgar mondja ki az igazságot a Gyermekeiben, a naib azt jelenti, a sziecs szolgája".
És ez nem vonatkozhat mindenkire. Mohiam így vázolja fel Paul próbáját:
"Hallottál már róla, hogy az állat leharapja a lábát, hogy kiszabaduljon a csapdából? Az az állati megoldás. Az ember inkább benne marad a csapdában, eltűri a fájdalmat, halottnak tetteti magát, hogy aztán megölhesse a csapdavetőt és ezzel elháríthassa a veszélyt a hozzá hasonlók feje felől."
Majd később ezt mondja:
"– Láttad már, hogy rostálják a homokot?! Suhogva csapott le a kérdés, mintha egyenesen az agyát súrolta volna, Paul gondolatai megkavarodtak, hirtelen magasabb szinten tudatosította: Rostálják a homokot. Bólintott. –Mi, a Bene Gesserit az embereket rostáljuk, hogy megtaláljuk az igaziakat."
Tehát különbséget tesz az állatias és igazi emberek között. Az állatiast itt nem szabad félreérteni. Azon embereket érti alatta, akik nem képesek uralkodni önmaguk felett, sem a szenvedélyeik, sem az ösztöneik, sem a félelmeik felett, és ez megbénítja őket.
Így kitűnik belőle egy olyan személet, ami az "egyenlőség-elvével" szembehelyezkedik.
Legutóbb ezt a kommentet kimoderálták, mert kicsit félreérthető volt, így át kellett fogalmaznom, mert rasszistának vélhették, pedig semmiféle ilyen gondolatom vagy szándékom nem volt.
Amerikában Obama megválasztását úgy is értelmezik, mint e "egyenlőségre" "törekvő" társadalom sikerét, hogy kemény küzdelemmel végső soron "bárki" elérhet "bármit". Nos, a Dűnében ez a szemlélet nem érvényesül. Igaz, itt is a képességekkel lehet kivívni "elismerést", de ez sokkal szűkebb réteget érint, és főként a nemesség rétegeit.
V. Eugenetika
Problematikus pont a fajnemesítés gondolata, amit előbb a Bene Gesserit, majd Leto művelt. Az előbbiek a Kwisatz Haderachot kimunkálásán dolgoztak évezredekig, Leto pedig a Siona-vérvonal tökéletesítésén.
Az itteni fajnemesítés, ún. "különb" emberek létrehozásának célja az emberiség szolgálatában, annak érésére.
Herbert számos művében egyfajta kritika alá vonja a jelenlegi rendszerek működését, és ezekkel helyez szembe egy másfajta szemléletet (akárcsak Asimov; Galaxia). Ez nemcsak a Dűnében, ha a Dosadi jogszemléletében és a Lélekvadász életfelfogásában is tükröződik.
Szerintem ezek azok az okok (persze, akadhat még számos), amiért nem lehet hitelesen vászonra vinni."
______________
[*] Nem is beszélve az elmúlt hónapokban kirobbant változásokról, amelyek a muzulmán világban végbementek, illetve még folyamatosan zajlana, pl. most a líbiai háború.
A Dűnékben igen erősen olyan tematikák is megjelennek, melyek mondhatni nem épp a modern, nyugati felfogás irányelveit követik.
Úgyhogy talán jobb is, ha nem kerül a vászonra sosem.
Ugyanez a véleményem az Alapítványról is. Remélem azt sem filmesítik meg.
Olvasgatom itt (Cave of Birds) a Destination: Void vagy Pandora sorozat fejezetprológjait a meglehetősen szegényes angoltudásommal, és elvileg meg sem kellene döbbenie az embernek, de mégis... Herbert ismét olyan mélységekről tesz tanúbizonyságot, megkockáztatom, hogy ez a sorozat szintén lesz olyan sokrétű és tartalmas, mint a Dűne hat kötete. Hihetetlen ez az ember, milyen tudással és széles látókörrel rendelkezett.
Nagyon remélem, hogy az első kötete sikeres lesz itthon, és a Szukits ki tudja adni mind a négy regényt. Kár lenne értük, ha nem jelenhetnének meg magyarul.
A Dosadi Kísérletet most olvastam. Nekem az jutott eszembe a gowachin törvénykezésről, hogy kicsit olyasmi a népnek, mint a gladiátorviadalok az ókori rómaiaknak. Persze ennél több is.
Az tetszik Herbert könyveiben, ahogy ezeket a kultúrákat kidolgozza, leírja.
Másodéves angol szakosként rávadultam az ötletre, hogy eredetiben olvassak Herbertet (miéyen jó is, ha az ember munkahelyen tud könyvet nyomtatni;), egyelőre a Dosadi Kísérlet van kinyomtatva.
Érdekes, hogy magyarul mindig is zavart az írói stílusa (nehezen koncentrálok rá, igazából még a 150 éves magyar irodalom is könnyebb olvasmány nekem), míg eredetiben teljesen jónak tartottam pl. a korai novelláit, csak a gazdag szókincs miatt sokat kellett szótárazni:)
Köszönöm, hogy leírtad a véleményed. :) Mindeképp el fogom olvasni, az idei évre van betervezve, egyelőre azonban mások vannak soron. :) A Szukits azt írta, hogy előbb a Heisenberg szemét akarják kiadni, de már fordítás alatt áll a Destination: Void. Remélem ez utóbbi pozitív visszhangra talál itthon, és ki tudják adni a sorozat mind a négy kötetét. :)
Nem volt rossz ez a Tengeri sárkány. Edzett Dűne-olvasó számára lassú lesz a mondanivaló adagolása, inkább olyan bestseller-stílusban íródott, sok a cselekmény. (Azért nem kell világraszóló ponyvaakcióra számítani, egy tengeralattjárón játszódik szinte az egész, aminek 5 fő a személyzete). Sokkal „hígabb” például későbbi Lélekvadásznál, vagy akár a legelső Dűne-kötettől, de azt nem állítanám, hogy nem mond újat hozzájuk képest.
Már elkezdtem olvasni, de ez nekem max. alternatív befejezés lesz, nagyon nem hinném, hogy Frank Herbert így gondolta volna. Most komolyan érdekelne, olvasták-e a Káptalanház utolsó fejezetét. Teljesen egyértelmű, ki Marty és Daniel.
Kb. a felénél tartok a Tengeri Sárkánynak. Elsőre azt hittem csalódás lesz, mert több oldalon át csak ismertet az alaptörténettel és a helyzettel (ezt a Dűnében pl. már elkerülte).
Ahogy elindul a tengeralattjáró, egyre több értelme lesz az egésznek, és persze az sem hátrány, hogy Herbert – mint mindig – kiművelte magát a témában (atomtengeralattjárók), így nem hasraütésből írta a könyvet:) Valószínűleg egyáltalán nem közelíti meg a Dűne értékét a történet, de majd a végén nyilatkozom inkább.
A Leto of Dune 8 részes eposz lesz, két teremtéstörténettel és három özönvízzel. Remélem senkinem nincs ellenvetése! Alternatív megoldásként minden egyes Idaho-ghola idejére készülhetne egy kötet. Végülis hosszú még a Brian Élete:D:D (Tudom, ez most az év rosszvicce volt:)
Ahogy cloaked is mondotta, ha visszatekersz úgy három vagy négy évet a beszélgetésekben :D, kb. 2006 végétől/2007 elejétől kezdődően, akkor láthatod, hogyan és milyen érvekkel szedtük ízekre Brájen és Enderszon "agymenését".
SPOILER (csak a hat kötetre vonatkozóan)
Marty és Daniel -és maga a Sokarcú Ellenség is- az én olvasatomban szuperfejlett, saját "fajjá" valt Arctáncoltatók. Ezt számomra is egyértelművé tette az utolsó fejezet, viszont nemcsak itt kaphatunk ehhez megerősítést, hanem az Idaho-víziókban és Dortulja megérzésében is, amikor a kezelőkkel találkozott.
SPOILER VÉGE
S ha már Butleri- és Házak-trilógia, semmi másért nem írták meg a hat vaskos kötetet, csakhogy a saját meglátásuk szerint "fejezhessék" be. Azóta is rombolják az univerzum képét a töltelékregényekkel, én maradok a hat kötetnél. :D A Paul of Dune-ben írták meg azt az eseményt, amit a Vadászaiba építettek be (Fenring késsel hátbaszúrja Muad-Dibot a Messiást megelőző tizenöt évben a Fremen Dzsihad alatt, majd a gonosz (!) ghola-Pault az erre rászáradt vérből alkotják újjá a Vadászaiban; "fantáziadús" elgondolás, meg kell hagyni :D).
Kíváncsi leszek a Leto of Dune-t hány kötetben írják meg, mert háromezer ötszáz esztendő csak nem fér bele egy "könyvbe". :D Vagy mégis? :D
Amúgy olvasta már valaki a decemberben megjelent Herbert-művet, a Tengeri sárkányt? Kíváncsi vagyok a véleményekre.
Én az eredeti 6 könyvet olvastam, meg a Harkonnen-házat. (Könyvtárból kiveszem a Brian-féle verziókat is.) A "befejezést" is szándékomban áll, bár úgy hallom, hogy Daniel és Marty gondolkodó gépek lesznek. Ezzel nagyon nem értek egyet. Olvasták vajon a Káptalanház utolsó fejezetét?
Annó tőlem sokszoros áron megvették ezeket, illetve 2őt, de melyiket most nem ugrik be. talán pont ezen a fórumon kereste a srác, beigért nagy zsetont és nyélbeütöttük.
Izé, pofátlankodok egy sort ide. Ugyan nem Frank Herbert, hanem fia, Brian Herbert:
Hiába túrom már órák óta a netet, sehol se találom a Dűne Legendái trilogiát, megvehető állapotban. Azazhogy, nem teljesen.
A Butleri Dzsihad például abszolút hiánycikk, pedig ez az első könyv belőle. Egyszer még könyvtárból kivéve olvastam, de már ott se látom... meg azt amúgyse rakhatom a polcomra...
A Gépírtó hadjáratot néha még a könyvesboltokban is látom. Úgylátszik, ebből van a legtöbb...
A corrini csata, a harmadik. Ez is elég ritkaság, csak pár antikváriumban találtam meg.
A kérdésem, kérésem a következő: Valaki tud nekem segíteni, hogy egyben megvehessem a három könyvet? Választ előre is köszönöm:)
A Fehér pestis nagyon, nagyon jó! A Dűnék hatására, mihelyt angolul megjelent, beszereztem, és egyrészt izgalmasnak - a cselekmény fordulatossága és maga az ötlet tekintetében - találtam, másrészt abban is igen jók voltak a belső vívódások, meghasonlások ábrázolásai.
Szerintem abszolut semmi köze a Védett férfiakhoz, csak annyi, hogy valamelyik marha, kiadó-közeli alak, kitalálta, hogy Védett nők magyar címmel mennyivel jobban el lehet adni a hazai piacon...
Nagyon szeretem a Védett férfiakat is, de ez más, teljesen más.
A Lélekvadász végével nem tudom hányan tudnának megbékélni vagy azt elfogadni. Ahogy lentebb írtam, végig reménykedtem benne, hogy másként lesz, mint ahogy végződött. Egyébként, nem csak a vége a katarzis, hanem az egész műben való jelenlét, hogy egy olyan környeztbe térnek vissza mindketten, amitől az ember eltávolodott és elidegenedett. Herbert ezt fokozatosan teszi élővé és jelenvalóvá a Holló népének hitét.
Kevés ilyen átütő erejű művet olvastam, amire a "lélektani" kifejezés meglehetősen szegényes.
Hmm.... Nem tudom, hova sorolható majd be a most megjelent Tengeri sárkány, de a fülszöveg leírása szerint, miszerint önmagukkal kell elsősorban megküzdeni, meglehetősen érdekesnek tűnik - kíváncsi vagyok, Herbert mit fog kezdeni a mélységgel, a bezártsággal és az óceán mélyével, mely a emberi lét sötétebb részével áll(hat) analógiában...
Még nem olvastam el, de A fehér pestis c. regényéről eddig csak pozitívumot találtam, és valaki megkockáztatta, hogy sokkal komolyabb hangvételű a Védett férfiaknál.
Tierce
Hasonlóképp véleményen vagyok a minikről, még az elsőről is, mert egyrészt ez "adta" a kezembe a művet, másrészt tudom, hogy alapvetően kis költségvetésből forgatták.
Igen, valóban. Liet halála is egy igen megindító rész, valamint a Fenring és Shaddam közti kis "gondolatcsere" is, ez utóbbi egyik kedvenc részem. Szerintem nem lehetetlen filmre vinni ezt a jelenetet sem, csak hát ehhez is fantázia ... köllene :P
A második minisorozat(a Messiása és Gyermekei), "A" dűne film számomra. Ez már sokkal többmindent visszaad a Dűne hangulatából. És bár itt is vannak fura dolgok, de ezt hajlandó vagyok megbocsátani neki. Valahogy tök jó a hangulata, a zenéje és itt a Paul-t alakító Alec Newman-ről is elhittem, hogy ő Paul Muad'Dib. Nekem iztt átjött a Messiásának a hangulata.
Én is hasonlót írtam pár éve; azt, hogy Herbert esetében a történet és a cselekmény a másodlagos, az elsődlesegesek a karakterek, a belső gondolatok, motivációk - és ez nemcsak a Dűnére igaz, hanem pl. a Lélekvadász c. művére is, amit ajánlok mindenkinek, aki még nem olvasta volna.
Ott van pl. Liet halála is - hiába mutatták meg a "történetileg" a minisorozatban, azt a drámát nem láhet érdemben visszaadni, ahogy a regénybne le van írva, annak ábrázolását, hogy misztikus módon, de Liet érzi a halála közeledtét és magát a pillanatot is. Emellé társulnak még az elméjében lejátszódó jelenetek, az apjával való kapcsolata, amik összefonódnak a külvilággal.
S egyértek, Hawat halála és búcsúja... Ahogy a csalárd tűt felmutatja és Paul érzi kifutni belőle az életet....
A másik, szintén feszültséggel teli pillanat, amit nem tudom, hogy tudnának érdemben visszaadni egyszer rendesen.
"A Császár elfordult, ránézett Fenring grófra. A gróf visszanézett rá – egy szürke és egy zöld szempár pillantása találkozott. A gondolat félreérthetetlenül ott volt közöttük, hiszen olyan régóta ismerték már egymást, hogy egy pillantás is elég volt a megértéshez.
Öld meg nekem ezt a sehonnait, mondta a Császár pillantása. Ez az Atreides fiatal és leleményes, tudom, de kifárasztotta már a küzdelem, és veled amúgy sem tudna elbánni. Hívd ki most… tudod a módját. Öld meg!
Fenring feje megmozdult, csigalassúsággal elfordult, amíg szembe nem nézett Paullal.
– Rajta! – sziszegte a Császár.
A gróf figyelme Paulra összpontosult, Bene Gesserit-módon nézte, ahogy az asszonya, Lady Margot tanította, és látta ebben az ifjú Atreidesben a titokzatosságot, a lappangó nagyságot.
Megölhetném, gondolta Fenring – és tudta, hogy ez az igazság.
Tulajdon, rejtett mélységeiben megmoccant most valami, ami visszatartotta a grófot. Egy rövidke pillanatra, homályosan megpillantotta magában azt, ami előnyhöz juttatta volna Paullal szemben: a rejtőzködés képességét, a személyiség és az indítékok minden emberi szem számára áthatolhatatlan álcázását.
Paul, aki valamennyire felfogta ezt abból, ahogyan az egész jövőkép viharos tengerként forrongott e körül a pillanat körül, most végre megértette, miért nem látta meg soha Fenringet egyik jövőlátomás szövedékében sem. Fenring egyike volt a lehetett volnáknak, a kis híján Kwisatz Haderachoknak – de megnyomorította a genetikai struktúra egy aprócska hibája, és egész tehetsége csak a rejtőzködésben, a belső elzárkózásban koncentrálódott. Mélységes részvét öntötte el Pault, most először érzett igazi testvériséget másvalakivel.
Fenring olvasott Paul érzéseiben. Megszólalt:
– Felség, nemet kell mondanom.
IV. Shaddamot elöntötte az indulat. Két rövid lépést tett a többiek között Fenring felé, és keményen arcul csapta.
A gróf arcát sötét pír öntötte el. Farkasszemet nézett a Császárral, aztán szándékoltan szenvtelen hangon szólalt meg:
– Barátok vagyunk, Felség. Amit most teszek, azt barátságból teszem. Elfelejtem, hogy megütöttél."
Ott van pl. a második mini, ami szerintem jobban sikeredett, mint az első, mégis-mégis... Ott van az a fantasztikus érzelmi töltetű beszélgetés Paul és Idaho között, amikor a lehulló Holdakról és a jövőről beszélgetnek, Csani hiányának érzete tombol benne, erre a filmben a vége felé megcsókolja Irulant. WTF?
___________________________
Beszéltem közben a Szukits Kiadóval, és jó híreim vannak. Továbbra is tervezik kiadni a Heisenberg szemét, illetve nagy örömömre fordítás alatt áll a Destination: Void sorozat első kötete is. :)
