Ha pesti vgy, akkor az Akácfa utcában van egy cd-bolt, és ozz tayot szoktam venni, annál jobb jelenleg nincs a piacon. Igaz, hogy szitázatlan, viszont maga az alapanyag a garancia. Verbatimból a Pastel volt ebből az alapanyagból, de már több mint 2 éve beszüntették a gyártását. A többit nem ismerem, főleg a mai választékot.
Most néztem a Verbatim honlapján a Music cd-t. Leírása alapján audio fájlokhoz ajánlja és max 16x írható. Lehet, hogy ez a megoldás arra a pár albumra, amit mindenképpen jó minőségben és tartósan archíválni szeretnénk?
Van egy kb. 15 éves, sokat használt, de eddig kitűnően és megbízhatóan üzemelt Technics asztali lejátszóm. Az utóbbi időben elkezdett - főleg a lemezek elején - "ugrálni a tű", illetve egy csomó írott lemezt nem ismer fel, amiket korábban meg de. (A lemezekkel no problem, kipróbáltam őket több más lejátszóban is.)
Lehet-e szerintetek mindez az optika elöregedésének a kövekezménye, vagy okozhat ilyen tüneteket az is, ha szennyeződés került az optikára? (Még sosem volt tisztíttatva a jószág.)
Nem szívesen válnék meg a készüléktől, nagyon szeretem, jó volna, ha pár évet még lehúzna.
Megnezve a gyakorlatilag azonnal karcolodo lemezgyujtemenyt, a meg tokeletes allapotu lemeznel is bizonytalan kiolvasast, az eltunes kockazatat, az oxidaciot stb., en nem hiszem, hogy ez kerdes. Es igen, raid. Egy 2 teras vinyo ma 18khuf, ket teranyi tdk mondjuk az itmedianal tobb mint 80.000 forint.
Mivel hobbibol regi szamitogepeket buheralok, nyugodt lelekkel mondhatom, hogy a boven tobb mint 10 eves adatok is tokeletesen olvashatok. Egy 10 eves, es hasznalatban levo irt lemez, szerinted milyen allapotban lenne?
Ne alapozz ra, tessek legalabb vinyora archivalni. Bar onnan mar csak egy lepes, hogy eldobd a lejatszot, es vegyel egy halozati lejatszot. A winchester olcsobb, nagysagrendekkel megbizhatobb hordozo, mint a CD.
De mint mondottam, az 52x-ös médiák ezt nem szeretik. Nagyon nem. Mert nem erre vannak optimalizálva, tehát roszabb a minőség, mint magasabb sebességen. Az utolsó alacsony sebességgel írható médiát a MAM gyártotta, ezt még pár éve lehetett kapni, és 1-4x-es sebességgel lehetet írni.
Főleg az alapanyagtól függ. A Verbatim (Pastel) - sajnos már nincs - az Tayo Yuden alapanyagra készült, a minimális írási sebessége 8x-os volt. Ebből eredendően 10-12x-es sebességgel mindegyik nagysebességű média megírható. De érdemes betenni a lemezt az íróba, és ha van a gépeden Imageburn progi, az kijelzi majd, hogy milyen sebességekkel írható a média.
Szerintem azért csinálja, mert egyszerűbb 2 db wav/flac-ot legyártani 1 LP-ből és a számhosszak ismeretében megírni a cue-t, mint számonként szétszabdalni a wav-ot, és keresgélni a számvégeket szektoronkénti pontossággal. Egy egybefüggő Floyd-lemeznél meg aztán végképp...
A GPF kolléga által ajánlott foo jó ötletnek tűnik számomra, próbáld meg.
Berántod a cue-t, aztán keresel valami számodra értelmes aútputot.
Ha nem megy séróból, nézd meg valamelyik plaginnyával...
Legfrisebb, meg az azelötti.... de se flacba, se kicsomizva nem teszi a dolgát, az elsőt megcsinálja, a többit meg - ha épp nem fagy be 0-hosszra... Bár magát a dolgot se teljesen értem, ha már valaki berippel egy LP-t, akkor mit pöcsöl egy cue-file megírásával, ha gyorsabb szétszabdalmi trekkekre...
Csak megkérdeztem, hátha valaki ismer más fajtát is...
Nekem nincsenek ilyenjeim, de oly igen csodálxok, hogy nem váhja szét. :-O Nagyon nem lenne szabad számítania, hogy milyen volt az eredeti forrás bit/köpcentiben... :9P Milyen verziót használtál? Nem a cue volt hibás?
