tegnap este befejeztem..
azóta kaptam Tőle egy fél zsáknyi smst, üzenetet a hangpostámra, egyiket sem olvastam el, nem hallgattam meg.
vége.
Még véletlenül se kellj föl este inni... ...és hogy miután visszabotorkáltál az ágyadhoz, a hátadon fekve, mikor fölnézel a sötétbe, ne is gondolj arra, hogy elszalasztottad. Hogy elkúrtad, azért meg sokkal fontosabbak voltak az elveid magad számára, mint az érzéseid.
IMHO ez hiba volt. A nagy ellenkezés komoly érzelmeket takar. Amit nem kell veszni hagyni...
"ugy erzem ez az utolso csata amin eldöl minden...talan megeri" azt hiszem, még egy csatát sem nyertek meg azzal, hogy csak ültek, és tépelődtek..
én vártam..
Rá..
tegnap este befejeztem..
azóta kaptam Tőle egy fél zsáknyi smst, üzenetet a hangpostámra, egyiket sem olvastam el, nem hallgattam meg.
vége.
nem érdekel mi van Vele, mit gondol.
ez persze nem igaz, de nem akarok tudni Róla.
"nem akarom elkurni" Ne kúrd el!
"Innen se varhatok segitseget.." de ugye nem is gondoltad, hogy kaphatsz..
Semmi baj,ertelek titeket is ,valoszinüleg en is onnan lazadoznek ha a masik oldalon allnek,igy csak a sajat erzeseimet tudom leirni.Azota mar eltelt jopar nap,mit mondhatnek..egyszer nagyon lennt,egyszer nagyon fennt....talan igazatok van,nem tudom mire varok,de nem kenyelmessegböl teszem,csak felek...nem akarom elkurni.Talan varom h valami elörelökjön de ez nem sok mindenhez eleg,tudom h mit akarok,de minden nap elörebb vagy hatrebb visz,es nem ertem miert ingadozok ilyen könnyen.Nem irigylek senkit akinek varnia kell,hiszen ennel jobban nem lehet büntetni,de most ugy erzem ez az utolso csata amin eldöl minden...talan megeri.Innen se varhatok segitseget,de azert jo volt leirni nektek amikor szomoru voltam,es legalabb az erzes megvolt h törödnek velem.Köszi mindenkinek!
Szarom le a modern elveket. Egy-két évtized múlva már sokkal többen tennék, csak akkor már mindegy lesz nekik. Sok magányos lelkiszegény fog majd nézni ki a fejéből, hogy most akkor mi is van. Mert azért ahhoz kell valami nagyon mély kötődés, hogy valaki kitörölje a seggedet, amikor neked már nem megy.
üdvözöllek a klubban!
sokan várják soraidat:
lesz, akitől vigaszt kapsz, lesz, aki próbál objektivitásra bírni, lesz, aki csak hümmög..
hmmm-hmmm
üdv.:Just
Vak voltam már és dermedt zűrzavar,
s falba léptem, - s ajtót nyitott a fal!
S láttam, történnek néha jó csodák,
amikért élni érdemes,
tovább botladozni máson s magamon át,
egyszerre sírva s egyszerre kacagva,
emberi sorsom hálásan fogadva,
mint égi kedvest, aki ha kiválaszt,
akkor szeret igazán, ha kifáraszt,
Vak voltam már, hitetlen zűrzavar,
s falba léptem s ajtót nyitott a fal,
nyílt az ajtó és nyíltak jó csodák
s én boldogan botladoztam tovább
idegen romokon s magamon át
s nem félek már, hogy újból elveszítsen:
két kezével egyszerre tart az isten
s ha azt hiszem, hogy rosszabb keze büntet,
jobbja emel, és fölragyog az ünnep.
"Az igényesség pedig nem baj, sőt! Könnyen elérhető félmegoldásoknak semmi értelme."
Ajjjajjj... ha ilyeneket mondasz meg bajba kerulhetsz! Hat nem tudtad, hogy a korszeru elvek szerint ugy kell folyamatosan csereberelni, mint egyesek a mobiltelefont! ;(
:)
Marha nagy szám, igen. Tulajdonképp már a 2 is az, mert Te azt az 1-et keresed. Mint ahogy mindenki a sajátját.
Az igényesség pedig nem baj, sőt! Könnyen elérhető félmegoldásoknak semmi értelme.
két lázálomközött ezen gondolkodtam... ...marha nagy szám az az 1859... ...és témyleg: jönnek szemben az utcán a specifikált nőcskék, de... ...és ekkor jöttem rá, hogy nem magányos vagyok, hanem csupán igényes... :oDDD
Biztos más is leírta:
Ez természetes állapot egy hosszabb kapcsolat vége után. Az ember úgy érzi kihúzták a talajt a lába alól. Az az egész életét észrevétlenül átszőtte a másik és ezt ekkor veszi észre, aztán szép lassan megtanul újra a saját lábára álni, önállóan tenni dolgokat, élvezni az élet azon részét ami egyedül is élvezhető.
Sosem lesz olyan, hogy nem lesznek lezáratlan problémáid. Ha mégis, akkor rém unalmas lesz az élet Veled. Asszem, nem is érthetem meg ezt, mert az én értelmezésemben Kedvessel megosztjuk a problémáinkat. A lezáratlanokat és azokat is, amelyeknél nem is látjuk, hogy mi lesz a vége, a kimenetel. Érdekes módon, már azt leszámítva, hogy esetleg a másik jobb megoldást tud, több lehetősége lehet, szóval ezen felül is már önmagában sokkal jobb, hogy van kivel megosztani a gondjaimat. És hogy ő megosztja velem, hogy kicsit átvehetek az övéből.
Ha ez nem természetes, akkor mégis azt kell gondoljam, hogy ott valami "összeférhetetlenség" áll fenn, ami ráadásul elég, ha egyik oldalról megfogalmazódik. Vagy cska tudat alatt létezik. Döntsd el, mi fontosabb. Ha ilyesmikről gondolkodsz, jó, ha a perdöntő kérdéseket az elején teszed fel, mert könnyen lehet, hogy a többivel nem is kell, nem is lehet foglalkozni. Konkrétabban: Ha ő kell Neked, mert nagyon fontos és inkább úgy mondanám, hogy egymásnak vagytok fontosak, akkor nincs értelme olyanokon morfondírozni, hogy ilyen vagy olyan problémákkal mit lehet kezdeni, vagy hogy azokat egyedül kellene-e megoldani. Akkor az a lényegesebb, hogy együtt legyetek, aztán lehet és kell csak más gondokkal törődni. Ha viszont ő nem tudja felvállalni azt, hogy az amúgy megoldható problémáiddal együttéljen, akkor a kapcsolatotok könnyűnek találtatott. Ugye, itt jöhetne rengeteg olyan közhely, amik nagyon is érvényesek, arról, hogy tűzön-vizen át, meg jóban-rosszban, stb. Na, remélem, érthető voltam valamennyire.
nem nekem cimezted a hozzászólást, de magamra vettem...
sajnálom, ha sértőnek érezted a hozzászólásom..
csak mert lehet, hogy nem teljesen ismeretlen számomra a helyzeted..
a különbség, hogy én vagyok aki vár, de nem tudja meddig..
szóval, ha úgy érzed, még tehetsz valamit és érdemes, akkor gyorsan tedd! :-)
ha részedről mégis vége (lesz) gyorsan mondd el neki, ne várjon: rossz lesz, de nem rosszabb. :-(
Tök jolesik amiket irtatok...dehat elvegre nem varhatom h mindenki megertsem,azt meg te nem varhatod h az500.embernek is elkezzem 0tolmeselni a dolgokat ahhoz h ne törjön palcat felettem.Nem ahhoz kell idöh öt akarom -e vagy sem,hanem h rendbehozzam az eletem amik miatt elromlott az egesz h ne vigyem bele ujra a lezaratlan problemaimat.Tenyleg semmikedvem elörölkezdeni a magyarazkodast.Mindenkinek szive joga h mit gondol...meghatodni meg nem fogok nehany odamondastol amit igaznak veltek csak mert latjatok a kepkeretet....a kep nelkül...
Azért az sem jó, ha valahol legbelül abban reménykedsz. Az meg tud ölni sok reményteli kapcsolatot. Tudatalattiban elraktározni veszélyes dolog.
Na, gonosz énem felülkerekedett: Ilyenkor kérni kell a lánytól egy egészalakos, lehetőleg valami erősen lenge öltözetben ábrázoló képet, mondván legyen mit kiragasztani a WC hátsó falára, megkönnyítendő a hosszasnak ígérkező várakozást ;>>>
csaknem maximálisan egyetértek veled...
"..Aki pedig hajlandó belemenni ilyenbe, az kellemetlen tapasztalatot szed össze ezáltal.." ebben pl. maximálisan egyetértek..
just, aki megmondta a lánynak, hogy nem várja tovább (persze dehogynem, de ne ezen múljon..)
ha a lány rájönne, hogy mégis, akkor just lenne a legboldogabb ember..
de már nincs non-stop bekapcsolva a telefonja, hogy hátha épp ma jött rá a lány, hogy akarja..
Én nem tudom pozitív irányban komolyan venni azt a lányt, aki úgymond időt kér, hogy eldönthesse, egyáltalán akar-e valamit tőlem. Azt azért illik tudni, hogy meg akarom-e próbálni vele, vagy sem. Ami pedig azzal jár, hogy vele vagyok sokat, mert alapjában véve szimpatikus, nem undorodom tőle, valamint meg akarom ismerni jobban, stb. Ha már az kérdés tárgya, hogy akarom-e, hogy kialakulhasson valami, akkor ott el van dőlve a dolog, hogy annyira nem is akarom. Ez így van a lány oldaláról is. Bizony, akkor is választ adunk egy kérdésre, ha nem mondunk semmi biztosat. Ez van.
Az már tényleg csak magányvéleményem, hogy az ilyen talonba helyezés nem fair eljárás. Kényelmi megfontolás, erős önzés. Aki pedig hajlandó belemenni ilyenbe, az kellemetlen tapasztalatot szed össze ezáltal.
