két hónap felmondási idő volt kikötve, és én mondtam nekik hogy ha nem fizetnek akkor ki lesznak rakva, valamint ők is mondták hogy nem akarnak visszaköltözni, csak hazajönnek és viszik a holmijukat, ezt többször is elmondták (gyakorlatilag szóban felmondták a szerződést)... egyébként határozott időre szólt a szerződés, ami májusban jár le.
Több mint két hónapja eladtam egy autót,a vevő most hivott fel ,hogy állítása szerint probléma van a kocsi motorjával,és fizessek neki x összeget vissza,mert ez az én saram (szerinte).
Szvsz nem hiszem ,hogy 2 hónap elteltével,mialatt bármi történhetett az autóval,nekem bármit is fizetnem kellene neki.
A szerződés határozott idejű vagy határozatlan időre szóló? Mennyi a felmondási idő?
Így első blikkre van egy rossz hírem: ha a szerződésben külön ki nem kötötték, az egyik fél nem teljesítése nem jogalap a szerződés rendkívüli felmondására. Téged nem kár ért, hanem követelésed van. Az nem ugyanaz. Ha viszont ők - a másnak történt kiadás miatt - ne tudnak visszaköltözni, amiatt akár kár is érheti őket. Szóval írd meg a részleteket.
hát, igazából két hónap csúszás volt, rezsit sem fizették, meg bent sem laktak azóta szóval azért ennyire nem egyszerű a helyzet, meg kb 1.5 óra pakolászás volt, mert sok cucc nem volt bent.
a szerződében sajna csak arról volt szó hogy 15-ig kell fizetni...
A szerzodesben nem rendelkeztetek errol? Szvsz egy honap csuszas utan onhatalmulag pakolaszni a cuccaikat meg eleg hatareset (en is adok ki lakast, szoval amugy aterzem a problemadat)...
Kapasbol mondhatjak, hogy bent volt az ezusteszcajg, oszt hova raktad? MEg ilyenek...
a gondom a következő: van egy lakásom amit 2004 júniusától kiadtam, rendes szerződést irtunk róla,amiben benne van az is hogy a fizetési határidő minden hónap 15.-e. az albérlőim szeptemberben még fizettek, de hónap végén elhúztak az ország másik végébe, a cuccokat meg benthagyták a lakásban. azóta semmit nem fizettek, párszor megigérték hogy fizetve lesz, de semmi nem történt, ugyhogy múlt héten összeraktuk, lezártuk a cuccokat az egyik szobába, és kiadtam másoknak a lakást, és mondtam nekik hogy vigyék el a holmijukat. persze egyből ügyvéddel, perrel fenyegetőztek, most nem tudom hogy ilyenkor mi van, egyeltalán milyen alapon perelhetnek be? ha az ország másik felében perelnek akkor hol fogják tárgyalni az ügyet? szerintetek mik az esélyeim? azt hiszem hogy itt akit kár ért az egyedül én vagyok...
Ha a haszonélvetet többeket együttesen illet meg - nekem, juristának ez egy kicsit szokatlan megoldás - a joggyakorlat a közös tulajdon szabályai szerint jár el. Vagyis ha a haszonélvezők megegyezni nem tudnak, akkor a tulajdoni hányaduknak (gondolom, ez esetben a dolog haszonálvezettel terhelt hányadának) megfelelően szavazással dönthetnek. A kisebbségben maradt fél a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadásnak akkor van helye, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség érdekeinek lényeges sérelmével jár.
Nem lenne jobb, ha konkrétan elmondanád a jogesetet? homályos célozgatásokkal nem sokra megyünk. Milyen dologról van szó, ki (kik) a tulajdonos, ki (kik) a haszonélvezők; ki, milyen mértékben, hogyan használja jelenleg a dolgot?
Továbbra is fenntartom, hogy közeli hozzátartozók között lehetőleg el kell kerülni a pereskedést.
Gondolkoztam és felmerült bennem egy kérdés. Az világos, hogy a tulajdonos itt csak mellékszereplő, de miután két haszonélvező van, a másik haszonélvező beleegyezése sem kell? Hiszen az ő haszonélvezete kárára történne, ha még valaki odaköltözne.
159. § (2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át , de annak gyakorlását átengedheti.
Ergo: nemhogy maga mellé beengedhet valakit, hanem akár az egész alkást átadhatja neki. Épp a tulajdonos az, aki - a haszonélvező ellenére - ezt nem teheti meg. Tehát itt ne robbants semmit.
A másik kérdés már sokkal érdekesebb. Végül is szerintem konkrét norma nem tiltja, hogy bárki más bankszámlájára utaltasson neki járó jövedelmeket. (Talán a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.) Azt hiszem, annyit tehetsz, hogy a harmadik személy nyugdíjaként érkezett összeget a bankkal visszautaltatod, a közlemény rovatban feltüntetve, hogy ez a ti számlátok - lényegében téves, tartozatlan fizetés történt.
Tanács (ha nem haragszol érte). Családon belül az ilyesmit elsősorban megbeszéléssel kell rendezni, nem jogvitaként - különösen ha a másik fél a kora miatt amúgy is érzékenyebb, kíméletes bánásmódot érdemlő személy. Próbáljátok elmagyarázni neki, miért nem szeretnétek, ha valaki más is odaköltözne. A számlát illetően meg: olyan nagy teher havonta egyszer kivenni az automatából a nyugdíjnak megfelelő összeget, és odaadni neki?
Két kérdésem is lenne, az egyik a haszonélvezettel kapcsolatos. Kiterjed-e arra, hogy a haszonélvező a tulajdonos, vagy a másik haszonélvező tudta nélkül bejelenthet valakit a lakásba.
A másik kérdésem: ha két ember nevén van egy bankszámla, de egy harmadik szeretné használni rendszeres pénzfogadásra (nyugdíj), megadhatja-e a számlatulajdonosok mindegyikének beleegyezése nélkül (vagy akár azok beleegyezésével) ezt a számlát a nyugdíjintézetnek.
Szerintem mindkét kérdésre nemleges a válasz, csak szeretném jogvégzett emberekkel is megerősíttetni, mielőtt családon belül kirobbantom a vitát.
Hogy mi van a jegyzőkönyvben? Hogy sokadszori panaszra megjelentek, konstatálták, hogy kint állnak emberek enyhén(?) italos állapotban, azonban hangos, dübörgő zenét nem hallottak - mert azért azok se annyira hülyék, hogy ha beparkol a hely elé egy rendőrautó, ne kussoljanak el azonnal... Na én itt vagyok a tehetetlenségig meglőve. :(
Kérdezd meg a jegyzőt, van-e helyi rendelet a zajongásra? Ha van, akkor hiába van engedélye a nyitvatartásra hajnalig a becsületsülyesztőnek, a rendezvényeit csak a rendelet betartása mellett tarthatja meg. Konkrétan: nem lehet nagyobb a zajkibocsátás a rendeletben megengedettnél. Ebbe a nyitott ablak és ajtó melletti hangos zene általában nem fér bele.
Ezek a lépések már megtörténtek. Csak mivel nem konkrét hivatkozással megyek, nem is úgy kezelnek, érted... Annyit mondtak, hogy hajnal kettőig van engedélyük. Az nem érdekelte őket, hogy mi fél ötig élvezzük a műsort, sem az, hogy az utcáról. Ja, és voltak már kint rendőrök is, hatalmas hatásfokú üzemmódban: született egy jegyzőkönyv... És most hogyan tovább?
Bejelentés és intézkedés kérése a jegyzőnél. Szvsz két alappal is. Az egyik a csendrendelet megsértése - lennie kellene valami ilyesminek -, a másik meg úgy általában a birtokháborítás.
Szeretném tudni, van-e valami konkrét rendelkezés arra vonatkozólag, mi a teendő, ha az ember tőszomszédságában üzemel egy kocsma az alábbi szomszédbosszantó, mindenbe beleszarós módon: hétvégente az alaphangon mindig nyitott ajtón kihallatszik valami kritikán aluli "zene", ami néha olyan hangerőt ér el, hogy a lakás becsukott ablakainak zizergésétől nem lehet hallani a tévét(!); a vendégek nem maradnak mindvégig bent a helyen, hanem tömegestől kijönnek az utcára, pont a ház elé; odakisdolgoznak a kerítésre, üvöltenek, üvegeket dobálnak el; folyamatosan bőgetik az autó motorját; karaokéznak(!) hajnali négyig-fél ötig (de nem ám akármit: tizenöt évvel ezelőtti Piramis meg Edda-dalokat, azon az iszonyat gajdolós részeg hangon), mindezt légvonalban mintegy húsz méterre a hálószobától. Tehát effektíve majdhogynem olyan az egész, mintha a kocsma közepére állítanám az ágyat, épp csak a vizuális "élményről" maradok le... Oké, értem én, hogy hétvégén járnak az emberek bulizni (meg hát a hétvége - lenne - az az időszak, mikor mások pihennének) - de kinek lehet engedélye szabályszerű utcabál tartására? Merthogy itt ez történik. Kíváncsi lennék olyan jogszabályi hivatkozásra, ami láttán az önkormányzatnál nem röhögnek az ember képébe és esetleg tenni lehet valamit, hogy a tulajdonos "birtokon belül" tartsa a kuncsaftjait. Ha valaki tudna segíteni, megköszönném! :)
Lehet hogy túl csavaros, de szerintünk az orvosszakértő sem az első, sem a kiegészítő véleményében nem ad konkrét választ a bíróság kérdésére, hanem azt mondja, hogy időszakos javulás de akár rosszabbodás is lehetett a férjem állapotában, ami számunkra lefordítva azt jelenti, hogy most júliusban nem tudta megállapítani, hogy előzőleg novemberben és februárban megvolt-e az 50% vagy több volt, vagy kevesebb. Ha így van, akkor mit ér a fellebezés ebben az esetben?
Logikus-e, akár orvos akár laikus számára az, hogy valaki 8 évig 50%-os, aztán pár hónapra javul az állapota, miután újra 50%-os lesz? Persze én "hazabeszélek".
Azt szeretnénk még kérdezni, hogy írjon-e a férjem egy nyilatkozatot még a tárgyalás előtt, amit elküldenénk a bíróságra, vagy majd a tárgyaláson mondja el "problémáját"? És főleg mit hangsúlyozzon, mi a jó érv, ha van ilyen?
"dönthet-e a bírónő úgy, hogy visszamenőleg megadja az 50%-ot? "
Dönthet, de kicsi az esély, hogy az orvosszakértő véleményével szemben a ti - úgy is mint laikus és érdekelt fél - állítására alapozza az ítéletet.
"Dönthet-e szociális alapon, vagy méltányosságból? "
Nem.
"Tehetünk-e valamit, hogy a decemberi tárgyaláson nekünk kedvezően döntsön a bírónő?"
Szvsz a várakozáson túl nincs mit tenni. Lehet esetleg egy jó, specializálódott ügyvédet megbízni, de az pénzben van, és nem biztos, hogy tud segíteni.
Jogi tanácsra lenne szükségünk, segítségeteket kérjük.
A férjem rendszeres szociális járadékos, 50%-os munkaképesség csökkenéssel, már nyolc éve. Eredeti szakmája bányamérnök, de 94-ben ki kellett venni a bal veséjét és nem dolgozhatott tovább a bányában. Tavaly novemberben a felülvizsgálaton "csak" 40%-ot állapítottak meg, ami nem elég a járadékhoz. Fellebezett, és másodfokon is, ami idén februárban volt, "csak" 40%-ot adtak. Tovább harcoltunk és harmadfokon a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki, júliusban volt a vizsgálat, és megkapta az 50%-ot, de a tárgyaláson kiderült, hogy nem visszamenőlegesen, hanem a vizsgálat időpontjától, tehát idén júliustól. A bírónő sem értette pontosan, hogy miért, mert az a betegség amire hivatkozva az iü. osz. megadta az 50%-ot, az évek óta fennáll, ezt bizonyítani tudja a férjem, mert régebbi lelete is van róla. A bírónő elhalasztotta a döntést és vélemény kiegészítést kért, arról hogy lehetett-e időszakos javulás a férjem állapotában. Megkaptuk a választ: az iü. osz. szerint időszakos javulás és rosszabbodás is lehetséges, tehát elfogadja hogy az első- és másodfokú vizsgálatkor 40% volt a munkaképesség csökkenés, ezért megerősíti előző véleményét, 50% de csak július 1-től.
Itt tartunk most. Időszakos javulás nem volt a férjem állapotában, szerintünk csak felületesen vizsgálták meg az első- és másodfokon, de lehet az orvosokkal vitatkozni? Decemberben lesz a tárgyalás, és az a kérdésünk, hogy az iü. osz. véleményétől függetlenül, dönthet-e a bírónő úgy, hogy visszamenőleg megadja az 50%-ot? Dönthet-e szociális alapon, vagy méltányosságból? Ha igen akkor mit tegyünk ennek érdekében?
Az a baj, hogy ha csak az. iü. osz. véleményét veszi figyelembe, akkor megszünteti az előző jogosultságot és újat állapít meg idén júliustól és ez nekünk nem jó, mert újra kell igényelni a rendszeres szoc. járadékot, és ezt az újra igénylést akartuk elkerülni, nekünk az lett volna jó ha folyamatos marad a jogosultság.
A járadékot akkor adják meg ha nincs semmi jövedelmed, de ha már megkaptad, utána lehet 6 órás munkát vállalni mellette, amit a férjem meg is tett amint alkalma adódott rá, mert nagyon nehéz 50%-al munkát találni, és jelenleg dolgozik minimál bérért egy magán vállalkozónál, aki kedvezményeket vett igénybe, mivel 50%-ost foglalkoztat. A férjem fel kell mondjon a munkahelyén, ahhoz hogy megkapja a járadékot, és nincs rá biztosíték, hogy miután megkapta újra alkalmazzák, sőt az a valószínű, hogy nem, mert az ügyintézés több hónap is lehet, és addig fel kell venni helyette valakit.
Tehát úgy néz ki, hogy elveszíti vagy a járadékot, vagy a munkáját. A járadék 20 ezer körül van, és minimál bérért dolgozik, tehát a kettő együtt sem rengeteg. Fiatalok vagyunk, 9 hónapos kisbabánk van, minden fillére szükségünk van.
Tehetünk-e valamit, hogy a decemberi tárgyaláson nekünk kedvezően döntsön a bírónő?
Nos, ez a ket teny tobb mint fura. Ennel tobbet nem allitanak, lehet, hogy kozben megtalalta egy kiesett vincseszteren. Vagy mittudomen... :o)
Szoval erted, szerintem is, de azert sok mas korulmenyt is meg kellene vizsgalni, ezert vannak az ugyvedek...
A másikat megpróbálom úgy, ahogy ti: emberünk azt állította, hogy letöröltük a gépeiről az anyagot. Ehhez képest rövid időn belül megjelent az Artisjusnál és levédette azt, mint szellemi terméket. Tehát valótlant állított. Szerintem.
Az eredetire boven kaptal valaszt : igen. Ilyet lehet - ha en is jol ertettem.
A hamis vad mar utana kerult elo, ezen okfejtes is csak arrol szolt, hogy nem mindig all meg hasonlo esetben, de mivel semmi mast nem kozoltel, ez mar nem az eredeti kerdesedhez kapcsolodott. Feltetelezem, hogy a most leirt adatok is meg kevesek ahhoz, hogy el lehessen donteni, hogy itt megallna-e vagy sem...
Huhh, mint az eredeti kérdés feltevője, szeretném jelezni, hogy nem értem a hamis vád körüli csűrés-csavarást. :-)
A szituáció az volt, hogy az ember megvádolt bennünket azzal, hogy egy közösen fejlesztett szellemi terméket a számítógépeiről letöröltünk és azt elloptuk. A rendőrség akkor fél évre lefoglalta a számítógépünket. Az ügy lezárultával az szerepelt a végzésben, hogy a közösen fejlesztett anyag nyomait nem találták a számítógépünkön.
És nem mellesleg az, hogy az embert az, hogy "elloptuk", nem akadályozta abban, hogy nem sokkal ezután az Artisjusnál bejegyezze az egészet, mint saját szellemi terméket.
"Tehat ha valaki mondjuk XY megolesevel vadol, es bebizonyosodik, hogy XY el es virul, ez meg nem feltetlenul hamis vad,"
Hát ez azért nagy valószínűséggel hamis vád. Hiszen az előadott tény, miszerint XY meghalt, már maga is hamis. A feljelentőt csak az mentheti, ha erre a tévedésre alapos oka volt, és abban, hogy tévedett, még gondatlanság szintjén sem vétkes.
De tegyük fel, valaki feljelent lopás gyanújával, mondván, valaki elvitte az íróasztaláról a mobiltelefonját; az eltűnés idején ketten voltatok a szobában, mielőtt bejöttél a telefon még ott volt, miután kikísért, és visszaült az asztalhoz, már nem. Kiderülhet, hogy amíg az ajtóhoz ment veled, az ablakpucoló benyúlt és lenyúlt. Ekkor köznyelvi értelemben hamisan vádolt, ám jogi szempontból a hamis vád bűncselekményét nem követte el. Mert tényállításai igazak voltak.
Más példa: feljelentesz egy orvost a benned felejtett törlőkendő okán fogallkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. A bíróság kimondhatja, hogy ez a műtétek során szokásos kockázat, ezért a kifogásolt magatartás nem bűncselekmény - a hamis vádat nem követted el, mert az általad közölt tényállítás (a a kendő bennt maradt) valós.
Nekem is egybol a johiszemu/rosszhiszenu jutott az eszembe. Csakhogy hiaba johiszemu valaki, ha az allitasaval valami komoly kovetkezmeny jar egyutt. Pl. evekig elozetes a vad miatt... persze ezt a rendorseg kenyszeriti ra, de miert...
Na, akkor játsszunk amatőrök önképzőjét, aztán majd jönnek a "profik" és leosztályozzák a dolgozatunkat. :-)))
Szóval sztem az van, hogy nem mindig vagy köteles tudni, mi a bcs. Azért van a rendőrség, ügyészség, bíróság. Pl. nézelődsz a múzeumban, amikor egy krapek kiviszi egy festményt. Neked nem kell tudnod, hogy ő tolvaj vagy a múzeum embere, és dolgozik. Feljelented, aztán majd tisztázzák, de téged ezért nem érhet hátrány, mert jóhiszeműen cselekedtél. Vagy feljelentesz valakit, hogy megsértette az üzleti titkaidat, mert elmondott valamit, amit szerinted nem lett volna szabad. De lehet, hogy van olyan paragrafus, ami szerint az adott esetben ezt jogosan mondta el, csak te erről nem tudsz. Akkor nem hamisan vádoltad, csak áttoltad a hatóságokra a cselekmény minősítését.
Ja, igen. Ugyanakkor paraszti esszel maga a "vad" eppen ezert nem volt valos (hiszen a vad az buncselekmeny elkoveteserol szolt, kulonben nem a rendorsegre mentek volna, hanem a sohivatalba), tehat... de nem, ezt mar ertem. :o)
