Satya!
Azert nem lehet ezen az alapon a torvenyeket kiiktatni, ugyanis a gyermek gyilkossag eseteben az onrendelkezesi jog mar serti a meggyilkolasra kerulo gyermek jogat. Nem is akarmilyen mertekben. Tehat teljesen jogos a felhaborodas. Csakhogy en abbol indultam ki, hogy amig meg nem szuletik a magzat az anya resze. Ezen az alapon pedig az abortusz egy - mindenkepen elkerulendo - testileg lelkileg fajdalmas oncsonkitasnak felel meg es nem gyilkossag. Ha valakit terhessege annyira megterhel, hogy nem hajlando vallalni azt, akkor nem szabad rakenyszeriteni a torveny eszkozevel, minthogy a daganatos testreszeket is el lehet tavolitani. A hasonlat egyebkent tulsagosan durva, viszont azt akarom erzekeltetni, hogy a nem kivant gyermek adott korulmenyek kozott ugyanugy tonkre is tehet eleteket mint barmelyik betegseg. De sokkal jobban megelozheto - es ertelmesebb embertarsaink ezt teszik - mint barmelyik betegseg. Szoval azt mondom, hogy gyereket csak ertelmesen, megfelelo feleloseggel es szeretettel szabad vallalni. Ha valaki nincs erre felkeszulve, s megis olyan helyzetbe kerul, hogy valasztania kell, akkor meg kell adni a valasztas lehetoseget. Igy a megszuletett gyermeket a szuloi akarat fogja vilagra hozni es nem a kenyszer.
Tudod Manya néni én élni szeretnék,mint ahogy például Te!
Szeretném pédául látni-ha lehet-a tengert.
De ha nem lehet,az sem túl nagy baj,hisz az élet,amúgy is csodaszép lehet.
Számold össze, csomóan indokolják úgy az abortusz létjogosultságát, lám rendesen védekeztek, de elszakadt a gumi, mit lehessen csinálni... Hát, kérem ez hülyeség: nálunk kartonszám fogy a gum, (mert ezt tartjuk a legegészségesebb módszernek, fiam neve is Durex lesz ha lesz) ,de nem gyakran szakad el, pedig komoly hatásoknak van kitéve. :) Higgyétek el, ha akár havonta 1 x elszakadna, akkor is minimális lenne a teherbeesés veszélye, szinte 0. Ja, még annyit a szakadás hívőknek: 1 gumit csak 1 x használjatok, ez majd bevállik.
Ez az! Nepszavazás kell. Ott megvan a megfelelő arány! S az érintettek is benne vannak!
Satya! Ott arról van szó, hogy az anya is akarja a gyereket. Kivéve persze a dávodi kislány esetét (de ő kiskorú). S mit akart gyereknek már vannak jogai. De igazad van, abszurd.
Lama!
Ilyen alapon minde törvényt ki lehet iktatni, mert valakinek sérti az önrendelkezési jogát! Ha valaki megöli a megszületett gyermekét, mekkora felháborodás van. Akkor nem sérül az anya önrendelkezési joga?
Egyebként felfigyeltetek-e már arra a fölöttébb furcsa helyzetre, hogy a magzatnak abortusz ügyben nincs semmiféle joga az élethez, ha az anya úgy gondolja, jobb esetben a szülők, ugyanakkor ha a gyermek apja meghal, mielőtt a gyermek megszületik, a gyermek örököl, ki lehet rendelni egy védőt - nem tudom, hivatalosan hogy nevezik - aki képviseli a gyermeket, aki még nem született meg. Tehát elismeri a jog, hogy valódi emberről van szó.
Manya! A választhatók többsége abban az értelemben nő, hogy egy-két kivételtől eltekintve a szavazásra jogosultak jelölhetők, és jelöltség esetén megválaszthatók. Az igaz, hogy sehol sincsenek többségben a női politikusok, de a hazainál jobb arányok is léteznek!
PS2! Igazad van, de itt most nem Rólad vagy rólam van szó. S én tudom mit akarok, s mit csinálok. S köszi! S Te is. Itt most másokrol van szó. Akik sajnos nem képesek felelosen gondolkodni. S arra hogy lehet gyermeknevelést ráeröltetni? Az ilyen gyereknek nem fog erkolcsi értekrendje kialakulni!
(Anyám arra próbált nevelni, hogy csak akkor feküdjek le egy ferfival, ha már hozzá akarok menni feleségül. Erre tizenéveim özepén is ugy reagáltam, hogy mit vár el tolem, aki azért ment férjhez, mert terhes lett?! DE! Tudom, hogy nagyon sokat szenvedett amiatt is, hogy megtartott. Nagyszüleim, falu, stb. S úgy kezdodött, hogy apám azt mondta: elveteted. Anyám mondta: nem! Végül elfogadott apám is. S vagyok. De a korosztályomban sokan vannak Így. '70-es évek közepén volt mindez.)
De ezzel megint csak a megelozéshez és fontosságához lyukadunk ki. Az abortuszról meg akkor van szó, ha már megtörtént a baj.
Nem tudom... DE
Én egy ÉK-Magyarországi kis faluból származom, s mi ott csak férfi képviselőjelölt közül választhattunk. Nem tudom mi van másutt, de azt nem akarom elhinni, hogy a választhatók többsége nő, s mégis alig van nő a parlamentben.
Bocs a topicoff-éert!
A felvilágosult szexuálból általában csak a szexuálig jut el az emberek jelentős része. A 80.000-ből ez elég magas percent!
1992 óta nem tanítok, családeltartó vagyok! (offtopic* 92-ben érettségiztettem, diákonként bruttó 26 Ft-ot kaptam. 5 nap reggeltől estig nettó 840 Ft. Utána még az egyetemen konzulenskedtem szakdolgozatokhoz. Egy féléves konzulensi díj netto 1500 Ft. *ontopic)
És nekem a feleségem volt az első!
Manya! Közelednek az álláspontok...
Amíg van lehetőséged, addig kell eldöntened, merre mész! És akkor nem kell nehezebb kérdésekben döntened (mint pl. AB)
Sok sikert!
En nem azt mondom, hogy kicsiknek - nagyoknak bioszexet (fuvel - faval) KELL folytatniuk.
En azt mondom, ha nem is fuvel - faval, de a felvilagosult ifjusag szexual! Es egyaltalan nem kenyszerbol! Es egyaltalan nem a jovendo eletuk parjaval! Ki hinne, meg Soroksaron is.
Esetleg keszits egy kerdoivet a tanitvanyaidnak, amit nev nelkul tolthetnek ki.
A masik hozzaszolas: a termeszetes az arra vonatkozik, hogy a no egyedul viseli a szules kovetkezmenyeit - nem is ertem hogy lehet ezt massal keverni (hacsak nem szandekosan).
Ebben teljesen egyetértünk. Én sem csinálom. De ey ma már társadalmilag elfogadott. S nem ítélem el, aki ezt teszi. De emiatt elég sok embert el lehetne ítélni. Elég, ha egy kicsit körülnézek az egyetemen, ahova járok.
De nem minden embernek van annyi idősen kialakult értékrendje, felelösségtudata, amennyin a szexet kezdi. S az ilyen ember nem büntethető egy életen keresztül emiatt.
Mert azt nem hiszem el, hogy egy nő egy kisgyerekkel könnyen ki tud alakitani egy új kapcsolatot. Eleg sok energiát leköt a gyereknevelés, s az ahhoz szükséges pénz előteremtése.
Szerintem ezért van kevesebb nő is a politikában. Mert két gyerek, s 6 év otthonlét után kevés nőnek van ereje ilyenbe belekezdeni. Eyen kívül én mint nő, ugy érzem, a családom és a munkám közül a családom a fontosabb. A politika meg teljes embert és sok otthontól való távollétet kíván.
Én nem vetetném el, de nem is tiltanám, s nem ítélek el mindenkit, aki megteszi. S láttam már nem egy felelőtlen "felnőtt" embert.
Az én megítélésem szerint a férfinek sem szabad. Ez persze felfogás, életstílus (és nevelés!!!) kérdése. Előző hozzászólásaimban is ezt a felfogás dolgot próbáltam erőltetni, amit néhányan zokon vettek. Az hogy egy társadalom döntő többsége adót csal, nem kényszerít mindenkit az adócsalásra. Az hogy a társadalom jelentős része úgy gondolja, hogy 15-35 éves korig a laza szexualitás a nyerő, még nem kényszerít mindenkit bele. Lehetne egy külön topic arról, hogy a szexuális forradalom átment a ló tulsó oldalára, és majd 50 év múlva talán normalizálódik, de sok pozitívum mellett egyenlőre nagyon felelőtlenné tette az embereket. (ugye Magyarországon 90 évvel ezelőtt még halál járt a "megesett" lányokra, ld. Martha's Song, ezen azért volt mit változtatni)
Az a kérdés, hogy a politikában a férfiaké a döntő szó, ez nem teljesen a férfiakon múlik. A választásra jogosultak többsége nő, a megválaszthatóak többsége is nő....
Állítom, hogy az egész abortusz probléma fele akkora probléma lenne, ha normális műsor lenne a TV-ben. Mert mit lát ma egy ifjú emberke a TV-ben? Azt, hogy a "főhős" minden részben mással fekszik le. Vagyis ebből az következik, hogy az a normalis.
Ma ott atrunk, hogy egy 2. gyereknek megmutattak egy képet, amint egy kisfiú egy szál viréggal áll egy kislány előtt. A tanár kérdése: mit mond a fiú a lánynak? Erre a másodikosok válasza: feküdj le velem.
Azt gondolom, hogy a szigurú abortusztörvény elgondolkoztatna embereket. Nem mindenkit, de biztos, hogy lesz olyan, aki azt mondja, nem teszem ki magamat annak a veszélynek, hogy befusson egy baba, ezért nem fekszem le!
Ugyanakkor azt is jelezné a törvény, hogy értékről van szó, amit védeni kell.
Nyilvánvaló, hogy a törvény csak egy része az abortusz probléma megoldásának. Balczó András mondta eg előadáson, hogy 3 lábon áll a dolog: a törvény, az orvos és a szülők ill édesanya. Mindhárom kell együtt.
Furcsa, hogy ez a szó: édesanya, édesapa nem hangzik el ebben a beszélgetésben.
Azt momdod, eljuthatunk oda, hogy akar a 6 hónapos magzat is elévehető lenne az édesanya veszélyeztetése nélkül. -Amerikában meg is csinálják. De gondolj bele, egy 6 hónapos magzat gyakorlatilag életképes! Ha megszületik, életben fog maradni megfelelő gondoskodás után.
Arra is lehet megoldást találni, hogy mi legyen, ha valaik végképp nem akarja a gyereket. /a 9 hónap alatt még meg is változhat a véleménye/ Tudnia kellene, hogy hol hagyhatja emberségesen azt a gyermeket. Sokkal kevésbé lesz lelkiismeretfurrdalása.
Értelmes ember mielőtt valamit tesz, mérlegeli a lehetséges következményeket. Egy testi kapcsolatnak nem szabad adhoc jellegűnek lennie. Annál sokkal komolyabb dolog.
Szeretettel: satya
Lehet, hogy nem látom át kellően a magyar társadalmat, de amikor tanítottam a diákjaimat ismertem, családi körülményeiket is, a mostani munkahelyemen is kb. 300 emberrel állok kapcsolatban, van egy hely, ahol lakom, és ahol ismerem a környezetemet (és ez nem a Rózsadomb, hanem Soroksár), és úgy érzem ezek közül az emberek közül senkit nem kényszerít senki és semmi arra, hogy olyannal feküdjön le, akivel nem akar... Kedvenc tanszékvezetőmnek pont témába vág a kényszerektől való függés erőltetetett hangoztatására reagáló mondása: Ha valakivel nem akarok lefeküdni, azzal nem fekszem le...
Így nem teljesen érzem, ki fogyott ki az érvekből (esetleg zokon vetted a feminista minősítést? Nem rosszabb a kommunistánál...)
Bár a vita egészére igaz, hogy nem érvek csapnak össze, hanem elvek...
Ismerősöd hozzászólásába csak az ütött meg, hogy a művi vetélést valahogy a természet rendjével hozta össze... Ez azért húzós!
Nem fejeztem be.
Ezért nem jó, hogy férfiak döntenek. Nem az a bajom, hogy ők is, hanem az, hogy lényegében csak ők. Pedig itt nagy részben (de legalább 55%-ban) nőknek kellene.
Azért nem olyan egyszerű, hogy kinek van joga donteni, hogy megtartsa-e a nő a gyereket!
Ha én férfi lennék, s a csaj teherbe esne, s nem vetetheti el, de azert nem szeretem. Akkor mit teszek? Vagy elveszem a nőt, s lesz egz rossz háyasság, ami senkinek se jó, vagy fizetek egy gyerektartást, esetleg lelépek. De a nőre hárul a gyerek felnevelésének minden gondja, s a gyereknek akkor is szüksége van apára. Miért kell növelni még így a csonka családok számát. Enélkül is elég sok van.
PS2!
S egy babához még mindig két ember kell, s nem hiszem, hogy minden férfi csak olyan nővel fekszik le, akit akár el is venne feleségül, s gyereket akar tőle. ("Ha nő lennék...")
Ha szabad a fárfinak, akkor miért nem szabad a nőnek? S ha beüt, akkor a nő viseli a felelőséget egy ilyen kapcsolatban!
Olvasgattam az abortuszos topicot. Ha lenne otthon gépem én is beírnék egy pár dolgot. Szerintem a terhességmegszakítás összefügg a tudatos családtervezés kérdésével - persze ez abban az esetben, ha egy párról van szó, és valaki nem egy hétvégi bulin esik teherbe, mert elővigyázatlan volt. Ennek része az, hogy tervezzük a gyerek születésének az időpontját. Miért vannak a terhességmegszakítások ? Mert az anya nem szeretné vállalni, hogy szülessen abban az időben egy gyereke, és azt fölnevelje mint anya. Ennek sok oka lehet. Ha valaki nem tervezett gyereket, de becsúszik (pl. elszakad a gumi stb.) dönthet úgy, hogy megtartja, mert vállalja a gyerek felnevelését. Ez lehet egy családban első, vagy többedik gyerek is, de lehet egy egyedülálló nő is aki így dönt. Ha egy anya mégsem szeretné ha abban az időben gyereket kelljen felnevelnie, de mégis meg kell szülnie a gyereket, akkor jó lesz a gyereknek ? És az anyának ?
Ez alapvetően pedig a nő döntése, hiszen őbenne fogan a gyerek, ő szüli meg és szoptatja és foglalkozik vele. Ezért a férfinak nincs ebbe beleszólása, bármennyire az ő gyereke is, legfeljebb elmondhatja a véleményét, vagy megbeszélhetik, de nem parancsolhatja meg a nőnek, hogy megszülje vagy sem a gyereket. Ez valahogy a természet rendje is.
Természetesen a védekezés, annak propagandája tanítása, rendkívül fontos. És a családtervezési szemlélet tanítása is fontos lenne az iskolában. Itt elsősorban felelősségérzetre és tudatosságra nevelésre gondolok, nem valami elvont dologra.
"Feltetelezed, hogy olyan ferfival fekszik le..." - kedves PS2, aki allitolag tanar, az elet nem ilyen! Es nem azert, mert a nok fele, vagy x hanyada romlott ceda!
Az pedig, hogy a kivalasztott ferfinak joga van beleszolni??? A ferfi eldontheti, hogy felesegul veszi a not, es eltartja az uj csaladot - mar ha a no eppen csaladot akar. De a teher a noe! Mind lelkileg, mind fizikailag!
Az pedig SULYOS CSUSZTATAS, hogy azert, mert X holgy osszehoz egy babat Y megbizhato ferfival, KIVULALLOK (ertsd: alkotmanybirak, kepviselok) eldonthetik, hogy megtartsa-e az illeto no a gyereket.
Erted? Mi van, ha a kivalasztott ferfi az elvetetesre szavaz? Akkor hogy is van ez a beleszolas joga?
Az hogy Cute hozzaszolasa feminista - szamomra azt jelenti, hogy kifogytal az ervekbol.
Miért kell a mikokortól emberen vitatkozni? Már a fogantatásátol élőlény. S szerintem egy előlényt megölni is csúnya dolog.
Érdekes, hogy mennyire másképp fogjuk fel a dolgokat, ha az az élőleny egy csecsemő, egy kismacska, vagy egy szúnyog. Esetleg egy embrió vagy egy magzat.
S szerintem ehhez a férfiak tényleg kevésbé értenek. Egy nőt lelkileg sokkal jobban megráz egy AB, s ha a férfinak nem tetszik a terhesség, még mindig mondhatja: Na pá, én lelépek. S az újszülött viselkedését és természetét meghatározza az, hogy milyen az anya lelkiállapota a terhesság alatt. Akkor is, ha később megszereti, de először nem akarja. S itt nem a mégis vállalókról van szó, hanem aki ugy hordja ki a terhességét, hogy nem akarja a gyereket. Ey meg később az egész életére kihat!
Az AB egy nagyon nehéz döntés, de hagy döntsön már az anya, ill. a pár.
Bár nem vagyok jogász párti, és AB ellenző létemre nem tartom valószínűnek, hogy a jogi szabályozás megoldás, hozzászólásod indokolatlanul feministára sikeredett. A gyermekhez mint tudjuk egy nő és egy férfi is szükséges. Ha én nő lennék, feltételezem olyan emberrel feküdnék le, aki szimpatikus, aki felé van némi bizalmam (férfiként is eképpen cselekszem) Ilyen körülmények közt elvárható a férfiak beleszólása is. A jogról meg annyit, hogy nézzétek meg a hatályos jogszabályok gyűjteményében (sajnos nem tudom ide linkelni), hogy milyen részletességgel leírja az AB eszközigényét, milyen felszereltséggel kell bírnia egy kórháznak, és milyen eszközöket lehet használni a műtéthez. Ugyanis a jogászok ilyen esetben széles szakértői csapat bevonásával dolgoznak. (Ma Magyarországon már majdnem mindenhol a vákumos AB van, ami nem kaparás, hanem egyszerűen "kiporszívózzák" a magzatot!!!)
Visszatérve az elejére, én nem tudom megérteni azt a női hozzáállást, hogy az akcióra alkalmas egy férfi, de a továbbiakra nem. Ezt férfi oldlról sem tudom megérteni, és nem is preferálom. Lehet, hogy ezért szoktam örülni, hogy állapotos a feleségem?
Roviden: az abortuszrol csak a no donthessen. Az o teste, senki mas nem rendelkezhet felette.
Bovebben: Eszrevettetek, hogy hany no van az alkotmanybirosagban? Ok fognak donteni olyasmirol amirol gozuk sincs? Ti. se nem nok, se nem orvosok. Egyaltalan miert jogi kerdes az abortusz?
Szerintem amikor a magzat mar tenyleg ember, akkor tenyleg emberolesrol van szo, igaz, ha fajdalommentes (es erre van lehetoseg) akkor humanus gyilkossagrol van szo. Humanusabbrol, mint mikor megszuletik egy nem kivant gyerek es a tarsadalom oli meg, nyomoritja meg orokre.
Hogy mikor ember? Akkortol amikortol kialakult az igedrendszere, tehat kepes erzekelni a dolgokat, lat, hall, es fajdalomerzete is van. Ezt leginkabb szakerto orvosok tudjak megallapitani. Tehat ne 3 honap legyen a hatar, hanem ez a bizonyos kifejlettseg. Amikor viszont a magzat meg nem ember, akkor gyilkossagrol sem lehet szo.
Végigolvastam a topicot és most így hirtelen két hozzáfűznivalóm lenne.
Szerintem nem érdemes azon vitázni, hogy hol a határ és a magzat háromhónapos korában meghúzni. Nagyon félrevezető ez így, mert ez nem a magzat embersége/nemembersége közti határvonal hanem az a pont ahol még az anya túlzott veszélyeztetése nélkül kikaparható. Még pár év (vagy már most is?) az orvostudomány hathónaposan is el tudja végezni ezt a műtétet. És akkor az lesz a kényelmes határ, gondolom.
A másik, hogy IMHO keveritek a politikai és erkölcsi szempontokat. Meglátásom szerint a politikai környezetnek/törvénykezésnek kell a legkevésbé korlátozónak lennie. Teljes liberalizációt abortusz-ügyben!* Az ERKÖLCSI gátlások, KULTÚRÁLIS befolyások azok amik továbbfinomíthatják az egyes emberek KONKRÉT döntését. Erkölcsi alapon nem lehet jó politikát csinálni, mert az mindig kirekesztő és túlzó lesz. IMHO ismét.
*az abortusz megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Sommásan: ha VAN más lehetőség a nemkívánt terhesség elkerülésére akkor az abortusz tényleg felelőtlenség és gyilkosság-szagú nekem is. De ez az én Erkölcsi Álláspontom és senkire sem kívánom ráerőszakolni, sőt megvitatni sem kívánom senkivel.
Személyes adalék: fogalmam sincs én hogyan döntenék, ha pl. ma kiderülne, hogy terhes vagyok. Nagyon sok tényezőtől függne a döntésem /a túlnépesedés, mint szempont eszembe se jutna :)/.
De nagyon utalnám, ha nem dönthetnék szabadon.
satya & vga,
Ti nem gondoltok arra, hogy az abortusz adott korulmenyek kozott a legvegso szukseges roszt jelenti. Az embereket ugysem lehet atnvelni, erre ugyanis egyetlen tarsadalom sem bizonyult alkalmasnak. Tehat ugyis lesznek felelotlen emberek es nem kivant terhessegek. Ha torvenyi uton kenyszeritjuk ki a szulest, akkor az esetek tobbsegeben egyeni problemabol tarsadalmi problemat fogunk krealni: egyelore ugyanis nem tudunk olyan allami gonodast biztositani, hogy szerencsetlen eldobott gyerekek konnyen tudjanak beilleszkedni a tarsadalomba. Egyebbkent azert nem tekintem GYILKOSSAG-nak az abortuszt, mert meggyozodesem szerint az ember csak szuletesetol kezdve EMBER, addig az anya resze. Persze az oncsonkitas sem jo dolog, de sokszor jobb mint egy (neha ketto) egesz elet elrontasa, s ez akkor is igy van, ha az anya lehasaga miatt kovetkezik be a kenyszer helyzet. Ha meg az elrontott eletert a megszuletet kisgyermeket okolja, akkor mar ket szerencsetlen sorsu ember keletkezett. Altalaban osztom Zeno velemenyet, s akik ellenzik az abortuszt - szivuk joga - gondolkodjanak el ezen es szuljek csak meg azt a gyereket is amit nem terveztek be. Akik meg helyeslik, hadd tegyek amit jonak latnak. A kesobbi lelki kovetkezmenyektol mindenki kimelje magat, s ne a tobbieket. Szoval torveny csak ne korlatozza az abortuszt.
Cecilnek igaza van, sok az örölbefogadni akaró pár, sok az állami gondoyott gyerek, s az örökbefogadas nem működik. Ezért ez nem megoldás az abortusz helyett.
S a gyerek érdekeit abból a szempontból is nézni kell, hogy magyatkorától 3-4 éves koráig érik azok az élmények, amik meghatározzák személyiségét. Pl. hajlammos lesz-e depresszióra, vagy valami még durvább dologra. Egyáltalán boldog lesz-e. S igenis vannak emberek, akik még nem érettek a gyereknevelésre, s pl. sok gyerek mellett nehéz annyi figyelmet adni a picinek, amennyire szüksége van.
Ezért csúnya valakire ráeröltetni a nyerekvállalást, ha már "beütött".
Az én gyerekemért viszont én tartozom felelősséggel. De ettől függetlenül nem tartom jó megoldásnak az AB-t.
Tapi,nem tudom, feltunt-e neked, hogy az orokbefogadasi procedura ma Magyarorszagon mennyire bonyolult es hosszadalmas.Az orokbefogadando gyereknek ez nagyon sokat art.Es tudod miert van igy, az esetek tobbsegeben? Azert, mert a hos, tisztesseges, nem gyermekgyilkos (a jo...)verszerinti edesanyak nem, vagy keson egyeznek bele abba, hogy masok orokbefogadjak a gyereket.Itt miert nem vedi semmi se a gyereket, se az orokbefogado szuloket? Es miert kell gyerekgyilkossagot kialtani akkor, ha valaki eppen ennek a sz@rnak a lehetoseget keruli el? Ez nekem tenyleg ugy hangzik, mintha erkolcsosebb lenne az a no, aki mindenkeppen szul, aztan allami gondozasba nyomja a kolkot, majd 18 ev mulva konnyes szemekkel felbukkan:(gyermekem!mennyid is van a takarekban?)
Ezrével vannak Magyarországon is családok, akik örökbefogadnának gyerekeket, így semmi sem indokolja a gyerekgyilkosságot születés előtt sem és utána sem (amiből szintén van havi 2-3) Kivéve persze azt az abortuszt, ami az anya életét veszélyezteti, vagy időben felismert súlyos fogyatékosság miatt történik.
