Azért megpróbálom nagy vonalakban, mert különben hosszú lesz.
Odaút. Budapest-Koppenhága-Keflavík repülőút. A SAS egy szar, az Icelandair sokkal jobb, de pénzért adják a piát. Viszont van TV-műsor (Halló, halló...) Flybus a kijáratnál, eltéveszteni nem lehet. 1000 ISK, de ezért házhoz visz. Éjszaka a reykjavík-i kempingben (700 ISK). 13 fok, felhős. Helyben minden kapható, ami csak kell, benzin, gáz, térkép. Másnap ingyenes(!) busz visz a buszpályaudvarra.
Landmannalaugar. Busz Landmannalaurar-ba 3700 ISK, de ebben benne van az idegenvezetés és 2 "photo-stop" is. Az út fele földút, 3-4 gázlóval. A Hekla felhős, nem látjuk. L-ban sok a turista, viszont van melegvizes fürdő. Ingyen. Gyaloglás az első menedékházig, útközben mindenfelé fortyog a talaj. A táj kopár, de színes. 10 fok, erős szél. Kezdünk fázni. Szállás sátorban a ház mellett. Nem megyünk be befizetni az 500 ISK-et...
Másnap tovább Álftavatn felé. További színes hegyek és bugyborékok, aztán le a hegyről, innen egy ideig zöld legelők jönnek. Álftavatn-ben megtámad minket a warden, 150 ISK-et követel a WC használatáért. Továbbmegyünk Botnar-ba. Elmúlik a zöld, a táj inkább a nevadai sivataghoz hasonlít, kietlen, köves/homokos. Gyötrelmes 30 km után B-ban megállunk. Gondosan kerüljük a wardent.
Másnap tovább Thórsmörk-be. Az eredetileg tervezett skógár-i etapról élelmiszer és benzinhiány miatt lemondunk. A táj továbbra is sivatagos, de legalább nem lapos. A vége felé egy gázló, ahol a vízből kimentek egy megfulladni készülő francia nőt. Hálából sem ad sajtot, pedig nagyon éhesek vagyunk. Thórsmörk környéke üdítően zöld, ERDŐ is van! A buszt viszont lekéssük, éjszaka a húsadalur-i kempingben. a szauna rossz :( Busz másnap vissza Reykjavík-ba, 3200 ISK.
Átvesszük az autót. Aranyos, piros Suzuki Vitara. Cipőkanállal beférünk. Irány Geysír. Előtte megállunk Thingvellír-ben, megnézzük a törésvonalat. Észak-amerika balra, Európa jobbra. GEYSIR MŰKÖDIK!!! Az igazi! Igaz, csak ritkán és kicsiket, de kettőt láttunk is. Az emberek inkább a Strokkúr-t figyelik, tökre meglepődik, mindenki, amikor az igazi is kitör (egymástól 100 méterre vannak). Strokkúr vicces, nem tartja a 10 perces tempót, nehéz lefényképezni. Aznap még Gulfoss (az első vízesésünk), majd óvatlanul bevonulunk az őrizetlennek látszó geysír-i kempingbe. A sátorból kilátás a gejzírekre. Idilli lenne, de jön két warden és pénzt kér. 500 ISK :(
Keresztül a felföldön. A táj kopár, az út jó, igaz, földből van. Bazi hideg van és szél. Néha esik. Kerlingarfjöll-ben már nem működik a nyári sípálya, csak egy bánatos ratrak áll a gleccseren. Van viszont egy hőforrásos vidék a szokásos fortyogással és baromi erős záptojásszaggal. Megnézzük, majd elindulunk melegebb vidéket keresni. Első gázló sikerrel abszolválva, csak tengelyig ér. Hveravellír-ben tele van a közfürdő (5 ember van a medencében), inkább ebédelünk. A helyszínként kiszemelt pásztorkunyhóról utólag kiderül, hogy kiállítási tárgy. Mi voltunk az igazi izlandi pásztorok, akik éppen zacskós levest főznek... Tovább Akureyri-be. Kis shopping a kisvárosban, majd irány a vadkemping. Nagyon reméljük, hogy az épülő nyaraló tulajdonosa nem jön le éjszaka megnézni a telkét :)
Első megálló Gothafoss. Állítólag itt számoltak le a helyiek a pogánysággal. Utána Myvatn. Namasgarth-ban iszapfortyogó (nagyon ronda!), majd a Krafla tovében friss lávamező (alig 20 éves). Végtelen, járhatatlan és tökfekete. Fürdés egy hőerőmű hűtőtavában. Mire Dimmuborgir szikláihoz érünk elfáradunk. Bebikázzuk két szerencsétlen holland kocsiját, majd elkezdjük a szokásos esti menekülést az eső elől. A reykjahlith-i kepmingben ér végett.
Dettifoss. Félelmetes ereje van. Viszont egyáltalán nem szép. Zavaros a vize. Le lehet menni a közvetlen közelébe, olyan, mint egy hatalmas szennyvízlefolyó.
Hafrangírfoss. Lemenni nem lehet, de fölülről olyan, mint a Grand Canyon, csak kisebb.
Katlar-szurdok. "A folyó alámosta a partot és az bármelyik pillanatban laszakadhat. Belépés csak saját felelősségre." Igazuk van, tényleg alámosta, mindegy 20 méter mélységben. Beléptünk. Saját felelősségre.
Este még kis benzinvadászat, majd el a Heithubreith alatti menedékházig. Ismét a sivatagban. A gázló már küszöb fölé ért, de nem (nagyon) jött be a víz. Viharos szél, eső.
Heithubreith. Elhatároztuk, hogy megmásszuk. 1698 m magas, Jelzett ösvény megy rá elvileg. Az autót kímélendő 3 km-rel a parkoló előtt leállítjuk, itt tényleg rossz az út. A H amilyen szép messziről, olyan ronda közelről. Tömény kőfolyás az egész, a tetején esik is. A csúcs alatti havas kaldera szép lenne, de nem látom a ködtől :( Lefelé eltévedek, geológusok mentenek meg a kihűléstől. Lent ismét süt a nap.
Askja. Átverés az egész, a vulkán annyira nagy, hogy az alakja ki sem vehető, a Víti vize pedig csak 22 fokos, ennél azért melegebbet vártunk.
Kezd elegünk lenni a Felföldből. Kverkfjöll-ben nam találjuk a jégbarlangot, a hőforrásokhoz vezető út pedig túl hosszúnak tűnik. Megyünk inkább vissza a civilizációba. Megtaláltuk Izland legnyugalmasabb állását: virágőr. Egy pasi ül egy kis házban és vigyáz egy hektár virágos mezőre. Minden irányban 20 km-re sivatag, kb. 1 autó jár erre naponta. Igy nem csoda, hogy 80 évig élnek. De minek... Este orrunkig sem látunk a ködben, lesátrazunk valahol az út mellett. 3 birka jön látogatóba. Egész éjjel figyelnek...
Reggel még mindig köd van. Mivel a kaja elfogyott, lerohanunk Egilsstadir-ba. Good Bye, Felföld. Elmegyünk egy hosszú tó mellett, ahol elvileg a Loch-Ness-i szörny rokona él, valamint itt van Izland legnagyobb erdője is. Kb. 10 km hosszan tényleg vannak fák. Ismét az 1-es úton, amely itt éppen betontalan. A tengernél nagy a szél, a beach-en nincs senki. Höfn-ben elkezdjuk az információkat gyújteni a gleccserről. Első találkozás vele a Jökulsárlón. Itt a gleccserről leszakadt jéghegyek úsznak a tenger felé, 1900 ISK-ért bevisz egy kiselejtezett US Army kétéltű. Izland egyetlen nem csúnya leánya magyaráz a gleccser szokásairól. Elegünk van az esőből, Youth Hostel-ben alszunk. A hosteltől 2-3 km a tenger, de a közben levő békés legelők emberevő mocsárnak bizonyulnak, visszafordulunk.
Ski-Doo tour. Az egyetlen luxus, amit megengedtünk mgunknak. 6800 ISK/fő, ezért majd egy órát lehet robogni. A Ski-Doo büdös és zajos, viszont 200 km/h-ig van benne az óra. Nekünk csak 50-et sikerül kipengetni. 1200 m magasan majd egy hét után ismét meglátjuk a napot!
Ingolshöfthi. Egy helyi erő apálykor traktorral átnyomja az lagúnán, mi megpróbálunk a pótkocsiról nem leesni. A sziget maga is szép, de a fengeteg madár teszi igazán érdekessé. A lundák fotogének, a halfarkasok pedig támadnak. Az egyik kap egy gyomrost, ettől elmegy a kedve. Ez volt az egyik legjobb programunk. 900 ISK-ért a hülyének is megéri. Tovább Skaftafell-be. Sínafell-i kemping jó, de trágyaszagú.
Skaftafell Nemzeti Park. Ipari turizmus, kijelölt utak meg minden. A Svartifoss mögé tényleg be lehet menni, de azért jól megázik az ember. Kristianstindlar-t csak ketten mászunk, 1129 m magas és nagyon ködös. Fent egy ideig hallgatjuk a lavinák moraját, majd le a kocsihoz. Kivételesen esik. Éjszaka Vík-ben, ismét YH, ezúttal egy kicsit láger jellegű. A pincében lakunk.
Dyrhaely, Izland déli kapuja. Romantikus hely, világítótorony, sziklafal, madarak... Mindehhez erős szél. A csúcsra ki lehet menni, ott újabb lundák állnak modellt. A közelben egy kis barlang, ahol 3 vérbirka éppen sirályt reggelizett. Engem nem bántottak.
Skógafoss. Talán a legszebb vízesés. Ez is jól eláztat.
Megállás nélkül vissza Reykjavík-ba. Shopping-nak induló programunkat félbeszakítja a Gay Parade. Érdekes...
Este még meglátogatjuk a Bláa Lonith-t (Blue Lagoon). 990 ISK-et rabolnak érte és nagyon ki van találva. Ez is hűtőtó, amolyan másodlagos hasznosítása a víznek. Vitatható, hogy megéri-e, ennél szebb helyeken is fürödtünk ingyen. Njardvík-ben kempingezünk utoljára.
Visszaút. Reggel őrültekháza a reptéren, beverekedjük magunkat, elvásároljuk a maradék koronát mindeféle haszontalanra, majd irány haza. A SAS gép kényszerleszállást hajt végre Koppenhágában, mert nem működött az egyik üzemanyagpumpa... Két óra késéssel itthon vagyunk. Akkor eső fogad, amilyen még Izlandon sem volt...
Ps. A helységneveket fejből írtam, nem biztos, hogy jól emlékszem rájuk. A 'th' az áthúzott d-nek felel meg.
Szia!
Ha sikerül beszerezned a wayponts gyüjteményt, az engem is nagyon érdekelne! Meg ha van valamilyen emilezhető anyagod a tervezett utvonalról azt is nagyon megköszönném! Már két éve motoszkáló ötlet Izland, lehet, hogy jövő nyárra összeáll a csapat!
Üdv
MGP
www.extra.hu/MGP
Ja, még a "buszpályaudvarról" jutott eszembe: hát az kb méreteiben úgy pályaudvar, mint a phenjani repülőtér nemzetközi terminál.... :-)))
félre ne érts, semmi baj a felszereltséggel, de a méretét látva kicsit röhincséltem, hogy ez a "coach terminal". Még a Laekjartorg-on is nagyobb volt a városi buszok központi megállója...
Tök offtopic lenne itt egy kiselőadás a bankkártyákról, de ha lesz energiám irok majd róla egy mailt.
Egyébként a Visa Electron az természetesen elektronikus:) a Visa Classic pl dombor.
Specialis esetben voltunk, fel evet kint tanultunk, es berelt autoval szerettunk volna parizsba menni. az otlet ott jott, ugyhogy ha kaartuk volna se tudtuk volna otthonrol.
Viszont:
vagy te ertettel felre engem, vagy en nem vagyok tisztaban mindennel [konnyen lehet, penzes/bankos ugyekben sose voltam jaratos (;]. Nem elektronikus bankkartyaval volt a gond, hanem konkretan a Visa Electronnal. Sima Visa kellett volna nekik. Namost nem tudom, h a sima Visa az elektromos-e, vagy dombor. Ha utobbi, akkor homalyosits fel plz, had tanuljak ma is vmit (;
egyebkent - bar nem en inteztem az autokolcsonzest - volt olyan kolcsonzo, ahol nem kellett kartya, hanem kaucio, es volt olyan - ez az electronelnemfogados - ahol kartya kellett volna, de kaucioval nem ment. Nem ketlem, h mashol mashogy is lehet, a ketto kombinaciojaval, de nehany het alatt nem talaltunk Karlsruheben olyat (;
"Más: Norvégiában sok helyen találkoztunk azzal a problémával, hogy pl. élelmiszer boltban csak helyi kibocsátású kártyát fogadtak el, tehát semmilyen külföldi nem lett volna jó. Ez valszeg a tranzakciós dijak átvállalási kötelezettségéből adódik. (Nem vállalják a külföldit.)"
Svájcban ez mindennapos. Elvétve fogadnak el külföldi banktól származó kártyát. Talán mert van egy csomó saját bankjuk és aki nem ott tárolja a pénzét, az nem számít embernek :)
Kis mintából rossz következtetés....
Az autókölcsönzés egy bonyolult eset, ott csak a dombi kártyákat fogadják el, vagy ha esetleg mégis elfogadják az elektront (EuRent), akkor lefoglalnak egy elég nagy kauciót is.
Mellesleg külföldön kifizetni az autóbérlést nem jó taktika, mert itthonról emgrendelni, és itt rendezni sokkkal olcsóbb lehet.
Amugy a dombi vs elektron kártyáknak csak ott van jelentősége, hogy van-e az adott üzletben online POS terminál. Mert ha csak satu van (az a régi lehúzós kütyü), abba hiába huzigálja az elektront. A másik meg, hogy vannak helyek, akik elvből elutasítják az elektronikus kártyákat, de ez azért elenyésző. Jobb a dombi, de hogy nem sokra lehet menni az elektronikussal az erős csúsztatás.
Más: Norvégiában sok helyen találkoztunk azzal a problémával, hogy pl. élelmiszer boltban csak helyi kibocsátású kártyát fogadtak el, tehát semmilyen külföldi nem lett volna jó. Ez valszeg a tranzakciós dijak átvállalási kötelezettségéből adódik. (Nem vállalják a külföldit.)
bar nem Izlandhoz kapcsolodik, de a Visa Elektronnal kulfoldon nem sokra lehet menni, tapasztalatom szerint. Bar azt nem tudom pontosan, h mi is volt vele a gond, de ket eve Nemetorszagban mikor autokolcsonzeshez bankkartya kellett, akkor visa electron nem volt jo.
A buszpályaudvaron nem tudom, de a Youth Hostelben le tudtam tenni én is pár napra, amikor nem voltam Reykjavíkban. Asszem úgy 200-300 ISK/nap volt a díja. Szerintem akkor is rá lehet dumálni őket, ha nem laksz ott, végül is bevételi forrás nekik. Vagy ha nem, meg lehet kérni egy ott lakót, hogy az ő nevében...
A Youth Hostel a kemping-stadion-uszoda komplexum mellett van, a Sundlaugavegur-on, ha jól emléxem, az 5-ös busz megy oda.
Mindenképp érdemes egy domborit beszerezni, mert nagyon sok helyen norvégiában is csak satu volt, mert már olyan régóta fogadnak el kártyát:))) Meg a másik az, hogy arra sokkal szebben pislognak, mint egy kis electronra, függetlenül attól, hogy ennek van-e alapja vagy nincs (mármint a megkülönböztetésnek).
Szerintem is a bankkartya tunik a legjobb megoldasnak. Erdemes lenne utananezni, hogy Izlandon mennyire elterjedtek az elektronikus (pl. Visa Elektron) kartyak, mert ez esetleg gondot okozhat. Nalunk ezek a legelterjedtebbek, mig pl. Londonban nem tudtam fizetni , mert ott meg mindig a klasszikus dombornyomott kartyak az elterjedtebbek.
Nem akarok nagy butaságot irni, de ugy tudom, akármelyik magyar bankban kell adjanak izlandi koronát (ami foglalkozik valutaváltással), csak általában 2-3 nappal előbb igényelni kell. Ez nemb iztos, hogy megéri, mivel a banki valuta eladási árfolyam nem a legjobb, de ha beleszámoljuk a HUF/EUR és az EUR/ISK váltási veszteségeket is, akkor lehet, hogy mégis megéri...
Amugy meg inkább bankkártya, ahol csak lehet, mert az ugye devizaárfolyamon számitódik.
