Túlságosan szabadon és önkényesen rokonítasz fogalmakat, gyököket.
Van tényleg köze a medencének és a medernek a vályulathoz, vályáshoz.
Ez a "vál" gyök viszont teljesen más szempontból nevezi el a tárgyakat, jelenségeket, mint a mezsgye stb.
A két gyök NEM AZONOS tulajdonságát fogja meg a dolognak.
A mezsgye és a választ tehát közel sem rokon jelentésű a gyöke szerint.
Te összekevered a gyök szerinti jelentést és a gyakorlati szerepét, ami szerint valóban el is választ.
Attól, hogy többféle szerepe lehet valaminek, nem jelenti azt, hogy a megnevezése is egyszerre többféle értelmű.
A mezsgye szó esetében pl. nem az elválasztást tekintették mértékadónak, hanem a körüljárást. Ezért hiába el is választ a mezsgye, akkor sem hordozza maga szó
Például azt hogy a határ és a mezsgye is elválaszt. A magyar nyelvben árnyalatok vannak. A meder, mezsgye, medence - a körülhatárol fogalommal van kapcsolatban (mederbe terel, mezsgyén halad), ugyanakkor a középhez való igazodással is összefüggésben van: mettől-meddig tart a medence, vagy a mező - a mezsgyéig. A közép fogalmával kapcsolatosan a magról és a mágnesről nem is beszélve.
Senkit nem akarok összezavarni, épp ellenkezőleg. Szeretem alaposan végiggondolni amit állítok pl. hogy hogyan alakulhattak ki a gyökök:
A magyar nyelv logikája fiktív tövek helyett arra épül, hogy sok gyök lehet egyszerre hangutánzó, hangfestő és leíró jellegű is, mert különböző ősi szituációkból keletkeztek, ami több érzékszervre is hatott pl. kő, kopog, kopik, kupa, kopasz, csupasz, kovad, csuta stb. szavak esetében. Mert ha két kova követ koppintasz össze, az kopik is, ami pedig lekopott, az kopasz (a szó kezdő hang meg módosulhat). Tehát a gyök vizuális és hallás utáni tulajdonságot is rögzíthet egyszerre, mert az ősképe egy szituáció... ezekből pedig hol a vizuális, hol pedig a hangutánzó, hangfestő irányba képezhető tovább. Tehát a gyök is él... rejtett tulajdonságai vannak. A "kő-ből" indul - k hajlót, görbét, az ő hang pedig sűrüen összeszorult tömeget jelent, ám a továbbiakban képezhető a kornyul - konyul irányba is (a pattintó mozdulat is ilyen, vagy ha eldobsz egy követ) de a kopog-kopik-csupasz irányba is.
"Ilyen pl. a mez, aminek semmi köze sincs a metszéshez, annál több a mázhoz, maszathoz. Így ez bevonatra, betakarásra, körülvevésre utaló gyök"
---
Megfontolásra:
Meder, vagy a medence, középen elválaszt, kettévág vagy határol egy területet (partokat, hegyeket, földet-vízet). A metszés vonal ugyanígy rokonértelmű rokonértelmű a mederrel, csak rendszerint kisebb léptékre vonatkozik. Tehát metél, metsz és a meder, elválaszt valamit valamitől. A gyök jelentése a "közép" fogalmával kapcsolatos.
Így a mezőt is a "medje" - azaz a mezsgye válsztja el, határolja körül. Tehát a mező egy körbe, vagy formára határolt részt jelent.
(me-gy-e) fn. tt. megyét. 1) Vonal, mely bizonyos földterület mentében elhuzódik s azt a legközelebbi földterülettől elválasztja, és határ gyanánt szolgál. Különösen azon szalagforma majd szélesb, majd keskenyebb földköz, melyet a szántóföldek, szőlők, kertek hosszában két felől parlagon szoktak hagyni, egyik dűlőtől a másikig. Az ily megyét többször a földhöz szántják s helyét egyszerü barázdavonal pótolja; ez tájszokásilag: mesgye. V. ö. MESGYE. E szerént a megye nem egyéb, mint határ, s minthogy ezt ősi szokás szerént lépve, s körüljárva jelelik ki, innen e szó gyöke a megy ige (valamint a járásé jár), s a megyének kijelölése csakugyan határjárásnak mondatik. 2) Polgári ért. am. vármegye, azaz a magyar birodalom kezdetén behozott alkotmány szerént, a magyar korona országainak nagyobb-kisebb területű, bizonyos vártól elnevezett, s önálló igazgatási és törvénykezési hatóságot, a királytól rendelt ispán (főispán) vezérlete alatt szabadon választott tisztviselők és bírák által gyakorló állománya. Magyarországi, erdélyi, szlavonországi vármegyék. Pest vármegye, Komárom vármegye. Újabb szokás szerént a vár szót szeretik elhagyogatni, pl. Vas megye. Győr megye. 3) Egyházi ért. határozott földterületen lakó, és bizonyos főpap, ú. m. püspök, érsek, főérsek stb. lelkészi igazgatása és hatósága alatt levő hivek gyülekezete, valamint azon földterület, melyen az illető hivek laknak. Érseki megye, püspöki megye, főapáti megye, egyházmegye. Szélesb ért. néhutt, pl. a barkóknál, egyes lelkészek pásztorsága alá rendelt hivek gyülekezete, szokottabban idegen, vagyis latin nyelvből kölcsönözve: plebánia. Szerb nyelven metya, tótul medza szintén határt, közeget jelent, de ezek rokonaikkal együtt vagy a magyar megye szóból, vagy a latin mediumból eredtek, melynek meo gyöke közös a magyarral, mert medium am. intervallum pro meando, átmenni való közeg. A szláv nyelvekben ezen gyök nem ismeretes.
A nyest bámulatosan képes a józan észtől megszabadítani.
Ezek szerint a magyar nyelv hemzseg valami különös véletlen folytán az azonos alakú szavaktól.
Fecseg, mint egy fecske németül: Faseln, wie eine Schwalbe.
A faseln ezidáig ismeretlen eredetű szó volt, de most már láthatjuk, hogy ugyanaz a jelentéskapcsolat formálta, mint ami a magyarban is felismerhető. A képzésekor hangátvetést alkalmaztak.
fasel-n'fecseg' < közép-felnémet swalwe, dán svale 'fecske'.
Egységes jelölést kellene használni a kölcsönös érthetőség érdekében.
A fecseg hangutánzó, a fecske hangját utánozza, de csak f-el, ugyanis a finnugor alakok mind p-vel kezdődnek. Aki hallott már fecskét, megfigyelhette az f hangot, amilyet más madarak nem hallatnak.
A sumér Apkallu fején van egy "Isten" olvasatú hieroglifa.
Ez a magyar "ős" és "ten" összetételből álló ligatúra.
A sumér nyelv nem azonos és nem is őse a magyarnak, csak az ősnyelv leszármazottja. Ezért őrizte meg ezt a szent, ősvallási jelet, mint sok más nép a világon.
az nem valószinű, de az valószinű, h bahis + seda, azaz a szlávok újraalkották a szanszkritből azt a szavat (beszél), ami egyébként is ugyanabban a hangalakban létezett
