ahol mar erorol beszelunk ott mar gyorsulas van, teljesen mindegy h mi az irany. a pillanatnyi erohatasok egymasutanisaga osszeadodik. mindegyik kicsit gyorsit a testen. a parhuzamos eroterben ez az osszeg folyamatosan no, mert az iranyuk megegyezik. centralis eroterben meg a valtozo iranyu erok kioltjak egymast. vagyis keleten -x iranyba gyorsit egy F ero viszont nyugaton +x iranyba az ugyan akkora F. a ketto eredoje 0. viszont a kormozgas miatt az x iranyu ero valtozik, ugyanis x iranyban az F eronek csak az x iranyu komponense (bazisirany) hat. ez pedig - nezoponttol fuggoen- sinus/cosinus * F. pl. eszakon es delen nulla.
szerintem nezz utana a newtoni erotervenyeknek, foleg a iv.-et ertsd meg es utana folytathatjuk, mert - bocsi - de szerintem nem vagy tisztaban az erok osszegzesevel. es minden mozgas erobol szarmazik.
"azt probald elfogadni, h az eromentes mozgas mindig egyenes vonalu es valtozatlan sebessegu. pont. ami ettol elter az gyorsulo. le lehet vezetni..."
Ez csakis homogén erőtérben igaz. Ott, ahol az erővonalak párhuzamosak.
De centrális erőtérben nem igaz, mert az erővonalak egy centrum felé mutatnak.
"igen, ha egy elektron kormozgast vegez, akkor kifele energia semleges. viszont a mainstream szerint az elektron nem korpalyan mozog. ha ez igaz lenne, akkor folyamatosan sugarozni es elnyelni kene az energiat."
Szerintem nem így van. Az atomnak akkor sem kell kifelé sugároznia, ha ellipszis pályán kering az elektron.
pontosan az a bazisirany, mint a koordinata rendszer tengelye. felveszel egy tetszoleges x-y tengelypart, ezek a bazisiranyok. azert kell megkulonboztetni a koordinata tengelytol a bazisiranyt, mert a tengelynel szamit a nullpont helye, vektoroknal meg nem.
szoval a valtozo iranyu mozgas vektorialis parametereinek - ero, sebesseg, gyorsulas, erolokes - pillanatnyi erteket felbontod az x es y iranyu osszetevoire es igy kapod a bazisiranyok szerinti ertekeket. ha ezek a sebessegre valtoznak, akkor a mozgas gyorsulo.
azt probald elfogadni, h az eromentes mozgas mindig egyenes vonalu es valtozatlan sebessegu. pont. ami ettol elter az gyorsulo. le lehet vezetni, de felesleges.
ez pedig fevet egy problemat a relelmmel kapcsolatban, vagyis h az egyenes meghatarozasahoz fix viszonyitasi pont kell, azt nem lehet relativ ertelmezni, hisz az energia valtozas nem lehet esetleges.ezert talaltak ki, h a gravitacios terben az azonos grav potencialokat osszekoto egyenes/sik az egyenes.
pedig nem. egyszeruen csak az x iranyu mozgasi energia pontosan ugy valtozik ahogy az y iranyu, csak ellenkezo elojellel. a ket, folyamatos gyorsulas energia valtozasa csak kiegyenliti egymast.
igen, ha egy elektron kormozgast vegez, akkor kifele energia semleges. viszont a mainstream szerint az elektron nem korpalyan mozog. ha ez igaz lenne, akkor folyamatosan sugarozni es elnyelni kene az energiat. de ebbe ne menjunk bele, hosszu lenne.
ne tevesszen meg, h a gravitalo kormozgasnal 'sulytalansag' erzete van, ez csak azt jelenti, h a test minden alkotoja kozel azonos modon gyorsul.
a specrel matematikaja az egyetlen zsenialis dolog a relelmben. pontosabban annak harom mozzanata. le a kalappal mileva elott.
a specrel tulkep atfogalmazza a lorentz trafot. de a lorentz trafonak van egy egyertelmu hibaja vagyis nem hiba, csak kiegeszito feltetele, vagyis csak akkor igaz ha a ket rendszerre igaz h A*x =B es B*x=A. errol meg elemi matematikaval belathato, hogy x=1 es A=B, vagyis nincs relativ mozgas a ket rendszer kozott.
hogy lehet hat kihozni a vegeredmenyt, anelkul h lathato suletlenseg legyen a levezetesben? itt jott a harom buvesztrukk:
1.) tegyuk abszolut egyenlove az elmozdulast a ket rendszerben es ezek legyenek x es x'. ezzel osszekotottuk a ket rendszerbeli tavolsagokat. de ez kesobb nyilvanvalova lenne, ezert
2.) tegyuk a kifejezest egy parcialis derivaltba, annak ellenere, h csak egy inearis valtozonk van. nem tilos, viszont ezzel eltuntettuk az x-ek egyertelmu azonossagat es becsempesztuk a kifejezesbe az allo rendszer idejet is, anelkul h meghataroztuk volna a kapcsolatat a mozgo idejevel elozetesen. itt mar egy atlagos matekarc is elvesziti a fonalat h mi mi tulajdon kepen.
ezt varialval, pontosabban a v-t-s harmas osszefuggest a szukseges valtozora rendezve kapunk egy kifejezest. de ebbol hogy lesz gyokos formula?
3.) az egydimenzios, egyiranyu mozgast - ugyanis mind a feny mind a mozgo rendszer azonos iranyban es parhuzamosan mozog - irjuk fel 3d formulaban, mintha gombhullam lenne. ez sem tilos, viszont ket komponensunk 0 erteku, igy ennek ki kene esnie az osszeadasbol. de ne ejtsuk ki, hanem ezeket is irjuk fel a ket rendszer kozti, sebessegkulonbsegbol eredo aranyossagi tenyezovel. igy csinaltuni a 0-bol parametert, amit aztan rendezve kapjuk a vegleges formulat.
+1.) most mar csak egy elojelet kell megvaltoztatnunk, amit azzal teszunk meg, h kijelentjuk, h a rud hossza csak pozitiv lehet. tesszuk annak ellenere, h maga a mozgas az altalunk felvett koordinata tengelyen negativ.
Einstein matematikusa valójában nem Mileva volt, hanem Marcell Grossmann.
Ő tanította meg Einsteint a Riemann geometriára.
A Riemann geometria kiváló eszköz a 3D-s fizikai mezők leírására, mint amilyen a gravitációs mező is.
Az általános relativitáselmélet matematikai kidolgozása Marcell Grossmann érdeme, aki sajnos fiatalon meghalt. Einstein a temetésére sem ment el, és később sem nagyon emlegette. Grossmann özvegye haragudott is ezért. De ki emlékszik már erre?
Ugyanis a Minkowski féle 4D-s téridőt akarták ötvözni Riemann geometriájával, ami eleve halálra ítélt vállalkozás volt.
Ha a gravitációs mezőben 3D-s Riemann geometriával számoltak volna, akkor sokkal egyszerűbben megkapták volna azokat az értelmes eredményeket, amelyet sok-sok hókuszpókusz árán próbáltak kihozni.
Einstein egyik híres képlete: Rik=0
Ez annyit jelent, hogy ahol a téridő görbülete nulla, ott a téridő sima.
Magyarul:
Ha egy botnak nincs görbesége, akkor a bot egyenes. ;)
"Megdöbbent, mennyire hiányos az engem körülvevő valódi világról megrajzolt tudományos kép. Rengeteg tényszerű információt közöl, a tapasztalatainkat lenyűgöző rendszerbe szedi, azonban rémesen hallgat minden olyan dologról,
ami igazán közel van a szívünkhöz, ami ténylegesen számít. Egy szót nem mond a pirosról és kékről, a keserűről és édesről,
a fizikai fájdalomról és fizikai élvezetről; semmit nem tud a szépről és a csúnyáról, Istenről és az örökkévalóságról. A tudomány néha úgy tesz, mintha ezeken a területeken is lennének válaszai, de a válaszok időnként annyira ostobák, hogy nem is jut eszünkbe komolyan venni azokat."
"Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a speciális relativitáselméletben a legmagasabb matematikai művelet a gyökvonás. Nem hiszem, hogy ez komoly matematikai problémát jelentet volna."
Hmm.. ez érdekes... ! Ugyanis azt olvastam, hogy a rel.elm. matematikája olyan bonyolult, hogy azt 'teljes mélységében' legfeljebb ha 4-5 ember érti a Földön... ;-/
