" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Faenzában Montanari elmesélte a szabadalmaztatott fajták történetét. Egy ezer egyedből álló magoncültetvényből lettek szelektálva. Miután a fák termőre fordultak, kiválogatták közülük a legszebb gyümölcsöket termőket. Ezzel azonban nem ért véget a szelekció, mivel fontos kritériumnak tartották, hogy a bejegyzésre váró fajták öntermékenyek legyenek. Ezzel akarták elejét venni az esetlegesen magányosan kikerülő növények okozta sikertelenségeknek és az abból fakadó piacrontásnak(!). Egy fejlett kapitalista államban ilyenre is adnak!!!!!!!!! Ezért a kiválogatott fajtákból oltványokat készítettek és ezeket egymástól távol, izoláltan helyezték el. Megvárták, hogy termőre forduljanak és kiderüljön, melyikük képes magában teremni. Csak ilyenek maradhattak talpon. Ezerből három, azaz három. Két bejegyzett és egy szabad forgalmazású fajta. Azt mondta, az önterméketlenség miatt kiesett fajták közül volt még amazoknál is szebb gyümölcsöt termő. Ezeket azonban semmiképp nem akarták levédetni.
További kiegészítés: A nem elfagyott növények pedig 2x hoznak termést egy évben. Nekem legalábbis tavaly a nagy Lang-on kétszer is virágzott és kétszer is kötött! Igaz a másodtermése kisebb volt és nem is ért be mind! Remélem a frissen ehető fajták is hajlamosak lesznek majd erre! :)
Hát ha ketten egymás közelében vannak, akkor nem biztos, hogy egymagukban is teremnének. Két egymás melletti egyedről nem lehet megállapítani, hogy öntermékenyek, vagy sem.
Ezért is küldözgetem a felbirizgáló hsz-eimet , de valószínű, hogy az enyéIM öntermékeNYEK. :) Khmmm, tömeges véletlenek ketten !!!!! ????? (már ott fejklődik még három almon kívüli Cívis 50 Böszi Pistától, és egy ismeretlen BPestről).
Ezzel kapcsolatban, a tavalyi után, az idén is produkáltam egy demonstrációt. Majd bemutatom, annak bizonyítására, hogy kezdetben mindig másoknak van igazuk, de a végén nekem. :)))
" ... a virágzás végén észleltem,hogy elkezdtek leszáradni a megkötött gyümölcsök."
Azért száradtak le, mert nem kötöttek. A nem öntermékeny, idegen virágporral meg nem termékenyített asiminán is először úgy látszik, mintha a termések kötöttek volna, aztán lehullanak egytől-egyig(!). Egyszerűen azért, mert nem kötöttek.
Szép. Nálam is ilyen a Sunflower,de így a virágzás végén észleltem,hogy elkezdtek leszáradni a megkötött gyümölcsök.
Remélem marad valamennyi, ez lenne az első termő év.
Szabadban telelt lótusz alanyokra Chip-szemzéssel Nikita gift és Costata datolyaszilvákat oltottam április elején.Eredeti terv az volt,hogy konténerbe ültetem az alanyokat és úgy hajtatom őket oltáshoz.
Szabadban jobban kivannak téve az időjárás szeszélyeinek az oltványok,de így is az oltások 80-90 %-a sikerült.
További kiegészítésként még annyi, hogy a jujuba, miután alvó rügyekből pótolja a lefagyott hajtásait, azokon ugyanúgy képes virágot hozni, mint a nem elfagyottakon és a nyár folyamán észrevehetetlen késéssel kötni és terméskiesés nélkül gyümölcsöt érlelni. Ehhez képest a lefagyott virágú vagy termésű barack, alma, vagy körte lóf@szt sem ér....
A képek egyértelművé teszik, hogy ha más nem, de a jujuba legalábbis ugyanolyan "honos" faj lehetne hazánk bármely területén, mint például az alma vagy a cseresznye.
Kis segítséget kérnék: szeretnék vásárolni Acerola ( M.glabra) v.másnéven barbadoszi cseresznye magot,magoncot de leginkább termő fát,ui. szamóca guavából piros gyümölcsüt.(Psidium cattleyanum)
Nagyon kérem aki ilyet tud írjon egy emailt erre a címre : kocsis.jozef@gmail.com Előre is köszönöm a segítséget.
2 napja elkezdett rügyezni a teljesen kéreg vesztett Jiro is, érdekes mert a hasonló fejlettségű Costata meg tőről hajt, pedig annak van kérge..... :) Mindig tanul az ember....vajon elfog halni?
