Sziasztok ! Néhány információ a Szarajevo-i utazásunkról, akiket érdekel.
Menet a Szekszárd-Udvar-Eszék-Samac - M-17 -Zenica-Szarajevó útvonalon. Jó utak, lehet haladni, mivel forgalom szeptember elején mérsékelt. Zenicától autópálya. Akik nem sietnek a tengerpartra, azoknak nagyon ajánlom az egynapos Szarajevó-i megállást. Remek hely. Egy külön hétvégi programként is elmegy. Mi igy voltunk lennt. Sőt Zenicánál nem mentünk fel az autópályára, hanem a 445-ösön a falvakon és városokon mentünk tovább. Itt látszik igazán, hogy a bosnyák egy kiváló kereskedő-nép. Szállás a hotel itáliában, a bookingon keresztül. Minden rendben volt, ár-értékarányos garázzsal, kiváló reggeli felhozatallal. Szarajevó egy lüktető főváros, mely még átlátható. Látnivalók az internet szerint a sarajevo.ba oldalain. Mivel már többször jártunk itt, most nem a múzeumokat néztük, hanem a bazári pihenés, evés-ivás mellett például a központi temetőt és a Polgármesteri Hivatal dísztermét néztük meg. Visszaút a 18-as úton. Tuzla felé. Akik a tengerpartra igyekeznek, azoknak a 17-est kell választani, de akik hazafelé még szeretnének szép magashegyi tájakat, azoknak a 18-ast ajánlom. Másrészt a 18-as mellett sokkal több a felhozatal vendéglátókból. A 17. mellett lényegében már nem sütnek nyílt színen bárányt, hagyományos módon. A 18-as mellett legalább tíz helyen. A sült kilója 12 euró. Nekünk nagyon bejön - évente egyszer. Árak a magyarországiak. Talán a bazár étkezdéiben a magyar áraknál alacsonyabb. Csevap jól megrakva 6-8 euró, báránysült egész adag 10 euró. Sör 1-1,5 euró. Akit további információ érdekel, ha tudok, szívesen segítek.
Úgy néz ki, két év után végre visszatérek Boszniába. Októberben milyen időre lehet számítani Mostar és Szarajevó környékén? Nézegettem statisztikákat, de a személyes tapasztalatnak jobban örülnék. Előre is köszönöm!
Igen jó az útvonal, tökéletesen járható, én egy hete mentem ott. Egyedül Cepikuce után a 8-as útig keskeny, de forgalommentes, kisebb nagyobb emelkedőkkel.
5-én indulunk a Peljesac fsz-re, és bár nem tudom mennyire vannak tömött sorok Metkovicnál szeptemberben, sokatok ajánlására inkább egy alternatív útvonalat választottam.
Egy megerősítést szeretnék kérni, hogy ez így jó lesz-e!
Mostar után le Bunánál az M17.3-ra, majd Stolac M6, Strujici után R428, Cicrina és Trebimlja-Cepikuce.
Egy leírás azoknak, akik Bosznián keresztül szeretnének eljutni Horvátország déli részéhez (mi Cavtatba mentünk, Dubrovnik mellé).
Először Horvátország jön, Udvarnál léptük át a határt, ahogy átmentünk az már a 7-es út, amiről le sem kell jönni. Osijek (Eszék) és Dakovo mellett mentünk el. Itt autópálya is van, de nem kell rámenni, jól lehet haladni. A bosnyák határ után (Slavonski Samac vagy csak Samac) folytattuk az utat, ez már az M17, egészen Zenicáig. Modrica, Doboj települések mellett mentünk el. Amúgy Szarajevó felé kell menni, egy kereszteződésre emlékszem, de alapvetően csak menni kell egyenesen. Zenica után rámentünk az autópályára, ez kb. 80 km és összesen 8.5 BAM (helyi márka, 1 BAM = 0,51129 EUR). Kétszer fizettünk a pályán, kártyával is lehet, csak menni kell amíg tart a pálya Mostar felé. Az autópálya után Konjic, Jablanica és Mostar következik. Mostar után nem sokkal balra mentünk Trebinje felé (M17.3, majd M6), Mostar után egyenesen is lehet menni ki is van táblázva Dubrovnik, de mi Trebinje felé mentünk, így Dubrovnik alatt kötöttünk ki a végén. Trebinje után Dubrovnik táblát kell követni (M20), jön a határ (Ivanica, Brgat),
innen pedig menni kell a 8-as útig és onnan ki merre megy.
Érdemes Boszniában tankolni és egyből a határ után, mert utána egyre drágul. 1.95 BAM volt 1 liter.
Az utak minősége mint itthon, van egy két emelkedő és kanyargós rész, főleg Mostar környékén, de túlzás, hogy csak nagyon gyakorlott vezetők induljanak el.
Rendőrök nem állítottak meg, de mértek párszor. Elég nehéz betartani mindig a sebességet, mert ha egy nagy lejtőn érkezel be egy városba, nehéz lassítani, de figyelni kell és a szembejövők jelzése is hasznos lehet. Zöld kártyát vinni kell, azt határon kérték is.
Agresszív, bunkó sofőr sem volt több mint itthon, ettől sem kell félni.
Két oda-vissza út után még nem lettem az ország szakértője, de szerintem jól lehet haladni.
Persze meg is álltunk pár helyen (pl. Mostar), vannak szép helyek, de most nem erről akartam írni. Mindenkinek jó utat, aki ezt választja...
Ez így igaz! A videó sem riasztott el, sőt! Túrázó-kiránduló vagyok nem pedig lerohanok a vízhez és süttetem magam az egyébként csodálatos Adria partján. Köszönöm a válaszokat, évek óta gyűjtöm innen az infókat és sok hasznosat találtam már benne.
Erről az útról beszéltünk itt aug elején és mindenkit lebeszéltünk róla. Ha szeretnél meggyőződni róla, lapozz vissza az olvasásban. Találsz egy videot, amit az al jazeera közölt Bosznia legelhanyagoltabb útjától. Ne menj arra.
Szombaton Dubrovnikból a Cepikuce-Trebimlja határátkelőn léptem át Boszniába. Oda érkezésemkor egy autó sem volt az átkelőn. Csak a bosnyák rendőrrel találkoztam, aki úgy nézett rám és a családomra, mintha ufók lennénk. A kocsival nagyon alaposan foglalkozott, kérte még a zöld kártyát is. Mivel minden rendben volt tovább engedett, így is 1 percnél kevesebb volt a procedúra. Mostarban megálltunk, majd Szarajevóban töltöttünk egy éjszakát. Ma reggel indultunk és Zenica, Doboj, Samac, Udvar útvonalon Szegedre érkeztünk 8 óra alatt. A határátlépések (6 db) rendre gyorsak voltak, kivéve a mai udvari belépésünk tartott fél óráig. Az, hogy miért dolgoztak ilyen lassan a vitézeink nem tudom.
Sziasztok! Nem bírtunk volna úgy hazajönni, hogy ne töltsünk el még pár napot Boszniában :) Így a tavaly felfedezett UNA NP-ba csábítottunk még "néhány" nagyszerű embert. A 4 nap alatt volt hőség, szakadó eső és tökéletes kiránduló idő is. De így is imádjuk :)
Igen, Klobuk és környéke meseszép! Elég magasan van az a határ, 1100-1200 m ha jól emlékszem. Bijela Gora a hegyek neve, az egyik része itt van Bosznia-Hercegovinában, a másik fele átnyúlik Montenegróba. Ha megálltatok a 2 határ között, akkor a mélyben csillog egy kis tó, ott van egy pisztrángnevelde, néhányszor már jártunk arra ( beengedtek ) meg sétáltunk is a határsávban :) van egy kis régi híd is azon a környéken, "görög híd" a neve, ne kérdezd, hogy miért... az gyakorlatilag a senki földjén van, de ha olyan kedve van a határőrnek akkor nem enged át ( csak helyieknek lehet az átlépés ) egyszóval nagyon szép az a rész!
A szép nyár még kitart, na meg a vendégek is, egészen Októberig :)))
Nem rég vacsorára fogyasztottam el az utolsó Szarajevóban vett, s azóta a mélyhűtő kínjait bátran viselő Banja Lucki csevapomat, ami a csevapok csevapja. Mármint a Lukácsbánya-i.
A leírásod az útról tökéletes volt és nagyon jól használható. Trebinjét könnyen elértünk utána javaslatodra Klobuk felé vettük az irányt. A határnál szombat délután kb. 20 percet vártunk. Kibírható volt. A két határ között viszont olyan csodálatos a hegyek látványa, hogy már csak ezért is megérte volna erre menni. Az út jó volt, nem volt nagy a forgalom, hamar leértünk Risanba. Csak ajánlani tudom ezt az útvonalat. Nagyon köszönöm a segítségedet. További szép nyarat neked :)
Minden folyó a kiszáradás határán volt. Ott jártunk a Kravica közelében, de én már láttam úgy, hogy épp csak csörgedezett, nem akartam újra ilyen emléket. Blagajban elsősorban a tömeg és az "ipari" turizmus zavart. Leszólítottunk egy "fiatal müezint", kedves volt, de ő is olyan volt, mint egy "alkalmazott".
Bosznia talán tavasszal a legjobb, mert a víz adja az ország egyik fő varázsát. Ilyenkor alig van víz a folyókban, el tudom képzelni, hogy Blagaj is csalódás.
Sajnos új helyekkel nem szolgálhatunk. Mindenről és sokkal többről is volt már itt szó. Nem mértük fel igazán azt, hogy 3 nap utazással együtt milyen kevés. Szarajevóval egyszerűen nem tudtunk betelni, így ott sokkal több időt töltöttünk, mint eredetileg terveztük. Lépten-nyomon beszélgetésbe elegyedtünk bárkivel, aki hajlandó volt velünk beszélgetni :) Ez azért is érdekes, mert vagy angolul vagy oroszul "szólítottuk le" az embereket, de valahogy elboldogultunk :) A beszélgetések révén sok-sok Boszniát ismertünk meg és mindegyik nagyon szimpatikus volt.
A reggel helyett csak dél körül indultunk Blagajba, ami nekem igen nagy csalódás volt (jártam már ott valamikor a 80-as években), így csak estefelé értünk Pociteljbe, ami viszont nagyon tetszett, de mivel még nem volt öreg este a szálláshelyünkről (ami egy motel volt a semmi közepén) lementünk a Neretvához, ahol "belecsöppentünk" egy baráti társaság vacsorájába és bulijába és velük is remekül "elbeszélgettünk" Nekem az a két óra, amit velük töltöttünk a nap legjobb része volt.
Másnap reggel pedig korán indultunk, mert időre muszáj volt Viniscébe érnünk.
Emoj, köszönet a Metkovic elkerülő határállomás ötletéért!
Olyan sor volt, hogy nem láttam a határig, azonnal visszafordultam, át a "Tito"-hídon, s kisvártatva egy mellékutcában már át is léptünk BiH-be. Hangulatos és viseletes öreg hídon vissza Capljinaba a főútra.
Örülök, hogy minden simán ment és jól sikerült. Majd szívesen vesszük a részleteket is, hátha láttatok valami újat, amit még nekünk is fel kell fedezni.
Sziasztok! Bosznia1.0. véget ért. Szombaton mentünk Szarajevóig. Korrekt utakon, némi forgalommal. Szarajevó örök szerelem lesz (marad), nagyon érdekes embereket ismertünk meg és ismét megállapítottunk, hogy hozzánk nagyon közel áll a bosnyák lélek.
Blagaj és Pocitelj után Biljacánál csak lassítanunk kellett 1 perc alatt keltünk át a határon (hálás köszönet az infóért) Egész Bosznia remekül ki van táblázva, gyakorlatilag elő sem kellett venni a térképet (GPS-ünk nincs)
Tegnap délután rekord idő alatt megékeztünk (önmagunkhoz képes), az Eszék - Szarajevo - Mostar - Bijaca útvonalon. Kíváncsiságból kipróbáltuk a Bijacai határt, fél 3 h magasságában értünk oda, 5 autót számoltam össze előttünk, pár perc alatt átértünk. Nem tudom Metkovicnál mi volt a helzet, de ott máskor fél órát min. vártunk. Nagyon jól lehetett mindenhol haladni az egész útvonalon. A benzin árban min. 0,2 BAM volt a különbség az északi és déli országrész között.
