Sőt ahogyan régebben a vixran olvasgattam, elképzelhető hogy már sokan mások megelőztek ebben. Rémlik nekem ilyesmi onnét. Névvel, arccal és publikálási helyen való közzététellel. ( a névtelen netes fórum nem az) Tehát az ötleted plagizált, vagy sem elsődleges, csak sokadlagos.
Ja és ha publikálni akarod, akkor pont azzal a kutatással kell kezdened, hogy nem-e írta ezt már le előtted valaki korábban. Attól tartok leírták.
Ezért javasoltam, hogy az MM kísérletet végezzék el újra, mert szerintem a nemzetközi űrállomáson pozitív eredményt fognak kapni. Ez az én előrejelzésem.
Ha viszont null eredményt kapnának, akkor ez lenne az első olyan kísérlet, amely kézzelfoghatóan bizonyítaná a fénysebesség einsteini állandóságát, és ezzel együtt a relativitáselmélet helyességét.
Tehát mindkét fél számára sorsdöntő lenne a kísérlet. Ez egy valóságos experimentum crucis lenne, mert egyértelműen döntene a relativitáselmélet és az én Szuperfizikám között.
Ezt a mérést minden tudományosan gondolkodó embernek kutya kötelessége lenne támogatni. Csupán azok ágálnának ellene, akik nyíltan ugyan nem merik megkérdőjelezni a relativitáselmélet helyességét, de titkon félnek a mérés eredményétől. Vagy azok, akik elvakultságuk miatt nem akarják, hogy kiderüljön az igazság.
"Egy adott valós mérési adatnak lehet több oka is. Amire ezt bizonyításnak vélik egyesek hibásan, kivetítik, nos az biztosan kamu. "
Igen, egy mérés eredményét lehet többféleképpen is magyarázni.
Nagyon jó példa erre a Michelson-Morley kísérlet.
Előzetesen mindenki biztosra vette, hogy a kísérlet pozitív eredményt fog hozni. De a tudósok legnagyobb meglepetésére nem hozta a várt eredményt, ezért elkezdtek ötletelni, hogy mi lehet az oka.
A híres Michelson-Morley esetében abból indultak ki, hogy:
1. Létezik egy fényközeg, amiben a fény terjed (ezt akkoriban éternek hívták)
2. Feltételezték, hogy az éter tökéletesen mozdulatlan, és benne kering a Föld 30 km/s sebességgel
3. És feltételezték, hogy a Föld nem viszi magával a fényközeget
Ha mindhárom feltétel teljesült volna, akkor a mérésnek pozitív eredményt kellett volna produkálni. De a mérés nem igazolta az előzetes várakozásokat. Nem mutatott sebességkülönbséget a Föld és az fényközeg között, hanem azt mutatta, hogy a Föld folyamatosan áll az őt körülvevő fényközegben. Ez a meglepő eredményt többféleképpen magyarázták. Számunkra most 2 értelmezés a fontos.
Az egyik magyarázat Einsteiné volt, aki azt mondta, hogy azért nem sikerült az Föld és a fényközeg között sebességkülönbséget kimutatni, mert fényközeg nem létezik. Ebből a téves következtetésből született a relativitáselmélet. (Az azonban nem tudta megmondani, hogy ha nincs fényközeg, akkor a fényhullámok miben terjednek, és ezt azóta sem tudja senki.)
A másik (sokkal logikusabb) magyarázat az volt, hogy a Föld magával viszi a körülötte lévő fényközeget, ezét nincs sebességkülönbség a Föld és a fényközeg között. Ezt képviselte pl. Stokes, Miller és Hertz.
Azonban mégis Einstein álláspontja győzött, mert volt még két (szintén félreértelmezett) kísérlet, amelyekből tévesen arra következtettek, hogy a Föld nem viheti magával a fényközeget.
Azonban, ha jobban belegondolunk, akkor azt látjuk, hogy a Föld mindent magával visz, ami a kb. 1,5 millió kilométer sugarú Hill szférán belül van.
1. Magával viszi a Holdat (amely kb. 380 ezer kilométerre van tőlünk) a Nap körüli keringése során.
2. Magával viszi a műholdakat
3. Magával viszi a mágneses mezéjét
4. Magával viszi a légkört
5. Magával viszi a levegőben lévő repülőgépeket
6. Magával visz mindent, ami a Föld felszínén van, akkor is ha nincs lerögzítve.
Vagyis a Föld mindent magával visz a környezetéből.
Akkor miért lenne furcsa, hogy a körülötte lévő fényközeget is magával viszi?
Inkább az lenne a meglepő, hogy ha egyedül csak a fényközeget nem vinné magával.
Mivel megtaláltuk az MM kísérlet helyes magyarázatát, a relativitáselméletre gyakorlatilag már nincsen szükség. Egyébként is egy ellentmondásokkal terhelt elmélet, és amint látjuk teljesen feleslegesen alkotta meg Einstein, Erre 15 év múlva ő maga is rájött. Mára ez a hibás elmélet zsákutcába vitte a tudományt.
2. "..egy ilyen fénysugarat időben állandó térbeli hullámként kell megfigyelnem."Ezt nem lehet megfigyelni, mert nem kerül a szembe rezgés, és így nem látni semmit. Vagyis sötét van.
3. "Úgy tűnik azonban, hogy ilyen nincs, sem a tapasztalatok alapján..." Vajon hol lehet olyat tapasztalni, hogy egy fénysugarat követ valaki fénysebességgel? Sehol. Vagyis ilyen tapasztalat nem mis létezhet, így ez nem érv semmire.
4. "...sem a Maxwell-egyenletek alapján." A Maxwell egyenletek alapján nagyon is lehetséges, mert Maxwell szerint a fény fényközegben terjed, és elméletileg utolérhető.
5. "Kezdettől fogva intuitív módon egyértelműnek tűnt számomra..." Az "intuitív" azt jelenti, hogy csak egy megérzés, amelynek semmi alapja nincs.
6. "... hogy egy c-vel mozgó megfigyelő szemszögéből ítélve mindennek ugyanazok a törvények szerint kell történnie, mint egy olyan megfigyelő esetében, aki a Földhöz képest nyugalomban van." Ez nyilvánvaló tévedés.Miért kellene ugyanúgy történni? A hang esetében sem ugyanúgy történik, pedig az is hullámmozgás.
7. "Mert honnan lenne képes az első megfigyelő megállapítani, hogy a gyors egyenletes mozgás állapotában van?" Onnan, hogy a fény színe megváltozik. Ez a Doppler effektus.
8. "Ebben a paradoxonban a speciális relativitáselmélet csírája már benne van." Ez viszont igaz. De az összes hibájával együtt.
Einstein 16 éves volt, amikor erről fantáziált.
40 évesen pedig elismerte hogy fényközegnek léteznie kell, és ezzel együtt a fényközeghez kötött egyedi státusszal rendelkező koordináta rendszernek is. Vagyis a rendszerek nem lehetnek egyenértékűek.
Idősebb korában Einstein saját maga buktatta meg mindazt, amit 16 évesen és 25 évesen elképzelt.
Mindenki lovaglást említ, de miért? Nem találom az eredetét. Einstein meg nem beszél lovaglásról:
"A követlező paradoxonnak foglalkoztam tizenhat évesen: Ha egy c sebességű fénysugarat követek (a fény sebessége vákuumban), akkor egy ilyen fénysugarat időben állandó térbeli hullámként kell megfigyelnem. Úgy tűnik azonban, hogy ilyen nincs, sem a tapasztalatok alapján, sem a Maxwell-egyenletek alapján. Kezdettől fogva intuitív módon egyértelműnek tűnt számomra, hogy egy c-vel mozgó megfigyelő szemszögéből ítélve mindennek ugyanazok a törvények szerint kell történnie, mint egy olyan megfigyelő esetében, aki a Földhöz képest nyugalomban van. Mert honnan lenne képes az első megfigyelő megállapítani, hogy a gyors egyenletes mozgás állapotában van? Ebben a paradoxonban a speciális relativitáselmélet csírája már benne van."
Ennyi. Se több, se kevesebb. A "megfigyelés" pedig nyilván nem szabad szemmel értendő, hanem finom elemi töltésekkel és mágnesekkel, ezek elmozdulásainak, elfordulásainak észlelésével.
Valami ilyesmire gondoltam, csak már be vagyok rozsdásodva.
Ha |ax|<<1, x/(1-ax)2 ≈ x/(1-2ax) ≈ x * (1+2ax) = x + 2ax2.
(Mivel mérésről van szó és nem vagyok Chuck Norris, a mérési tartomány véges.)
(Ez persze homogén és izotróp (irányfüggetlen) anyageloszlásra vonatkozik, a valóság nem mindig ilyen. És még rátesz egy lapáttal, hogy a szakasz végtelen sok pontját nagyjából 32 ezer helyen reprezentáljuk digitalizálva. Egyelőre a tanszék annyit vett észre, hogy palacsinta van a valami körül. Elfogadhatatlanul nagyok az eltérések. De ahogy Biff Tannen mondaná: "Harmadszorra biztos sikerülni fog.")
Eleve egy hatalmas önellentmondó paradoxon ez a relatív elnevezés. Mármint a "Fényt" tekintve, ami fontos és lényegi eleme. Hiszen a "Fény" dogmatizált helyzetbe került benne. Tehát ez inkább lehetne ;
"Ez csakis akkor lehetséges, ha az "óralassulás" csupán csak látszat, de nem valóság. Ebben az esetben azonban az ikrek életkora nem térhet el az újratalálkozáskor. "
Ezzel be tudnál futni, mert ezt bizonyítani is lehetséges. Csak arra kell ügyelni, hogy gyakorlati kísérlet legyen és ne matematikai számítások alapuló kamu bizonyítás. Igen a lassuló idő, csak egy látszat, káprázat. Pláne abban a verzióban, amiben írod. Igen, újra találkozásnál, minden vissza rendeződik és a káprázat megszüník.
(Az üzemnapló azóta egyetemi szintű problémává emelkedett. És hogy melyik tanszéken, nomen est omen.)
- * -
Einstein azon gondolkodott, hogy mit látna egy fénysugáron lovagolva (vagy valami ilyesmi).
Namármost(TM) a problémám az, hogy nem létezik invariáns sebességgel mozgó inerciarendszer, mert abban az idő nem telik. Mégis képzeljünk el egy ilyen fénysebességgel mozgó fiktív vonatkoztatási rendszert. Abban a fényhullám hogyan nézne ki. Állóhullám? Mint egy kígyó a saját vonatkoztatási rendszerében?
Nyilvánvalóan abszurd azt feltételezni, hogy az egyik rendszer órája is késik a másikhoz képest, és a másik rendszer órája is késik az egyikhez képest. Pedig a relativitáselmélet éppen ezt mondja.
Ez csakis akkor lehetséges, ha az "óralassulás" csupán csak látszat, de nem valóság. Ebben az esetben azonban az ikrek életkora nem térhet el az újratalálkozáskor.
