"Minden megváltozna. Az excentricitás is, a pályamagasság is, és a keringési idő is. A Hold évmilliókon át keresné a helyét a naprendszerben. Sőt, ez kihatna a többi bolygó mozgására is. Akár át is rendeződhetnének a bolygók."
Háát... ezt nem valószínű - sőt..! ;-)
Mivel a Hold tulajdonképpen a Nap körül kering, és a Föld csak 'ide-oda rángatja' a pályáján (lásd: 2722), ezért szerintem a 'rángatás' megszüntével csak az történne, amit már 'azért mert csak' leírt a 2728-ban, hogy simán keringene tovább a Hold a Nap körül, csak "a pálya excentricitása változna, a Hold fázisától függően". Ennyi. ;-)
A double conical pendulum consists of two masses m and M, connected by a massless string passing over a frictionless, massless pulley. The entire apparatus rotates freely at constant angular speed ω(rad/s) about the vertical axis (dashed line) passing through centre of pulley as shown. After the system comes in steady state, the length of string on either sides of pulley are l and L.
Sajnos a helyes választ nem adják meg, mégis ki kell találni. Elvitte a puli a tollseprűt.
Viszont azt már sikerült megtalálnom, hogy a kettős kúpingát nem úgy kell érteni, mint a lengő kettős ingát.
"60 éves szakmunkás vagyok. Ezt már a 70' -es években álltalánosban tanultuk. Jó, igaz kék trambulinunk nem volt a fizika teremben. De el tudta magyarázni a tanárnőnk. Azt is tudom, hogy 100 - 150 éve ezt tanítják. Plátói kérdésem, még mindig csak ezt tanítják az egyetemeken is? Mert akkor ez szőrnyű! Akkor már értem miért van ilyen mély ponton Európa lakossága. ... Bocsánat, nem bántásnak szánom, csak azt hittem fejlődtünk már és újat hallok."
"Egy rohamban sohase előzd meg túlságosan a tieidet, mert egy bizonyos távolság után, már nem tudnak megkülönböztetni az ellenségtől, és seggbelőnek ! " ;) ;-/
Az is egészen biztos, hogy nem a Föld mostani pályáján keringene tovább, hanem alacsonyabb, vagy magasabb pályára állna a Nap körül, attól függően, hogy a Föld körüli pálya melyik pontján lenne a Hold, amikor a Föld gravitációja megszűnne.
ahol mar erorol beszelunk ott mar gyorsulas van, teljesen mindegy h mi az irany. a pillanatnyi erohatasok egymasutanisaga osszeadodik. mindegyik kicsit gyorsit a testen. a parhuzamos eroterben ez az osszeg folyamatosan no, mert az iranyuk megegyezik. centralis eroterben meg a valtozo iranyu erok kioltjak egymast. vagyis keleten -x iranyba gyorsit egy F ero viszont nyugaton +x iranyba az ugyan akkora F. a ketto eredoje 0. viszont a kormozgas miatt az x iranyu ero valtozik, ugyanis x iranyban az F eronek csak az x iranyu komponense (bazisirany) hat. ez pedig - nezoponttol fuggoen- sinus/cosinus * F. pl. eszakon es delen nulla.
szerintem nezz utana a newtoni erotervenyeknek, foleg a iv.-et ertsd meg es utana folytathatjuk, mert - bocsi - de szerintem nem vagy tisztaban az erok osszegzesevel. es minden mozgas erobol szarmazik.
"azt probald elfogadni, h az eromentes mozgas mindig egyenes vonalu es valtozatlan sebessegu. pont. ami ettol elter az gyorsulo. le lehet vezetni..."
Ez csakis homogén erőtérben igaz. Ott, ahol az erővonalak párhuzamosak.
De centrális erőtérben nem igaz, mert az erővonalak egy centrum felé mutatnak.
"igen, ha egy elektron kormozgast vegez, akkor kifele energia semleges. viszont a mainstream szerint az elektron nem korpalyan mozog. ha ez igaz lenne, akkor folyamatosan sugarozni es elnyelni kene az energiat."
Szerintem nem így van. Az atomnak akkor sem kell kifelé sugároznia, ha ellipszis pályán kering az elektron.
pontosan az a bazisirany, mint a koordinata rendszer tengelye. felveszel egy tetszoleges x-y tengelypart, ezek a bazisiranyok. azert kell megkulonboztetni a koordinata tengelytol a bazisiranyt, mert a tengelynel szamit a nullpont helye, vektoroknal meg nem.
szoval a valtozo iranyu mozgas vektorialis parametereinek - ero, sebesseg, gyorsulas, erolokes - pillanatnyi erteket felbontod az x es y iranyu osszetevoire es igy kapod a bazisiranyok szerinti ertekeket. ha ezek a sebessegre valtoznak, akkor a mozgas gyorsulo.
azt probald elfogadni, h az eromentes mozgas mindig egyenes vonalu es valtozatlan sebessegu. pont. ami ettol elter az gyorsulo. le lehet vezetni, de felesleges.
ez pedig fevet egy problemat a relelmmel kapcsolatban, vagyis h az egyenes meghatarozasahoz fix viszonyitasi pont kell, azt nem lehet relativ ertelmezni, hisz az energia valtozas nem lehet esetleges.ezert talaltak ki, h a gravitacios terben az azonos grav potencialokat osszekoto egyenes/sik az egyenes.
pedig nem. egyszeruen csak az x iranyu mozgasi energia pontosan ugy valtozik ahogy az y iranyu, csak ellenkezo elojellel. a ket, folyamatos gyorsulas energia valtozasa csak kiegyenliti egymast.
igen, ha egy elektron kormozgast vegez, akkor kifele energia semleges. viszont a mainstream szerint az elektron nem korpalyan mozog. ha ez igaz lenne, akkor folyamatosan sugarozni es elnyelni kene az energiat. de ebbe ne menjunk bele, hosszu lenne.
ne tevesszen meg, h a gravitalo kormozgasnal 'sulytalansag' erzete van, ez csak azt jelenti, h a test minden alkotoja kozel azonos modon gyorsul.
a specrel matematikaja az egyetlen zsenialis dolog a relelmben. pontosabban annak harom mozzanata. le a kalappal mileva elott.
a specrel tulkep atfogalmazza a lorentz trafot. de a lorentz trafonak van egy egyertelmu hibaja vagyis nem hiba, csak kiegeszito feltetele, vagyis csak akkor igaz ha a ket rendszerre igaz h A*x =B es B*x=A. errol meg elemi matematikaval belathato, hogy x=1 es A=B, vagyis nincs relativ mozgas a ket rendszer kozott.
hogy lehet hat kihozni a vegeredmenyt, anelkul h lathato suletlenseg legyen a levezetesben? itt jott a harom buvesztrukk:
1.) tegyuk abszolut egyenlove az elmozdulast a ket rendszerben es ezek legyenek x es x'. ezzel osszekotottuk a ket rendszerbeli tavolsagokat. de ez kesobb nyilvanvalova lenne, ezert
2.) tegyuk a kifejezest egy parcialis derivaltba, annak ellenere, h csak egy inearis valtozonk van. nem tilos, viszont ezzel eltuntettuk az x-ek egyertelmu azonossagat es becsempesztuk a kifejezesbe az allo rendszer idejet is, anelkul h meghataroztuk volna a kapcsolatat a mozgo idejevel elozetesen. itt mar egy atlagos matekarc is elvesziti a fonalat h mi mi tulajdon kepen.
ezt varialval, pontosabban a v-t-s harmas osszefuggest a szukseges valtozora rendezve kapunk egy kifejezest. de ebbol hogy lesz gyokos formula?
3.) az egydimenzios, egyiranyu mozgast - ugyanis mind a feny mind a mozgo rendszer azonos iranyban es parhuzamosan mozog - irjuk fel 3d formulaban, mintha gombhullam lenne. ez sem tilos, viszont ket komponensunk 0 erteku, igy ennek ki kene esnie az osszeadasbol. de ne ejtsuk ki, hanem ezeket is irjuk fel a ket rendszer kozti, sebessegkulonbsegbol eredo aranyossagi tenyezovel. igy csinaltuni a 0-bol parametert, amit aztan rendezve kapjuk a vegleges formulat.
+1.) most mar csak egy elojelet kell megvaltoztatnunk, amit azzal teszunk meg, h kijelentjuk, h a rud hossza csak pozitiv lehet. tesszuk annak ellenere, h maga a mozgas az altalunk felvett koordinata tengelyen negativ.
