Szerintem nem szabad hagyni, hogy csavarodjon, mivel akkor gyenge lesz a hajtása. Én kb. 20 cm-enként lazán kötöztem a karóhoz, úgy hogy a csavarodását megakadályoztam. Ügyeltem arra, hogy a csúcsa az ég felé tekintsen.
Ez a kép lemaradt, de lényegesmert ezen látszik a kivitő:
S akkor még egy kérdés: Hogy lehet a 4.5 méteres karón vezetgetni(létra kell!) s mivel kell kötözni, feltéve ha megfogant,s úgy beindul,hogy menne 4-5m magasra?
Megcsináltam a metszést.A szivem szakadt meg, mikor kivágtam tőből a hajtásokat. Oldal irányban is visszametszettem. Várom a virágzást. Kivim még nem lesz, mert a ánynak még nőni kell. A lerobbant ház a szomszédé. 20 éve már nem jöttek ki. Évente 4 x levágják a fűvet mostanában. Ez is jó, mert a fákat is kivágták, nem terjeszti a betegséget.
Ha egyszer ráérzel a metszésére, egyáltalán nem nehéz. Jól tűri a metszést, alakítást, csak azt a néhány alapelvet kell betartani, ami a termő vesszők kialakulásához kell.
Köszönöm a választ. Az irásokkat tanulmányoztam már. Az itt leirtak szerint max 2 szálat lehet hagyni, ha két irányban akarom elágaztatni. Hát azért nem olyan könnyű dolog a kivi termesztése.
Egy normál dugványozásnál nem jó sem komposztot, sem semmi egyéb szerves trágyát használni!
Minden szerves trágya tele van mikrobákkal (baktériumok, gombák), ami a talajéletnek jó, de pont egy sebzett növénydarabnak nagyon is rossz, mivel a seb (a vágás) elfertőződését okozza. Még a jól kiérlelt komposzt és trágya is.
Dugványozásánál általános alapelv, hogy jó vízmegtartó, jól levegőző és mikrobákban szegény (vagy azoktól mentes) anyagba tesszük a dugványokat: tőzeg, perlit, durva homok, fűrészpor, vermikulit stb., illetve ezeknek különböző keverékei.
Én a kivit (szőröset, nem minit) tőzeg-perlit keverékben szoktam gyökereztetni.