10 éves kart simán -ha nem is egy mozdulattal- elvágok a metszöollómmal. Több idö egy másik ollót kézbe venni, mint a metszöollómmal elvágni. És nálam az +5-10 mp-ek kumulálódnak.
Nekem - mikor elkezdtem szőlővel foglalkozni - nagy segítség volt a Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyve. Elég régi könyv (antikváriumban elég sok helyen megvan), de az alapok nem változtak. Talán a növényvédelmi rész (elsősorban az ajánlott szerek) az, amit aktualizálni kell (erre meg szerintem tök jó alapokat ad egy abszolút kezdő számára Rambo blogja).
Melyik tanúhegyre gondolsz? (Én is vagyok arrafelé is, konkrétan Szent György-hegyen és a Tótin.)
A jó állapotú olaszrizling (=egészséges tőkék, megfelelő tápanyag-utánpótlással) minél öregebb, annál szebb termést ad. Ha nincs sok tőkehiány és egészséges, erős vesszőket hoz, nem igazán érdemes kivágni. Esetleg egy alakító metszés, tőkefiatalítás bejátszhat, de óvatosan!
A tőkehiányokat nyilván érdemes pótolni (de ha mondjuk 20-30%-nál több a hiány, már lehet, hogy érdemes elgondolkodni a kivágáson).
Ha viszont beteg az ültetvény, gyöszös, gyufaszál-vékonyságú vesszők vannak a tőkéken, akkor mindenképp érdemes az újratelepítésben gondolkodni, szintén életkortól függetlenül.
Akad azért egy kisebb ágvágónak tennivaló az ilyen korú ültetvényben is.Pl.előző évi metszés után beöregedett csonkok letisztítása,esetleg felkopaszodott tőkefej felujítása esetén szintél jól jön.Esetleg kemény fájú szőlőfajták/cabernet savignon,rajnai risling,piros tramini/ esetén szintén aktuális ezzel vágni a vastagabb részeket.Én most épp egy 5 éves ültetvényben metszek egy hete és már több helyen hólyagosodik a sok vágástól,terheléstől a tenyerem.
Szia!
Borkészítést, én Eperjesi Imre : Házi borászkodás című könyvéből tanultam, szerintem jó könyv, aki még soha nem csinált annak is érthető.
Szőlészetből én a neten szoktam olvasgatni, a digitális tankönyvtár anyagait.
Sziasztok, bocs, a boros topikból küldtek ide az alábbi kérdéssel, elnézést, ha százszor megbeszéltétek, nem olvaslak benneteket. Ha vki tud röviden válaszolni, nagy köszönet. Tehát: szőlészet-borászat for dummies témában milyen recens szakirodalmat ajánlanátok? Telepítés, művelési módok, növényvédelem, borkészítés alapjai, olvasható formában, nem mikrobiológusoknak. Ha egyáltalán létezik ezen a szinten valami....Másik hülye kérdés: a Balaton-felvidéken, tanúhegy déli lejtőjére telepített olaszrizling tőkék milyen -tól-ig életkorban adnak jó minőségű termést, és mikor érdemes őket kivágni és újítani? Kösz!
Köszi a választ,igen nézegettem már az ARS ágvágókat is talán ez a típus lenne abból jó nekem ARS LPB-30S,de annál nagyobb a súly egy picit és az olló karja picit hosszabb a Felcoénál.Mint írtam az lenne a lényeg hogy könnyen vihető legyen és persze tartós is.Fiatalabb 4-10.-éves ültetvényekhez használnám.Nagy ágvágóm van de azt rossz,kényelmetlen egész nap cipelni és azt csak a nagyon vastag tőkékhez használom.
Amit írtál hogy szőlő csövön a nyakamban lóg,azt nem értem milyen szőlő csőre gondoljak?Asetleg gondoltam vennék rá egy tokot amit az ácsok használnak kalapácsra és abban hordoznám csak nem tudom hogy a kar szélessége beleférne-e a tok gyűrűjébe.
Köszi a választ,nekem az a lényeg hogy könnyű legyen és ne okozzon gondot egész nap vinni magammal.A Bahco-nak is cserélhető a pengéje csak a súlya nagyobb valamivel.Fiskars ágvágóm nekem is van,jó az is de nem mindennapi,több hónapos munkára/téli metszés szőlészetben/.Arra untig elég ha otthon pár nap használni kell.
A Felco 200A-40st használom több mint tíz éve,megelégedéssel.A "kis"ollóm a múlt század óta egy Sandvik forgónyeles olló,mai neve:Bahco PXR-M2,a nagy ollóm Bahco P160-90,nagyon jó.A Felco azért jó mert ezek a pengék nem gyengébbek,mint a Bahcoé,nagyon kézre álló,és ugyan ez a penge kombináció van a 60,cm-s ollóhoz is.Könnyű vinni napközben a Felcot,egy szőlő csövön a nyakamban lóg.Azért mindenképp nézd meg az ARS ollókat a Metszés,és az őszibarack topicban van Hepci ő a Magyar importőre ennek a Japán márkának árban alatta van a Felconak,és a Bahconak is minőségben nem ott a pengék kemény krómozottak,talán a legtartósabb metszőolló pengék az ARS-sek.Ha nem találod holnap ide írom a cimet,a cég neve egyelőre csak ez van az Interfruit.
A Felco 35 mm-ig, a Bahco 30 mm-ig tud vágni. A Felconak ki lehet cserélni a pengéjét, ez nagyon fontos tud lenni, ha rá vagy kényszerülve száraz ágak vágására.
Ha csak ezen két olló közül választhatok, én a Felcot választanám a fenti indokok alapján, különben meg ezt:
Üdv.mindenkinek,készülök venni egy kisebb ágvágó ollót vékonyabb törzsű szőlőhöz.Két típust néztem ki az egyik a Felco 200A-40-es a másik pedig Bahco P116-SL-40-es típus.AFelco nyele rövidebb a súlya is kissebb mint a Bahco-é,viszont a Bahco pengéje keményebb,nem tompul ki annyira könnyen, ezért érdekelne a véleményetek.
Hát elég sok,kb 1/3-a a parcellának.Azt is írták hogy folyamatosan /kb.7-8-év/fognak kipusztulni az első tőkék és a 20.-ik évig szinte minden beteg tőke elpusztul majd.Minden nagyobb metszlapot bekenni olajfestékkel és a vesszőtömeget kihúzni a sorokból és elégetni.
Küzdeni csak az oltványos tud ellene úgy, hogy a szaporítóanyagot hökezelésnek veti alá. Sajnos Magyarországon a legtöbb oltványos nem rendelkezik ilyen hökamrával, mivel több millió Ft-ba kerülne, a piac viszont annyira nyomott, hogy a szügségszerü áremelést nem bírná el, mivel a vevök csak azárat nézik.
Köszi a választ,rákerdeztem a Tokaji nevelőintézet embereinél és azt írták hogy több mint valőszinű Petri betegségről van szó.Szerintük mér az oltványvesszők is fertőzöttek voltak,és pár éven belül Az ESCA tüneteggyüttes jelei fognak jelentkezni ezeken a tőkéken.
Semmi köze nincs egymáshoz a pszeudomonaszos fertőzésnek és az ESCA-nak. Az egyik baktériumos, a másik gombás eredetű nem is beszélve arról, hogy az egyik szőlő a másik sárgabarack. A közös pont csak annyi, hogy mindkettő sebeken keresztül hatolhat be és pusztuláshoz vezethet.
Az ESCA még ezentúl is nagyon komplikált és egyáltalán nem egyszerű eset. Évek óta nagyon sok kutató foglalkozik vele és lassan-lassan haladnak előre. Már egy csomó gombát izoláltak az ilyen tőkékről, de mivel ezek valószínűleg együtt alakítják ki a szimptómákat nem egyszerű kiemelni egyeseket és felelőssé tenni.
Az esca tünetegyüttes, valami 70 féle kórokozót azonosítottak, ezért is nehéz a védekezés ellene(ellenük), és ezért nagy a bizonytalanság, hogy pontosan hogyan és mikor fertöz.
Nagy tételben mernék fogadni, hogy a barackféléknél hasonlóan kialakuló (ha jól emlékszem a nevére pszeudonómás?) megbetegedéssel rokonságban van az ilyen (esca) fertőzés. Ott a télen vagy kora tavasszal szerzett kezeletlen sebeken keresztül jut be a fertőzés. Ágakból kiindulva elpusztítja a fát is. Ezért kell rûgypattanás előtt metszeni a barackfélét.
Ha ez valami gomba, akkor a spóráival a levegön keresztül fertöz. A gyökérgolyva csak szaporítóanyagon keresztül fertöz, de azért tud terjedni, mert sokáig (akár évekig) látens módon van jelen a növényben, így amire kiderül, hogy golyvás, addigra ezer utódja lehet a beteg növénynek, amik szintén hordozhatják. Fitoplazmának nem fitoplazma, ott nagyon fontos, hogy az utolsó darab gyökér is el legyen távolítva.
Amúgy az oltvány kiszedéséhez ideális a hosszú és keskeny ásó, mint pl. ez:
én nem ezt, de kb. ugyanilyet használok. A talpgyökereket frankón el lehet vele vágni, amit nem, azt vagy egy másra nem használt metszöollóval vágom el, vagy pedig csákánnyal alányúlok a talpgyökereknek és megemelem. Pár perc alatt kijön egy töke. A lényeg, hogy az oltvány teljes hosszában jöjjön ki.
Én is úgy gondolom hogy ennek nincs értelme,inkább ki kellene ásni a beteg tőkéket és elégetni.De attól tartok hogy a kiásott beteg tőkék helyére újjra pótolni próbálom a tőkéket akkor ezek is hasonló sorsra jutnak.
Lehetséges hogy a szaporítóanyag volt fertőzött,próbálkozok új kordonkarokat kialakítani az oltás helye fölött de szerintem már azok is fertőzöttek lehetnek.A nagyobb metszlapokat mindenképp fedni kell.A lemetszett vesszőket pedig kihúzni a sorokból és elégetni.
