Alapból törtaranyat vesznek, külön kérésre 20g-tól lehet kérni bevizsgálást, ez alatt a mennyiség alatt nem vacakolnak vele, alapanyagként veszik meg. Színaranyra vonatkoztava kértem egy gyors hozzávetőleges ajánlatot 20g esetére: 130000Ft-ot adnak érte, amikor a napi aranyár 8500-8600Ft/g körül van, akkor náluk ez 6500Ft/g-átvételi árat jelent.
Jó-jó bevizsgálják szinítik stb...
Kicsit drágán dolgoznak? Vagy nem?
Valószínűleg a törtaranyra, alapanyagra van forgalmiadó is... szívás.
Érzésem szerint értékmegőrzésre, kereskedésre, a sáraranyat valahogy át köllene konvertálni négykilences tisztaságú színarany rudakra. Ezeket, tanusítvánnyal külön vizsgálta nélkül elfogadják a kereskedők, ha azt a londoni tőzsde auditálja. A kisebb rudak le vannak fóliázva, így azonnal látható, ha sérülés érte. A lentebb írottak szerint a befektetési arany áfa mentes jelenleg.
Tehát az sem mindegy milyen áron, és milyen gyártótól veszi az ember.. Tán a magyar gyártók nem rendelkeznek ilyen minősítéssel.... de erre rá köll kérdözni a gyártónál.
No de első lépés az lenne, hogy a sáraranyat hogyan lehet forinttá konvertálni.
Felhívom a Metál ART Rt-t vesznek-e aranyat, befektetési aranyukat visszavásárolják alpanyag árban, az biztos, azt megkérdeztem.
Európában a londoni tőzsde auditálja, minősíti, teszi általánosan ismertté a feltételeknek megfelelő kibocsátókat és termékeiket. Az így auditált termékeket bárhol átveszik, megveszik, elfogadják a világon. Az Osztrák Pénzverde ilyen, nemzetközileg auditált kibocsátó. Magyar gyártó sajnos nem rendelkezik ilyen minősítéssel.
Minden aranytömbön, aranyrúdon jellemzően a következő öt-hat adat, jelzés található: gyártói fémjel, védjegy, ha a gyártótól eltérő, akkor a forgalmazó fémjele, a finomítás ténye – FINE GOLD – , a fémtisztaság mértéke, a súly és a gyártó-forgalmazó által adott és nyilvántartott azonosító sorszám. A sorszámot jellemzően utólag viszik rá a rudakra, tekintettel arra, hogy az változó adat, míg a többi a gyártási folyamat során veréssel, vagy az öntés közben kerül kialakításra a tömbökre. A finomságnak arany esetében legalább 995 ezreléknek, ezüstnél 999 ezreléknek, míg a platinánál és palládiumnál pedig 999,5 ezreléknek kell lennie ahhoz, hogy megillesse őket a színarany, sínezüst, stb. elnevezés.
Különleges törvényi rendelkezések a rúd méretét, kinézetét, finomságát nem befolyásolják. Mindenkinek lehetősége van nemesfém rudakat előállítani. De a finomság és az összsúly az ami a konkrát árat meghatároza. A vétel-eladás átláthatóságának biztosítása érdekében a londoni fémtőzsde, a "The London Bullion Market Association" , röviden LMBA bevezette a "good delivery" márkajelzést, tanúsítványt. Amennyiben a rudakat előállító cég teljesít bizonyos feltételeket és előírásokat, és ezek folyamatos betartását az LMBA jogosult ellenőrizni, akkor az általa kibocsátott tanúsítvány alapján az aranyrudakon szereplő adatokat a világon mindenütt helytállónak tekintik, és külön vizsgálat nélkül elfogadják.
A magánemberek számára elérhető arany két csoportba sorolható. Ékszerarany minden, amiből ékszer készül. Ezek ötvözöttsége, azaz, hogy milyen más fémmel – réz, ezüst, stb. – vegyítették, illetve formája, minősége igen eltérő lehet.
Ezzel szemben a befektetési arany szigorú követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Tisztasága legalább 995 ezrelék kell, hogy legyen, azaz ötvözni legfeljebb úgy lehet, hogy 1000 egységből mindössze 5 egység lehet más fém, 995 egységnek színtiszta aranynak kell lennie. Természetesen lehet ennél tisztább, finomabb is. A ma legtisztább finomság a 999,9 ezrelék tisztaság, az úgynevezett „négykilences”. Az általunk forgalmazott rudak és Bécsi Filharmonikus érmék ilyen finomságúak.
A formára és a súlyra nincs szabály, de mindenképp érdemes a mára már elterjedt, a piac által ismert és elfogadott formájú és súlyú befektetési termékeket vásárolni. A későbbi értékesítést teszi könnyebbé az ismertség. Beszélhetünk aranyrúdról vagy érméről.
Az aranyrudak jellemzően gramm súlyúak. A legismertebbek az 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 250, 500 és 1000 grammos aranyrudak. Az érmék jellemzően uncia súlyegységben készülnek, annak ismert törtarányaiban, úgy mint 1/20, 1/10, 1/4, azaz negyed, 1/2, azaz fél és 1/1, azaz egy uncia méretben. Az 1 unciás érme 31,1 gramm súlyú. Léteznek uncia súlyú rudak is. A befektetési aranyérmék jellemzően valamely állam által kibocsátott hivatalos fizetőeszközök, azaz pénzek is, névértékkel, de értéküket a befoglalt arany ára adja, mely jóval magasabb, mint a névértékük.
„Az ÁFA-törvény alkalmazásában befektetési aranynak minõsül a legalább 995/1000 finomságú, és egy gramm feletti súlyú tömb, rúd vagy lemez formájú arany, amely akkreditált labor által kiállított minõségi tanúsítvánnyal rendelkezik, továbbá a befektetési célú arany feletti tulajdonjogot megtestesítõ értékpapír is. Befektetési arany a törvény értelmében az olyan 1800 után vert aranyérme is, amelyet a kibocsátás országában törvényes fizetõeszközként használtak vagy használnak, és amelynek piaci értéke legfeljebb 80 százalékkal haladja meg aranytartalmának értékét, továbbá azok az aranyérmék, melyek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett listán szerepelnek.”
A hazai befektetési piac újdonságaként több évtizedes szünet után, - az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunk sokadik elõnyeként - 2004. decembertõl újra lehet korlátlan mennyiségben kiskereskedelmi forgalomban aranytömböket kapni.
A befektetési aranyat nem terheli általános forgalmi adó – ÁFA – a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 235. és 236. §-a alapján.
Viszont, minden nemesfém termék, így az arany is, eladásakor az értékesítéséből származó jövedelem adóköteles, melyet a mindenkori személyi jövedelmadóról szóló törvény szerint kell bevallani és megfizetni. Azaz az eladási ár és a beszerzési ár közti különbség - korrigálva a törvény által elszámolhatónak elismert értékesítési költségekkel - jövedelemnek minősül, és SZJA köteles. De mivel ez nem forrásadó, adólevonás az eladási ár kifizetésekor nem történik. Az adót az eladó köteles önbevallással rendezni. Az önbevallásból eredően nincs megkülönböztetés a jövedelem-bevallásban atekintetben, hogy az eladás belföldön vagy külföldön történt-e.
A befektetési célú arany forgalmazásának különös adózási szabályai
Ha valaki tudja, hogy milyen törvény vonatkozik most 2010-ben az aranymosásra az szóljon.
Mert! Most tudtam meg, hogy az MNB már nem foglalkozik az arannyal, és akkor az a törvény sem érvényes amit N.László Endre emleget a könyvében. De viszont több céget lehet találni itt az interneten akik megvennék, és árúlnak is 24 karátos aranytömböket. Tehát a birtoklási törvény is megváltozott.
Üdv mindenkinek. A képek Esztergom előtt kb 1.5 km-rel készültek. Erre felé csak kevés helyen található vörösgránát lerakódás. Az arany is kevés max 20 szemcse amit találtam egy próbánál.
Szóval akkor csak én vagyok balek... :) Különösebben ezen nem csodálkozom, mert a gyakorlati tudásom nulla. Valami egészen kicsi (a homokszemektõl kisebb)aranyszínû izét láttam ugyan, de nem tudtam különválasztani a barnás homoktól. Az is meglepett, hogy a szürke homok kimosása után csak barna maradt, fekete egyáltalán nem...
Más: nemrégiben olvastam Blaise Cendrars kisregényét, "Az arany"-at. Suter tábornok életérõl szól, akit a földjén felfedezett arany tett tönkre. Érdekes történet, fõleg ha figyelembe vesszük, hogy történelmi személyrõl van szó. Egyébként Cendrars maga is a fõhõshöz hasonló, kalandos életet élt.
Zazur arany van mindenhol, csak az nem mindegy mennyi, ill. milyen dúsan! Tehát olyan nincs, hogy nem találsz egy szemcsét sem! Először meg kell tanulni az aranynézést, mert különben úgy jársz, mint Jack London Aranyásók Alaszkában című könyvében a kollégák. Az aranyásók tömegesen libasorba gázoltak át egy igen jó partszakaszon. Siettek El Dorádó felé...Egyik sem értett hozzá, aztán egy ember volt, aki észrevette, hogy megérkezett, és a néhány négyzetméternyi területről fél millió dollárt mosott ki. Akkoriban még sokkal nagyobb pénz volt.
Sóderes, kavicsos szakaszt nem találtam... Ahol nem apróhomok van, ott agyagos a part. Esetleg alacsonyabb vízállásnál ismét körülnézek. Emlékezetbõl nem tudnám megmondani, mert eddig ez nem érdekelt és soha sem figyeltem, meg különben sem sokat jártam vízre.
A Tisza és a Maros is így néz ki az alsó szakaszon, magnetit van rengeteg, használható dúsulást viszont nehéz találni, a szemcsék is aprók. Kavicsos részeken nagyobb szerencséd lehet.
6-7 cm mélyre ástam le, lehet, hogy mélyebbre kellett volna? Ott már ez a barnás lerakódás nem látható. Több helyen is próbálkoztam, de csak eddig a mélységig... A többi szakaszon agyagos a part, egyedül a kanyarban vannak homoklerakódások.
Szia zazur , szinte teljesen mindegy hol probálod az aranyat megtalálni a Dunában ,mindenhol van !!!! csak fontos tényező a dusulás ! A vörös és a fekete irányadó lehet . Talán kevés volt a minta amit néztél ??
Ma voltam az újvidéki Duna-kanyarban, és nagy örömömre pár helyen barnás "dúsulásokat" találtam - az egyik helyen néhány méter hosszan. A nálam levõ mágnest a homokba nyomva fekete vaspor (?) maradt rajta. Nekiálltam a szérkémmel mosni, de egy homokszemnyi aranyat sem találtam... Most nem tudom, hogy rossz helyen voltam, vagy csak én vagyok ügyetlen?
A képrõl meg tudja-e ítélni valaki, hogy ilyen helyen egyáltalán érdemes-e próbálkozni?
Én úgy gondolom, ha kicsit pörög a víz, és ha nem lenne csőre, hanem csak a lyuk, akkor használható lenne tisztításhoz, persze nem néhány perc alatt tisztítaná ki, hanem jó néhány óra alatt. Viszont ha úgy is magától dolgozik, akkor nem vesz el időd az életemből! Persze lehet igazatok van. Ami aggasztó benne, az az, hogy ez sem homogénen dolgozik, áramlatok és a homokban mintázatok alakulnak, ezért is nem ártana egy kicsit rezegnie is, tehát ezért tényleg nem tökéletes.
nattila34! Köszi a válaszod, gondoltam, hogy te vagy az, és nagyon kedves tőled, hogy beszerzési áron odaadod, én vennék is egyet azonnal! Személyes átvételről lehetne szó? üdv. fempaba
Nem figyelsz! Agyag volt a zöme nem sóder!!!! Az értékes rész benne rétegesen csak miliméternyi volt és sokszor öblítettem a posztót. Nem érdekel az udvariaskodásod a sértés az sértés. Válassz!! Szívócső vagy nyomócső.
