Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
75 fok, az a baj ha tele van fabrikettel miután 83 foknál leállítja a ventillátort az automatika, még tovább melegszik a kazán kb 6-12 fokkal (attól függően, hogy mennyi tűzelőanyag van a kazánban)
95 foknál viszont letilt az automatika ill. kinyit a vészhűtő termoszelep.
Emiatt nem merem jobban megemelni az üzemi hőfokot, mert már jártam úgy, hogy amikor megemeltem, éjszaka lekapcsolt a kazán
Azt még nem próbáltam, hogy pl. 65 fokos üzemi hőfoknál szinte teljesen nyitott négyutas szelepnél mi lenne, mivel a gépkönyv kátrányosodás esetére hőfok emelést javasol (pedig szerintem alacsonyabb hőfoknál szinte folyamatos üzemben menne) Az a kérdes, hogy mitől képződik több kátrány: az alacsonyabb hőfok mellett szinte állandó égés mellett, vagy magasabb hőfoknál szakaszos üzem mellett?
Nálam az atmosnál ha az égés sokáig nem intenzív akkor nehezen nyílik a csappantyú, max terhelésnél a kátrány jóval kevesebb akkor tökéletesen müködik.
Azt tudom, hogy hosszútávon a puffertartály beépítése a megoldás csak az ára késlelteti a dolgot. Most az érdekelne, hogy melyik a jobb megoldás:
- alacsonyabb üzemi hőfok mellett jobban nyitott négyutas szeleppel fűteni
- vagy magasabb üzemi hőfok mellett zártabb négyutas szeleppel fűteni
A pro és kontrák szerintem a következők:
Az első esetben folyamatosabb az égés, viszont nehezebb fenntartani a kazánköri oldalon a kedvező 60-65 fokos visszatérő vízhőfokot.
A második esetben a visszatérő vízhőfok beéllítása kedvező, azonban a kazán gyakran "lefojt" mivel csak kevés víz megy el a fűtésrendszerbe.
A Vigas kazánnál a végeredmény: a kátrányosodás miatt rárakáskor a kéménycsappantyút baromi nehéz kinyitni. Ha valakinek vannak tapasztalati beállítási értékei várnám a segítségét!
Mivel nálad a pufffer hiányában a fűtésigénytől függően valószínűleg rendszeresen leszabályoz a kazán, ezért az égés nagy része tökéletlen, és ez jelentősen növeli a koromképződést. Ahol Pufferes renndszer van, ott a kazán maximális teljesítménnyel dolgozhat, mivel a szabályzást a tároló rendszernél végzik.
Szerintem mind a vegyestüzelésű, mind a faelgázosító kazánoknál lényegesen "finomabb" rendszert lehet létrehozni puffertartály alkalmazásával.
Végre megint jó a netem. Nálam a helyzet javult nagyon figyelek a fa minőségére az rengeteget számít. A kátrányképződés nálam is megvan és érdekelne beállítási tapasztalat én melegen le szoktam vakarni.
Ha gondolod nézz át a vegyes tüzelésű kazán topikba, ott elég sokmindent leírtam, leírtunk. Szerencsére mi száraz fát kaptunk, parkettagyári hulladék. De tényleg érdemes hasogatni, sokkal hamarabb szárad. Vizes fával nekünk se adta le a teljesítményt a kazán. A fát részben az udvaron, fedett helyen, részben a garázsban (ami a kazánház mellett van) tartjuk. A hasogató szerkezetet majd megnézném. Te merre laksz? Én Bonyhádon fűtök :))
Köszi a tanácsokat, megfogadom és megpróbálom csökkenteni a fa felhasználást. Ha jól értem, felesleges a kazánban folyamatosan tüzelni, inkább a napi begyújtás javasolt. Kérdésedre válaszolva: a tartályon kb 10 cm kőzetgyapot szigetelés van, de a tetején nem sikerült teljesen jól a szigetelés.
Érdekelne, hogy hogyan vezérled a rendszered. Mit kapcsol a szobatermosztát? Már arra gondoltam, hogy teszek egy zónaszelepet a fűtőköri keringető után, hogy megakadályozzam a felesleges fűtést eredményező gravitációs keringést.
Szeretném megkérdezni, hogy Ti hogyan tároljátok és szárítjátok a fát? Mi összehoztunk egy hidraulikus rönkhasogatót, átmérőtől függően 2-6 részre hasítom a rönköket, így talán gyorsabban szárad. Ha érdekel valakit a gép, december 4.-e után tudok feltenni képet.
Az Atmos használati útmutatója tényleg gyenge, érdemes letölteni a Künzel és a Buderus gépkönyvét, azok részletesebbek. Nem éri meg 80 fokra felfűteni a puffert, ui. azért kapcsolgat ki-be a ventillátor, hogy ne haladja meg az üzemi hőfokot. Ilyenkor feleslegesen égeti a fát. Szinte faszenet csinál belőle. Illetve a puffernek is nagyobb a hővesztesége magasabb hőfokon. A szavaidból úgy vettem ki, túl kicsi ez a kazán a ház hőigényéhez. A puffert ui. ahhoz találták ki, hogy ne kelljen lefojtani az égést, a fát nem lehet lefojtani, ugyanúgy elég, csak nem termel hőt. A pufferes fűtésnél érdemes nagyobb kazánt használni a kelleténél, hamarabb fel lehet fűteni a tartályt. Nálunk a ház (130 nm) hőigénye 10kW, mondjuk ez mínusz 15 fokra van kiszámolva, ehhez képest 22kW-os az Atmosunk. Így átlag 4 órát üzemel, de 8 óra alatt felfűti az 1300 literes puffert 70-80 fokra.
Szóval, ha eléri a puffered a 80 fokot, akkor ne tegyél rá már több fát, mert az már kárba megy. Ha úgy éri el a puffer a 80 fokot, hogy a tüzelőtér tele van fával, nyugodtan állítsd át 90 fokra, alkalmanként még jót is tesz neki (tisztít).
Az érdekelne még, hogy hogyan és mennyire van leszigetelve a puffer?
Ez a 101 Ft-os gázár tévedés! Rosszul számolták ki, mert az országos szolgáltatói gázár átlagát és az 1 lakásra jutó átlagogyasztást osztották le, de bennefelejtették az óradíjat, ami egy fix összeg.
Szeretném megosztani tapasztalataimat veletek. Anyósomnál 3 éve lett a fűtés átalakítva gáz + vegyes tüzelésről a faelgázosító rendszerre. A ház kb 80 m 2 , hőtechnikailag 0. Tömörtégla fal, duplaszárnyas nyílászárók szimpla üveggel, szigeteletlen tető stb. A DC 18-s ATMOS kazán lett beépítve ESBE szeleppel. A gyűjtőtartály kb 800 l-s saját készítésű. A fűtőkörön lemezradiátorok vannak. A HMV előállítás nem ebből a rendszerből történik. az átalakítás ára akkor kb 600 eFt volt beleértve a radiátor cseréket is.
Amit tapasztaltam:
a kazánhoz adott használati utasítás elég gyatra, nem igazén derük ki belőle minden
a felfűtés lassan történik (igaz lassan is hül ki)
télen nem lehet a házat hosszabb időszakra (pl.: kéthetes üdülés) elhagyni, a ház nagyon lehül,a kazánházban esetleg fagyáskár is történhet.
a szerelők, akik a kazánt telepítették - ez volt nekik az első - a keverőszelepet rossz helyre kötötték be, ezért a radiátorok felé még akkor is megy egy kevés melegviz, ha nem kell ( még nem említettem, hogy a fűtőkör gravitációsan is képes működni.)
teljesen kihült gyüjtőtartályt egy délelőtt alatt, kétszeri megrakással fűt fel a kazán
Szerintem fontos a keringető szívattyú és az azt vezérlő csőtermosztát helyes beállítása. A faelgázosító egészen másként muzsikál, ha eléri a 80 fokot. visszavettem a keringető szivattyú teljesítményét a legkisebbre, a termosztátot beállítottam 80 fokra. A gyüjtőtartály felfűtése után a kazánhőmárséklet 82 -84 fok között pulzát. 82-nél bekapcsolt a ventilátor, majd 5 perc mulva 84 foknál leállt. KB 30 perc után kapcsot legközelebb. Az egy rakás fa 7 órán keresztől égett. Én is kiváncsi vagyok, hogy a nagy hidegekben is bírja-e ilyen kevés fával.
Összeségében ez a fűtési mód jó, de nagyon ember igényes, a több évre felhalmozott fa sok helyet foglal az udvarból, hisz ebben az évben illett megvenni a 2008 - 9 évre való tüzifát, hogy biztosan a megfelelő nedvességtartalmú fűtőanyagunk legyen.
Végül egy megjegyzés: szerintem a házak hőigényét kell drasztikusan csökkenteni hőszigeteléssel, dupla- dupla üvegezéssel, hőcserélős szelőztető rendszerrel, mert hosszabb távon az a kifizetődő. A 101 Ft-os gáz a tüzifa árát is húzni fogja magával.
Valami gond lehet vele biztosan. Mi a 22-es atmosunkal -10-ben is napi 4óra műkődésel kifűtünk(~130m).Nem kapcsolgat magátol ki-be a ventilátor?Lehet hogy a kazán eléri a 90c csak keringető nem hozza ki elég gyorsan és lekapcsol? Tisztelettel :previa
Több éves, szabad ég alatt tárolt fa kiszárad. Hiába esik rá az eső, hó, mégis a sejtek közötti víz, ennyi idő alatt elpárolog. Egy faipari mérnök még pontosabban tudná ezt leírni:) Természetesen közvetlenül eső, hó után megszívja magát vízzel, de ha a kazánba nem rögtön teszik így be, hanem egy bizonyos mennyiséget mindig felhalmoznak a kazánházban, akkor nagyon gyorsan elillan ez a fában lévő víz.
Azt elfelejtették mondani, hogy megfelelő méretű puffer esetén, és legalább kétszer ekkora teljesítményű kazánnál elég naponta egyszer megpakolni.
Erdélyben egyébként főleg szállodákban használnak faelgázosító kazánokat. Ott viszont több éves, ámde szabad ég alatt tárolt, ezáltal nedves fával tüzelnek, és semmi gondjuk nincs vele.
Udv, bendediver! Latom meg hiszel a mesekben. Ne vedd sertesnek. De ezekben a napokban, amikor a napi atlag homerseklet 5C fok korul van, egy 100nm-es haz nem szigetelt, siman 4-5kWh meleget igenyel. Ez napi szinten 100-120kWh meleg+ a HMV szemelyenkent 60l. Egybevetve 110-130kWh. Kemenyfaval szamolva 16% nedvessegnel durvan 40kg fat igenyel a vesztesegekkel egyutt.Tehat a kazannak mar most legalabb napi 5orat uzemelnie kell, ha pl. 25kW-os teljesitmenyu. Bocs, hogy beleszoltam . Peter.
Jó lenne ha pár faelgázosítós tulaj felbukkana még a forumon és megosztanák a tapasztalataikat, hogy náluk is hasonló e a helyzet vagy egyedi probléma.
Gázkazánom az nincs, de nekem az a gondom, hogy ha a kimenő köröket kikapcsolom akkaor is lassan termeli fel a tárolót. Ha bekapcsolom a fűtést is akkor meg nagyobb a hőelvétel mint amit a kazán képes termelni.
Gázkazánod nincs, vagy csak a rajzon nincs? Ha van, a két készüléknek hasonló idő alatt kellene felfűteni a házat max. teljesítményen. Nekem is ilyesmi fűtési rendszerem van, (fal+padló), kondenzációs kazán, vízteres kandalló. Alapvetően jól működik, csak nagyon lassan melegszik a víz a rendszerben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a hűtés miatt túl lett méretezve a falfűtés, ésezért jóval nagyobb a hőleadó felület. A kazán 28 KW-os, de érzésem szerint csak kb. 20 KW-al megy max. Olyan még nem fordult elő hogy a lakás túl lett fűtve a fal+padlófűtéssel, ezért nem is bánom hogy hosszas vívódás után nem tettünk be puffert. A fűtött területünk 105 m2.
