mint korabban irtam, csak nem reagaltal ra, h ezen a logikai alapon a fold es a hold nem a nap korul kering, hanem a galaxisunk grav kozeppontja korul. es lehet folytatni nagyobb leptekben. akkor miert ponr a nap a kituntetett centrum?
ami az ellenvelemenyeket szuli az a nezopont valasztasa. ha a napot tekintjuk originak, akkor igen latszolagosan a korul kering a hold. ha a foldet, akkor latszolagosan a fold korul.
a csillagaszati megallapodas szerint, ami koveti a jozan paraszti eszt, azt az egitestet tekintjuk anya objektumnak, amelyiket kizarolagos hatasnak tekintve, legjobban leirja az egitest palyajat. ez pedig a hold eseten a fold.
azert, mert ha a fold szunne meg, akkor a hold jelentosen megvaltoztatna mind a keringesi tavolsagat, mind a keringesi sebesseget, mind a palyasikjat, fuggoen a pillanatnyi haladasi iranyatol. viszont ha a nap szunne meg, akkor ezek csak 'befagynanak' a pillanatnyi allapotba, vagyis a hold folytatna kozel a mostani mozgasat kiveve h megszunne a libracio meg a palyasik billegese.
amit te kifelejtesz az a hold palyasikja ami dontoen a fold forgastengelyehez kotott. tehat az animacio nem tartalmazza azt a szoget, amit a hold atlagos palyasikja bezar a fold keringesi palyasikjaval.
az animacio abban is teved, h a hold mozgasanak hullamvonala bizonyitek lenne., mert az a palyaforma csak a fold keringesenek es a hold keringesenek sebesseg aranyatol fugg. ha a hold gyorsabban keringene, akkor az is hurokpalya lenne. tehat ennek nincs jelentosege.
"és 'mi van' a Hold hatalmas "rezgés"-ével, "remegés"-ével..?! az valós - szerinted ?"
Van egy valóságos része, de ez valójában nem rezgés vagy remegés, hanem billegés. Olyan, mint a felfüggesztett inga mozgása, csak a Hold esetében a felfüggesztési pont a Hold belsejében van.
És van egy látszólagos része. A Hold ellipszis pályája miatt egy kicsit átlátunk a túlsó oldal szélére is.
"De az igazi kérdés az, hogy hogyan tud a Nap egyszerre minden bolygóval összhangban mozogni a közös tömegközéppont körül? Mert amikor az egyik bolygó az egyik irányba akarja húzza a Napot, akkor a másik bolygó a másik irányba akarja húzni."
'Úgy', hogy 'amikorra' az egyik (nagy)bolygó 'magafelé' 'húzza' a Napot (valójában 'árnyékhatás'-ból eredő taszítóerő a gravitáció... ! ;), 'kompenzálva' az 'előbbi' bolygó Nap-ra gyakorolt hatását, 'akkorra' megint 'belép' a 'huzavonába'
egy azzal 'ellentétes erejű' bolygó, így sohasem 'lép ki' a 'maga köreiből', a Nap... ! ;-)
2. "Tehát összefoglalva: A Hold alapvetően nem a Föld körül kering, hanem a Nap körül, a Föld pedig egészen csekély mértékben perturbálja (módosítja) ezt a keringést."
"Ebben a formában ez sem igaz."
"Az állítást bizonyítás követi, különben az csak fikció !" (mondta a volt matek tanárnőm... ;) ;-)
3. "Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz..."
"Ez is egy közkeletű tévedés. A Hold nem forog a saját tengelye körül. Éppen ezért látjuk a Földről mindig ugyanazt az oldalát. Ezt be lehetne bizonyítani egy ingás kísérlettel a Holdon."
"A Hold nem forog a saját tengelye körül."
Igen valóba be lehet bizonyítani ezt az állításodat egy 'asztal-oldalralépésekkel-körüljárásos' kísérlettel, de! ha a Hold a Nap körül kering, akkor csak 'akkor jön ki a matek', vagyis hogy mindig csak az egyik oldala csak látható a Holdnak a Földről, ha a Hold forog a saját tengelye körül, plusz! 'speciális', 'földpálya-körül-hullámzó-pályája' van... ! ;-)
(és 'mi van' a Hold hatalmas "rezgés"-ével, "remegés"-ével..?! az valós - szerinted ?! ;) ;-)
Tudományos forradalmak azért voltak lehetségesek, mert ezeket soha nem az okos és kedves (és begyepesedett) tudósok csinálták, hanem becsvágyó fiatalok, vagy kívülállók. Az öreg tudósok inkább akadályozni próbálták a változást, mint ahogyan jelenleg is ezt teszik.
Sajnos a hosszú mondókád több tévedést is tartalmaz.
1. "(pedig nem lenne nehéz belátni! a tévedést, elég lenne abból 'ki-indulni', hogy:
"a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld." Ha a Hold tényleg a Föld körül kerengene, akkor ez a 'kétszeres-Naperő' 'egyhamar' oválisra 'formázná' azt a 'szép-kereknek-látszó' "Föld körüli" pályát, és nem tudná a Hold évezredek óta kerülgetni a Földet,
hanem már rég' becsapódott volna a Földbe..."
Ez szerintem teljes tévedés. Ugyanis annak itt nincs jelentősége, hogy a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld, mert ezt a Föld-Hold kettősnek a Nap körül keringésből származó cenrifugális ereje ellensúlyozza.
2. "Tehát összefoglalva: A Hold alapvetően nem a Föld körül kering, hanem a Nap körül, a Föld pedig egészen csekély mértékben perturbálja (módosítja) ezt a keringést."
Ebben a formában ez sem igaz.
3. "Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz..."
Ez is egy közkeletű tévedés. A Hold nem forog a saját tengelye körül. Éppen ezért látjuk a Földről mindig ugyanazt az oldalát. Ezt be lehetne bizonyítani egy ingás kísérlettel a Holdon.
4. "Tehát azt hiszem, hogy a Hold nem egy 'föld-karó-köré-láncolt-kutya'-ként 'kereng' a Föld körül, hanem a Föld kísérőjeként (trabant > útitárs), hol mellette, hol mögötte, hol pedig azt megelőzve halad, de nem hozzá (a a Földhöz), hanem a 'központhoz', a Naphoz 'kötve'/'kötődve'..."
Ez nem hit kérdése. A Holdat a Föld láthatatlan gravitációs mezeje láncolja magához. A Földet pedig (a Holddal együtt) a Nap mezeje láncolja a Naphoz.
cseik 2773 "ebben >drx65 (2771)< nem fogunk egyet erteni "
"Ha az ember egyszer már átélte, hogy okos és kedves tudósok mekkora kétségbeeséssel állnak ellen gondolkodásmódjuk megváltoztatásának, csak csodálkozhat azon, hogy tudományos forradalmak egyáltalán lehetségesek voltak."
(Werner Heisenberg)
2775 "Nem az a baj, ha az ember téved. Az a baj, ha a tévedését nem látja be."
(pedig nem lenne nehéz belátni! a tévedést, elég lenne abból 'ki-indulni', hogy: "a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld." Ha a Hold tényleg a Föld körül kerengene, akkor ez a 'kétszeres-Naperő' 'egyhamar' oválisra 'formázná' azt a 'szép-kereknek-látszó' "Föld körüli" pályát, és nem tudná a Hold évezredek óta kerülgetni a Földet,
hanem már rég' becsapódott volna a Földbe... ;) ;-/
Ez úgy van, hogy az animáció nem a Nap-Föld-Hold rendszert modellezi, hanem egy tetszőleges rendszert, ez jól látszik a tömegekből és kezdeti adatokból.
Ha be lehetne írni a valós adatokat, akkor a Hold pályája a Nap körül egy konvex görbe lenne, majdnem kör.
Ezt nagyon sokan nem tudják, illetve rosszul tudják, és nem is nagyon akarják elfogadni, pedig ez a helyzet.
Hozzájárul ehhez, hogy a neten található legtöbb animáció, modell szintén helytelenül ábrázolja a pályát, de ez főként azért van, mert ha arányosan lenne ábrázolva, alig lehetne megkülönböztetni a Földet és a Holdat. elég meggondolni azt, hogy a Föld-Nap távolság kb 400-szor nagyobb, mint a Föld-Hold távolság.
Tehát összefoglalva: A Hold alapvetően nem a Föld körül kering, hanem a Nap körül, a Föld pedig egészen csekély mértékben perturbálja (módosítja) ezt a keringést."
*** A Hold keringési ideje 27,3 nap. Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent.
Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz, vagyis mindig ugyanazt az arcát (félgömbjét) mutatja a Föld felé. Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés.
Libráció Hold fázisai és librációja a Földről nézve
Köztudott, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé. Ez azonban csak közelítőleg igaz. Az ettől való eltérést, azaz a Hold keringése során megfigyelhető billegését librációnak nevezzük. A libráció miatt a Hold felszínének kb. 59%-a bukkan elő valamikor a keringési periódus során, azaz csak 41% van mindig a túloldalon. Ha azonban mindig tökéletesen ugyanaz az oldal fordulna felénk, akkor ez az arány szinte pontosan 50-50% lenne (49,8-50,2%[13]) A Holdnál egyszerre figyelhető meg optikai (azon belül a mozgás irányát tekintve hosszúsági és szélességi), illetve fizikai libráció. ... Ezzel szemben a fizikai librációnem látszólagos, hanem valóságos mozgás, himbálózás. Az égitest egy nagyon kis mértékű rezgő mozgást is végez egy egyensúlyi állapot körül. Ha a két égitest tömeg-középpontját összekötő egyeneshez viszonyítjuk az égitestek mozgását, akkor a Hold ehhez az egyeneshez képest 0,5 szögpercnyi periodikus eltérést mutat keleti és nyugati irányban, a hossztengelye mentén.
"valóságos mozgás, himbálózás 0,5 szögpercnyi periodikus, rezgő mozgást is végez a hossztengelye mentén"
(ami ráadásul a Föld felé 'mutat'... ! )
" valóságos mozgás " ??! " 0,5 szögpercnyi " ?!!!
Na nee,,! (egy ekkora test!, ilyen nagy 'amplitúdóval' 'remeg'/"rezeg"... ??!) 'Nem-e lehetne-e' az, hogy az a "0,5 szögpercnyi valóságos mozgás", az valójában csak látszólagos mozgás, aminek a valódi oka, nem egy fizikai "rezgő mozgás", hanem az, hogy a Hold, nem! a Föld körül kering, hanem a Nap körül... ! ;-/
***
Tehát azt hiszem, hogy a Hold nem egy 'föld-karó-köré-láncolt-kutya'-ként 'kereng' a Föld körül, hanem a Föld kísérőjeként (trabant > útitárs), hol mellette, hol mögötte, hol pedig azt megelőzve halad, de nem hozzá (a a Földhöz), hanem a 'központhoz', a Naphoz 'kötve'/'kötődve'... ;-)
A perdület megmaradásából Susskind kiszámolta, hogy a tényleges egyensúlyi helyzet a távolság harmadik hatványával változik, és az már elég meredek függvény.
Nézzük meg a Hold perdületét (a két szélső helyzetben).
Ha csak a gravitációs erőt és a centrifugális erőt vesszük figyelembe, akkor igaza van drx-nek.
A Föld megszűnése után a Hold nagyjából ugyanezen a pályán keringene tovább.
Miért?
A gravitációs erő: Fg = (mhold+mföld)*Mnap)*G/r2
A centrifugális erő: Fc = (mhold+mföld)*v2/r
Ahol:
r ... a Naptól mért távolság (150 millió km)
v ... a kerületi sebesség (30 km/s)
G ... a gravitációs állandó
Jelenleg Fg=Fc
Ha a Föld eltűnne, és Fg=Fc továbbra is fennállna:
A gravitációs erő: Fg = mhold*Mnap)*G/r2
A centrifugális erő: Fc = mhold*v2/r
Vagyis mindkét erő ugyanabban az arányban csökkenne le, így a Hold pályamagassága ugyanaz maradna.
Csakhogy ez a számítás nem veszi figyelembe a többi bolygó hatását. Ugyanis a bolygók és a Nap egy rezgő rendszert alkotnak, és ha a Földet kivennéd a rendszerből, akkor az egész rezgő rendszer felborulna és elkezdene átrendeződni. Minden egyes keringéssel a bolygók helyzete kicsit megváltozna, és hosszú idő alatt egy másik egyensúlyi állapotot venne fel a naprendszer. Szerintem kiszámíthatatlan, hogy a naprendszer új egyensúlyi állapotában hol lenne a Hold helye.
cseik 2759 "a fold palyajat a sebessegbol adodo centrifugalis ero es a gravitacios ero egyenlosege tartja fenn.
a gravitacios ero = G*m(fold)*m(nap)/r^2 tekintsunk el a hold keringesi sebessegetol, vagyis az elszabadulasakor haladna tovabb a fold palyajan a fold sebessegevel (szerinted) akkor a holdra hato gravitacios ero = G*m(hold)*m(nap)/r^2 ami 81szer kisebb mint a fold eseteben. vagyis a palyasugara 81 szer nagyobb lesz. ez kb ketszeres neptunusz tavolsag. viszont ott a gravitacios ero kb 6400 szor kisebb, vagyis 6400 szor tavolabb van ennel is az egyensulyi palyaja. ez egyuttesen durvan 510 000 szer nagyobb tavolsag mint a fold es kicsivel - durvan 10-20%-al nagyobb mint a naprendszer sugara. vagyis a hold, mint a puskagolyo ugy csapodna ki a melyurbe.
ha figyelembe vesszuk a keringesi sebesseget, akkor annak pillanatnyi iranyatol fuggoen, kis esellyel lehet mas palya az eredmenye."
destrukt 2765 "Ez a számítás gyanús nekem. Mert igaz, hogy a kisebb tömegű Holdra kisebb erővel hatna a Nap vonzóereje, de kisebb lenne a centrifugális erő is."
(na, ez az... ! ;) ;-)
cseik 2759
"akkor most mi a fa..om korul kering???????????????"
(ja!, és úgy tudom, hogy a Hold évente néhány cm-el távolodik a Földtől - a Nap felé...!
már csak azért 'is', mert mint írva vagyon 'fentebb' -a képen...-, "a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld." vagyis ezzel 'visszaérkeztünk' oda ahonnan 'elindultunk': a Hold a Nap 'felé', egy 'elnyújtott' ballisztikus pályán 'zuhan'... ;) ;-)
A Hold főnöke a Föld. Föld főnöke a Nap. A Nap főnöke a Tejút tömegközéppontja. Stb, stb.
Ilyen alapon a Nap körüli keringést is kétségbe vonhatnánk ugyebár, és határ a csillagos ég.
A fene tudja,hogy a Tejút mi körül kering.
Kicsi a valószínűsége (hihetősége), hogy csak úgy a'la natűr minden távolodik egymástól, és nincsenek nagyobb struktúrák a világban. Az állítólag végtelen világban.
Jelenleg majdnem milliárd évig látunk visszafelé. (Aztán elmossa a hőhalál.)
Ami kezdetben milliárd fényévre volt, az most milliárd fényévre van.
Persze lehet, hogy a nagyobb keringőző struktúrák már szétrebbentek.
csak harmadik hatvany. a szamlaloban csokken, a nevezoben negyzetesen no. ez baratok kozott is 81^3 erocsokkenes, ami ugyanennyi palyasugar novekedest jelent. ha a sebesseg ugyan annyi.
kicsit utanaszamolva, revidialom a korabbi allitasomat. ha figyelembe vesszuk a hold keringesi sebesseget es elszabadulas iranyat akkor sincs eselye meg megkozeliteni sem a napot vagy nap koruli palyara allni. max kicsiket kesobb v korabban hagyja el a naprendszert.
