659: „Ha netán egyenletessé teszi a falfelületet akkor lehet az egész fal egy "hőhíd" lesz.”
Értem én, hogy azt akartad mondani, hogy az egész fal egyenletesen hideg lesz.
683: „Húsz fok körüli külső hőmérséklet esetén nincs hőhíd! Nem tud lecsapódni még a 80%-os levegőből sem a pára.”
80%-os levegőből akkor sem csapódik ki pára, ha éppen +1 fok van...olyan pedig nincs, hogy nincs hőhíd. Értem én, hogy azt akarta Civilkontroll mondani, hogy 20 fokon meleg a hőhidas falfelület is és akkor a nagyobb vízgőztartalmú levegő sem csapódik ki. Mondtam is, hogy OK, igaza van.
Csak egy számmal kisebb mellényt tessék már felvenni, srácok, ha az alapfogalmakkal sem vagytok tisztában…
A rigips el kell adja a termékét. Mindketten tanultunk épületfizikát (feltételezem te is), szóval lehetne esetleg végre valahára elmagyarázni nekem, hogy miért marad tök száraz az a hideg fal ott a nagy hideg éjszakában?
Vagy másképpen: miért lesznek dohosak az üresen hagyott, lakatlan, fűtetlen házak falai?
Neked biztos valami bajod van. Vagy menstruálsz vagy rég voltál a férjeddel. Te írsz nekem ilyeneket amikor te írsz hülyeségeket azután meg megmagyarázod, hogy te mindent értesz.
Nem mondtam, hogy belül is 20 fok van ;-) És igen, mint írtam is, pontosan értem, hogy mit akart írni, de szőrszálhasogatni, meg fikázni én is tudok, ha kell...
Mellesleg tök jól elbeszélgettünk Civilkontrollal, erre jöttél te ezzel a letámadós, fikázós dumáddal és már hsz-ek óta másról sem beszélünk, csak hogy ki az okosabb...mi van, ciki, hogy egy kismamától tudtad meg, hogy mi az a hőhíd? Vagy belső szigeteléseket csinálsz és rontom a bizniszt? Vagy csak elrontottad a gyomrod?
Tudod mennyi párát enged át egy téglafal? Nézd meg a rigips honlapot, ott van belső szigetelés is. A páranyomást is vedd számításba. De gondolom evvel is tisztában vagy.
Na ezért nem jó ha laikusnak kell valamit elmagyarázni mert le kell süllyedni az ő szintjükre mert mi fél szavakból megértjük egymást addig ez kötözködést vált ki a laikusból. És azért ilyet mondani a mellényről, én csak annyit mondanék "bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű"
Én a részemről kiszálltam mert "okos enged szamár szenved" Inkább a gyerekeiddel foglalkozz ,hogy ne kövessék az anyjuk példáját.
És akkor visszatérhetnénk végre a belső falszigetelésre? Észérvekkel bizonyítsd be nekem, hogy tuti nem lesz vizes a falszerkezet, örülni fogok hidd el, (tényleg!) sok ismerősöm problémáját megoldaná. De az nem túl meggyőző, már ne is haragudj, hogy a külső hideg térből nem kerülhet pára a hideg, páraáteresztő falszerkezetbe.
Ó már értem. Akkor most segítek ,hogy értsed amit írunk. Ne vegyél ki a szövegkörnyezetből szavakat mert akkor félre érted. pl. "Húsz fok körüli külső hőmérséklet esetén nincs hőhíd! Ha így elolvasod az az jelenti, hogy ha kint és bent van 20fok akkor hol van szerinted hőhíd? És mindenki tudja hogy csak 100%-nál van kicsapódás de egy 80%-os szobában 20 fokon a fal a kinti - fokban ritkán 20 fokos és ott már nem 80% hanem jóval több és ezen a magas %-on valószínűbb a kicsapódás a falon, ablakon mint 50 %-on.
Nagyon sokat kellene még utána olvasni. Szívesen oktatlak de akkor egy kis tandíjat kellene fizetni. Vagy ott a google.
659: „Ha netán egyenletessé teszi a falfelületet akkor lehet az egész fal egy "hőhíd" lesz.”
Értem én, hogy azt akartad mondani, hogy az egész fal egyenletesen hideg lesz.
683: „Húsz fok körüli külső hőmérséklet esetén nincs hőhíd! Nem tud lecsapódni még a 80%-os levegőből sem a pára.”
80%-os levegőből akkor sem csapódik ki pára, ha éppen +1 fok van...olyan pedig nincs, hogy nincs hőhíd. Értem én, hogy azt akarta Civilkontroll mondani, hogy 20 fokon meleg a hőhidas falfelület is és akkor a nagyobb vízgőztartalmú levegő sem csapódik ki. Mondtam is, hogy OK, igaza van.
Csak egy számmal kisebb mellényt tessék már felvenni, srácok, ha az alapfogalmakkal sem vagytok tisztában…
Mi lenne, ha inkább válaszolnál, hm? Nemrég még azt sem tudtad, mi az a hőhíd és mi a relatív páratartalom. Szóval magas lóról hoppá lefelé.
Ha rossz az érvelésem (én veled ellentétben nem tartom magam tévedhetetlennek), akkor mondd meg, hogy hol a hiba és indokold. Értek én az értelmes szóból, sőt, még a bakikkal teleszórt szövegből is kiszedem a lényeget (lsd. 80%-on kicsapódás, nincs hőhíd, az egész fal egy nagy hőhíd).
Persze én vagyok a hülye ,hogy egy laikusnak akarom megmondani mi ,hogyan van. Hogy ezek a családanyák mi mindenhez nem értenek? Nem gondoltam volna.:-)))
Remélem elolvastad, mielőtt idelinkelted, és akkor már tudod mi a vízgőz és mi a relatív páratartalom.
"Ha kintről bemegy a falba (ami nem mindennapos)"
Már miért ne lenne mindennapos? Szerinted van tök száraz falszerkezet? Tegyük fel, csak elméletben, hogy van. Meg van kint jó hideg, magas relatív páratartalmú levegő. A fal is hideg, mert belülről nem tud felmelegedni a szigetelés miatt. A pára mindenhová eljut, csak épp a tök száraz falat hagyja továbbra is tök szárazon?
"A hőszigetelés meg nem csak a hidegtől véd, hanem a melegtől is, a ha belül van a hőszigetelés, akkor a fal sem tud átmelegedni, télen kihűl, jön a harmatpont, mondjam tovább?"
Ha egy kicsit értenél a falak rétegrendjéhez és szigeteléshez nem állítanál ilyet. De csak neked meg másnak is: Ha kénytelen vagy belülről szigetelni akkor a párazárást meg kell oldani és kit érdekel akkor, hogy a harmatpont hová esik. Ugyanis a fal rétegrendjét úgy kell kialakítani, hogy belülről kifelé haladva a rétegeknek kisebb páraellenállásúnak kell lennie. Ezért nem való a vályogra az eps.
"vízgőz tartalmú levegő majd külön páratartalmú levegő?"
Na jó, mielőtt tovább folytatnánk, vegyél elő egy épületfizika könyvet és nézd meg szépen, hogy mi a relatív páratartalom, és hogyan függ a vízgőztartalomtól.
"Húsz fok körüli külső hőmérséklet esetén nincs hőhíd! Nem tud lecsapódni még a 80%-os levegőből sem a pára."
Ez igaz :-)
Amúgy fizikuskám, a pára -5 fokon sem csapódik ki 80%-os levegőből;-) Arról nem is beszélve, hogy még mindig nem érted, hogy mi az a hőhíd, különben nem mondanál olyat, hogy nincs hőhíd...
Ha utólag szigetelsz akkor már megéri főleg talajregiszterrel bár az már egy rendezett kertben problémásabb. :-) Én másképp állok ehhez mert nálam 21cm szig. van a falon és a hőhíd a falon tized fokokban mérhető.:-)) Az ablak keret az gázosabb.
1. Nem vagyok a csillagod. 2. Nagyon berozsdásodtál. 3. A betűkkel is van gondod, meg a helyettesítésekkel is 4. vízgőz tartalmú levegő majd külön páratartalmú levegő? Olvass egy kicsit utána és ezen nem kéne megsértődni mert megyek írni a szülés nehézségeiről.:-))
Húsz fok körüli külső hőmérséklet esetén nincs hőhíd! Nem tud lecsapódni még a 80%-os levegőből sem a pára.
Ha viszont kint + vagy - 5 fok van, akkor nem baj, ha tejföl ködöt szív be a szellőző rendszer a lakásba, mert az 20 fokra melegedve kitágul, és a rel. páratartalma a töredékére csökken, tehát szárazabb lesz bent a levegő. (Főleg, ha a párás meleg benti levegőt kivezetjük ezzel egyidőben a lakásból.)
Tudjuk már hővisszanyerősben is, de ott. ahol a frisslevegős rendszerünk 250.000.- a hővisszanyerős min. négyszer annyi.
Erre mondom, hogy mindenki döntse el, megéri-e. Új építésnél egy teljesen összehangolt energia-háztartású házhoz mindenképpen OK. De utólag beépíteni nem túl okos...
Majd üzenj, ha odaérsz a "...most nyomjon anyuka!" részhez, jövök vigyorogni. ;-)))
(Vegyél vissza, csillagom, nálam ezzel a stílussal nem mész semmire.)
Lehet, hogy berozsdásodtam itt 3 év alatt, de szerintem nagyon számít a levegő vízgőztartalma is...Nagyobb vízgőztartalmú levegő azonos hőmérsékleten előbb csapódik ki ám...;-)
Van a lakásban X vízgőztartalmú levegő, aminek a relatív páratartalma Y%. Kiengedem, helyette bejön Z vízgőztartalmú levegő. A szellőztetésnek akkor van értelme (szerintem), ha X>Z. Semmi értelme, ha X=Z És csak rontottam a helyzeten, ha X<Z. 20 fok körüli külső hőmérséklet esetén, esős időben (kora ősszel, késő tavasszal...) ez utóbbi elég gyakori, nem?
A hőszigetelés meg nem csak a hidegtől véd, hanem a melegtől is, a ha belül van a hőszigetelés, akkor a fal sem tud átmelegedni, télen kihűl, jön a harmatpont, mondjam tovább?
Na ez nem szellőztetés a napi 10 perc, inkább a napi 10x 1 perc. A civillkontroll szerkezete a lusta szellőztetőket célozza meg. :-))) Csak ha jól szigetelt a ház (15cm szig felett) akkor nagyon energia pazarlós de ha hővisszanyerővel kombinálja akkor már ilyen házakat is "megnyerhet".:-) Az előbb már leírtam a kinti és benti levegő különbséget, csak nem értem ha ezt nem tudod akkor ,hogy akarsz itt tanácsot adni. Kb olyan mintha én átmennék az -otthon szülés- topikban.:-)))
A hőhíd idézőjelben van, tudom mi a hőhíd. És nem biztos, hogy ahol hidegebb van ott csapódik ki a pára mert ha nem éri el a harmatpontot akkor nincs kicsapódás. Lehet a meleg oldalról is szigetelni, csak ésszel és szakszerűen meg csak akkor ha nincs más megoldás. Esős őszi napon is kell szellőztetni mert relatív páratartalom van ami ha kint hideg van és magas a % az bekerülve felmelegszik és alacsony lesz a % és a meleg magas % levegő meg kimegy. De evvel talán tisztában kéne lenni mielőtt ilyeneket írogatsz. A kérdéses anyag ha csak ezt tudja pára be és ki akkor a gipszkarton jobb megoldás. És a vastagságnak meg ott van jelentősége ,hogy mennyi a páraszabályzása.
Az idézetre válaszoltam a gk-nal való burkolásra és nem a gk a megoldás a penészre meg a festékek sem. A képeket meg már axióma megválaszolta. Egy 2mm-es valamitől aki bármit is vár az nem épp és még meg is veszi az hülye, aki meg erről az állítja ,hogy über szuper az meg csacsi és ló keveréke ( csaló). A hőhídra egy megoldás van a szigetelés. A penészre van több is de nem a thermoshields.
