Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Végül is nem gond de ha van akkor komfortosabb a fatüzelés.Egyenletesebb hőmérsékletet tudsz tartami.Nincs az hogy begyujtás után nagyon meleg van reggelre meg kihül.Én idén tervezem a tartály beépítését.
A puffertartály célja ,hogy ha már a kazánod kialudt akkor a fűtés a tartályból megy. A kazán felfűti a tartályt amiböl egy hőcserélő segítségével veszed ki a hőt a fűtési körödbe.Nagyából ennyi.
Köszi Porker. Értettem amit irtál,de ez megint egy más magyarázat a problémámra:)Beszéltem egy vizvezeték szerelővel,ő azt mondta(amit tudtam én is)hogy a padlófűtés csöveibe max 40 fokos viz kerülhet.Ezt a hőmérsékletet hogy állandó maradjon azt egy keverőszelep végzi.Ő a puffer szükségességét azzal magyarázta,hogy ha áramszünet lenne,akkor a szivattyúk nem keringetnek,és a kazán ne saját magában forralja a vizet,hanem a puffertérbe dolgozzon.Na hogy ebből is mi igaz azt nem tudom.Most már érted miért vagyok bizonytalan:)
A hagyományos vegyes kazánok esetén korábban egyszerű nyitott gravitív rendszert volt szokás alkalmazni méretes vasradiátorokkal. Később - ahogy terjedtek a lemezradiátorok - a keringtetős zárt rendszerek kerültek előrébes, ami sok szempontból energiatakarékosabb is volt. Amikor a radiátorok mellett az egyéb fűtések is megjelentek a rendszer további finomítása vált szükségessé. Pl. a padlófűtésnek egyik sajátossága, hogy nem bírja a magas hőmérsékletet és a padló nagy hőtehetetlensége miatt az "impulzus" jellegű fűtést sem. Neki folyamatos, fix hőmérséklet kell amit egy vegyestüzelésű kazánnal nem lehet előállítani. A "megrakod - lassan begyullad - nagy lánggal ég - parázslik" rendszer a radiátornak jó, de a padlófűtéshez valami plussz kellett ami kiegyenlíti a hőmérsékletet és eltárolja a pillanatnyilag fel nem használható hőfelesleget. Nos, ez a puffer ami - a víz nagy hőtehetetlensége miatt - felveszi a képződő hőfelesleget és a kazán leégése után szép lassan visszaadja a rendszernek.
Sziasztok!Új vagyok ezen a fórumon.Lenne pár kérdésem vegyesfűtéssel kapcsolatban.A következő a problémám.Kb 20 éve volt egy régebbi családiházunk ahol vegyesfűtés volt, mindenféle puffertartály nélkül üzemelt.Most egy új házat épültem ahol vegyesfűtés lesz,padlóval és radiátorral szerelve,a kazán tipusa solida 5tagu kazán.A kérdésem a következő:Kell-e puffertartály?ha kell akkor valaki magyarázza el hogy mi célt szolgál.Több helyről is érdeklődtem már de még pontossan senki nem mondta el hogy pontossan mire való:).És elnézést a tudatlanságomért.Ja az épületről még annyit egyszintes, pince és tetőtér nélküli ház bruttó alapterülete 200m2-er 14 radiátor.
Lehet, hogy venni kellene néhány hektár földet, a múltkor láttam, hogy állami támogatást is adnak "rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez". Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvény esetén 300 euró/ha; Nagyon rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvény esetén 600 euró/ha. Gondolom ebből tüzifa, vagy pellet lesz.
Szerintem is jó alternatíva a fatüzelés. Most számolgattam eddig átlag 50-60 kg/nap fát tüzeltem el. Ez 1300 Ft/q árnál nem éri el a napi 1000 Ft-ot. Ha hozzáveszem, hogy az eltüzelt mennyiség harmada hulladékfa volt, ami nem került pénzbe, akkor 500 Ft/nap alatt vagyok. Mindez 170 m2-en 20-21C mellett. Ha most hoznák a gázt, hogy bekötik, akkor biztos nem kérnék belőle.
Hát én azért azt nem mondanám, hogy ott ahol van gáz nem éri meg. Mi januártól 0ft gázártámogatást kapunk, így 1m3 ára 98ft. Családi ház esetében teljesen normálisnak mondható egy ca. 3000m3 éves fogyasztás, ami 300.000ezer forint. A legrosszabb esetben is 3 év alatt megtérül. Persze a beruházásnál észnél kell lenni, hogy mit hol veszel meg:-)))
Száraz tölgyfa esetében 1m3 10 mázsának felel meg.
Mi tölggyel és akáccal fűtünk, mind a kettő jó. Kipróbáltuk a fabrikettet is, lehet fával keverve fűteni vele, de inkább csak akkor érdemes rátenni, ha gyorsan akarjuk a rendszert felfűteni, mert gyorsabban szabadul fel a hő, mint a fából, és a fa közé téve a fa is sokkal előbb átizzik.
Nálam a fenyő legalább kétszer olyan gyorsan leég, mint az akác. Ha gyorsan akarok meleget csinálni, akkor fenyővel tüzelek, mert sokkal gyorsabban ég. Az akác vagy tölgy folyamatos fűtésre szerintem jobb, ha este megrakom a kazánt reggelre még parázs van benne. A fűtőértéke is a keményfáknak a nagyobb, hamujuk meg alig van. Felénk inkább mázsára adják a fát, nem tudom egy m3 hány mázsa.
Felhívtam. Ő is nagyobb kéményt mondott, nevezetesen 24-est. Mindegy: átterveztettem a kéményt.
pasmarga, a faelgázosítónak nem feltétlenül az a szerepe, hogy gáz nélkül olcsón fűt. Hanem, hogy viszonylag magas hatásfokkal, valamennyire kényelmesebben tudj fával fűteni ami bizonyos szintű olcsóságot jelent más rendszerekkel szemben. De a beruházás költségét figyelembevéve ott ahol van gáz nem biztos, hogy nagyon nagy előnyöd van ezzel ha nincs megfelelő fa beszerzési forrásod.
Szerintem meg pont a fenyő a jó hozzá, legalábbis a használatiban is megvan jelölve. Az egyik ismerős jó pár éve nyárfát meg egyéb olcsó tüzelőt égett, és azt mondja tökéletes.
Milyen fával fűtitek a faelgázosító kazánt (azon kívül, hogy száraz :) ). Azt látom, hogy fenyővel nem jó, más korlátozás esetleg van? Én most készülök megvenni a következő két év faszükségletét a majdan beszerzendő kazánhoz, hogy amennyire lehet, kiszáradjon és jó lenne tájékozódni. Ami a menniységet illeti, ha a Szakszernél megadott mennyiséget vennénk alapul, akkor szerintem még a magasabb gázár mellett sem lenne értelme a beruházásnak. Fával tüzelő ismerősök 150 m2-re, nem szigetelt házhoz, hagyományos mindenevő kazánnal 15 m3 körüli mennyiségről számolnak be 20-21 fok mellett. Ez ma a mi környékünkön kugliban már kb. 200 eFt.
Mostanában fogok kiköltözni vidékre, és egy Atmos C 18 S (fa és szén tüzelésű) kazánon gondolkozom, 500 vagy 750L-es puffertárolóval, egy 50m2-es jól szigetelt házhoz.
A tüzelőanyag feltöltéssel kapcsolatban szeretném tanácsotokat kérni, mert korábban a VIGAS kazánok forgalmazójától azt az információt kaptam, hogy puffertartály használata esetén is 12 óránként után kell tölteni a tüzelőanyagot. A puffertartálynak nem az a szerepe, hogy tárolja a meleget, miután a tüzelőanyag teljesen leégett, és egy-két nap múlva kell újra begyújtani a kazánt? Folyamatosan fenn kell tartani az égést?
Ti milyen időközönként szoktatok tüzelőanyagot rárakni, és szerintetek a fenti paraméterekkel kb. mennyi ideig lehet kihúzni utántöltés nélkül falfűtés ill. radiátoros fűtés esetén?
Ezen kívül érdekelne, hogy van-e valakinek tapasztalata a C 18 S kazánnal kapcsolatban, - érdemes-e kombinált kazánt venni, mivel alig kerül többe, mint a DC 18 S
Sok minden befolyásol. Én ma "radiátorokat" kerestem - klímakonvektort - és érdeklődtem a körülményekről. Elmondtam a lényegeseket - légköbméter, ablakok száma, szigetelések - és kérdeztem, hogy ehhez milyen fűtési teljesítményt ajánlanak: "mivel fűtsek?".
Az illető a másik oldalon 2 másodpercig hallgat, aztán elneveti magát "ennyi szigeteléshez? ... gyújtsa fel a villanyt'" :))
Szakszer (Atmos) honlapon találtam ajánlás képen: Egy fűtési szezonra, 10 négyzetméternyi fűtendő területre, 0,7 köbméter fára lehet szükség. Persze ez elég tág: hőszigetelés, külső hőmérséklet azért befolyásolja.
Mi is kint vettük és eljött a forgalmazó beállítani és üzembe helyezni, így teljes körű a garancia. 4500 ft+üzemanyagárba került. A mai magyar árakat ismerve ez nagyon barátinak mondható.
Hát remélen nem lesz garanciális problémám, egyébként ami eltudna rajta romlani az nem lehet vészesen drága mivel minimális elektronikával van felszerelve.
