Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Ha a lakásba semmit nem engedünk, akkor se fűti fel jobban a puffert, mint felül 55 fok, legalul meg kb. 35, de látszik, hogy mehetne gyorsabban is ez, mert a kazán viszont nem hűl vissza, nagyon sokáig megy 100 fokon, pedig a ventillátor 60-nál kikapcsol. Valamiért a kis körben nem áramlik jól a víz. Ez lehet a szűkebb csövek miatt, a szivattyú kis teljesítménye miatt (talán Wilo RS 25 v 30/4). Vagy elromolhat esetleg az Esbe háromjáratú? Vagy normális az, hogy addig semmi hideget nem kever a puffer aljából, amíg az el nem éri a 60 fokot? Így amikor a kazánban 80-100 fok van, akkor sem hűti vissza, mivel a pufferból még nem jön 60 fokos. Köszi
Na jó, 28 mm átmérőjű cső kellett volna, de a lényeg, hogy most kisebb, amúgy nem én vagyok- sajnos :( - a szerelő. Össz-vissz 4 radiátor van a rendszerben, ebből az egyik csőradiátor, a kecó van vagy 50-55 nm összesen. Szóval nem sok és ha nem forgatjuk be a házba a meleget, akkor se töltődik rendesen a pufferunk. Sajnos fogalmunk sincs, mi lehet a hiba. Ötletek?
28 colos cső!!!??? Nem létezik, talán miliméter. Csak a puferra termelt vagy ment ki a lakásra is? Mert ha a lakára is ment ki a hő, akkor ez létezik mert csak a plussz energiát tárolja a puffer a többi kimegy a lakásra. Mi van rajat radiátor, falfűtés stb?
Lassan, nagyon lassan elkészült a mi rendszerünk is. Atmos DC18s egy 800 literes pufferral. A kazán jónak tűnik, meg vagyunk elégedve, de úgy tűnik, hogy a puffert nem fűti fel rendesen. Ma is órákon át ment a kazánban a 80-100 fokos víz, a tartály felső harmadánál lévő hőmérő viszont 40 fokról kb. 47 fokra emelkedett: (. A lakást ugyan tudjuk fűteni, de arra gyanakszunk, hogy nem tudja átforgatni rendesen a szivattyú (maxon sem) a meleg vizet a kazán és a puffer között, mivel a drága szerelőnknek sikerült 28 colos csövek helyett 22-eseket beépítenie ide. Lehet ez az oka? Mert akkor ki kell cseréltetnünk az egész csövezést itt. Minden véleményt szívesen várok, köszönöm!
Köszönöm szépen az építő hozzászólásokat MINDENKINEK!
A 253. hozzászólásban ez írtam: (Megjegyzés: természetesen, ha nem gond a kazánnak a kisebb vízmennyiség, akkor szvsz a kazán kialvása után tovább fogom tudni a pufferrel meghajtani a radiátorokat.)
Az általatok leírtak alapján szerintem az a véleményetek, hogy az állításom nem igaz. Jól gondolom?
Nos sajnos ismerem ezeket a radiátorokat de tény hogy ha gyorsabb fel fűtést szeretnél válaszd a drágább megoldást én viszont inkább a biztos meg bízhatóbb és olcsóbbat választanám tehát a acél lapradiátort. Azon kivűl pedig a víz mennyiség se lesz kevés és oda jobb a lemez radiátor. Kérdés milyen tipusú a Puffer tartályod Sima réteg tárolós vagy belső cső kigyós nem mindegy Ha réteg tárolós akkor a kazán fel melegíti a tartályba ill a kazánba lévő vizet és ezt a fel melegített vizet viszi a tartályból tovább a szivattyú a radiátorokba. Ennél az esetnél lenne jobb a lemez radiátor. Ha belső hőcserélős és a kazán melegíti a 750liter vizet és az adja tovább a belső hő cserélőnek abban az esetben viszont jobb a kevesebb vizet magába engedő radiátor tehát a réz-alu. Lehet fordított be kötés is de az vegyes kazánoknál nem a legjobb ha a kazán csak a csőkigyót melegíti közvetlenül és az a tartálynak adja tovább a hőt. De ebben az esetben csak a kazánban lévő víz ami tipustól függ kb100liter+csőkigyó 10liter vizet melegít itt jobban melegszik a kazán és hamarabb történhet túl melegedés még a biztonsági rendszerekkel együtt is.
Azért azt a 60 litert nagyon pikkpakk felfűti a rendszer, szerintem teljesen észrevehetetlen a különbség. Szóval szerintem inkább a kinézet számít, ha meg vki olyan igénytelen, mint én, akkor az olcsóbb/tartósabb. :)
Szerintem egyszerű a válasz, ha helyiségenként gyors szabályozást akarsz, a réz, ha ez nem szempont akkor a hagyományos, és van 60 liter plusz puffered.
Véleményem: tökmindegy mivel fűtesz, ha rossz a kecód szigetelése, akkor a gatyád rámegy. Ha meg jó a szigetelés, akkor maradhat a kényelmes gáz, mert nincs akkora diffi, h megérje cserélni.
Az már előző hozzászólásodból is kiderült, hogy te a hagyományos DK-s lapradiátort ajánlod. Nekem az a véleményem, hogy viszont nem nagyon ismered a réz-alumínium radiátorokat. A kérdésem arra vonatkozott, hogy 750 literes puffer használata mellett melyik radiátor a jobb megoldás? És természetesen nagyon fontos az indoklás, tehát hogy miért? Üdv, KL
Olajról szó sem volt. Csak víz feltöltés jöhet számításba. Figyelmedbe ajánlom a hosszabb bejegyzésem újbóli olvasását, melyben a konfiguráció pont alatt látható, hogy lesz a rendszeben egy 750 literes puffer tarály. Ezen feltételek mellett érdekelne véleményed. Várom válaszod. Üdv, KL
Kevesebb víz gyorsabb felmelegedés de egyben gyorsabb lehülést is eredményez amennyiben már nem fűt a kazán. Több víz nagyobb fel fűtési idő és hosszabb lehűlés. Én minden esetre inkább a lapradiátort választanám mint a réz-alumínum radiátort.
Olajat nem igazán ajánlanám károsítja a tágulási tartály gumi membránját más a hő hatásra lévő tágulása stb.. Ha fagy veszélyes helyen van a kazán inkább érdemesebb fagyálló folyadékkal fel tölteni a fűtés rendszerét úgy mint az autókban
Aktív ATMOS kazánt használóktól kérek tanácsot. :) Fűtésrendszerem megtervezése során nem tudok dönteni két radiátortípus között.
Dunaferr DK-s lapradiátorokat szereljek fel, vagy Regulus réz-alumínium radiátorokat? Melyik radiátortípus jobb a kazánnak?
Döntésképtelenség alapjai. Egy 600x1400-as radiátorméret esetén a Dunaferr típus 8,7 liter, a Regulus gyártmány 1,2 liter vizet tartalmaz. 8 radiátor esetén 70 liter vs. 10 liter. Természetesen a csőrendszer adott vízmennyiséget tartalmaz, mondjuk 23 litert. Így 93 és 33 liter áll egymással szemben.
(Megjegyzés: természetesen, ha nem gond a kazánnak a kisebb vízmennyiség, akkor szvsz a kazán kialvása után tovább fogom tudni a pufferrel meghajtani a radiátorokat.)
Folyamatos, egyenletes meleg van egész nap szerintem valamivel kevesebb tűzifával mint amikor hagyományos kazánban tüzeltem. Naponta csak kétszer foglalkoztam a fűtéssel reggel és este.Gondom csak a kátrányosodással volt, de az megoldódni látszik a puffer beépítésével.
A puffer nemcsak a hatásfokot emeli hanem hőkiegyenlítő szerepet is játszik a rendszerben, csak egy jól beállított programozható szobatermosztát kell ami vezérli a hőelvételt.
A szállítóközeggel kapcsolatban passzolok én olajos megoldással nem találkoztam eddig.
Szóval két fűtési szezonnal a hátam mögött azt mondom megérte, de hogy melyik típus az igazi (VIGAS, ATMOS, KÜNZEL ..) azt nem tudom komolyan megítélni mivel csak egyet ismerek. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy minden kazán idővel az "enyészetévé" válik, a faelgázosító kazánnal viszont nem kell a komplett kazánt cserélni elég a tönkrement alkatrészt (akár külön lehet venni csak kazántestet is, átlehet rá tenni a régi szigetelést, ajtót, vezérlést stb.). Így hosszútávon nézve is drágább a hagyományosnál de nem annyira!
én új vagyok itt. A téma nagyon érdekelt ezért elolvastam a hozzászólásokat.
Most építkeztem (1 éve), akkor szalmabálás kazánt szereztünk be. Nagyon jó volt "nem fáztunk", csak a tüzelőanyag tárolása volt bajos. Most egy Atmos faelgázosító kazánt szereltettünk be (e hét hétfőn). Eddig nem csalódtam. A lakásban jó idő van.
A cég akik csinálták, azt mondták hogy egy átlagos télen max. 60-70 mázsa fára van szükség. Kíváncsian várom, hogy tényleg igaz-e az állítás.
Zárójel: Egyébként hamarosan kertes házba költözünk - végre - és a képzeletbeli (fiktív) 30000 Ft-os havi gázszámlán hirtelen felindulva veselkedtem a témának. Persze a megtérülés pl. egy Atmos kazán esetében nagy kérdés, hiszen emelkedni fog a gáz, de a fa is, még ha nem is követi olyan vehemensen, mellesleg pedig elfogyhat, ha mindenki + az erőművek ráveti magát...
Némi (?) időráfordítás árán végigolvastam ezt és a vegyestüzelésről szóló topikot is, ill. megnéztem pár kazángyártó/forgalmazó honlapját is. Gondolatok:
-hagyományos (szilárd tüz.) vs. faelgázosító: A gyártók némelyike _bőven 65% feletti_ (akár 70-80%) hatásfokot ad meg a sima kazánjánál, ami -papíron legalábbis- szinte vetekszik a faelgázosítókéval. Árban is durva a különbség. Elgázosító kazán tulajdonosok (főleg ha 1-2 éve ruháztatok be) ! MEGÉRTE? Szenes változattal van valakinek tapasztalata?
-puffertartály: A hozzászólások alapján ez gáztüzelés alapú (gázkazán v. cirkó) készülékek esetén is kötelező hatásfok-növelő gyakorlat (60-70% valósról a 90% körüli névlegesre), különben az égésből nyert hő jelentős része a szabadban köt ki.
-szállítóközeg: Ha elnézek (messze) az olaj drágasága felett (szükséges mennyiség költsége), akkor nagyon kézenfekvő választásnak tűnne az olajos központi fűtés, hiszen nem fagy szét (tovább maradhat fűtetlen a rendszer), nem forr fel (140 fokos radiátor(?!) - mint egy kályha?), a fajhője fele a vízének (gyorsabban, kevesebb veszteséggel lesz meleg), nem korrodálja a fűtési rendszert, ... (Ha pl. az offtopic napkollektoros rásegítést (a pufferre) nézem, ahol szempont, hogy ne fagyjon el, ugyanakkor mennyiségre nem igényel sokat, hülyeség?)
Vélemények, válaszok, nemtaplómód lehurrogás jöhet, jöjjön! Egyébként pedig köszönet a sok infóért amit összehord(ta)tok! :)
