Te is elképzelhetnéd, ha akarnád. De csökönyös vagy, és nem akarod.
Ezzel nincs mit tenni.
"a valóságban! nincs ott semmiféle "burok", mert a gravitáció az nem! 'téééér'..."
Valóban nem tér, hanem anyagi mező, vagyis valóságosan ott van. Csak te azt hiszed, hogy ami nem látható, az nincs is ott. Tévedsz.
"Tehát a Te, képzeletbeli! "gravitációs burkodban" ott ahol nincs semmiféle anyag..."
A gravitációs burkot az égitest hozza létre maga körül, ami anyagból van.
""Ez a Föld gravitációs burka. (nincs ilyen "burok".)"
De bizony van. Ezt mindenki tudja. Csak nem látod. Amikor azt mondják, hogy egy űrhajó elhagyja a Föld gravitációs terét, akkor éppen azt a burkot lépi át.
"Egyáltalán nem nehéz elképzelni a Te általad felvázolt gravitációs modellt, de attól még nem igaz ! (szerintem... ;)"
"...az L1 és L2 Lagrange pontok, amelyek kb. 1,5 millió kilométerre vannak a Földtől, valamint az L4 és L5 Lagrange pontok, amelyek kissé távolabb vannak.
De ez 2D-s ábrázolás Ha gondolatban megforgatod az egészet a Nap-Föld vonal körül, akkor egy 3D-s felületet kapsz."
Ahogy Te azt elképzeled... ? ;-/ De ez nem igaz! Ugyanis hiába "forgatod" képzeletben! "az egészet a Nap-Föld vonal körül", a valóságban! nincs ott semmiféle "burok", mert a gravitáció az nem! 'téééér', hanem két test közötti hatás! ('ráadásul': árnyékhatás!!! ;) Tehát a Te, képzeletbeli! "gravitációs burkodban" ott ahol nincs semmiféle anyag, ott nincs semmiféle gravitációs hatás! sem, a valóban létező! anyaghoz 'képest'.... (gravitációs 'tééér', meg pláne nem ! ;)
A valami és a 'semmi' 'közötti kapcsolat', 'valóság'... ??! ;-)
"Ez a Föld gravitációs burka. (nincs ilyen "burok".) A Föld a Nap körüli keringése során magával viszi a saját gravitációs burkát, és minden mást, ami ezen belül van.
(nem "viszi magával", hanem kialakul! a gravitációs hatás!, ha van két vagy több anyagi test... ;) Pl. a Holdat, és az összes műholdat. " (nem "viszi magával" a Holdat, hanem a Nap 'viszi magával' a Holdat,
mert: egyrészt a Hold 'kívül esik' a Föld "vonzási szféráján", másrészt a Nap több mit 2x nagyobb erővelvonzza
hat gravitációsan a Holdra, mint a Föld... !) ;-)
"Ugyanilyen burok veszi körül a Holdat is," (nincs ilyen "burok" - l.m.f.)
"De ugyanilyen gravitációs burok veszi körül a Napot is amely sokkal, de sokkal nagyobb. Ennek a belsejében kering az összes bolygó, a saját gravitációs burkával együtt. A Nap is viszi magával a saját nagy gravitációs burkát, a benne lévő összes bolygóval, üstökössel." (nincs ilyen "burok" - l.m.f.)
"Nem egyszerű elképzelni, de ha nem érthető, akkor részletezem."
Egyáltalán nem nehéz elképzelni a Te általad felvázolt gravitációs modellt, de attól még nem igaz ! (szerintem... ;) ;-)
Megpróbálom egyszerűbben elmagyarázni, hogy a Hold miért van a Földhöz láncolva.
A Föld (mint minden más égitest), egy gravitációs potenciálgödör alján helyezkedik el.
A potenciálgödör peremén helyezkednek el az L1 és L2 Lagrange pontok, amelyek kb. 1,5 millió kilométerre vannak a Földtől, valamint az L4 és L5 Lagrange pontok, amelyek kissé távolabb vannak.
De ez 2D-s ábrázolás.
Ha gondolatban megforgatod az egészet a Nap-Föld vonal körül, akkor egy 3D-s felületet kapsz.
Ez a Föld gravitációs burka. A Föld a Nap körüli keringése során magával viszi a saját gravitációs burkát, és minden mást, ami ezen belül van. Pl. a Holdat, és az összes műholdat.
Tehát azt a kérdést, hogy mi körül kering a Hold (a Föld vagy a Nap körül), az dönti el, hogy melyiknek a gravitációs burkában van benne közvetlenül a Hold. Ez bizony a Föld, így a Hold közvetlen főnöke a Föld. (A következő magasabb főnök pedig a Nap. Így épül fel a hierarchia.)
Ugyanilyen burok veszi körül a Holdat is, de az sokkal kisebb méretű, és a Föld gravitációs burkán belül helyezkedik el. Ami a Hold saját burkán belül van (pl. egy Hold körül keringő űrhajó), azt a Hold viszi magával a Föld körüli keringése során.
De ugyanilyen gravitációs burok veszi körül a Napot is amely sokkal, de sokkal nagyobb. Ennek a belsejében kering az összes bolygó, a saját gravitációs burkával együtt. A Nap is viszi megával a saját nagy gravitációs burkát, a benne lévő összes bolygóval, üstökössel.
Nem egyszerű elképzelni, de ha nem érthető, akkor részletezem.
"Talán ha az emberek képesek lennének gondolkodásmódok szuperpozíciójába létezni. (Vigyázat, hivatalosan a skizofrénia nem tudathasadás. Az csak hétköznapi szóhasználat.)"
Akkor mi? a "skizofrénia" - szerinted..?! (várom 'autentikus' válaszodat... ! ;) ;-)
"A mesében is mindig az a vége, hogy aki nem hiszi, járjon számoljon utána. Azaz majdnem mindig."
Igen, mert ha egymásra találtak azok, akiket 'egymásnak rendelt az ég', ("összenő, mi' összetartozik"... ;), akkor az a vége a mesének, hogy: "... és boldogan éltek, míg meg nem haltak." (hmm... vajon utána, miért nem...?!) ;-)
"Mondjuk ha fából lenne a zászló, tudna lobogni?"
'Úgy' biztosan 'tudna', mint az amit a Holdon 'kitűztek'... ! ;-/
"Ha az ember egyszer már átélte, hogy okos és kedves tudósok mekkora kétségbeeséssel állnak ellen gondolkodásmódjuk megváltoztatásának, csak csodálkozhat azon, hogy tudományos forradalmak egyáltalán lehetségesek voltak."
(Werner Heisenberg)
Talán ha az emberek képesek lennének gondolkodásmódok szuperpozíciójába létezni.
(Vigyázat, hivatalosan a skizofrénia nem tudathasadás. Az csak hétköznapi szóhasználat.)
"Utánaszámoltál, hogy a Föld és a Nap egyenesen hol van az a pont, ahol a gravitációs erejük éppen megegyezik?"
Én nem számoltam utána, de az "Űrhajózási lexikon (1984)", igen... (persze az már 'régen volt', azóta lehet, hogy megváltoztak a 'kozmikus állandók'... ;) ;-)
Minden égitestet egy gravitációs burok vesz körül.
A Föld burkának a határa ott van, ahol a Földnek és a Napnak a gravitációs ereje éppen azonos nagyságú. Ez egy térbeli felület, ezért hívom én buroknak. Az űrhajózási lexikonban ez a Hill szférának felel meg. A Földhöz közeli pontja kb. 1,5 millió kilométerre van a Földtől.
Minden égitestet egy gravitációs burok vesz körül.
A burok határa ott van, ahol a Földnek és a Napnak a gravitációs ereje éppen azonos nagyságú. Ez egy térbeli felület, ezért hívom én buroknak. Az űrhajózási lexikonban ez megfelel a Hill szférának. A Földhöz közeli pontja kb. 1,5 millió kilométerre van a Földtől.
"a csillagaszati megallapodas szerint, ami koveti a jozan paraszti eszt, azt az egitestet tekintjuk anya objektumnak, amelyiket kizarolagos hatasnak tekintve, legjobban leirja az egitest palyajat. ez pedig a hold eseten a fold."
Ezzel egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy ez nem megállapodás kérdése, mert az a döntő, hogy a Hold a Fölnek a gravitációs burkán belül helyezkedik el, ezért ő az anyaégitest. (vagy főnök égitest)
"az animacio abban is teved, h a hold mozgasanak hullamvonala bizonyitek lenne., mert az a palyaforma csak a fold keringesenek es a hold keringesenek sebesseg aranyatol fugg. ha a hold gyorsabban keringene, akkor az is hurokpalya lenne. tehat ennek nincs jelentosege."
mint korabban irtam, csak nem reagaltal ra, h ezen a logikai alapon a fold es a hold nem a nap korul kering, hanem a galaxisunk grav kozeppontja korul. es lehet folytatni nagyobb leptekben. akkor miert ponr a nap a kituntetett centrum?
ami az ellenvelemenyeket szuli az a nezopont valasztasa. ha a napot tekintjuk originak, akkor igen latszolagosan a korul kering a hold. ha a foldet, akkor latszolagosan a fold korul.
a csillagaszati megallapodas szerint, ami koveti a jozan paraszti eszt, azt az egitestet tekintjuk anya objektumnak, amelyiket kizarolagos hatasnak tekintve, legjobban leirja az egitest palyajat. ez pedig a hold eseten a fold.
azert, mert ha a fold szunne meg, akkor a hold jelentosen megvaltoztatna mind a keringesi tavolsagat, mind a keringesi sebesseget, mind a palyasikjat, fuggoen a pillanatnyi haladasi iranyatol. viszont ha a nap szunne meg, akkor ezek csak 'befagynanak' a pillanatnyi allapotba, vagyis a hold folytatna kozel a mostani mozgasat kiveve h megszunne a libracio meg a palyasik billegese.
amit te kifelejtesz az a hold palyasikja ami dontoen a fold forgastengelyehez kotott. tehat az animacio nem tartalmazza azt a szoget, amit a hold atlagos palyasikja bezar a fold keringesi palyasikjaval.
az animacio abban is teved, h a hold mozgasanak hullamvonala bizonyitek lenne., mert az a palyaforma csak a fold keringesenek es a hold keringesenek sebesseg aranyatol fugg. ha a hold gyorsabban keringene, akkor az is hurokpalya lenne. tehat ennek nincs jelentosege.
"és 'mi van' a Hold hatalmas "rezgés"-ével, "remegés"-ével..?! az valós - szerinted ?"
Van egy valóságos része, de ez valójában nem rezgés vagy remegés, hanem billegés. Olyan, mint a felfüggesztett inga mozgása, csak a Hold esetében a felfüggesztési pont a Hold belsejében van.
És van egy látszólagos része. A Hold ellipszis pályája miatt egy kicsit átlátunk a túlsó oldal szélére is.
"De az igazi kérdés az, hogy hogyan tud a Nap egyszerre minden bolygóval összhangban mozogni a közös tömegközéppont körül? Mert amikor az egyik bolygó az egyik irányba akarja húzza a Napot, akkor a másik bolygó a másik irányba akarja húzni."
'Úgy', hogy 'amikorra' az egyik (nagy)bolygó 'magafelé' 'húzza' a Napot (valójában 'árnyékhatás'-ból eredő taszítóerő a gravitáció... ! ;), 'kompenzálva' az 'előbbi' bolygó Nap-ra gyakorolt hatását, 'akkorra' megint 'belép' a 'huzavonába'
egy azzal 'ellentétes erejű' bolygó, így sohasem 'lép ki' a 'maga köreiből', a Nap... ! ;-)
2. "Tehát összefoglalva: A Hold alapvetően nem a Föld körül kering, hanem a Nap körül, a Föld pedig egészen csekély mértékben perturbálja (módosítja) ezt a keringést."
"Ebben a formában ez sem igaz."
"Az állítást bizonyítás követi, különben az csak fikció !" (mondta a volt matek tanárnőm... ;) ;-)
3. "Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz..."
"Ez is egy közkeletű tévedés. A Hold nem forog a saját tengelye körül. Éppen ezért látjuk a Földről mindig ugyanazt az oldalát. Ezt be lehetne bizonyítani egy ingás kísérlettel a Holdon."
"A Hold nem forog a saját tengelye körül."
Igen valóba be lehet bizonyítani ezt az állításodat egy 'asztal-oldalralépésekkel-körüljárásos' kísérlettel, de! ha a Hold a Nap körül kering, akkor csak 'akkor jön ki a matek', vagyis hogy mindig csak az egyik oldala csak látható a Holdnak a Földről, ha a Hold forog a saját tengelye körül, plusz! 'speciális', 'földpálya-körül-hullámzó-pályája' van... ! ;-)
(és 'mi van' a Hold hatalmas "rezgés"-ével, "remegés"-ével..?! az valós - szerinted ?! ;) ;-)
Tudományos forradalmak azért voltak lehetségesek, mert ezeket soha nem az okos és kedves (és begyepesedett) tudósok csinálták, hanem becsvágyó fiatalok, vagy kívülállók. Az öreg tudósok inkább akadályozni próbálták a változást, mint ahogyan jelenleg is ezt teszik.
Sajnos a hosszú mondókád több tévedést is tartalmaz.
1. "(pedig nem lenne nehéz belátni! a tévedést, elég lenne abból 'ki-indulni', hogy:
"a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld." Ha a Hold tényleg a Föld körül kerengene, akkor ez a 'kétszeres-Naperő' 'egyhamar' oválisra 'formázná' azt a 'szép-kereknek-látszó' "Föld körüli" pályát, és nem tudná a Hold évezredek óta kerülgetni a Földet,
hanem már rég' becsapódott volna a Földbe..."
Ez szerintem teljes tévedés. Ugyanis annak itt nincs jelentősége, hogy a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld, mert ezt a Föld-Hold kettősnek a Nap körül keringésből származó cenrifugális ereje ellensúlyozza.
2. "Tehát összefoglalva: A Hold alapvetően nem a Föld körül kering, hanem a Nap körül, a Föld pedig egészen csekély mértékben perturbálja (módosítja) ezt a keringést."
Ebben a formában ez sem igaz.
3. "Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz..."
Ez is egy közkeletű tévedés. A Hold nem forog a saját tengelye körül. Éppen ezért látjuk a Földről mindig ugyanazt az oldalát. Ezt be lehetne bizonyítani egy ingás kísérlettel a Holdon.
4. "Tehát azt hiszem, hogy a Hold nem egy 'föld-karó-köré-láncolt-kutya'-ként 'kereng' a Föld körül, hanem a Föld kísérőjeként (trabant > útitárs), hol mellette, hol mögötte, hol pedig azt megelőzve halad, de nem hozzá (a a Földhöz), hanem a 'központhoz', a Naphoz 'kötve'/'kötődve'..."
Ez nem hit kérdése. A Holdat a Föld láthatatlan gravitációs mezeje láncolja magához. A Földet pedig (a Holddal együtt) a Nap mezeje láncolja a Naphoz.
