Néha azért előfordul, hogy az igazság más, mint ahogy a logika szerint lenne.
Pl. a kocsi szó változatai a legtöbb indoeurópai nyelvben megtalálható, még olyanban is amivel elméletileg sosem érintkeztünk, de mégis a magyarból ered.
A magyar nyelvet beszélő nép történetéről a 9. század előttről nem sok konkrétumot tudunk. És van sok nép, amelynek meg a nyelvéről csak feltételezések vannak. Több lehetőség is van ezekből kirakni valamit, csak prekoncepció kérdése. De arra van a legkisebb esély, hogy az északi vidékekről egy alacsony kultúrájú nép levándorolva ne vesztette volna el a nyelvét, miközben teljesen átalakult néhányszor. Ez is egy logika.
az egész magyar nyelvtörténeti dogma, ami kialakult, előítéletből fakadó koncepcióra épült.
Mitől lett volna "előítéleste" az orosz fogságba esett svéd katona, aki először figyelt fel a magyar nyelv rokonságára? Hát Sajnovics csillagász mitől lett volna az, aki csupán hobbiból vizsgálódott, ha már odakerült?
Minek után, az alakuló nyelvészeti tudomány egyre szilárdabb és szilárdabb igazolását hozta és hozza e rokonságnak. Leginkább talán ÉPPEN a két háború közti, már Habsburg-mentes "turanista" világban, a "közös magyar-japán határ" felvetésekor ...
egy dolog feltűnő: még csak fel sem merül annak a lehetősége, h a magyarból került az ótörökbe.
magától értetődőnek veszi, h az átadás iránya csakis onnan ide lehetett! az előítélet ordít róla
Egyszerű ez, mint a faék: az illető szavak olyan török nyelvekben is megvannak, amelyek/elődjeik soha nem érintkeztek a magyarokkal, és akik már régen leváltak azokról a nyelvrokonaikról, akik (esetleg) kapcsolatba kerültek a magyarokkal.
V maďarčine je veľa slov, ktoré v slovenskom preklade vyvolávajú úsmevy. Tak napríklad ”vendéglö” v preklade znamená hostinec, no v doslovnom preklade ”vendég” je hosť, a ” lö” značí strieľať. Tak by sme potom podstatné meno ”vendéglö” mohli preložiť, ako ” hosť strieľa”. Podobne je to aj zo slovom ”kövér”. Podstatné meno ” kö” je kameň, a ”vér” je krv. V doslovnom preklade by ”kövér” v slovenčine znelo ako ” kamenná krv”. Podstatné meno ”tolvaj” je v preklade zlodej. No ak by sme analyzovali, ”tol” je perie a ”vaj” je maslo. Čiže ”tolvaj” by znel ako ”peromaslo”. Slovíčko ”fájdalom” v maďarčine znamená bolesť, no v doslovnom preklade je ”fáj” bolesť a ”dalom” je pieseň. Ergo, v doslovnom preklade by ”fájdalom” znelo ako ”bolestná pieseň”, Napríklad podstatné meno ”ördög” značí čerta. No v preklade ”ör” je strážca a ”dög” je zdochlina, čo by značilo, že ”ördög” je ”zdochnutý strážca (vartáš)”. Podstatné meno ”holnap” značí zajtrajšok. V skutočnosti v maďarčine ”hol” je kde, a ”nap” je slnko alebo deň. V doslor>vnom preklade z maďarčiny do slovenčiny by ”holnap” znamenalo ”kde deň”, alebo ”kde slnko”. Ale napr. ”csendör” je žandár - policajt. V doslovnom preklade ”csend” je ticho a ”ör” je strážca, ergo, ”csendör” je teda ”strážca ticha”, čo nám je sympatické.
azon nevetgélnek h a holnap az a hol a nap. azt nem tudják magyarul tegnap és holnap
náluk
včera dnes zajtra : tegnap ma holnap
és a nap az den
a kövér az a háj kwoj > kövér
az ördög az őr dög, ugyanis rajta keresztül kell mennek nem pálpéteren
a vendéglő az meg nem vendég lő, hanem vendég-el-ő, a vendég, meg vündig, vün = jön
Brat je ”barát”, (čítaj barát), Čerešne sú ”cseresnye”, (čerešne), doska je ”deszka”, (deska), dvor je ”udvar”, (udvar), chyba je ”hiba”, (hiba), kačica je ”kacsa”, (kača), kľúč je ”kulcs”, (kulč), kosa je ”kasza”, (kasa), kráľ je ”király”, (kiráj), krčma je ”kocsma”, (kočma), krstiť je ”keresztelni”, (kerestelni), lopata je ”lapát”, (lapát), močiar je ”mocsár, (močár), obed je ”ebéd”, (ebéd), oblok je ”ablak”, (ablak), ponos je ”panasz”, (panas), potok je ”patak”, (patak), pusta je ”puszta”, (pusta), sekera je ”szekér”, (sekér), seno je ”széna”, (séna), slama je ”szalma”, (salma), stôl je ”asztal”, (astal), somár je ”szamár”, (samár), sukňa je ”szoknya”, (sokňa), sused je ”szomszéd”, (somséd), škola je ”iskola”, (iškola), tanier je ”tányer”, (táner), tehla je ”tégľa”, ( tégľa), ulica je ”utca” (utca), večera je ”vacsora”, (vačora), vidiek je ”vidék”, (vidék), vidly sú ”villa”, (villa)
biztos véletlen az is, h panasz : bán-at
a vidék tótfalusi szerint is ismeretlen eredetű (ha szláv lenne, odarakná)
a kulcs, hiba, lapát, tégla, barát már rég bizonyítottan eredetileg magyar
Az MTA meg gyakorlatilag 150 éves idiotista kontraszelekció eredménye. Minden előző nemzedék csak a nála agymosottabbat és silányabbat tűrte meg így alakult ki az, hogy ma gyakorlatilag csak olyan akadémikusok vannak, akik rutinból hazudnak és egyébként sötétek, mint az éjszaka.
Azért milyen érdekes, amikor elmondják hun-magyar azonosság előadóiról, hogy nem szakmabeliek, meg nem nyelvészek, meg hülyék....
Aztán jön egy finnugrista informatikus, aki ótvar baromságokat hord össze genetikáról meg nyelvészetről, az meg viszont szakembernek számít, nyelvészeti területen is.....
Gratula. De mindegy is, nem igazán érdekelnek már a finnugrista marhaságok, ha valaki felvállalja azt a szellemi szintet, hogy hisz benne ám tegye. Csak lehetőleg ne akarják, hogy én is olyan mélyre süllyedjek, köszönöm. :)
A tanárai elvtársak, a viselkedése mint egy elvtársé. Az egész habitusa kommunista elvtárs habitus. Ezért elvtárs. 1973-as születéssel simán lehetett volna elvtárs. A viselkedéséból ítélve volt is. Nem értem miért mindig nekem kell kibányásznom az összes cikket és verejtékkel lefordítanom a csekély orosz és angol tudásommal. Ja igen, tudom már miért.
Mert egy szóval lehülyézitek a szerzőt és utána se néztek semminek. Ráadásul lusta dögök vagytok bárminek utána nézni, csak szajkózzátok a hülyeségeiteket. De nem baj tegyétek, normális ember már úgysem hisz a finnugrista ökörségekben. És nem, semmivel se akarlak benneteket meggyőzni, mivel nem lehet. :D
Amit írok azért írom, hogy a normális felfogású, kevésbé agymosott emberek, akik esetleg olvassák ezt a topicot, értsék, hogy miről is szól az egész finngurista humbuk hablaty. Ennyi.
Zaicz Gábor: Könyv a magyar nyelv ótörök jövevényszavairól
András Róna-Tas – †Árpád Berta, West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian*1
Ha megtekintjük az EWUng. (és elsősorban a TESz.) szócikkekhez fűződő bibliográfiai jegyzékét, úgy látjuk, hogy egy-egy szó korábbi ótörök eredeztetése (ismét) felmerül. Így az EWUng.-ban közel száz lexéma nem török jövevényszó: az ápol, bálvány, bárca, becsül, bíró, bog, bojt, boly, böjt, börtön, bükk, bűn, csak, csata, csökönyös, dug, ék, erkölcs, eskü, gaz, gyanú, ? gyarapodik, gyenge, gyepű, gyertyán. gyilkos, győz, gyúl, gyűlöl, igen, ijeszt, imád, ing, izzik, jász, káliz, kár, karakán, kazár, kebel, kelengye, kert, kéve, koldul, komor, könyv, köpcös, lék, orvos, sajt, sebes, serleg, sért, sík, sima, sió, sok, sör, süly, sűrű, szál, szán², szár, szenderedik, szép, szín, szöcske, szűz, táltos, tanács, táplál, tár, tart, tatár, telek¹, terem, torol, tót, tökél, tör, történik, törvény, üdül, ül, vejsze, vendég, ver¹ és a zerge. E szavak közül a német nyelvű szófejtő szótárban ismeretlen eredetű a bárca, becsül, bojt, boly, börtön, bükk, bűn, csak, erkölcs, gyanú, gyenge, gyepű, győz, gyúl, izzik, kebel, serleg, szár, szín, telek¹, terem, tör, történik, törvény, ül és a ver¹ (a következő szavaknak a töve ismeretlen eredetű: ápol, gyilkos, gyűlöl, ijeszt, imád, komor, köpcös, sebes, táplál, üdül). Megemlítem még, hogy az EWUng. címszavai között valószínűleg vagy biztosan finnugor eredetű a bog, dug, ék, lék, orvos, sért, sok, süly, szál, szép, szik, táltos, tart és a vejsze.
Nyugati ótörök elemeink között vannak végső soron idegen eredetű lexémák is (26 szót sorol fel a mű; 1124–1125). A legtöbbjük az iráni nyelvekből került az ótörökbe (balta, bálvány, bársony, bor, bors, jász, komló, ? tömény), de található köztük végső soron horezmi (káliz, sajt), alán (kert), perzsa (bese, böszörmény, örmény), görög (kerep, terem) vagy latin gyökerű (kazár) is. A szavak olykor indoeurópai (alma, ? kender) vagy végső soron kínai (gyöngy) eredetűek, néhány elemnek pedig ismeretlen a forrása (bátor, tatár, ? tót). Néhány esetben a nyugati ótörök jövevényszó török képzővel lett ellátva, így a csanak és a serleg szótöve kínai, a körtvély-é pedig kaukázusi eredetű. Néhány esetben a nyugati ótörök szóelem egy harmadik nyelv (leggyakrabban a déli szláv) közvetítésével került a magyarba, ilyen a bán főnév és a bér.
...
A problematikus (finn)ugor eredetű szavak között (1317–1323) – ha jól számolom – ötven szóalak található. ... E szavak között biztos eddigi etimológiák vannak (pl. fej, gyalog, gyökér), egyes szavak azért szerepelnek itt, mert hangtani, mások azért, mert jelentéstani nehézségek mutatkoznak a szófejtésben (például lel, mén, üt, ill. köcsög, szül). Sőt egy sor lexémát a szerzőpár szójegyzékében már töröknek minősített (bog, hajó, ír, lék, orvos, sért, sima, sír főnév, süly, szép, szó, táltos, úr) ...
kun jövevényszavak a kun szavak kikövetkeztetett betűrendjében szerepelnek (1340–1342). A köznyelvben ezek közül a következők jelentkeznek: bárca, buzogány, csődör, kalauz, kobak, koboz, komondor, kuvasz, özön, tábor, tőzeg, azaz az itt felsorolt lexémáknak egyharmada. A szótári részben egyébként az átadó alakokat a szerzők kunként (nem ótörökként) jelzik.
egy dolog feltűnő: még csak fel sem merül annak a lehetősége, h a magyarból került az ótörökbe.
magától értetődőnek veszi, h az átadás iránya csakis onnan ide lehetett! az előítélet ordít róla
Ugye, a klasszikus szerint egy bizonyos szint felett nem megyünk egy bizonyos szint alá, de azért rákérdeznék, hogy mitől is lett Türk "hazudozó"?
"...amíg "magyargyanús" leletek kizárólag sírleletek és településnek, ottélésnek semmilyen nyoma nincs..."
Mert a karosi temetők mellett a régészek megtalálták a honfoglalók jurtanyomait??? Mégis mit kellett volna Uelgiben megtalálni? A kínai nagyfal részletét? Egy várost??
"Az egyik legismertebb manysi származású történész..." Ez konkrétan ki?
"Ja igen, Türk elvtárs mélyen hallgat arról is, hogy pont ő és csapata találta meg azt bronztáblát, ami rovással volt írva és egy igen gazdag magyar gyanús női sírból került elő. Azt se mondta el, hogy ők egyből iráninak tulajdonították, amiért az oroszok egyszerűen kiröhögték őket. Éppen ezért kussol róla."
Erről hol van valami konkrétum?
Mondjuk egy orosz cikk, amiben az ottani régészek körberöhögik Türk értelmezését. Önmagában egy rovásírásos (!) bronztábla (!!!) már réges-régen világszenzáció lenne, a tavalyi kazanyi konferencián másról sem beszéltek volna, csak erről a szenzációs leletről. :-D
Ui.: Mellesleg mitől lett Türk "elvtárs"? Kisdobos lett volna az 1973-as születésével?
