Minden kimenethez két tároló van. A baloldaliak vannak felfűzve, az a shiftregiszter. Ezeknek az értéke íródik be a kimeneti bufferekbe (a jobboldaliak) az RCK hatására. (gondolom felfutó él, de el kell olvasni)
Így szépen a SER IN-en csepegteted a biteket, az SRCK-val léptetgeted befele, és közben a kimenet áll mint katiba a gyerek, nem villan semmi. Amikor az összes bit a helyere kígyózott, akkor tolsz egyet az RCK-n, és teljesen egyszerre vált az összes kimenet minden köztes állapot nélkül.
Maszkolás:
Elsőre én megpróbálnám beszkennelni a kijelzőt, és kinyomtatni 1:1-ben. Aztán sniccerrel kivágni fekete kartonból, és azt elétenni. Egy próbának jó. Aztán persze tolni bele az ampert, amennyit csak lehet. Mi a konkrét típus? Direkt napfényben semmi nem fog látszani, bármit küzdesz.
Közben átterveztem a nyákot, a G/ a testen van, akkor világit a led, az Rck-nak meg alacsonyan kell legyen, hogy irni lehessen, igy azt még invertálni kellene, de igy pont azt kapnám, mint most, hogy felvillannának a kiirás után (egyesével irom ki a számokat) a nem kellő szegmensek.
Igy egyelőre csak átterveztem, kivezetem a G/ lábat, és szépen elvezetem a vezérlésig. (kap egy lehúzó ellenállást, ha mégse lesz bekötve hadd világitson kedvére:) ) Lesz kedvem, -mert most nagyon nincs - akkor megcsinálom újra, az ellenállások nem tétel, és a 4db ic is max 600 ft, igy hagyom ezeket a helyén.
Egyelőre azt kell megoldani, hogy lássam napsütésben is, ez fontosabb. A villogás a kisebb probléma, hajóba lesz, egyrészt napon nem látszik (egyelőre semmi,nem hogy a villogás), másrészt nem ezt lesem egész nap.
baxa meg, igazad van, mikor a nyákot csináltam, akkor nem gondoltam erre, és elegánsan felkötöttem +5v-ra a lábat :), ahelyett, hogy szépen átkötöttem volna az rck lábra, már kevesebbet villogna, ha meg még ezt is kivezetem, akkor meg kánaán, igaz +1 vezeték a kijelző és az arduino között.
Még alszom rá :), mert ez utóbbi ugyan elegánsabb megoldás lenne, de az smd ic-ket lehet megviselné még egy forrasztás, még akkor is, ha csak azt az egy lábat huzalozom át otromba módon.
A 12V elvételével is elsötétül, de a kiirás pont úgyanúgy megy tovább, nem kell hozzá plussz vezeték sem, szintén egy plussz szabad láb kell hozzá az arduinon.
Ez a kontraszt növelés biztos jó, de hogy a fenébe fogom tudni szépen kimaszkolni a szegmenseket a festéshez?
// Ja, a régi módszert is ismerem, de a BCD-hez több láb kellett volna (legalább 4-el ha jól számolom, és ahhoz is kellett volna még egy shift regiszter, vagy anélkül még négy láb.), és mint mondtam a SPI az sd kártya miatt már úgyis használva van. Amikor összeraktam az egészet akkor nem tünt fel a villogás, hiszen szépen sorban kiirtam egy számot, majd odébb shifteltem. Erre mondom, hogy azért ez még javitható selejt :)
- a /G lábbal elsötétítheted a kijelzőt ha akarod, nem kell külön tranyó.
- az RCK-val másolod a shift regisztert a kimeneti bufferbe. tehát meg tudod csinálni hogy előbb végiglépteted az egész adatot hogy mindenki a helyére kerüljön, és utánna egyszerre másolod a kimenetre az összeset. a köztes léptetések nem látszanak
az őskorban úgy csinálták hogy:
- négy dróton kijött a számjegy binárisan, és volt egy ic ami csinált belőle 7 szegmensnek jelet.
- az osszes azonos szegmens egyik fele össze van kötve, és megy a fenti meghajtó megfelelő drótjára. tehát négy digit esetén a négy felső pálcika , és így tovább
- van másik négy drótunk négy tranyóval, amik mennek a digitek kozos anódjára.
a négy jegyen kiküldöd az első számjegyet, és bekapcsolod az első jegy tranyóját. utánna a másodikat, és így tovább. egyszerre csak egy jegy világít, de ha elég gyors vagy nem látszik. sok jegy esetén problémás.
de nekem úgy tűnik hogy a fenti shift regisztered sokkal jobb, villódzásmentesre meg tudod vele csinálni, csak ésszel kell vezérelni.
a képen látszik hogy szürke a kijelződ. jobb lenne a kontraszt ha fekete lenne.
4 db 6C595 IC van sorba kötve, az spi adott volt, SD kártya is azt használja, igy csak plussz egy láb kellett. A kijelző távol lesz (1m) a többitől, nem akartam túl sok vezetéket, igy 4 vezeték + 2 a 12V-nak kell bekötni. Nekem ez jónak tűnt.
1. a szokásos multiplex meghajtás miért nem volt jó? az is villog, de másképp :-)
2. a kontrasztot kell növeld. milyen színű a kijelződ maga? mármint a szegmensek között? ott le kellene kenni feketére. ezen a fólia nem segít, mert az a szegmenst is sötétíti nem csak a hátteret. utánna jön hogy nem tükröző felület, hogy a külső fény kevésbé látsszon rajta. utánna hogy korberakni árnyékolóval.
a valóságos fényviszonyok nagyon durvák. kocsmai beszélgetésekben gyakran elhangzik hogy miért van még mindig tükör a kocsikon, miért nem kamera és monitor. hát azért mert amíg ki nem próbálod el sem hinnéd milyen macerás olyan monitort csinálni, ami mindenféle fényben látható normálisan.
Még egy kis gondom van, a kis csónakomra csináltam egy gps alapú sebességmérő + útvonal naplózó valamit, amihez egy elég nagy 4db 4cm magas zöld 7 szegmenses kijezlőt csináltam.
Ez 12V-ról megy, két hibája van, amire nem számitottam.
Shift regiszterekkel iratom ki a számot, amit 1 mpként frissitek, és sötétben (értsd a szobában már jól esik a lámpa), látom ahogy frissit. SPI -n keresztül nyomom ki gyorsan egymás után a számokat, de mivel az első helyi értéken nincs szám, pl 2,36 kiirásánál, ezért ott (számomra) zavaróan felvillan az első kijelzően is pár led.
Még nincs beépítve a hajóra, azon gondolkoztam, hogy egy tranzisztorral elveszem a kijelzőtől a 12V tápot a kiiratás idejére, de lehet akkor másképp fog villogni. :(
A másik, ennél sokkal nagyobb bajom, hogy teszteltem a kütyüt az autóban, kiraktam a szélvédő elé (belülre) a kijelzőt, ahol sok esetben egyszerüen nem látom. Hát erre nem számitottam, mert normál fényviszonyoknál, amikor nem süt rá a nap kiégeti a szemem, de mikor rá süt, akkor semmi.
Próbálkoztam az itt olvasott szürke öntapadós fóliával, de nem sokat, mondhatni semmit nem javult fényben. A szobában sokkal jobb lett már egy rétegtől, két rétegnél az első helyen emlitett villogás sem zavaró annyira, de ez nem szobai használatra lenne. :(
Holnap még elmegyek egy autófóliáshoz, hátha neki van valami másfajta fóliája, de nem sok reményt fűzök hozzá.
Van esetleg valakinek valami ötlete? (mármint azon kivül, hogy egy nagy árnyékoló lemezt teszek a kijelző fölé. (ami balesetveszélyes is egy kis vitorlás csónakon, meg útban is lesz)
Programozás nélkül nehéz lesz bármit is kihozni az arduinoból. Adok egy kész kódot, ami nálam olvassa a 18b20-at, de mi van, ha kettővel vagy öttel már nem jó, valamit módosítani kellene. Állandóan megkérni valaki hozzáértőt nem fog menni, pénzért talán lehet találni fejlesztőt, aki erre az egyedi feladatra ráfordít időt, de az meg nem lesz olcsó.
Vagy pl. írok egy 3 eszközt használó programot, benne van a ds3231-es rtc, meg még több dolog, ha odaadom az egész kódot ami többszáz sor az se az igazi, ha meg kivágom belőle csak az rtc-t nem biztos hogy nem követek el hibát, vagy nem hagyok-e ki valamit. Abból meg hibaüzenet lesz, és nem működik.
Szóval az a legjobb, ha elkezdi az ember tanulni a programozást, és akkor már lehet alap dolgokat kérdezni, én is így kezdtem. Vagy nem tanul semmit, hanem leírja mit szeretne és keres rá vállalkozót, a rávaló pénzt meg megkeresi valamivel amihez ért.
Még sajnos nem jutottam el a megvalósításáig,időhiány miatt,de a leckéjét már megkaptam és érthetően le van írva minden. És a címzések miatt egy érpáron max 10 eszköz a címzés miatt.
Kezdd el elemenként összerakosgatni őket, mindegyiket külön tesztelni, játszani vele kicsit (adatkinyerés, konverzió stb.), aztán összerakni a kész rendszert.
Csak egy db 18b20-szal van tapasztalatom, sokat nem tudok segíteni. Amivel próbáltam, az eléggé univerzálisnak tűnt, mindenhol sorszámok, persze nálam csak egy szenzort talált.
Elérkezett az idő az életszerű tesztelésre, van ds18b20, ds3231 rtc, rs485. Kezdem egy 10-20 m-es telefonzsinórral, aztán majd meglátom. A kérdésem az, hogy mekkora sebességet válasszak? Egy hőfokot és egy dátum-időt kérek le, kifelé meg 1 byte-ot küldök, tehát sok adat nem lesz. Minél kisebb a sebesség, annál biztosabb az átvitel hibamentessége? A legtöbb példában 9600, de láttam már 115200-at, az rs485 meg talán 1 Mbitet is tud.
Kb. 100 ezerszer fut le a loop másodpercenként egy egyszerű led villogtatással, az 10 mikrosec, 16 relé kiírása 160 mikrosec, a relé sokkal lassúbb ennél, mire összeérnek az érintkezők.
Töb gomb nyomása semmi gond, akár 16-ot is nyomhatsz egyszerre, 160 mikrosec alatt beolvassa és újabb 160 mikrosec után bekacsolja a reléket. Mivel nem mátrixban vannak a gombok, hanem mindegyik egy egyedi ic bemenethez csatlakozik, egymástól függetlenek, csak a beolvasás soros.
A rövid nyomás egyszerűbb. Nekem 50 msec a legrövidebb gombnyomás időm, ezalatt 100-szor beolvassa a 16 gombot és kiírja a relék állapotát, tehát tetszőleges gyorsasággal csattoghatnak a relék.
A hosszút le kell kezelni, hogy a következő ciklusban ne vegye egyből gombnyomásnak. Delay nincs, hanem jelzőváltozó van, ami a gomb állapotát mutatja, és amíg nem engedték föl, addig azzal a gombbal csak vár.
csak vázlatosan:
gomballapot=0
loop
{
if(gomb benyomva && gomballapot==0)
{
relet valtani
gomballapot=1
}
if(gomb felengedve){gomballapot=0}
}
A loop pörög, amíg a gomb nincs benyomva a gomballapot valtozóba 0-t ír.
Ha benyomom a gombot, akkor az első if feltétel teljesül, kapcsol a relé és a gombállapotba 1-et ír. Amíg nyomom a gombot a továbbiakban nem teljesül a feltétel egyik ifben se, de a loop pörög tovább.
Amint fölengedem a gombot, a második if teljesül, 0-t ír a gomballapotba, és visszakerültünk az eredeti állapotba, jöhet a gombnyomás.
Áramszünetnél reset van. Egyrészt ha bootloader van, akkor 1-2 másodpercig inicializál, közben villog a 13-as pinen a led, ki tudja a többi pinen mi történik, ezért valószínűleg a bootloader nélküli használat tanácsolt. Másrészt a pinek bemenetek lesznek az inicializálás után, tehát nem hajtanak meg semmit, relét se. Harmadrészt én shiftregiszterben gondolkodok, mert 6 kapcsoló kevésnek tűnik, tehát nem az arduino kimenetei számítanak, hanem a shiftregiszter ic. Fogalmam sincs, hogy pl. a hc595 mit csinál táp rákapcsoláskor, de más portbővítő megoldás is lehet, ezt mindig egyedileg meg kell vizsgálni, hogy az hogyan viselkedik. Ha nincs bootloader, akkor elég hamar elindulhat a program, és előírt állapotba kapcsolja a reléket, de pártized másodpercig akár ismeretlen számú relé meg is húzhat. De lehet egy kis monostabillal a G-t lehúzni fél másodpercre, és akkor nem kapcsol be semmi, utána meg már a program beállította tetszőlegesre.
Ha egyszerre két gombot nyomok akkor hogyan viselkedik az arduino?
Ha hosszan (5-10 másodperc) vagy ha nagyon röviden gyorsan egymás után nyomom a kapcsolót akkor is egy-egy kapcsolásnak veszi a rendszer?
Gondolom ha csak az arduinot kártyát + ssr omron reléket használom akkor áramszünet esetén nem világít semmi, a következő újraindulás után minden lekapcsolt állapotban lesz. Vagy nem?
plusz átgondolni erősen hogy bekapcsoláskor mi és milyen sorrendben történhet, és az mit okozhat. a legtöbb mikrovezérlőn a portok bemenetként ébrednek, meg kell vizsgálni hogy ez a relédnek melyik állapota.
Arra kell megoldás, hogy ha áramszünet van, az arduino resetel, és elszáll az összes kimenet állapota. Vagy minden változás után ki kell írni eepromba, detektálni az újraindulást, beolvasni eepromból az előző állapotot, vagy megoldani az arduino szünetmentes tápellátását.
