Talán egy modellrepcsinél el tudom képzelni,ahol akkora légcsavar és bika motor van hogy függeszkedni tud a légcsavaron.Vagy netán még a helikopter is gyanús.
De egy mai átlag gépnél nem hinném hogy számottevő hatás lenne ,legalábbis én nem érzékeltem.Motoros sárkánynál,és ernyőnél érzékelhető
A repülőgép,mivel egy egységet alkotva merev kapcsolat van a szárny,és a légcsavar között,nem esik zavarba precessziótol,de a motoros siklóernyőst nagy szarba tudja hozni,ha felszállás közben kifordítja a motor a repülés irányából,megszüntetve a tolóerőt,ami a szárnyat előre és felfelé mozgatja...
De még az is előfordulhat hogy hasznát venném hátimotor tervezésben,mert ott a precessziót minél inkább csökkenteni kell,és ebben is segít ha megértem:)
Most aztán egy nagyon érdekes kérdés merült fel bennem a felfüggesztett kerék kísérlettel kapcsolatban:
Ha azért nem dől le,mert a lefele ható gravitációs erőt a pörgettyű hatás kilencven fokkal elforgatja,akkor miért nem a szabadesés sebességével pörög vízszintes irányba? Hova tűnik a gravitációs erő nagysága az elfordulása után?????
ha dölni akar akkor valami húzza az ellenkező irányba
Nem az ellenkező irányba húzza. Ha így lenne, akkor sose dőlne el, ugyebár (amíg meg nem áll, legalábbis). Az erő irányára merőlegesen dönti - ettől kezd a tengely "imbolyogni", azaz alul rögzített csúcsú kúp felülete mentén körbejárni. ("magyarul": precesszió)
Ha azt is hozzávesszük, akkor bonyolultabb a helyzet, a szabadsági fokok száma is változik, tudni kellene a pontos adatokat, ill. Wan der Vaals gáz esetén a többi paramétert is. A részecske méret, kohéziós erő...stb. Áramlástanilag exponenciálisan csökkenő intenzitású turbulencia lép föl, melynek mérése tovább pontosíthatja a modellt, hiszen egyből semmi sem elegyedik el. Ez nem igazán tudományos leírása dolgoknak, csak azért kevertem ide, mert 1. ilyen vagyok, 2. hangsúlyozzam a mérés fontosságát. :P
Amikor a közös hőmérséklet beáll, a fajhő és tömeg szorzatával kell súlyozni az eredeti hőmérsékleteket, hogy ki tudjuk számítani. Következtetésképpen a gáz belső energiája, ideális esetben a p*V szorzat mindenképpen nagyobb, mint annak előtte bármelyik komponensé. Ha V állandó, akkor a nyomásnak nőnie kell.
Szerintem mindig érdemes fölmérni, hogy a befogadó tudása mennyi ismeret és rálátás esetén lesz optimális, ha túl sok minden (és speciális eseteket) akarunk lenyomni a torkán, akkor talán hasznosabb, ha csak az alapokkal lesz tisztában. Tapasztalatból mondom. :)
Ki tudja azt, hogy mi történik ha egy motor hengerébe vizet permetezünk az égés után. Nő a nyomás vagy csökken? Elvileg nőhet attól, hogy a víz gőzzé válik és a gőz nyomása növeli a nyomást. Másrészt hűlhet attól, hogy a víz párolgása csökkenti a belső hőmérsékletet. Hogyan lehet egyáltalán azt megtudni, hogy bármilyen motorba, bármilyen hőmérsékleten növeli vagy csökkenti -e a nyomást víz befecskendezése.
Nos, a szögsebességvektor a és a korong egy tetszőleges mozgó pontjának helyvektorának szorzata adja ugyebár a pont sebességvektorát. Két vektor vektoriális szorzatának eredménye harmadik vektor, melynek nagysága és iránya van emiatt. Nagysága akkor a legnagyobb, ha két merőleges vektort szorzol össze vektoriálisan, és a legkisebb (0), ha két párhuzamosat. Egyenletes körmozgás esetében, ha a szögsebességvektor nem merőlegesen a pofánkba mutatna vagy 180fokkal ellenkező irányba (a korong síkjára merőleges), akkor ebből a definícióból fakadóan a körmozgás nem lenne egyenletes, hiszen a pillanatnyi helyvektorral semmiképpen sem tudna mindig állandó szöget bezárni.
Súlyos pörgettyűnél egy kúpot ír le. Pl. ilyen a mágneses jelenségeket okozó, Larmor-precessziót végző elektron példája.
Félreértés ne essék, az elektron nem véges kiterjedésű kis gömb, egy olyan szingularitás, amely valamekkora hely- és lendületbizonytalansággal rendelkezik, erről ad számot a Heissenbergféle határozatlansági reláció, olyan hullámtérnek is fölfoghatod, amely pinpongozik az atommag és a környezet elektromágneses hullámaival, hol innen kap labdát, hol onnan, mindig felváltva, de csak ilyenkor jelenik meg...
a modell golyónkra nem hat egy gravitációs erő,aminek az iránya kifelé mutat a körpályából
Dehogynem. Az Északi sarkon a 0. hosszúságú kör irányban mozgó golyót a 90. hosszúsági kör irányában lökjük meg, vagyis a golyó körpályájára merőleges erővel. Mégsem arra (egy vízszintes tengely körül) billen a kör, hanem erre merőleges irányban, a függőleges, Északi-sark - Déli sark rengely körül fordul el.
Így már stimmel,de az előbb nem ezt írtad pontosan,hanem hogy megáll a forgás:
"Ez nyilvánvalóan körbekörbe fog rohangálni a 10 (-170) hosszúsági körön mindaddig, amíg mást nem csinálunk vele."
Ez lemodellezi a történést,de nem magyarázza,mert a modell golyónkra nem hat egy gravitációs erő,aminek az iránya kifelé mutat a körpályából,a biciklikerékre viszont igen,és ezért a modell nem magyarázza azt a részét a jelenségnek hogy miért nem mozdul a gravitációs erő irányába is a biciklikerék.
Tehát arra a részre jó magyarázat a modell hogy miért kezd el körbe forogni a bicikli kerék vízszintes irányba,de hogy miért nem kókad le közben,az kimaradt a modellből,hiszen ott nincs olyan erő.
