Keresés

Részletes keresés

Atom heart mother Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2818

kiderült, hogy a potenciál az, ami azonos nagyságú a burok határán.

 

Ez még az előzőnél is nagyobb marhaság, de nem baj, elfér itt a többi sületlenség között.

Előzmény: destrukt (2816)
destrukt Creative Commons License 2024.04.22 -1 0 2817

"cseik szerint a "B részecskéknek", szerintem pedig
a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra' hullámai,"

 

 

Ezzel az a gond, hogy sem cseik "B részecskéi", sem a te a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrád létezésére nincs semmiféle kísérleti bizonyíték. Ezek csak elképzelések. 

 

 

"amikor 'a három csúcs egybeér', attól fogva
megszűnik a gravitációs árnyék hatás a két test között..."

 

Akkor a gravitáció megszűnik?

 

 

"Csak míg a Tiéd -úgy gondolom- nem igaz
(mert logikai hibák vannak benne), addig
az 'enyém' teljesen konzisztens logikailag.
Úgy hiszem..."

 

Én is éppen így hiszem. (csak fordítva)   ;)

 

 

Előzmény: drx65 (2815)
destrukt Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2816

Tévedtem, utánaszámoltam, és kiderült, hogy a potenciál az, ami azonos nagyságú a burok határán.

Később le is írtam. 

Köszönöm az észrevételt.

Még jó, hogy te résen vagy.  ;)

Előzmény: Atom heart mother (2814)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2815

"És az e.m. hullámok minek a hullámai?
 A semminek?
 Ahol hullám létrejön, ott valamiféle anyagi dolognak már léteznie kell,
 mert a semmi nem hullámzik."


Nem "a semminek a hullámai az e.m. hullámok", hanem
cseik szerint a "B részecskéknek", szerintem pedig
a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra' hullámai,
de ez a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra'
nem! anyagi, hanem ebben alakul(-hat... ;) ki az anyag.
(3D-s, e.m. szoliton hullámként... ;)
;-)

 


'csak akkor és abban az irányban 'lép fel' gravitációs hatás,
 ha és ahol, megfelelő távolságban, egy másik anyagi test van.'

 

"Egyetlen test beljesében is van gravitáció.
 Pedig nincs másik test megfelelő távolságban.
 Ezt mi okozza? "

 

Minden "test belsejében" van anyag,
egészen 'le az alapokig', vagyis az atomokig.
És az atomok között is van
gravitációs (össze nyomó!) hatás... !
;-)

 

 

"És a "szférának" nincs határa?
 Akkor hogyan lép ki belőle az űrhajó?
 És hová lép ki?
 A semmibe? "

 

Nézd meg a lentebbi képet, és 'modellezd'/mozgasd 'a fejedben':
amikor 'a három csúcs egybeér', attól fogva
megszűnik a gravitációs árnyék hatás a két test között...


"Ha az űrhajó még a naprendszerből is kilép,
 akkor lépi át a Nap gravitációs burkát
 és átkerül egy másik csillag gravitációs mezejébe."

 

... és így egy nagyon távoli ('mégoly nagy') csillagnak
 sincs gravitációs hatása "a naprendszerből is kilépő űrhajó"-ra...
;-)

 


" Nem olyan bonyolult ez. ;) "

 

Tényleg nem - ahogy az 'enyém' sem...
Csak míg a Tiéd -úgy gondolom- nem igaz
(mert logikai hibák vannak benne), addig
az 'enyém' teljesen konzisztens logikailag.
Úgy hiszem...
;-)

Előzmény: destrukt (2813)
Atom heart mother Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2814

Megint zagyválod a hülyeségeidet.

 

ahol a Földnek és a Napnak a gravitációs ereje éppen azonos nagyságú.

 

Ez a Föld és a Nap között a Földtől kb. 260 ezer kilométerre van.

Semmi köze a Hill-szférához meg a Lagrange-pontokhoz.

Előzmény: destrukt (2793)
destrukt Creative Commons License 2024.04.22 -1 0 2813

"..hanem e.m. hullámokból álló 'árnyékhatás'..."

És az e.m. hullámok minek a hullámai? A semminek?

Ahol hullám létrejön, ott valamiféle anyagi dolognak már léteznie kell, mert a semmi nem hullámzik.

"Az égitestek "körül" nincs semmiféle állandóan! létező "gravitációs burok"..."

Én meg azt gondolom, hogy ott van az, csak nem látod. A gravitációs mező ténylegesen ott van, és a mezők határán van a burok. 

"csak akkor és abban az irányban 'lép fel' gravitációs hatás,

ha és ahol, megfelelő távolságban, egy másik anyagi test van."

 

Egyetlen test beljesében is van gravitáció. Pedig nincs másik test megfelelő távolságban. 

Ezt mi okozza?

 

 

"Nem lép át semmiféle "burkot", hanem csak egyszerűen
kilépett a Föld gravitációs "vonzási szférájából"
(hivatalos megnevezéssel)"

És a "szférának" nincs határa?

Akkor hogyan lép ki belőle az űrhajó?

És hová lép ki? A semmibe?

Dehogy. A burkon átlép, és átkerül a Nap gravitációs mezejébe. 

Ha az űrhajó  még a naprendszerből is kilép, akkor lépi át a Nap gravitációs burkát és átkerül egy másik csillag gravitációs mezejébe.

 

Nem olyan bonyolult ez.   ;) 

Előzmény: drx65 (2812)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2812

'mert a gravitáció az nem! 'téééér'...'

 

"Valóban nem tér, hanem anyagi mező, vagyis valóságosan ott van."

 

Szerintem nem "anyagi mező",

hanem e.m. hullámokból álló 'árnyékhatás',
a gravitációnak nevezett hatás.
;-)

 


"A gravitációs burkot az égitest hozza létre maga körül,"

 

Az égitestek "körül" nincs semmiféle állandóan! létező "gravitációs burok",

hanem

csak akkor és abban az irányban 'lép fel' gravitációs hatás,

ha és ahol,

megfelelő távolságban, egy másik anyagi test van.

;-)

 

 

"Amikor azt mondják, hogy egy űrhajó elhagyja a Föld gravitációs terét,
 akkor éppen azt a burkot lépi át."

 

Nem lép át semmiféle "burkot", hanem csak egyszerűen
kilépett a Föld gravitációs "vonzási szférájából"
(hivatalos megnevezéssel)
Szerintem pedig a gravitációs árnyékhatás,
ami egymás felé tolja! a testeket - megszűnt.
;-)

 

Előzmény: destrukt (2810)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2811
destrukt Creative Commons License 2024.04.22 -1 0 2810

"Ahogy Te azt elképzeled... ?"

 

Te is elképzelhetnéd, ha akarnád. De csökönyös vagy, és nem akarod. 

Ezzel nincs mit tenni. 

 

 

"a valóságban! nincs ott semmiféle "burok", mert a gravitáció az nem! 'téééér'..."

 

Valóban nem tér, hanem anyagi mező, vagyis valóságosan ott van. Csak te azt hiszed, hogy ami nem látható, az nincs is ott. Tévedsz. 

 

 

"Tehát a Te, képzeletbeli! "gravitációs burkodban" ott ahol nincs semmiféle anyag..."

 

A gravitációs burkot az égitest hozza létre maga körül, ami anyagból van. 

 

 

""Ez a Föld gravitációs burka. (nincs ilyen "burok".)"

 

De bizony van. Ezt mindenki tudja. Csak nem látod. Amikor azt mondják, hogy egy űrhajó elhagyja a Föld gravitációs terét, akkor éppen azt a burkot lépi át.

 

 

"Egyáltalán nem nehéz elképzelni a Te általad felvázolt gravitációs modellt,
de attól még nem igaz ! (szerintem... ;)"

 

Szerinted nem igaz. De a valóság mást mond. 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: drx65 (2809)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2809

"...az L1 és L2 Lagrange pontok,
amelyek kb. 1,5 millió kilométerre vannak a Földtől,
valamint az L4 és L5 Lagrange pontok, amelyek kissé távolabb vannak.

De ez 2D-s ábrázolás
Ha gondolatban megforgatod az egészet a Nap-Föld vonal körül,
akkor egy 3D-s felületet kapsz."


Ahogy Te azt elképzeled... ?
;-/
De ez nem igaz!
Ugyanis hiába "forgatod" képzeletben! "az egészet a Nap-Föld vonal körül",
a valóságban! nincs ott semmiféle "burok", mert a gravitáció az nem! 'téééér',
hanem két test közötti hatás ! ('ráadásul': árnyékhatás !!! ;)
Tehát a Te, képzeletbeli! "gravitációs burkodban" ott ahol nincs semmiféle anyag,
ott nincs semmiféle gravitációs hatás! sem, a valóban létező! anyaghoz 'képest'....
(gravitációs 'tééér', meg pláne nem ! ;)

A valami és a 'semmi' 'közötti kapcsolat', 'valóság'... ??!
;-)

 


"Ez a Föld gravitációs burka. (nincs ilyen "burok".)
A Föld a Nap körüli keringése során magával viszi a saját gravitációs burkát,
és minden mást, ami ezen belül van.

(nem "viszi magával", hanem kialakul! a gravitációs hatás!,
ha van két vagy több anyagi test... ;)
Pl. a Holdat, és az összes műholdat. "
(nem "viszi magával" a Holdat, hanem a Nap 'viszi magával' a Holdat,

mert: egyrészt a Hold 'kívül esik' a Föld "vonzási szféráján",
másrészt a Nap több mit 2x nagyobb erővel vonzza

hat gravitációsan a Holdra, mint a Föld... !)
;-)

 


"Ugyanilyen burok veszi körül a Holdat is,"
(nincs ilyen "burok" - l.m.f.)


"De ugyanilyen gravitációs burok veszi körül a Napot is amely sokkal, de sokkal nagyobb.
Ennek a belsejében kering az összes bolygó, a saját gravitációs burkával együtt.
A Nap is viszi magával a saját nagy gravitációs burkát, a benne lévő összes bolygóval, üstökössel."
(nincs ilyen "burok" - l.m.f.)

 


"Nem egyszerű elképzelni, de ha nem érthető, akkor részletezem."

 

Egyáltalán nem nehéz elképzelni a Te általad felvázolt gravitációs modellt,
de attól még nem igaz ! (szerintem... ;)
;-)

Előzmény: destrukt (2808)
destrukt Creative Commons License 2024.04.22 -1 0 2808

Megpróbálom egyszerűbben elmagyarázni, hogy a Hold miért van a Földhöz láncolva. 

 

A Föld (mint minden más égitest), egy gravitációs potenciálgödör alján helyezkedik el. 

A potenciálgödör peremén helyezkednek el az L1 és L2 Lagrange pontok, amelyek kb. 1,5 millió kilométerre vannak a Földtől, valamint  az L4 és L5 Lagrange pontok, amelyek kissé távolabb vannak. 

 

De ez 2D-s ábrázolás.

Ha gondolatban megforgatod az egészet a Nap-Föld vonal körül, akkor egy 3D-s felületet kapsz.

Ez a Föld gravitációs burka. A Föld a Nap körüli keringése során magával viszi a saját gravitációs burkát, és minden mást, ami ezen belül van. Pl. a Holdat, és az összes műholdat. 

Tehát azt a kérdést, hogy mi körül kering a Hold (a Föld vagy a Nap körül), az dönti el, hogy melyiknek a gravitációs burkában van benne közvetlenül a Hold. Ez bizony a Föld, így a Hold közvetlen főnöke a Föld. (A következő magasabb főnök pedig a Nap. Így épül fel a hierarchia.)

 

 

Ugyanilyen burok veszi körül a Holdat is, de az sokkal kisebb méretű, és a Föld gravitációs burkán belül helyezkedik el. Ami a Hold saját burkán belül van (pl. egy Hold körül keringő űrhajó), azt a Hold viszi magával a Föld körüli keringése során. 

 

De ugyanilyen gravitációs burok veszi körül a Napot is amely sokkal, de sokkal nagyobb. Ennek a belsejében kering az összes bolygó, a saját gravitációs burkával együtt. A Nap is viszi megával a saját nagy gravitációs burkát, a benne lévő összes bolygóval, üstökössel. 

 

Nem egyszerű elképzelni, de ha nem érthető, akkor részletezem. 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: drx65 (2798)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 1 2807

" Miért adjak ötleteket öntelt fantáziátlan embereknek? "

 

'Jogos'... !
Végülis... mit tudnának vele kezdeni... ?!
Csak olyan lenne nekik, "mint disznó orrában az aranykarika"...
;-/

Előzmény: Törölt nick (2805)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2806

"Talán ha az emberek képesek lennének gondolkodásmódok szuperpozíciójába létezni.
 (Vigyázat, hivatalosan a skizofrénia nem tudathasadás. Az csak hétköznapi szóhasználat.)"

 

Akkor mi? a "skizofrénia" - szerinted..?!
(várom 'autentikus' válaszodat... ! ;)
;-)

Előzmény: Törölt nick (2800)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.22 0 1 2805

A propelleres hozzászólás pk1-nek szól.

Csak 'negyednyolc' olvtárs mindig belémköt.

Miért adjak ötleteket öntelt fantáziátlan embereknek?

 

Egyébként meg a statikus szélsebességmérőnket valaki tényleg eltörte.

Pedig a propeller nem kell forogjon, ha hozzá képest a szél mozog.

Előzmény: drx65 (2804)
drx65 Creative Commons License 2024.04.22 0 1 2804

"A mesében is mindig az a vége, hogy aki nem hiszi, járjon számoljon utána.
 Azaz majdnem mindig."

 

Igen, mert ha egymásra találtak azok, akiket 'egymásnak rendelt az ég',
("összenő, mi' összetartozik"... ;), akkor az a vége a mesének, hogy:
"... és boldogan éltek, míg meg nem haltak."
(hmm... vajon utána, miért nem...?!)
;-)

 


"Mondjuk ha fából lenne a zászló, tudna lobogni?"

 

'Úgy' biztosan 'tudna', mint az amit a Holdon 'kitűztek'... !
;-/

Előzmény: Törölt nick (2801)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.22 -1 0 2803

Lehet két részből?

Mint amikor két szelet vajaskenyér tapsol.

 

Vagy mozognia nem szabad?

Létezik álló propeller?

(Nekünk van. Valaki azt hitte, hogy forognia kellene csak beragadt. Megtekerte és eltört.)

 

Nem feltétlenül kell mozogni a szembefordított két vajaskenyérnek.

Mondjuk ha fából lenne a zászló, tudna lobogni?

Előzmény: pk1 (2488)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.22 0 0 2802

jav.szer.

 

aki nem hiszi, járjon számoljon utána.

 

 

Előzmény: Törölt nick (2801)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.22 0 1 2801

Ha nem, akkor számolj utána, légyszíves.

 

A mesében is mindig az a vége, hogy aki nem hiszi, járjon számoljon utána. Azaz majdnem mindig.

Előzmény: destrukt (2799)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.22 -1 1 2800

"Ha az ember egyszer már átélte, hogy
 okos és kedves tudósok
 mekkora kétségbeeséssel állnak ellen
 gondolkodásmódjuk megváltoztatásának,
 csak csodálkozhat azon, hogy
 tudományos forradalmak egyáltalán lehetségesek voltak."

(Werner Heisenberg)


Talán ha az emberek képesek lennének gondolkodásmódok szuperpozíciójába létezni.

(Vigyázat, hivatalosan a skizofrénia nem tudathasadás. Az csak hétköznapi szóhasználat.)

Előzmény: drx65 (2780)
destrukt Creative Commons License 2024.04.22 -1 0 2799

Ha nem, akkor számolj utána, légyszíves. 

Előzmény: drx65 (2798)
drx65 Creative Commons License 2024.04.21 0 0 2798

"Utánaszámoltál, hogy a Föld és a Nap egyenesen
 hol van az a pont, ahol a gravitációs erejük éppen megegyezik?"

 

Én nem számoltam utána, de az "Űrhajózási lexikon (1984)", igen...
(persze az már 'régen volt', azóta lehet, hogy megváltoztak a 'kozmikus állandók'... ;)
;-)

 

 

Előzmény: destrukt (2797)
destrukt Creative Commons License 2024.04.21 -1 0 2797

Utánaszámoltál, hogy a Föld és a Nap egyenesen hol van az a pont, ahol a gravitációs erejük éppen megegyezik?

 

Ha nem, akkor számolj utána, légyszíves. 

Előzmény: drx65 (2796)
drx65 Creative Commons License 2024.04.21 0 0 2796

Előzmény: destrukt (2795)
destrukt Creative Commons License 2024.04.21 -1 0 2795

""a Hold már kívül esik a Föld vonzási szféráján.""

 

Ezt nem tudom, hogy honnan vetted, mert ilyet én nem írtam. 

A Hold 384 000 km-re van a Földtől.

A Föld burkának sugara a Földtől 1,5 millió km.

Tehát a Hold jóval a Föld gravitációs burkán belül van. Különben nem követné a Földet. 

De a Holdnak is van gravitációs burka. Az a felület, ahol a Föld és a Hold gravitációjának a nagysága éppen megegyezik. 

 

Nem érthető?

 

 

 

 

Előzmény: drx65 (2794)
drx65 Creative Commons License 2024.04.21 0 0 2794

"a Hold már kívül esik a Föld vonzási szféráján."
(260 000 km vs. 384 000 km)
;-/

Előzmény: destrukt (2793)
destrukt Creative Commons License 2024.04.21 -2 0 2793

Minden égitestet egy gravitációs burok vesz körül. 

A Föld burkának a határa ott van, ahol a Földnek és a Napnak a gravitációs ereje éppen azonos nagyságú. Ez egy térbeli felület, ezért hívom én buroknak. Az űrhajózási lexikonban ez  a Hill szférának felel meg. A Földhöz közeli pontja kb. 1,5 millió kilométerre van a Földtől. 

Előzmény: destrukt (2792)
destrukt Creative Commons License 2024.04.21 -2 0 2792

Minden égitestet egy gravitációs burok vesz körül. 

A burok határa ott van, ahol a Földnek és a Napnak a gravitációs ereje éppen azonos nagyságú. Ez egy térbeli felület, ezért hívom én buroknak. Az űrhajózási lexikonban ez megfelel a Hill szférának. A Földhöz közeli pontja kb. 1,5 millió kilométerre van a Földtől. 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: drx65 (2791)
drx65 Creative Commons License 2024.04.21 0 0 2791

"az a döntő, hogy a Hold a Fölnek a gravitációs burkán belül helyezkedik el,"

 

"burkán belül" ??!
;-)

 

Milyen 'értelemben'...?
;-/

 

Előzmény: destrukt (2790)
destrukt Creative Commons License 2024.04.21 -1 0 2790

"a csillagaszati megallapodas szerint, ami koveti a jozan paraszti eszt, azt az egitestet tekintjuk anya objektumnak, amelyiket kizarolagos hatasnak tekintve, legjobban leirja az egitest palyajat. ez pedig a hold eseten a fold."

 

Ezzel egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy ez nem megállapodás kérdése, mert az a döntő, hogy a Hold a Fölnek a gravitációs burkán belül helyezkedik el, ezért ő az anyaégitest. (vagy főnök égitest)

 

 

 

"az animacio abban is teved, h a hold mozgasanak hullamvonala bizonyitek lenne., mert az a palyaforma csak a fold keringesenek es a hold keringesenek sebesseg aranyatol fugg. ha a hold gyorsabban keringene, akkor az is hurokpalya lenne. tehat ennek nincs jelentosege."

 

Ezzel is egyetértek. 

 

 

 

Előzmény: cseik (2788)
destrukt Creative Commons License 2024.04.21 0 0 2789

Igen, a természet kitalálta.

Mégpedig úgy, hogy a bolygók olyan pályára állnak, hogy a Napot a legkisebb mértékben rángassák, és a rángatások összhangban legyenek egymással. 

 

Ezt a ritmust alapvetően a Jupiter határozza meg. 

Előzmény: drx65 (2785)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!