Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
Persze, hogy találtam, nagyon hasznos infókat adtál! Úgy néz ki, hogy az ismerősömmel is megegyezem az iránymutatásod alapján. Valószínűleg vitrinbe kerülnek majd - ha tudok hozzá gördülőállományt is szerezni. Sajnos minimálköltségvetésen megy a hobbi, úgyhogy ez nem tudom mikor lesz. Pláne, hogy gondolkodom ezen az Edition Atlasos vonatgyűjteményen is.... Ennyi nem fog menni, majd valami prioritási sorrendet fel kell állítanom.
A homokszóros történet kalapsínnél nem játszik. Túl vékony az anyag. Egyébként néha engem is meglep, hogy mekkora keletje van ezeknek a síneknek. Kémiai támadással nem is próbálkozom (max. lemosásként izopropanolos kezeléssel), csak mechanikailag tisztítom őket.
Ezt már nem kell koszolni :)))
és ez lesz belőle
Ez lett az 1 hetes Cr-es áztatás után. Nem fél sínt raktam bele. Egyszerűen "elrágta" a CR. Elég durva.
Esztergályos a szakmám,muszáj volt hogy menjen.Akkor ment,sőt,értettem is!:) Kalapsínekkel nem görcsölök,(szerintem) nem éri meg a fáradtságot.Hacsak nem valami beszerezhetetlenül ritka típus,maradok a homokozásnál.Sav alapúak a marók,ha sokáig áztatod,csak a grafit marad meg a vasból! :) Szívesen,örülök hogy a betűhalmazban találtál hasznos információt is!
Nekem a vas-szén ötvözet ábra volt a szakmunkásvizsgám anyagismeretből. Így 35 év távlatából még az ábra formáját is tán le tudnám rajzolni, de hogy mihez, milyen értékek tartoznak azt végképp eltakarja a feledés homálya. (mentségemre szóljon, hogy a szakmunkásvizsgán sem jutottam beljebb az ábrával :))))
Mivel nekem (is) azért a szakmámba vág (én karosszériás vagyok) így tudom hogy az alap rozsdamaró (lánykori nevén Cr, most viszont Ro55-nek hívják, én ezt használom, erről a Ferropass-ról nincs tapasztalatom. Nem az a bugyipiros színű?) Mint ahogy a régi neve is utal: Cr, vagyis króm- és foszforsav tartalmú a hatóanyaga. Ezek ugyebár elég ütős anyagok, és valóban, le kell állítani, ha látszólag befejezték a hatás a rozsdás vason. Ezt alaphelyzetben sima mezei vízzel, vizes ronggyal szoktam, majd ha egy mód van rá rögtön alapozom (a kültéri vastárgyakat mindig). Volt anno régebben az a téglavörös alapozó, cinkkrómátos tartalommal, az nagyon jó volt rá. Most már nem nagyon látok olyat.
Karosszériára csak a krómfelületek tisztítására javaslom a (maradjunk ennél a névnél, szerintem így sokan ismerik) Cr-t Krómtartalma miatt "begyógyítja" a rozsdapöttyöket a krómfelületen. a karosszéria többi részére viszont az azonnali műtét javallott. A rozsda szinte mindig - a látszat ellenére - nem kívülről támad, hanem az üreges részek (küszöb, doblemez stb.) esetén belülről. Mivel lételeme az állandó nedvesség az viszont huzamosabb ideig csak zárt térben marad meg. Kívülről menetszél leviszi. Tehát magyarul: hiába kented kívülről a rozsdát. Az csak "a jéghegy csúcsa". Az igaz az a lemez másik felén van (volt). Ha kivűlről le is jött a zöme belülről újra támadt.
Alkotásu: én már 2 éve foglalkozom modellvasúti u profilos sínek javításával több kevesebb sikerrel (miért nem enged már megint a fórummotor képet fel tenni?) Én 1 hétig hagytam a sínt ázni rozsdamaróban. Egyszerűen szétmarta.
József: Hálám örökké üldözni fog a jó tanácsaidért. A kalapsíneknél bevált (dicsekvés nélkül mondhatom: szuperül bevált) technikát, és anyagokat fogom használni, amik között még véletlenül sem szerepel rozsdamaró. Ha érdekel benneteket is akkor majd teszek fel képeket (majd ha engedi végre a rendszer)
Végül is a rozsdamaró nem oldja a rozsdát,csak passziválja,tehát a képződött réteget vegyileg átalakítja,nem engedi tovább "dolgozni".Ehhez nagyon laikus vagyok,de valami ilyesmin alapul a hatásmechanizmusa.Tudomásom szerint,restaurátorok kerülik mint ördög a tömjént. :) Ahogy hallottam,ők csersavat használnak rozsdátlanításhoz,amitől fekete színt is kap a kezelt tárgy.Természetesen kezelés után a savat (nem tudom mivel) közömbösítik. később közömbösítenek.Én már a csersav vásárlásával is elakadtam,így tapasztalatom nincs vele.A másik gond,hogy valószínűleg abban is áztatni kellene.
Az egyetem az jó,mert ha nem vasa a szak tök hülyék hozzá,én építészmérnökin az anyagismeret tanárt oktattam a vasról mivel nekem géplakatos az alap végzettségem,olyan ábrákat meg kifejezéseket használnak amik nem valósak,sőt és ezt tanítják egyedüliként vizsgáztam 3-asra mivel az osztályzatok 1-es és 2-es lehettek :)
A Ferropassittal csak óvatosan. Én a következőképpen jártam egy régi PIKO kalapsínnel - persze próbaként.
Beletettem egy Ferropassittal megtöltött tálkába, ahol egy idő után (pár óra, vagy 1 nap? nem emlékszem) az összes rozsda gyönyörűen eltűnt, fémtisztán csillogott. Kiszedtem, letakarítottam róla a vegyszert, és félretettem. Pár nap múlva ismét tiszta rozsda volt az egész, legalább annyira, mint korábban. Ha nem jobban.
Egy kicsit töprengtem, és az alábbi következtetésre jutottam.
A rozsda (ha nem felületi), akkor az mély lyukakat tud a vasba marni. Továbbá: ha egy fémrácsban hiba van (persze mindig van több-kevesebb), ott a korrózió is hamarabb elindul. Vagyis, egy durva, részben rozsdamarta felületen sok a rácshiba. (Ezt idáig az egyetemen is tanították.) Namármost: ha a sín már régóta rozsdás volt, akkor ott hiába marom le a rozsdát, a megváltozott anyagszerkezet fogékonyabb lesz az ismételt korrózióra. Továbbá: a Ferropassit tartalmaz valamilyen savat. Ez a vasat is megtámadhatja, vagyis az oxigénnel érintkező felületet tovább rongálhatja. (Persze lehet, hogy a síndarabot nekem sem kellett volna olyan sokáig a vegyszerben tartanom.)
KI
Illetve még egy tapasztalat a Ferropassittal: közel 3 évtizedig használtam az autóimon a korróziós nyomok megjelenésekor. (Persze utána alapozás, festés, vagy alvázvédő.) Nem igazán adott tartós megoldást a használata. (Az is igaz, hogy nem vagyok szakképzett lakatos, fényező, tehát lehet, hogy más hibát is elkövettem.) De máshol is hallottam ilyen véleményt, illetve inkább a Korant alapozóra mondták, hogy nagyon jó, amivel tavaly kísérleteztem először. Persze ez már modellvasúti célra alkalmatlan.
Szia Feri! Mivel az Előre sínjei vasból vannak,a még tisztítható rozsdásakért 300-at,a szép állapotúért is 400 Ft-ot adtam darabjáért.Váltót nem tudom,az csak úgy jött. :) Ha pénzverdei a sín,a "talpfában" egy ovális gyűrűben "PV" felirat látható.A rozsdaharmatos síneket át drótkorongoztam,a keményebb rozsdást (de nem szétrohadtat),finom homokkal lefújtam,utána drótkoronggal felfényesítettem.Galvanizálni,barnítani nem lehet,mert a fürdőben elázna a talpfában lévő prespán szigetelés.Nem tudom kinek van tapasztalata benne,de én rozsdamarót nem használnék hozzá.Remélem tudtam segíteni!Üdv.:Gábor
Ismét tanácsért fordulok hozzátok, a szaktopik lakóihoz.
Eddig nem foglalkoztam PV-vel, bár mindig csodáltam ezeket a magyar ipar gyöngyszemeit. Most a jó szerencsém utamba sodort egy rég nem látott ismerőst,– aki tudta, hogy egy ideje vasútmodellezek – és apukája hagyatékában talált pár (mint hozzá nem értő, én úgy látom, hogy PV) sínt. 12 darab egyenesről, és egy jobbos váltóról van szó. Elkapott a láz, - bár hiába kutatott az ismerősöm hozzá még valamit, de nem talált mást – lehet, hogy én is belevágnék a PV-k gyűjtésébe.
Két kérdésem is felmerült:
Elsőnek: Szerintetek mennyit szabad adni ezekért a sínekért? (képet mellékelek)
Másodiknak: Ezek a sínek milyen anyagból vannak? Mivel lehet őket rozsdátlanítani?
Bányász lévén,először a bányászati kiállításon mentünk végig,aztán a technikai kiállításon.Több,mint két órát töltöttünk el,csak úgy repült az idő.Dezső bácsi volt a kalauzunk,hamar közös nevezőre jutottunk.
Kérdésem:az ott készített képekből rakhatok fel ide és a bányász topikba?
A háttérben Dezső bátyám,a kalauzunk.
