E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
Az apostol példája és önzetlensége.1 Vajon nem vagyok szabad ember? Nem vagyok apostol? Nem láttam Urunkat, Jézust? Nem vagytok-e az én művem az Úrban? 2 Ha másoknak nem volnék is apostola, nektek az vagyok, hiszen apostolságomnak ti vagytok a pecsétje az Úrban. 3 Ezzel igazolom magam azok előtt, akik felelősségre vonnak. 4 Nincs jogunk az evéshez és iváshoz? 5 Nincs jogunk ahhoz, hogy asszony nővért magunkkal vigyünk, mint a többi apostol és az Úr testvérei vagy Kéfás is teszi? 6 Csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk mentesülni a kétkezi munkától? 7 Ki katonáskodik saját költségén? Ki ültet szőlőt, és nem eszik a terméséből? Ki legeltet nyájat, és nem issza a nyáj tejét?8 Talán csak emberi megfontolásból mondom ezeket, nem így nyilatkozik a törvény is? 9 Hiszen Mózes törvényében ez áll: „Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!” Talán az ökörre van az Istennek gondja, 10 s nem inkább értünk mondja ezt? Kétségtelenül értünk írták meg, hogy aki szánt, reménykedve szántson, s aki csépel, abban a reményben csépeljen, hogy részesedik a termésből.11 Ha lelki javakat vetettünk köztetek, nagy dolog az, hogy majd anyagi javaitokat aratjuk? 12Ha mások rendelkezhetnek veletek, nekünk nincs több jogunk hozzá? De nem élünk jogunkkal, hanem elviselünk mindent, csak hogy gátat ne vessünk Krisztus evangéliumának.
14 Éppen így rendelte az Úr is, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek. 20 A zsidók előtt zsidóvá váltam, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek között a törvény alárendeltje lettem – noha magam nem vagyok a törvénynek alárendelve –, csak hogy megnyerjem azokat, akik a törvény alárendeltjei.
26 Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegőt csapkodom, hanem megzabolázom, 27 és rabságba vetem testemet, hogy míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak. Intő példák az Ószövetségből..
A legkiválóbb adomány a szeretet.1 Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. 2 Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.3 Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély.
5 Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. 6Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. 7Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
8 S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik.
9 Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. 10Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér.
11 Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. 12 Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. 13 Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.
A keresztény remény bizonyossága. 19 Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. 20A természet ugyanis mulandóságnak van alávetve, nem mert akarja, hanem amiatt, aki abban a reményben vetette alá, 21 hogy a mulandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára. 22 Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig…
24 Mert megváltásunk még reménybeli. Az a remény viszont, amit már teljesedni látunk, többé nem remény. Amit valaki lát, azt reméli?
25 Ha tehát reméljük, amit nem látunk, várjuk állhatatosan….28Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket….32Aki saját Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért áldozatul adta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?....38 Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, 39 sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.
Megszentelődés Krisztusban.1 Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. 2Hiszen a Lélek törvénye, ami a Krisztus Jézusban való élet folyománya, megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől. 3 Amire ugyanis a törvény nem volt képes, mert a test miatt erőtlenné vált, azt Isten véghezvitte: elküldte tulajdon fiát a bűn miatt a bűn testének hasonlóságában, hogy elítélje a testben levő bűnt, 4 és hogy a törvény beteljesedjék rajtunk, akik már nem a test, hanem a lélek szerint élünk. 5Akik ugyanis test szerint élnek, azok a testiekre törekszenek, akik azonban a Lélek szerint, a lelkiekre törekszenek. 6De a test kívánsága a halálba vezet, a Lélek vágyódása ellenben élet és béke. 7A test vágya ellene mond Istennek, nem veti alá magát Isten törvényének, sőt nem is képes rá. 8 Ezért aki test szerint él, nem nyerheti el Isten tetszését. 9 De ti nem test, hanem Lélek szerint éltek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akikben nem lakik Krisztus Lelke, azok nem az övéi. 10 Ha Krisztus bennetek van, a test ugyan a bűn miatt halott, de a Lélek élet a megigazulás következtében. 11 Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus (Jézust) feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. 12 Így tehát, testvérek, nem vagyunk a testnek lekötelezve, hogy a test szerint éljünk.13 Mert ha test szerint éltek, biztosan meghaltok, de ha Lélekkel megölitek a test szerinti tetteket, élni fogtok. 14 Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai….16 A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. 17 Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. 18De ennek az életnek a szenvedései véleményem szerint nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, amely majd megnyilvánul rajtunk.
Összeesküvés Pál ellen. 12 Másnap a zsidók összeszövetkeztek, s átok terhe alatt megfogadták, hogy sem nem esznek, sem nem isznak, míg meg nem ölik Pált. 13 Több mint negyvenen voltak az összeesküvők. 14 Elmentek a főpapokhoz és a vénekhez, ezzel a kéréssel: „Átokkal köteleztük magunkat, hogy semmit sem eszünk addig, amíg Pált meg nem öljük. 15Most hát a főtanáccsal egyetértésben jelentsétek az ezredesnek, hogy állítsa elétek, mintha tüzetesebben meg akarnátok vizsgálni az ügyet. Mi készen állunk, hogy útközben megöljük.” 16 Pál nővérének a fia neszét vette a cselszövésnek, szerét ejtette hát, hogy bejusson a várba, és figyelmeztette Pált 17 Pál magához kérette az egyik századost, és megkérte: „Vezesd ezt az ifjút az ezredeshez, mert valami jelentenivalója van!” Az elkísérte az ezredeshez és jelentette:18„A fogoly Pál hívatott, és arra kért, vezessem eléd ezt az ifjút, mert valami mondanivalója van a számodra.”19 Az ezredes kezénél fogva félrevonta és megkérdezte: „Mit akarsz nekem jelenteni?”20Az így felelt: „A zsidók megállapodtak, hogy megkérnek, vezesd holnap Pált a főtanács elé, mintha ügyét tüzetesebben ki akarnák vizsgálni.”. 21 De ne higgy nekik, mert több mint negyven férfi lesben áll, s ezek megátkozták magukat, hogy addig sem nem esznek, sem nem isznak, amíg meg nem ölik. Már megtették az előkészületet és csak beleegyezésedre várnak.” 22Az ezredes elküldte az ifjút, meghagyva neki: „Ne szólj róla senkinek, hogy ezeket tudtomra adtad
” Pált Cezáreába viszik. 23 Hívatott két századost és kiadta a parancsot: „Éjjel három órától kezdve tartsatok készenlétben kétszáz gyalogost, aztán hetven lovast és kétszáz lándzsást, hogy Cezáreába induljanak.24 Nyergeljetek fel hátas állatot is, és ültessétek fel rá Pált, hogy épségben jusson el Félix helytartóhoz.”25 Levelet is írt a következő tartalommal: 26„Klaudiusz Liziász üdvözletet küld Félixnek, a kegyelmes helytartónak.
1Pál a főtanácsra szegezte tekintetét és megszólalt: „Testvérek, férfiak! Mind a mai napig teljesen tiszta lelkiismerettel éltem az Isten színe előtt.” 2 Erre Ananiás főpap rájuk parancsolt a mellette állókra, hogy üssék szájon.3 Pál így felelt neki: „Megver még az Isten, te fehérre meszelt fal! Ott ülsz, hogy a törvény szerint ítélkezzél, aztán a törvényt semmibe véve megveretsz.” 4A körülötte állók rászóltak: „Az Isten főpapját gyalázod?” 5„Nem tudtam, testvérek – válaszolta Pál –, hogy ő a főpap, hiszen az Írásban ez van: Ne átkozd néped fejedelmét!” 6Pál jól tudta, hogy az egyik részük a szadduceusok, a másik részük a farizeusok közül való, ezért így kiáltott fel a főtanács előtt: „Testvérek, férfiak! Farizeus vagyok, farizeusnak a fia. A halottak feltámadásába vetett hitem miatt állok a főtanács előtt.” 7Alighogy elhangzottak szavai, vita támadt a farizeusok és a szadduceusok közt, és a főtanács két pártra szakadt. 8A szadduceusok ugyanis azt állítják, hogy nincs sem feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok viszont ezt is, azt is vallják. 9 Nagy lárma keletkezett. A farizeusok pártjához tartozó írástudók közül néhányan fölemelkedtek, és hevesen tiltakoztak: „Semmi rosszat nem találtunk ebben az emberben. Hátha lélek vagy angyal szólt hozzá?”10A vita úgy elfajult, hogy az ezredes már félt, hogy széttépik Pált. Ezért parancsot adott, hogy jöjjön egy szakasz katona, szabadítsa ki közülük, és vezesse föl a várba. 11A következő éjszaka megjelent neki az Úr: „Légy bátor! – mondta. – Mert ahogy tanúságot tettél rólam Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is.
A korintusi egyház alapítása.3 Hozzájuk költözött, s mivel ugyanazt a mesterséget űzte, náluk maradt, és velük dolgozott; sátorkészítés volt a mesterségük. 4 Szombatonként felszólalt a zsinagógában, meggyőzte a zsidókat és a görögöket.
11 Ott maradt hát másfél évig, és hirdette az embereknek az Isten szavát.
Gallió prokonzul előtt. 12 Amikor Gallió volt Achája helytartója, a zsidók egy emberként Pálra támadtak, és a törvényszék elé hurcolták, ezzel a váddal: 13„Ez arra próbálja rábeszélni az embereket, hogy a törvényen kívüli módon tiszteljék az Istent.”
A harmadik út.24 Közben egy alexandriai származású, Apolló nevű zsidó érkezett Efezusba. Ékesszóló és az Írásokban igen jártas ember volt.
26 Bátran elkezdett tanítani a zsinagógában. Priszcilla és Aquila meghallották, elhívták magukhoz, és pontosabban elmagyarázták neki az Isten útját. 27 Mivel Achájába szándékozott utazni, a testvérek biztatták, és írtak a tanítványoknak is, hogy fogadják szívesen. Megérkezve a neki adott kegyelem révén nagy szolgálatot tett a hívőknek, 28 mert a nyilvánosság előtt ügyesen megcáfolta a zsidókat: az Írásokból bebizonyította, hogy Jézus a Messiás.
A korintusi egyház alapítása. 1 Ezek után Pál elhagyta Athént, és Korintusba ment…….
5 Mihelyt Szilás és Timóteus megérkezett Macedóniából, Pál egészen a tanításnak szentelte magát. Bizonyítékokat sorakoztatott fel, hogy Jézus a Messiás. 6 Ellenvetéseikre és káromlásaikra ruháját rázva azt kiáltotta: „Véretek szálljon a fejetekre! Én ártatlan vagyok. Mostantól a pogányokhoz fordulok.” 7 Otthagyta őket és egy Ticiusz Jusztusz nevű istenfélő ember házába ment, akinek háza a zsinagóga szomszédságában állt.8Kriszpusz, a zsinagóga elöljárója azonban egész háza népével együtt hitt az Úrban. Sok korintusi is megtért és megkeresztelkedett azok közül, akik hallgatták. 9 Egy éjjel az Úr álmában felszólította Pált: „Ne félj, hanem beszélj, és ne hallgass! 10 Én veled vagyok, senki sem fog hozzád nyúlni vagy ártani neked, mert sok emberem van ebben a városban.”…..
Gallió prokonzul előtt. 14Pál éppen szólásra akarta nyitni a száját, amikor Gallió a zsidókhoz fordult: „Ha valami törvénytelenségről vagy gonosztettről volna szó, akkor meghallgatnálak benneteket, ahogy annak a rendje van. 15Ha azonban valamely tanítással, személlyel vagy törvényeitekkel kapcsolatban merül fel vitás kérdés, magatok lássátok. Ilyesmiben én nem akarok bíró lenni.” 16Ezzel elkergette őket bírói széke elől. 17Erre a görögök nekiestek Szosztenésznek, a zsinagóga elöljárójának, és ott a bírói szék előtt agyba-főbe verték. De Gallió mit sem törődött vele.
Visszatérés Antióchiába. 18Pál még jó ideig ott maradt, aztán búcsút vett a testvérektől, és Priszcillával és Aquilával együtt Szíriába hajózott. Előbb azonban Kenkreában lenyíratta a haját, mert fogadalmat tett. 19Efezusba érkezve elvált tőlük, a zsinagógába ment, és vitába szállt a zsidókkal. 20Arra kérték, hogy huzamosabb ideig maradjon, de nem állt rá. 21Búcsúzáskor azonban megígérte: „Ha Isten is akarja, majd újra eljövök.” Ezzel elhajózott Efezusból, 22 s lement Cezáreába. Innét fölment (Jeruzsálembe), hogy üdvözölje az egyházat, aztán visszatért Antióchiába.
A harmadik út. 23 Egy ideig még itt tartózkodott, aztán útnak indult, sorra bejárta Galácia vidékét és Frígiát, és erőt öntött a tanítványokba…..25Már kapott valami oktatást az Úr igazságairól,buzgón és helyesen beszélt és tanított Jézusról, de még csak János keresztségéről tudott….. >>>>>>>
Engedelmesség a felsőbbség iránt.1 Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentől, ami van, azt Isten rendelte. 2 Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet.3 A felsőbbség nem arra való, hogy a jótettől ijesszen el, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót és megdicsér, 4mert az Isten eszköze a javadra. De ha gonoszságot művelsz, rettegj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse. 5Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem a lelkiismeret szerint is. 6Ezért fizettek adót is, hiszen akik behajtják, Isten szolgái.
A szeretet a parancsok foglalata. 8 Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. 9 Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat.
14 Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen.
7 Adjátok meg mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak az adót, akinek vám, annak a vámot, akinek hódolat, annak a hódolatot, akinek tisztelet, annak a tiszteletet.
10A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. 11 Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az időt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívők lettünk. 12 Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. 13 Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne evés-ivásban és részegeskedésben, ne kicsapongásban és tobzódásban, ne civakodásban és versengésben.
Isten gyermekeinek szabadsága.1 A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket. 2Én, Pál mondom nektek: Ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. 3 Azt is kijelentem a körülmetélkedőnek, hogy köteles az egész törvényt megtartani. 4Ha a törvényben keresitek az igazzá válást, elszakadtatok Krisztustól és elvesztettétek kegyelmét. 5 Mi a hit által a Lélek közreműködésével várjuk a megigazulásból fakadó reményt. 6 Krisztus Jézusban ugyanis nem az számít, hogy valaki körülmetélt vagy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretetben teljesedik ki.7 Eddig jól futottatok, ki akadályozott meg benneteket az igazság követésében? 8Ez a hitegetés nem attól való, aki meghívott titeket. 9Egy kevés kovász az egész tésztát megerjeszti. 10 Bízom bennetek az Úrban, hogy ti sem vélekedtek másként. Aki pedig zavart kelt köztetek, viseli majd büntetését, bárki legyen is….12Bárcsak egészen megcsonkítanák magukat azok, akik zavart támasztanak köztetek!...14Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. 15 De ha marjátok és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást!....19 A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, 20 bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, 21 gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát.22 A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, 23 jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.24Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt. 25 Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően. 26 Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után..
Az áldozatok. 13Vigyázz, ne mutasd be égőáldozatodat akármelyik helyen, amelyet meglátsz…..16 Csupán a vérét nem szabad elfogyasztanotok, azt öntsd a földre, mint a vizet.17 Ne fogyaszd el városaidban gabonád, borod és olajod tizedét, sem marhád vagy juhod első ellését, sem semmiféle fogadalmi vagy önkéntes áldozati adományodat, sem pedig kezed felajánlotta ajándékodat; 18 csak az Úr, a te Istened színe előtt fogyaszthatod el, azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened majd kiválaszt, te, fiad, leányod, szolgád és szolgálód, valamint a levita, aki városodban lakik. Az Úr, a te Istened színe előtt örülj kezed munkája gyümölcsének.….20Ha az Úr, a te Istened, amint megígérte, kiterjeszti határaidat, s húst kívánva azt mondod: húst szeretnék enni, ehetsz húst, ahogy kedved tartja….23 Csak arra ügyeljetek, hogy vért ne fogyasszatok; mert a vér a lélek, s nem szabad a hússal a lelket is elfogyasztanod….26 Szent adományaidat és fogadalmi áldozataidat azonban fogd, és vidd el arra a helyre, amelyet majd az Úr kiválaszt, 27 s mutasd be égőáldozatul a húst és a vért az Úr, a te Istened oltárán; véres áldozatkor a vért öntsd az Úr, a te Istened oltárára; a húst pedig edd meg. 28Vigyázz, s ügyelj ezekre a parancsokra, amelyeket adok, hogy mindig jól menjen sorod, neked s utánad gyermekeidnek, hiszen azt teszed, ami jó és helyes az Úr, a te Istened színe előtt.
A kánaániak istentisztelete. 29 Amikor az Úr, a te Istened majd elpusztítja előtted a népeket, amelyeknek a földjére nemsokára bevonulsz, hogy kiűzd őket onnan, amikor már kiűzted őket, s letelepedsz földjükön, 30 akkor vigyázz, nehogy tőrbe essél, mikor már elpusztultak előtted, nehogy a nyomukba lépj! Ne érdeklődj isteneik iránt ilyesmiket kérdezve: „Hogyan részesítették ezek a népek tiszteletben isteneiket? Szeretném utánozni őket!”
II. A DEUTERONOMIUM TÖRVÉNYEI 1Ezek azok a parancsok és törvények, amelyeket meg kell tartanotok azon a földön, amelyet az Úr, atyáid Istene adott neked, mindaddig, míg éltek a földön.
VALLÁSI TÖRVÉNYEK A kultikus helyek. 2 Azokat a helyeket, ahol a népek, amelyeket nemsokára kiűztök, isteneiket imádták, mind romboljátok le a földig, a magas hegyeken, a dombokon és a zöldellő fák tövében. 3Zúzzátok össze oltáraikat, törjétek szét kőoszlopaikat, égessétek el szent fáikat, semmisítsétek meg bálványaikat, irtsátok ki a nevüket is erről a helyről. 4De az Úrral, a ti Istenetekkel ne tegyetek így! 5 Csak azokat a helyeket keressétek föl, amelyeket az Úr, a ti Istenetek majd minden törzsetek körében kiválaszt, hogy oda kerüljön neve, ott legyen lakóhelye. Oda menjetek!6 Oda vigyétek égőáldozataitokat és véres áldozataitokat, tizedeiteket és ajándékaitokat, fogadalmi és önkéntes adományaitokat, marháitokat és juhaitok első ellését….8Semmiképp ne tegyetek majd úgy, ahogy itt szokás, ahol mindenki azt teszi, ami tetszik neki, 9 mert még nem jutottatok be a nyugalom helyére, örökségetekbe, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. 10De ha átkeltek a Jordánon és letelepedtek azon a földön, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nektek örökségül, és ha körülöttetek minden ellenségtől nyugalmat ad nektek, úgyhogy biztonságban élhettek, 11 akkor az Úr, a ti Istenetek választ majd lakóhelyet nevének. Oda vigyetek majd mindent, amit parancsolok: égőáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket, adományaitokat, s minden válogatott fogadalmi ajándékokat, 12 amellyel dicsőítitek az Urat. S örüljetek az Úr, a ti Istenetek színe előtt, ti és fiaitok és leányaitok, szolgáitok és szolgálóitok, a levitával együtt, aki körötökben él, mivel nem kapott részt veletek az örökségből.. >>>>>>>>
Jézus születése. 1 Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. 2 Ez az első összeírás Quiriniusz, Szíria helytartója alatt volt. 3 Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. 4 József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, 5 hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6 Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. 7 Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
A pásztorok hódolata. 8Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. 9Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. 10De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek…..12Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” 13Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: 14„Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!” 15Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!” 16 Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket.17 Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. 18Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. 19 Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette…..
A névadás. 21Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.
Jézus bemutatása a templomban. 22 Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, 23 ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik; 24 s az áldozatot is be akarták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát….
Simeon éneke. 26Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét.
27 A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, 28 karjába vette és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal:……
Egység Krisztussal. . 9 Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára……
Magatartás a pogányok között. 12 Éljetek szép életet a pogányok között, hogy lássák jótetteiteket, és látogatása napján majd magasztalják Istent, épp amiért most gonosztevőnek rágalmaznak benneteket…..
15Mert az Isten akarata, hogy tetteitekkel némítsátok el az ostoba emberek tudatlanságát. 16Szabad emberek vagytok, de nem arra való a szabadságotok, hogy a gonoszság takarójának használjátok, hanem mint Isten szolgái (úgy éljetek vele). 17Mindenkit tiszteljetek, szeressétek a testvéri közösséget, féljétek az Istent, s tiszteljétek a királyt….
A rabszolgák kötelességei. 18 Szolgák, köteles tisztelettel vessétek alá magatokat uratoknak, nemcsak a jóknak és a szelídeknek, hanem a durváknak is……22„Bűnt nem követett el, hamisság nem volt ajkán.” 23Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos bíróra. 24Vétkeinket a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az igazságnak éljünk. Sebei szereztek számotokra gyógyulást. 25Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.
Egység Krisztussal. 1 Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással. 2 Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy rajta felnőjetek az üdvösségre, 3hisz tapasztaltátok, hogy milyen édes az Úr. 4 Őhozzá járultatok, az élő kőhöz, amelyet – bár az emberek elvetettek – Isten kiválasztott és megbecsült, 5és magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által. 6 Ezért van benne az Írásban: Lám, kiválasztott, becses szegletkövet rakok le Sionban. Aki hisz benne, az nem vall szégyent. 7 Nektek tehát, mivel hisztek benne, dicsőségetekre válik, a hitetlenekre ellenben ez vonatkozik: „Az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkő lett”, a botlás köve és a botrány sziklája: 8 megbotlanak benne, mert nem fogadták el hittel a tanítást, amelyre meghívást kaptak. 10Ti valamikor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok; régen nem nyertetek kegyelmet, most pedig irgalomra találtatok….
Magatartás a pogányok között. 11 Szeretteim, kérlek benneteket, hogy mint idegenek és zarándokok, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, mert ezek a lélek ellen törnek…..
Kötelességeink a feljebbvalók iránt. 13Engedelmeskedjetek az Úrért minden emberi hatalomnak, mind a királynak, a legfőbbnek, mind a helytartóknak, akiket ő küldött, 14 hogy a gonoszokat megbüntessék, a jókat pedig kitüntessék…..
A rabszolgák kötelességei. 19 Mert érdemet szerez, aki Istenre való tekintettel türelmesen elviseli a fájdalmat, még ha igazságtalanul szenvedi is el. 20 Mert milyen dicsőség az, ha mint bűnösök, eltűritek az arculütést? Ha ellenben jót tesztek, és mégis türelmesen szenvedtek, az kedves Isten előtt.21 Mert erre vagytok hivatva, hiszen Krisztus is szenvedett értünk, példát adva nektek, hogy kövessétek nyomdokait. >>>>>>>>>
Máshol: A következő éjszakán rejtélyes körülmények között meghalt a király és Dárius került a trónra, aki meghagyta maga mellett Dánielt mint satrapaigazgatót ( = tartományi kormányzókat irányított)
A mese mennyire igaz?
Bélsaccar : Nevének jelentése: »Bél oltalmazza a királyt«, bel-sar-ucur.
Ő maga nem volt király, csak Babilónia utolsó királyának, Nabonidnak (Kr. e. 555-538) elsőszülött fia, Nebukadneccarnak pedig unokája. Nabonid egyesíteni akarta országát a Hárán területén levő arám birodalommal, ezért elhanyagolta a belügyek intézését. Ezeket már Kr. e. 554-től kezdve fiára, Bélsaccarra bízta. Még inkább így lett ez, amikor Círus hódításai fenyegették az országot. Ekkor Bélsaccarnak kellett a hadsereg élére állni. Mindez érthetővé teszi azt, hogy az egykori iratok Bélsaccart Naboniddal együtt emlegetik, a nép körében pedig őt tartották királynak Nabonid tartós távolléte miatt. Círus a történészek egy része szerint harc nélkül foglalta el Bábelt. Más adatok szerint felgyújtotta az Eufrátesz NY-i partján levő nádasokat (Jer 51,32) és betört a városba. Az ostrom alatt Bélsaccar meghalt, de Nabonaidnak sikerült elmenekülnie. Másik híradás szerint az ostrom éjszakáján Bélsaccar éppen lakomát rendezett palotájában, és meglepetésszerűen törtek rá az ostromlók. Bukását a Biblia kettős szentségtöréssel magyarázza: egyrészt bálványok dicséretére, másrészt profán célra (italozásra) használta a Jeruzsálemből Babilóniába vitt templomi edényeket...
A BibliaII. Nabú-kudurri-uszur fiának tartotta, a babiloni feliratok azonban Nabú-naid király és Nitokrisz legidősebb gyermekeként említi; Nitokrisz valószínűsíthetően II. Nabú-kudurri-uszur egyik lánya volt.
"Erre Dániel felele, és monda a királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom néki... És ez az írás, amely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin! Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Peresz, azaz elosztatott a te országod..." (Dán. 5:17,25-28)
Baltazár lakomát rendez. 1 Baltazár király nagy lakomát rendezett főembereinek – szám szerint ezren voltak –, és ezer ember előtt itta a bort. 2A bortól ittasan Baltazár megparancsolta, hogy hozzák elő azokat az arany és ezüstedényeket, amelyeket apja, Nebukadnezár elhozott a jeruzsálemi templomból. Az volt a szándéka, hogy abból igyanak a király és a főemberei, feleségei és mellékfeleségei.3 Erre előhozták az arany és ezüstedényeket, amelyeket a jeruzsálemi templomból, az Isten házából hurcoltak el. Belőlük ittak a király és főemberei, feleségei és mellékfeleségei. 4 Itták a bort és dicsérték arany, ezüst, réz, vas, fa és kőisteneiket.5Ugyanabban az órában emberi kéz ujjai jelentek meg, és írni kezdtek a lámpással szemben a királyi palota falának mészfelületére. A király észrevette az író kéz ujjait….7A király hangosan követelte, hogy vezessék eléje a varázslókat, káldeusokat és jósokat. Így szólt a király Bábel bölcseihez: „Aki elolvassa ezt az írást, és tudtomra adja értelmét, bárki lesz is az, bíbort ölt, aranyláncot kap a nyakába, és harmadikként uralkodik országomban.” 8A király bölcsei mind összesereglettek, de sem az írást nem tudták elolvasni, sem az értelmét nem tudták a királynak megmondani. 9Erre Baltazár király annyira megijedt, hogy az arca belesápadt; de főemberei is megrémültek. 10Annak hírére, mi történt a király és főemberei előtt, a királyné azonnal besietett az ebédlőterembe és így szólt: „Király, örökké élj! Ne rémítsenek meg gondolataid, és ne halványuljon el arcod!....12Ebben a Dánielben, akit a király Béltsacárnak nevezett el, kiváló szellem, tudomány és értelem található az álmok megfejtésére, a titkok megmagyarázására és a legnehezebb kérdések megoldására. Hívasd hát ide Dánielt, ő majd megadja a magyarázatot!”
Dániel elolvassa a csodás írást. 13 Dánielt bevezették a király elé. A király így szólt hozzá: „Te vagy az a Dániel, az a júdeai fogoly, akit atyám, a király Júdából hozott ide? 14 Azt hallottam felőled, hogy Isten lelke van benned, kiváló szellem, értelem és bölcsesség található benned….16 De rólad azt hallottam, hogy te tudsz magyarázatot adni, sőt a legnehezebb kérdéseket is meg tudod oldani. Ha csakugyan el tudod olvasni ezt az írást, s meg tudod nekem fejteni az értelmét, akkor bíborba öltöztetlek, aranyláncot kapsz a nyakadba, és harmadikként uralkodhatsz országomban.”…18 Ó király, a fölséges Isten királyságot és nagyságot, dicsőséget és méltóságot adott atyádnak, Nebukadnezárnak…..20 Amikor azonban szíve felfuvalkodott, és lelke kevélységében óriásnak érezte magát, lezuhant királyi trónjáról, és dicsőségét elvették tőle….23 Sőt inkább felfuvalkodtál az ég Ura ellen, az ő házának edényei vannak előtted, és azokból ittátok a bort, te és főembereid, feleségeid és mellékfeleségeid. Dicsérted az ezüst, arany, réz, vas, fa és kőisteneket, jóllehet azok nem látnak, nem hallanak, és semmit sem értenek. Azt az Istent ellenben, akinek kezében van az életed és egész sorsod, nem dicsőítetted.
Mi Krisztushoz tartozunk. 1 Ezért, amit hallottunk, azt teljes odaadással meg kell tartanunk, hogy a célt el ne tévesszük. 2 Ha ugyanis már az angyaloktól meghirdetett tanítás annyira kötelező volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség elvette méltó büntetését, 3 hogyan menekülhetnénk meg mi, ha semmibe vesszük azt a mérhetetlen üdvösséget, amelyet először az Úr hirdetett, azután a fültanúk megszilárdítottak köztetek, 4az Isten pedig különféle jelekkel, hatalmas csodákkal, és a Szentlélek tetszése szerint osztogatott adományaival igaznak bizonyított.5 Az eljövendő világot, amelyről beszélünk, nem az angyalok uralma alá rendelte.
6 Bizonyság erre az egyik helyen a következő: Mi az ember, hogy megemlékezzél róla? Mi az ember fia, hogy gondot viselsz rá? 7 Az angyalok alá csak kevéssel aláztad, dicsőséggel, tisztességgel koszorúztad. 8 Lába alá vetettél mindeneket, s úrrá tetted kezed művei fölött. Ha mindent uralma alá vetett, semmit sem hagyott, ami nem volna neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll.
9 De annyit azért már látunk, hogy Jézus, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért a dicsőség és nagyság koszorúját nyerte el, hiszen Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált. 10 Illett ugyanis, hogy azt, akiért és aki által minden lett, mivel számtalan fiát elvezette az üdvösségre, az üdvösség szerzőjeként a szenvedésben tökéletesítse.
11Mert ugyanattól az egytől valók mind: a megszentelő és azok, akiket megszentelt. Ezért nem szégyelli testvérnek nevezni őket, 12amikor ezt mondja: Hirdetni foglak testvéreimnek, zengem dicséreted az egybegyűltek előtt. 13Majd: Bizalommal ráhagyatkozom. Aztán: Nézd, én és gyermekeim, az Úr adta nekem őket.
14Minthogy a gyermekeknek közös a testük és a vérük, ő is részt kapott belőle, hogy így halálával legyőzze azt, aki a halálon uralkodott, tudniillik az ördögöt, 15 és felszabadítsa azokat, akiket a haláltól való félelem egész életükre rabszolgává tett.
16 Hiszen nem az angyalokat, hanem Ábrahám leszármazottait karolta fel.
17 Ezért minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen, és kiengesztelje a nép bűneit.
18 Így, mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik a kísértéssel küzdenek.
Az örök élet reménye.1Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített. 2 Azért is sóhajtozunk itt, mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba. 3 Ha beköltözünk, többé nem látszunk ruhátlannak. 4 Amíg tehát e sátorban lakunk, szorongva sóhajtozunk, mert nem azt akarjuk, hogy levetkőztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, s így ami halandó, azt elnyelje az élet. 5 Maga Isten készített erre elő, a Lelket adva nekünk foglalóul. 6 Ezért tölt el a bizalom minket, s nem feledkezünk meg róla, hogy míg e testben vándorként élünk, távol járunk az Úrtól. 7 A hitben élünk, a szemlélet még nem osztályrészünk. 8 Ám bizalom tölt el bennünket, így jobban szeretnénk megválni a testtől és hazaérkezni az Úrhoz. 9 Ezért is igyekszünk kedvében járni, akár közel vagyunk hozzá, akár távol járunk tőle.10 Mindnyájunknak meg kell ugyanis jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megkapja, amit testi életében kiérdemelt, aszerint, hogy jót vagy gonoszat tett-e.
Az apostol felelőssége. 11Mivel az Úr félelme átjár bennünket, igyekszünk meggyőzni az embereket, hiszen az Isten ismer minket, és remélem, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is tisztán állunk.12 Ezzel nem akarjuk magunkat nektek ismét ajánlani, csak arra nyújtunk módot, hogy velünk dicsekedhessetek, s így azoknak, akik látszatra ugyan dicsekedhetnek, belsőleg azonban nem, legyen mit felelnetek.
13 Ha ugyanis nem vagyunk eszünkön, az Istenért nem vagyunk, s ha eszünkön vagyunk, értetek vagyunk. 14 Mert Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt.15 És ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. 16 Ezután tehát nem ismerünk senkit emberi szempontból. Ha Krisztust azelőtt emberileg ismertük is, most már nem úgy ismerjük.17 Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg.18 De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott.19 Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal, nem tartja számon vétkeinket, sőt ránk bízta a kiengesztelődés igéjét.20 Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel! 21 Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy benne „Isten igazságossága” legyünk.
32Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta, e szavakkal borult a lába elé: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem.”33Amikor látta, hogy sírnak, Jézus lelke mélyéig megrendült. 34„Hova tettétek?” – kérdezte megindultan. „Gyere, Uram – felelték –, és nézd meg!”35Jézus könnyekre fakadt. 36Erre a zsidók megjegyezték: „Nézzétek, mennyire szerette!” 37Némelyek azonban így vélekedtek: „Ha a vaknak vissza tudta adni a szeme világát, azt nem tudta volna megakadályozni, hogy ne haljon meg?” 38Jézus szíve mélyéig megrendült, s odament a sírhoz, amely egy kővel eltorlaszolt barlang volt. 39„Hengerítsétek el a követ!” – szólt Jézus. De Márta, az elhunyt nővére tiltakozott: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.” 40Jézus így felelt: „Nemde azt mondtam: ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?”41Erre elhengerítették a követ, Jézus pedig az égre emelte tekintetét és így imádkozott: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. 42Tudom, hogy mindig meghallgatsz. Csak a köröttem álló nép miatt mondtam, hogy higgyék: te küldtél engem.” 43E szavak után hangosan beszólt: „Lázár, jöjj ki!” 44S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: „Oldjátok fel, hogy tudjon járni.” 45A zsidók közül, akik fölkeresték Máriát, sokan látták, amit Jézus végbevitt, és hittek benne.46Némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és hírül vitték, amit Jézus tett.47Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és megkérdezték: „Mit tegyünk? Ez az ember nagyon sok csodát tesz. 48Ha tovább tűrjük, mindnyájan hinni fognak benne, aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket is, népünket is.” 49Egyikük, Kaifás, aki abban az évben a főpap volt, így vélekedett: „Nem értitek a dolgot!50Nem fogjátok fel, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon.” 51De ezt nem magától mondta, hanem mint főpap megjövendölte, hogy Jézus meghal a népért, 52s nemcsak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse. 53Ettől a naptól eltökélt szándékuk volt, hogy megölik. 54Jézus ezért nem járt többé nyíltan a zsidók között, hanem visszavonult a puszta szélén fekvő egyik városba, Efraimba, és ott tartózkodott tanítványaival.
VII. AZ UTOLSÓ HÚSVÉT
A közelgő húsvét.
55Közel volt a zsidók húsvétja, és a vidékről sokan fölmentek Jeruzsálembe, hogy megtisztuljanak.56Keresték Jézust a templomban, és tanakodtak egymás közt: „Mit gondoltok, eljön az ünnepre?” 57A főpapok és a farizeusok ugyanis parancsot adtak, hogy ha valaki tudomást szerez hollétéről, jelentse, hogy így elfoghassák.
1 Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában volt egy beteg, Lázár. 2 Ez a Mária kente meg az Urat olajjal és törölte meg a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg. 3A nővérek megüzenték neki: „Uram, akit szeretsz, beteg.” 4Ennek hallatára Jézus azt mondta: „Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.”5 Jézus szerette Mártát, a nővérét (Máriát) és Lázárt.6Amikor meghallotta, hogy beteg, két napig még ott maradt, ahol volt, 7 s akkor szólt a tanítványoknak: „Menjünk vissza Júdeába!”8„Mester – felelték a tanítványok –, most akartak ott megkövezni a zsidók és újra odamész?” 9Jézus így válaszolt: „Nem tizenkét órája van a napnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát. 10Aki azonban éjszaka jár, megbotlik, mert nincs világossága.”11 Aztán így folytatta: „Barátunk, Lázár elaludt, de elmegyek és fölébresztem. ” 12„Uram, ha alszik, akkor meggyógyul” – felelték a tanítványok.13 Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy alvásáról beszélt.14 Ezért Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt. 15 Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!” 16 Tamás, akit melléknevén Didimusznak hívtak, így szólt a többi tanítványhoz: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!”….18 Betánia Jeruzsálem közelében feküdt, mintegy tizenöt stádiumnyira…..20 Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, eléje sietett, Mária pedig otthon maradt…..30 Mert Jézus még nem ért le a faluba, hanem ott volt, ahol Márta találkozott vele.31 Amikor a zsidók, akik ott maradtak vele a házban és vigasztalták, látták, hogy Mária gyorsan feláll és elsiet, utánamentek. Azt gondolták, hogy a sírhoz megy sírni….
na ezt legalább igazi profétálásnak vehetjük más téma hogy VÉGTELEN hosszuságu szoszaporitás fenyitéssel felér hablaty mert ugyan talján van rejtekében üzenet megfejtőjét várja.....de a szoszerinti olvasata rettenetes.
Ilyen iratokbol a Földön R E N G E T E G volt van és lesz is.
a néni TuDATALATTIJA nappal is zagyvál az enyém csak álmodás közben éccaka.Szépen elvan itt.
Mint a repcsepista vagy a zombi iván gáborka aki kitöntetést remél. avagy a jopásztor topikot BLOGGÁ kisajátito hendriex aki senkivel se beszélget :)))
Korintusiaknak írt II. levél fejezet: 13 : 1-13 v ) ( 1- 8, 10-12 v )
Befejező intelmek. 1 Ezúttal harmadszor megyek el hozzátok. „Két vagy három tanú vallomása döntsön minden ügyben.” 2Másodszori ottlétemkor már megmondtam azoknak, akik vétkeztek és a többieknek is, s most távollétemben újra előre kijelentem: Ha ismét elmegyek, nem kegyelmezek nektek. 3Bizonyítékot akartok, hogy belőlem Krisztus szól? Ő nem gyönge veletek szemben, hanem hatalmas köztetek. 4Gyöngeségében ugyan megfeszítették, de Isten erejéből él. Mi is gyöngék vagyunk benne, de vele együtt élünk, és ezt be is bizonyítjuk azzal az erővel, amelyet Isten veletek szemben ad. 5Vizsgáljátok meg magatokat, hogy a hitben éltek-e. Tegyétek csak próbára magatokat. Felismeritek-e, hogy bennetek él Jézus Krisztus? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát. 6De remélem, elismeritek, hogy mi kiálltuk. 7 Arra kérjük az Istent, hogy semmi rosszat ne tegyetek. Nem azért, hogy mi kipróbáltnak tűnjünk fel, hanem azért, hogy ti a jót tegyétek, akkor minket nézhettek ki nem próbáltnak.8 Az igazság ellen nem tehetünk semmit, csak az igazságért. . 10Azért írom ezeket távollétemben, hogy ha majd megérkezem, ne kelljen keményen föllépnem azzal a hatalommal, amelyet az Úr nekem építésre adott, nem rombolásra. 11 Különben, testvérek, örüljetek, tökéletesedjetek, buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene. 12 Köszöntsétek egymást szent csókkal! A szentek mind köszöntenek titeket.
