„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
Az a spanyolra is hatott, de mégse távolodott el annyira.
Egyes sajátosságok már a nyelvjárási szakaszban megvoltak.
Már Julius Caesar viccelődött a spanyolok (hispániaiak) kiejtésével, hogy nem képesek kiejteni rendesen a "b" és "v" hangot, azonosan ejtik őket, lásd "hispani beati quibus vivere bibere est". Ami a mai spanyolban is így van, a "v" azonos a "b" betűvel, a spanyol gyerekek számára az iskolában ez pont olyan, mint a magyar gyerekeknek, hogy mikor kell j-t, mikor ly-t írni.
Csak a francia esetében ezek a hatások erősebbek voltak, ami miatt baromi nehéz érteni spanyol/olasz/latin alapon.
Két újlatin nyelv van nagyon erps idegen hatással: a románra hatott nagyon a szláv, a franciára meg a germán, ezlrt nagyon különböznek a többi újlatin nyelvtől.
- nem volt világméretű a vízözön, ez csak a Fekete-tenger térsége.
Elég árulkodó, hpgy magában a szövegben is belső ellentmondások vannak, lásd mennyi ideig tartott, 2 ellentétes adat van a szövegben, meg utána hrtelen valahonan sok ember lett, amire nem lehetett idő csak 4 házaspárból kiindulva.
Nyilván abba inkább, ahol értem mit beszélnek. Szóval a román az nem a legjobb, bár tudok latinul és spanyolul, szóval alapszinten azt is értem, de nehézkes.
"Nekem vannak tengeri csigáim. Édesvízes akváriumban"
Ezzel azt akartad mondani hogy valami igaz lehet abban hogy a bárkatörténetben a vízi állatok a vízben voltak, de az oroszlán, a hörcsög, a kenguru és a pávián a bárkán kuksolt?
A szó szerint értelmezők azt gondolják hogy minden állat, minden ővesállat, minden erszényes, minden ragadozó, minden hüllő ott ült a bárkán, és honnan szétsétáltak.
