Ha a nő a tulajdonos és nem volt semmiféle lakáshasználati joga a gyereknek, hót egyszerű lett volna a megoldás. Csak hát igazából nem tudjuk mi történt, azt sem tudni, mi volt a folxamatos konfliktusuk forrása.
Akkor te sem érted a szándékomat. Miért egyértelmű, hogy ha a nő a fensegető, akkor a férfi költözzön el, menjen a rendőrségre, ugyanez miért nem elvárható fordított esetben?
Püfi ugyanis azt hozta ki, hogy ha a nő fenyegetőzött, akkor miért nem ment el onnan a két férfi? Kvázi magukra vessenek, ha rájuk lett gyújtva a ház. Ez ugyanolyan áldozathibáztatás, mint amikor valaki a nőn kéri számon, hogy miért nem hagyta ott a pasiját.
A helyszínen kiderült, hogy szándékos gyújtogatás történt és azzal kapcsolatba hozható a ház tulajdonosa. A rendőrök azonnal elkezdték keresni a nőt.
Másnap reggel az asszony Balatonvilágosról tárcsázta a segélyhívót, és elmondta, hogy szeretné feladni magát, mert előző este felgyújtotta mányi otthonát.
Tévhit: Ha a bérlő bejelentkezik a lakásba, az önmagában feljogosítja a lakás használatára
Fontos, hogy a lakcímbejelentés nem keletkeztet semmilyen jogot a lakásra. Attól tehát, hogy valakinek van érvényes lakcímkártyája egy címre, nem lesz jogosult használni a lakcím szerinti lakást. Ez fordítva is igaz. Attól, hogy valaki nincs bejelentkezve vagy éppen kijelentik a lakcímnyilvántartásból, még lehet joga a lakást használni. Különbség van tehát a lakcím és a jogcím között! A jogcímet, tehát a lakás használatához való jogot tulajdoni lappal, szerződéssel vagy akár bírósági, hatósági határozattal lehet igazolni.
Püffi, ne vizionálj! Honnan tudod, hogy a nő házfelgyújtással fenyegetőzött?
Arra is válszolj kérlek, hogy ha a férj veréssel fenyegeti a feleségét, az miért nem megy el a rendőrségre, miért nem lécel le? Csak, hogy ne legyen kettősmérce.