Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
A kazánban csak fa égethető nem tudom milyen hulladékra gondolsz talán kisebb famardványok,fűrészpor ágak? Ezeket a mardányokat csak kis mértékben vegyesen szabad égetni én már próbáltam kismértékben is nagyon tud égni úgyhogy azokkal csak óvatossan. Szerintem árban a legelérhetőbb az Atmos ezzel most nem akarom reklámozni de ár/érték arányba nem olyan rossz. És nem utolsósorban van hozzá alkatrészutánpótlás.
Örömmel találtam rá erre a fórumra, mivel lakásfelújítás előtt állok, és teljes fűtésrendszer csere lesz, melyben egy új kazánvásárlás is belefér. A ház szigeteletlen régi tégla, 110 m2 es és sima lapradiátoros fűtést terveztem benne. A kazán vásárlása során felmerült a faelgázosító is, de nem nagyon ismertem eddig ezt a technológiát. Az eddigi kazánban MINDENT el lehetett tüzelni, ami egy kertes ház körül található, és keletkező! /fahulladék, összegyűjtött falevelek, házi szemét, stb./ Ezeket mind bele lehet tenni az elgázosító kazánba anélkül, hogy az károsodna? Valamint a sok közül melyik terméket érdemes megvenni.
Ha tud valaki ezekre válaszolni akár itt, akár emilben, az most jól jönne nekem.
Nem egy két éven belül lesz az biztos! Egyenlőre nincs műhelyem, de szerintem símán megcsinálnék egy biztonságos kazánt, és lehet, hogy jobb hatásfokúra, mint a gyári kazánok. Természetesen lemezekből összeállítva.
Mi a biztonsági veszély szerinted? Kell bele egy biztonsági szelep és máris biztonságban vagy! 4 bar-nál lefúj és kész, legfeljebb eláztatja a hejséget, de még ezis megelőzhető!
Te gyártani akarsz egyet? Ha van donor, akkor esély is van akár, én biztosan nem vállalkoznék ilyesmire a biztonság miatt, vagy lemásolnék egyet, sem mint kísérleteznék.
Olvastam a hagyományos kazán topicban egy hozzászólást a primer és a szekunder levegő beállításával kapcsolatban.
A hagyományos kazán lentről kapja a primer levegőt, áthalad a tüzelőn, oxidálja azt általában tökéletlenül és a sok félig elégett anyag kormolva távozik a kéményen.
Namármost a feladvány, hogy a tüzelőanyagon ne menjen át több levegő, ezáltal az égés nem gyorsul fel, viszont a kazán felső ajtaján lévő szekunder levegőnyílás megnyitásával a tökéletlen égésű füstgázhoz friss levegő jut, amitől az eléghet rendesen és nem kormol, valamint hőt ad le.
Tehát a két kazán közt a nagy különbség az, hogy a faelgázosító a füstgázból jobban kivonja a hőt.
Ha ezekután jól beállítom a kazánomat, akkor a forró füstgázból csak ki kell vonnom a hőt és az égés nem fog jelentősen gyorsulni a szekunder levegő adásától, mert a huzatszabályozó alul elzár, csak a füstgáz fog gyorsabban távozni.
Jelenleg is van víztér a kazánomon, de tavasszal építkezés elé nézek, és ott már kiforrottan akarom ezt megoldani és nem fogok 300e Ft ot fizetni egy olyan kazánért, ami semmivel sem kerül többe mint egy sima kazán legyártása.
Lehet, hogy rosszul tudom, de Vigas kazános tulajok ki tudnak javítani: a Vigas kazánban beton elem van....nem kerámia, és az is funkcionál (gondolom nem járdalap minőségű).
Pontosan ahogy írod, ezért írtam azt, hogy egy hagyományosnak tekinthető vegyes kazán szerkezeti kialakítása nem teszi lehetővé a hatásfok növelését, mondjuk egy venti beépítésével pl az ajtóba. (láttam egyszer egy átalakított Totya kazánt, aminek az ajtajára volt építve egy vetnillátor, és felfelé egy víztérben futó örvénytestet építettek, hogy a gerjesztett égés által megtermelt plusz hőt le tudják nyerni, de még félkészen láttam és azt is kb 10 évvel ezelőtt, akkor meg hol érdekeltek a kazánok chhhhhhhhh...... :-)
Akkor ha rendszeresen karban van tartva a kazán, sokszoros élettartamot tud megélni.
A padlófűtés vezérlésével kapcsolatban ismerem ezt a problémát, amit említettél, hogy meleg a levegő, de a padló hideg stb...ezt amennyire tudom lehet kompenzálni, de most hagy ne menjünk bele, mert egyik jó barátomnál lett ilyesmi kialakítva, és állítólag rendesen működik, ha később figyelmeztetsz megtudakolom a know-how-t és elküldöm szívesen Neked...másra nem legalább okulni (én is gyűjtöm az ilyen dolgokat, mert nem ebből a házból szándékozom tepsin távozni lábbal előre).
A kerámia kérdés megválaszolva. Semmilyen katalizációs folyamattal nincs összefüggésben...egyszerűen az bírja ki a rácsapódó lángot, és alkot egy csatornát.
Egyetértek ezekben a kazánokban a kerámiának semmi köze a katalizátorhoz szerintem a kerámia csak azért van benne ,mert nélküle (önmagában) nem bírná a lemez a nagy hőt ,hiszen az atmosoknál meg szerintem más kazánnál is a kerámiára csap rá a lángcsóva.
Én úgy gondolom, hogy a füstgáz hőmérséklete az egy más kérdés ebben a témában.
Az, hogy a kéményen sok hő szökik el egy hagyományos kazánnál, az viszonylag egyszerűen megoldhatónak tűnik számomra.
A faelgázosító kazán működési elvében nekem inkább a füstgáz utánégetése ami a dolog nyitjának tűnik!
Az égés háromféle módon mehet végbe:
Légszegény környezetben, ilyenkor az égéshez szükséges légmennyiségnél kevesebb oxigénhez jut a tüzelőanyag.
Egyező légmennyiség esetén az elméleti égéshez szükséges légmennyiség jut az égéstérbe, de ugye nem mindenki találja meg az oxigén párját!
Ezért ez is légszegény égés.
légfelesleggel történő égetés, evidens.
Ennél az égésnél tökéletes az égés, de rengeteg energia megy kárba az eltávozó égéstermékekkel!
A kazánokban az első verzió megy végbe, mivel a huzatszabályzó a vízhőfok elérése után folytja az égést.
Ezt oldják meg az elgázosító kazánoknál az első kamra után hozzákevert friss levegővel.
Ezzel ugye a légfelesleg nem gyorsítja az első kamrán az égést és nem növeli a füstgáz mennyiségét viszont a tökéletlen égés következtében a füstgázban lévő még éghető anyagokat utánégeti.
Viszont írkálnak mindenféle kerámia katalizátorról, amit nem tudok hová tenni, szerintem az csak egy parasztvakítás, és az nem katalizátor, egyszerűen csak egy fúvókákkal ellátott hőálló kerámia betét!
Vigas kazánról rosszat csak a pelletesről olvastam, a többi típus szerintem jó ha már az enyém ilyen szuperul üzemel. Viszont neked minden képpen pufferes megoldás kellene hogy napközben tudd tartani az alacsonyabb hőmérsékletet( a hő a pufferbe tárolódjon ne a hűtőhurokon távozzon), vagy napközben is nagyobb hőmérsékletet tartod és többször raksz a tűzre így a lakás folyamatosan meleg lesz.
Szerintem ha állítasz rá biztos segít mert jobban még mivel több levegőt kap hátrány ,hogy hamarabb leég a fa. De vizes fánál nekem is nagyon macerás a begyújtás . Csináld azt begyújtásnál ,hogy az alljába apróbb fát raksz és felfelé haladva fokozatossan vastagabbat. Nekem az is sokat segített , hogy volt a pincébe 2-3 napra elegendő fa.
Ja, még egy: én rendszeresen kétévente átnézetem a kazánomat (c19) 16-17 éves, és még mindig nem szólt a szerelő, hogy gyűjtsek új kazánra. Vagyis eddig a sav még nem károsította meg. Azért érdekes a srác (mellesleg kurvára megbízható), mert amikor az égősort kiszereli, mindig belebassza a zománcos kádamba, hogy a szutykot kislagozza belőle...
Aha, érdeket írsz, meglátszik, hogy én csak mint felhasználó értek hozzá. Amíg olvastalak, addig gondolkodtam: akkor nem a visszatérőbe kötöm a padlófűtést, hanem egy keverőszelepet teszek a rendszerbe. Amúgy a radiátor nem a szívem csücske, csak ha már puffer, ami bármilyen keveset is, de csak-csak veszti a hőt, akkor inkább a lakásomban legyen a puffer. Bár... ha leadja a hőt (mint radiátor) akkor meg nem lesz pufferhőm, amiből azonnal kivehetem azt. A radiátor egyébként nem rossz, mert egy nagy használati titkot elárulok, mert ha nincs padlófűtésed, akkor nem is tudhatod. Ha olyan a lakásod mint nekem, hogy van egy nagy "közösségi" tér, és relatíve kisebb szobák vannak alvásra, konyha és nappali egyben, akkor úgy jársz mint én, hogy napsütéses hideg időben, vagy ünnepek esetén amikor nagy sütés-főzés van, a lakás felmelegszik, termosztát ezt érzi, nem kapcsolja be a fűtést, a padló kihűl, megfagyunk. És a padlófűtésben a lényeg: akár 3-4 fokkal is hidegebb lehet a lakás, a lábad meleg, és jól érzed magad. Tehát nem mindegy, hogy hideg padlóval van 20 fok, vagy meleg padlóval van 20 fok. Én ezt digitális termosztáttal úgy oldottam meg, hogy hét közben hajnalban/reggel van magasabb hőmérsékletű nappali időszak, meg amikor a gyerekek hazajönnek délután/este, de DÉLBEN egy órára is nappali időszak van, nem engedem meg, hogy a padló hőmérséklete nagyon leessen. De ha Isten megengedi, és megint építkezhetek, ezen a problémán gondolkodni fogok, de szerintem a tisztán padlófűtés nem a legjobb. Olyan kivitelezőt kell keresni, akinek a lakásában is az van, mert különben a legjobb jószándék esetén sem lesz optimális a rendszer.
Ezt nem tudom igazán, de amennyire ismerem, ugyanezt a PB-vel is meg lehet csinálni, mert természetesen a fejnyomást mindenképp újra kell kalibrálni...de ezt inkább egy szakavatott szakember tudná megmondani, aki a beüzemeléseket végzi.
A kipuf gáz: nem több sav termelődik, hanem a kilépő füstgáz alacsony hőmérséklete miatt lecsapódik a kéményedben, ezért károsíthatja esetleg jobban a béléstestedet. Szerintem Neked már most megérné egy puffer, hogy a meglévő kazánodat magasabb hőmérsékleten lehessen járatni....hogy a kéményed élettartama hosszabb legyen. Gondolom az égéstérben a lerakódás mértéke is nagyobb, ezért sűrűbben kell tisztogatni a kazánt is.
Nagyobb mértékben nem kénsav keletkezik? Bár édes mindegy egyik sem egészséges.
Nálam a meglévő gázkazánon keresztül történik a betáplálás, és ha nem vagyok itthon napokon keresztül, akkor a gázt használja a család, vagyis 3 csap átállít, kazánon kapcsoló benyom.
Még valami: ha a visszatérőre kötöd magát a padlófűtést...nem lesz benne reakció készség (szintén szerintem), mert a padlófűtés eléggé lassan reagál, vagyis lassabban fűt fel, és lassabban hűl is le...szerintem másképp kellene...mert a másik indok: ha a radiátoros körben leáll a keringetés, mert pl a falon lévő szobatermosztátod leállítja a keringető szivattyúdat, akkor szinte csak a radiátoroktól fog függni a fűtésed és effektíve a padlófűtés szekunderré válik...ami szerintem annyira nem jó. (én szívem szerint nem raknék a lakásomba radiátort sehova, de ebben a házban amiben élünk most kivitelezhetetlen a padlófűtés).
Tamás
UI: Ez a "csapok átfordulnak a két rendszer kapcsolódik, kazánajtó kinyit, fa berepül, láng lobog, örül" nagyon teccccc :-)
Szerintem egy hagyományos kazán és egy faelgázosító között a különbség nem egy kényszer keringetés érdekében beépített ventilátor különbözteti meg. Alapvetően a faelgázosító nem egy direkt füstelvezetésű kazán (ezért kell a venti is), hanem járatokkal oldják meg, hogy a füst elvezetésekor a füst melegét is visszanyerje. Az plusz, hogy a folyamat levegő hozzákeverésével lehet a legjobban megoldani, és ezért ez plusz hatékonyság növelő...
Egy faelgázosító füstgáz hőmérséklete kb fele, mint egy hagyományosnak tekinthető vegyes kazán füstjének hőmérséklete.
Korábban elhangzott egy ötlet, hogy a kéménycső köpenyét be lehetne csőspirálozni, talán egy hagyományos kazán esetében járhatóbb út, de mivel a huzat nagyon fontos (mivel nincs kényszeres füst eltszívás), így kérdéses, hogy mekkora hőelvonás lehetséges, bár egy venti beépítésével ez javítható, melyet a füstjáratban kellene elhelyezni, eléggé távol a kazántól.
A másik, hogy a hagyományos kazántest "felső" égésű, míg egy elgázosító "alsó" égésűnek tekinthető, tehát a venti is lefelé kényszeríti az égést a nagyobb hő okán (kb úgy kell elképzelni, mikor a faszenes grillt fújja az ember, és így inspirálja az égést, mert ha nem akkor éhen hal mellette :-) )
Teljesen igazad van, tudom, hogy a pbnek nagyobb a fűtőértéke. Amúgy - és csak azért írom, mert sejtem más is ebben a cipőben jár - a tartályossal gondban lenne az, akinek úgy van megoldva a fűtése, ahogy nekem, mert a C19-es a lehető legkisebb lángsorral üzemel, ugyanis nincs hőcserélőm, ergo nagyon fölmelegíteni a vizet a rendszerben. Így most úgy üzemel, miután a rendszerben a víz eléri a beállított 40-fokot (meg amennyit csal a vízhőmérő) azután 0,5/1 percig ég a láng, utána 0,5 percre kialszik amíg kissé visszahűl a víz. És ez így megy órákon át. Ezért gondoltam és szeretném, ha a pufferom (mármint ha beruházok egy ilyen kazánra) a radiátor (ami most nincs) lenne. Amúgy azért is szükséges a a magasabb kazánhőfokon használat, mert a földgáz elégetésekor sósav keletkezik a "kipufogógázban" és ez a többek között a kéményt is tönkreteszi. Persze a keletkező sav mennyisége a hőfokkal változik, de alacsony hőfokon a legtöbb. Így ezért gondoltam normál és megszokott eljárás szerint a radiátorok felől visszatérő vízkörre hőcserélővel a padlófűtést rákötni, mert ebben az esetben a két rendszer különválasztható, és amíg van gáz addig mehet a mostani rendszer, ha nincs a csapok átfordulnak a két rendszer kapcsolódik, kazánajtó kinyit, fa berepül, láng lobog, örül.
Olvasgatok a faelgázosító kazánnal kapcsolatban és arra próbálok meg rájönni, hogy ez mitől jobb hatásfokúbb mint egy hagyományos kazán, vagy mi a működési elvében amitől más mint a hagyományos kazán!?
Eddig igazából csak azt a különbséget találtam, hogy a tökéletlenül elégett füstgázt levegő hozzákeverésével újra elégeti.
Az jutott eszembe, hogy egy hagyományos kazánnál ha megoldaná az ember, hogy az égéstér fölé friss levegőt juttatna, akkor vajon ott is újra beindulma az égés?
Át lehet alakítani szerintetek a hagyományos kazánt jobb hatásfokú üzemeltetésre?
Egy kérdésem lenne, aki tud, légyszi segítsen. Most azt tapasztaltam, hogy gyakorlatilag rosszabbul ég a fa, mert valamivel vizesebb. Most ez van ezzel kell működnöm. Viszont nem ég rendesen a kazán, nagyon hosszú a felfűtési idő, és égésre leginkább úgy lehet inspirálni a kazánt, ha kihúzott csappantyúval járatom, és rendesen beégetem a fát. Már a múltkor is agyaltam azon, hogy szerintem segítene az égésen, ha a primer-szekunder levegőt állítanám. Most a beállítás a következő képpen vagyon: teljesen betolva, majd 10 mm-t vissza húzva van rögzítve. Szerintetek mi történik, ha húzok még ki rajta 5 vagy 10 mm-t?
Nem nem a szarkazmus beszélt belőlem. A PB gáz fűtőértéke kb 3x nagyobb, mint a földgázé, és ilyenkor télen amúgy is csapnivaló a földgáz minősége. Van egy ismerősöm, aki ezekkel a tartályos gázokkal foglalkozott, és papíron levezette, hogy kb 3-10%-val drágább a tartályos gáz a földgáznál. Természetesen értelmetlen mindenféle támogatást belevenni a számításba, mert nem releváns (amúgy is tiszavirág életű ez a támogatósdi).
Hát,
tüzelő nélkül is megfog fagyni, legfeljebb később.
Én annak idején úgy szigeteltem a házat (építkezés közben) hogy két sor B30-as téglafal KÖZÉ raktam hungarocell táblákat.
Még egy elmélkedés - nem szorosan a faelgázosításhoz, de szerintem sokan vannak, akik teljesen a földgázra vannak beállva és így (fórumok olvasásával) keresek a szóba jöhető megoldásokat. Mint én. Tehát. Ha eltűnne a földgáz, akkor a fa nagyon-nagyon megdrágulna, és nagyon nagyon keresett lenne. Ugyanis nem szabad azt hinni, hogy csak a családi házban használnának és használtak tűzifát, sok emeletes házban ami nem panel, ott si régen ezzel vagy szénnel fűtöttek. Tudom, én is ilyenben laktam, megvannak a kémények csak közben a szocialista modern világképnek megfelelően szépen itt is átálltak gázra. vagyis itt is visszatennék a a kandallót - akár hordozhatósat is - vagy dobkályhákat, üzemelnének be. A barátom tüzifakereskedő, és bizony személyes tapasztalatból tudom, hogy amikor a pécsi hőerőmű átállt fára kb. 3-4 éve, milyen elképesztő nehéz volt szerezni fát az erdészettől, mert az erőmű lekötötte az összes kitermelt mennyiséget. Azóta persze változott a helyzet, de egy gáznélküliség hasonló helyzetet teremtene. Szerintem.
Hát a vastag pénztárcás emberek nem a fórumon keresik a technikai megoldásokat, így hát a tapasztalatok is elmaradnak.
Ha már felső kategória akkor inkább a KÖB gyártmány. Nagyon profi természetesen az ára is.
Más.
2 éve szereltem be egy családi lakóházba egy 96 kW-os HEIZOMAT apríték tüzelésű kazánt. A rendszerbe 2 db kondenzációs gázkazán is be van építve, azaz mindkettő teljes értékű fűtést tud biztosítani külön-külön.
A fűtendő lakótér kb 600 m2, 9 méter magas pálmaház + 4x8-as medence 32 fokon. Belső hőmérséklet 23 fok folyamatosan. Napi 1 m3 fenyő apríték fogy a jelenlegi külső hőmérsékletek mellett. Egy kis számolással: 30 m3/hó x 2500 Ft./m3=75.000.- Forint / hó a teljes energia költség fűtésre, melegvízre, medence hőntartásra és légkezelőre. Én ha gázzal fűtenék a 110 m2 lakásra fizetnék ennyit.
Természetesen az igazsághoz az is hozzátatozik a beruházás több mint 10 milla volt.
Ezzel csak arra szerettem volna rámutatni mennyivel gazdaságossabban lehet fűtési energiát előállítani ilyen rendszerrel, csak hát a beruházás ára az ami nem megfizethető azok számára akiknek éppen megtakarítás kellene.
És itt lép be az állam kis mértékű vagy inkább passzív hozzáállása az ilyen rendszerek támogatása terén.
