Keresés

hanem kéttengelyű forgást is végeznek.

A címzetes professzor úrnak joga van ilyen modellt kitalálni.

Illene mögé tenni a matekját is. És végigszámolni a következményeket.

Ott elektromos töltése is van. Arról most nem volt szó.

A parttalan fantáziálás sok embert magával tud ragadni. 

Igaz?

38Rocky szerint, az elemi részecskék tömegét az adja, hogy nem csak egytengelyű, hanem kéttengelyű forgást is végeznek. Az egytengelyű forgás adja spínt, ami még fénysebességű, a kéttengelyű forgás már nem az, kevesebb sebességű. A kiralitás, a jobb, bal forgás adja a pozitív vagy negatív töltést.

Gyula bácsi szerint az elektron és pozitron nem semmisíti meg egymást, mert nem tudnak olyan közel kerülni egymáshoz. A lehető legközelebbi távolságon viszont neutrínókat, semlegeseket képeznek.;-)

"Már maga a FÉNY is RELATÍV !!!"

De a sötétség az abszolút örök.  ;)

Már maga a FÉNY is RELATÍV !!!

Így a sebessége sem lehet más.

Maximálva sem lehet. 

„Most vegyünk egy pozityv és egy negatív tömeget.

Ezek egymást kikergetnék a világból...”

A néhai Gyula bácsi szerint, az anyag kétféle módon csomósodik össze. Van (elektron-proton-pozitron) típus, és van (pozitron- elton „antiproton”- elektron) típusú anyagcsomósodás. A két típus taszítja egymást. Ezért egy típusból áll össze egy-egy galaxis.

Ha már egyszer tömeget adott a részecskéknek a Higgs mező, akkor nem lehet tömeghiány. Azonban, ha van vonzó tömeg, miért ne lehetne taszító is?;-)

Fizikailag tömeg hiány. Például egy hiányzó elektron = lyuk.

Simonyi szerint inkább buboréknak kellene nevezni, de azt akkoriban lefoglalták a mágneses buborék memóriára, habár nem terjedt el.

Mennem kell boltba stb.

Értem, szóval úgy értelmezed a negatív tömeget, hogy a tömeg elé teszel egy negatív jelet.

Ez matematika, nem fizika.

És fizikailag hogyan értelmezed a negatív tömeget?

Beírom a megfelelő két képletba. Az egyik a gravitáció törvénye, a másik pedig Newton 2.

Három eset lehetséges. Mindkettő pozitív, mindkettő negatív, ellentétes előjelűek.

Utóbbi egy bizarr paradoxon.

Hogyan értelmezed a negatív tömeget?

Gyanítom, hogy sehogy. 

Akkor meg miért beszélsz róla?

A negatív tömeg egy érdekes paradoxon. A tömeg szerepe hármas:

Vonzó, vonzott, tehetetlen.

Most vegyünk egy pozityv és egy negatív tömeget.

Ezek egymást kikergetnék a világból...

És mi az a negatív vagy komplex tömeg?

A matematika elvette az eszedet?

Valaki mondja meg, hogy a skalármező miért ne adhatna negatív vagy akár komplex tömeget is.

"Csak szólok, hogy már találtak mágeneses monopólust."

Földönkívüli lényeket is találtak, állítólag.

"Így megtalálhatják a gravitáció hiányzó pólusát is."

Hát persze. Az lesz a "negatív" tömeg? 

"nem tudja polarizálni a fényközeget, mert nincs kétpólusú gravitációs töltés. (Csak Gyula bá tudott ilyesmiről)"

Csak szólok, hogy már találtak mágeneses monopólust. Így megtalálhatják a gravitáció hiányzó pólusát is. Gyula bácsi "megszálott" volt, mielőtt megboldogult. Béke poraira.

A gravitációs töltés, vagyis a tömeg, nem tudja polarizálni a fényközeget, mert nincs kétpólusú gravitációs töltés. (Csak Gyula bá tudott ilyesmiről)

„Egyrészt villamos töltések és mágneses töltések.”

Másrést meg mi a „ménkű”? A gravitációs töltésekkel mi a hézag? Olyan kicsik, hogy nem férnek ki a hézagon? ;-)

Egyrészt villamos töltések és mágneses töltések. 

Másrészt (amire Maxwell jött rá), hogy a változó villamos mező mágnesesen is polarizál, és viszont. 

Így alakul ki az elektromágneses hullám, ami a forrásáról leszakadva képes önállóan terjedni.

„De valójában nem épül fel és le semmi, csak a fényközeg polarizálódik váltakozva egymást gerjesztve, hol elektromosan, hol pedig mágnesesen.”

A fényközeg polarizációját mi gerjeszti, idézi elő? ;-)

Ezen most mit nem értesz?

A fényközeg, amelyben a fényhullámok haladnak, nem tudja pillanat-szerűen, végtelen nagy sebességgel továbbítani a hullámokat. Az elektromágneses hullámokkal szemben van egy ellenállása, mert a villamos és mágneses mezőknek fel és le kell épülniük. 

De valójában nem épül fel és le semmi, csak a fényközeg polarizálódik váltakozva egymást gerjesztve, hol elektromosan, hol pedig mágnesesen. 

A vákuum "semmije", cgs-ben ilyen állat nincs is. Ez csak a tradicionálisan rosszul megválasztott mértékegységek következménye.

A fényközeg permeabilitásától és permittivitásától.

Maxwell képlete:

c = 1/(gyök(permitivitás * permeabilitás))

Nem atomos anyagban mitől függ egy hullám terjedési sebessége? Kérték gyerekek a Télapótól és azért annyi? ;)

Helyesen:

Atomos anyagban érthető, hogy az atomok akadályozzák a fényhullámok terjedését. 

Bocs, én a vákuumbeli fénysebességre értettem.

Atomos anyagban érthető, hogy a fényhullámok akadályozzák a fény terjedését. 

Hang esetében a sűrűbb anyag elősegíti a hang terjedését, azért nagyobb a hangsebesség.

Azért tér el a kettő egymástól, mert a hang mechanikus hullám (vagyis a hangot az atomos anyag részecskéinek az ide-oda mozgása képviseli. Atomos anyag hiányában (vákuum) a hang nem is terjed. 

A fény viszont nem mechanikus hullám, hanem elektromágneses. 

Marhaság!

Például a hangsebesség függ a közeg tulajdonságaitól.

Ezek egy része az anyagnak eredendő bűne. Például vasban gyorsabb, mint vízben.

Másik része pedig állapothatározó, mint a nyomás és a hőmérséklet.

"De azért ez még nem magyarázza meg, hogy miért annyi a sebessége."

Hogy számszerűen mennyi, az csak mértékrendszer kérdése. 

Ha mérföldben számolsz, akkor más. De ennek nincs jelentősége. 

A fény véges sebességét az okozza, hogy a mágneses mező és a elektromos mező nem tud végtelen gyorsan felépülni és leépülni.

Bizonyos szempontból: igen.

Így is lehet mondani. De azért ez még nem magyarázza meg, hogy miért annyi a sebessége.

Galilei foglalkozott azzal, hogy az állatok mekkorák és mekkorát tudnak ugrani. Ok-okozat.

Mindezt persze csak a pokol kupolája miatt.

"Nem a geometria miatt véges a fénysebesség. Ez egy makacs tévhit."

Így van. A geometria csak a fejünkben létezik, így nem képezhet fizikai okot. 

A fény periodikusan felépülő és leépülő mágneses és elektromos mezőkből áll. 

A fény véges sebességét az okozza, hogy a mágneses mező és a elektromos mező nem tud végtelen gyorsan felépülni és leépülni.

Mint ahogyan a hang sem végtelen sebességű. Mert a hanghullám haladásakor ide-oda mozgó levegőmolekulák sem tudnak végtelen sebességgel elmozdulni.