" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönöm szépen ! Azt hiszem, hogy mindent leírtál, amit a függvénytanban a komplex számok világában jobbra-balra, le,s föl , sőt hátra és előre leírni lehetséges, DE vegyük elő az értelmezési tartományt! Magyarországon nincs ilyen gyors tavasz !!!! Ha lusta lennél , mint én, akkor az öntermékeny asiminá(i)(!!!!!)dat bepermeteznéd méz-energiaital turmixszal minden irányból a virítás elején és ha akarod mégegyszer 10 nap múlva , mint a vénemberek a fiatal menyecskéket húsvétkor szagos szappanos vízzel és nem kell az ecset. Tisztelem és becsülöm és megfogadom a tanácsaidat mindig ,de ebben az egy témában tennék kivételt , fújom a magamét és támogat a természet, hisz mindig is termett az asimina emberi segítség nélkül is. ..... ha tévedek akkor csak a sündisznót tudom idézni :" bocs nem tudtam , hogy ilyen a gyökérkefe!"
Tavaly már ugyan megírtam a most itt következőket, de mivel nem mindenki figyel mindig a fontos részletekre, most megismétlem:
az asimina esetében az egyes virág bibéje akkor befogadóképes (megtermékenyítésre alkalmas), amikor a benne lévő saját portokjai még éretlen, fejletlen állapotban vannak. Ennek az a következménye, hogy a jó kötés egyik alapfeltétele az, hogy a még ilyen fejletlen állapotban lévő virágok részére álljon rendelkezésre valamely másik, korábban virágzó egyedről, vagy - öntermékeny fajta esetén - ugyanazon növény fejlettebb stádiumban lévő virágaiból származó érett virágpor.
Milyen problémákat vet fel a leírt körülmény?
Például, amennyiben két egymás közelében lévő, nem öntermékeny egyedről van szó, mindig az terem (vagy kizárólag, vagy bővebben), amelyik később virágzik. Az ő számára ugyanis érett virágport szolgáltat a szomszédos növény olyankor, amikor a virágai éppen tömegesen fogamzóképes állapotban vannak. A dolog logikájából fakadóan, ez viszonosan nem áll fenn. Attól függően, hogy mekkora a két példány virágzása közti időbeli különbség, lehet, hogy csak mérsékelt (de határozottan érzékelhető) eltérést eredményez a kettő kötésében, de szélsőséges esetben - amint már említettem - előfordulhat, hogy a korábban virágzó teljesen(!) termés nélkül marad, míg a másik elég bőségesen terem.
Az öntermékeny fajták termőképességét pedig nagy mértékben meghatározza az, hogy a virágzás mennyire elhúzódó, azaz fennáll-e az a feltétel adott évben/adott szituációban, hogy nagyszámú, fejletlenebb stádiumban lévő virág álljon szemben elégségesen nagyszámú fejlettebb stádiumban lévő virággal ugyanazon a növényen. Ezt jelentősen befolyásolhatják a virágzás alatt zajló időjárási események. Hirtelen bekövetkező nagy melegben szinte egyszerre nyílik ki minden virág, tehát a fáziseltolódás kisebb, így "érthetetlen módon" rossz a kötés. Hűvösebb időjárás esetén, elhúzódó virágzásban "érthetetlen módon" jobb.
Hát ezeket kéne tudni ahhoz, hogy ne írogassunk össze mindenféle zagyvaságot.....
Most ismét elfogyott az időm, de a továbbiakban a leírtakat képekkel is szemléltetni fogom.
"Szerintem teljesen jó , hogy az érett gyümölcsök maguktól lehullanak . "
Teljesen jóni teljesen jó, csak hát ugyebár az én fám kb. 7 méter magas. Amelyik gyümölcs a 3 méteren fölüli zónából zuhan(na) le, azaz a fa nagyobb részéről, arról nehéz (lenne) megállapítani, hogy gyümölcs volt-e, vagy netalán valami hasmenéses állatot ért el a szükséglete éppen a fa alatt.
Nálam az Issai a kerítésre van futtatva,a metszése annyiból áll,hogy a tekeredett és a száraz ágakat kivágom ahol sűrű ott ritkítom,a hosszú hajtásokat felére vagy harmadára visszavágom.Valahol olvastam,hogy a virágzáskor a monilia elleni permetezés jobb kötést eredményez. Én soha nem permeteztem,mégis bőven termett. Kivéve,ha a tavaszi fagy elvitte.
A legmeglepőbb az, hogy az ecsettel bevitt virágporból a rovarok véletlenül sem visznek át pollent másik virágba. Teljesen egyértelmű, hogy csak a beporzott virágok kötnek. Jól látható, hogy az előző képsorozat első képén csupán a kiszemelt ágrész célzott virágai kötöttek. Azok viszont fürtösen. Ezekkel a kísérletekkel minden részlet jól kitapasztalható az asimina megtermékenyülésére vonatkozóan.
A nem őntermékeny, magányos példányokkal viszont nagyon érdekes dolgokat lehet művelni. Miután nem cél, hogy az éretten maguktól lehulló nagyméretű gyümölcsök magukat és mást összezúzzanak, a fa felső részének a mesterséges megtermékenyítésből való kihagyásával azt teljesen termés nélkül lehet hagyni. Sőt az ágak egyes részeinek beporzásával, ill. kihagyásával tetszés szerint "helyezhetjük el" a gyümölcsöket. A szemléltetés kedvéért az idén is játszadoztam ebben a témában.
Jól láthatóan a többszöri intenzív ecseteléssel nem csupán egyáltalán termés produkálható, hanem az intenzitás függvényében lesznek egyesek, kevés, vagy sok gyümölcsből álló fürtösek a termések.
Íme, néhány példa:
A felső ágak javarészt kihagyva a beporzásból, kivéve egy-egy kiszemelt virágot, a feltételezés bizonyítása kedvéért:
Ti csak fújjátok a magatokét! Én a magamét ezután is méz-energiaital-víz turmixszal fogom fújni! Igaz ,hogy tavaly csak a nagy fám virított egyedül és nem poroztam és öntermékenynek bizonyult, de most már kettő terem ecset nélkül és lehet, hogy az idén próbált mézes turmixnak semmi köze sincs az egészhez. De még két év és a cívis50 magoncai is be fognak lépni a virágzók csapatába. Majd meglátjuk!
Ha azért száradtak le a gyümölcs kezdemények,mert elégtelenül kötöttek,akkor én fám nem Sunflower vagy a Sunflower
is idegen termékenyülő,mint a legtöbb fajta. Ez van. Egyébként poroztam volna idegen virágporral,de
nekem nincsen lehetőségem a szemben lévő szomszédtól idegen pollent kérni,de jövőre remélhetőleg már másik saját fám is virágzik többet és megtudom oldani a genetikailag eltérő virágporral való megtermékenyítést.Egyébként volt másik fán is néhány virág,de azok fejletlenül leestek.
Nyitott szemmel járok,de itt Orosházán még egyetlen kertben sem találkoztam Asiminával a sajátomon kívül.
Még annyit, hogy szomszéd fája most dugig volt virággal, nem tudom a termés hogy áll, nem akartam zavarni mert építkeznek, de ősszel kiásható, elvihető a fa, egy jelképes összeg fejében. Oltványról van szó, csak nem tudjuk milyen.
A kötés/nem kötés kérdésére a cseresznye ad jó szemléltetést. A nem öntermékeny és a közelükben megfelelő pollenadó híján álló egyedeken is első lépésben létrejönnek a gyümölcsök, majd úgynevezett "léha" szemekként lehullanak. De az egyéb fajok nem öntermékeny és idegen pollennel be nem porzott virágokból fejlődő életképtelen termései is hasonlóan viselkednek. Gyanús, hogy az a bizonyos "Sunflower" is csak úgy Sunflower, mint a "Vaniglia" címkét viselő, porzós virág nélküli, valójában Tipok, a kákik világában.
Az önterméketlen asiminát ugyanis hiábavaló saját virágjairól ecsetelni. Ki kellett volna próbálni célzottan, néhány virágot másik egyed pollenjével porozni. Meggyőződésem, hogy leleplezhető lett volna a turpisság!!!
Nem értem ez hogy lehet. A képen látszik hogy van gyümölcs, növekedésnek indultak. Ez kötődés nélkül nem lenne. ha nem köt, simán leesik az elszáradt virág. ha a közepe még fent marad, kötődés nélkül biztos hogy kezd növekedni. Nálad pedig jól látszik hogy már növekedtek.
Nálam az 5 virágból 3 kötött, de az az 1 ami megmaradt szemlátomást növekszik. Remélem, megkóstolhatom. Nem tudom mi a baj a Sunflowerrel. Nem finom? ha nem fog ízleni, ősszel vágom kifelé és teszek helyére fügét. Van még egy kisebb Owerlise is, most virágzott volna először, de bimbó állapotban maradt minden virága.
Pedig ecsetelte az egyébként eleve önporzó Sunflowert! Akkor miért nem kötöttek neki? Te mit tudsz erről a fajtáról?
gáborke: Nekem is van tőle egy magoncom, elméletileg Mango fantázianevű. :) Kíváncsian várom az első termését a képed után! :) Márciusban szokták szedni az oltóvesszőt, de szerintem a pawnál nagyjából mindegy.
Nagyon szép! Milyen fajta magjáról lett? Prima??? :)) Tavasszal mindenképpen kereslek oltóág ügyben! :) Már csak a különleges termése miatt is! :))))Galaxy a te általad adott én lenne különben? Én hívhatom ugye "Fütyipawrika"-nak?? :D
Szépen nőnek a termések. Szinte minden virág kötött, teljesen önporzó ez a magonc úgy tűnik, szelekció nélkül sikerült kifogni egy jó darabot:) (Galaxy)
Különben bármelyik fajta jó lehet, kivéve Sunflower, legalábbis itt a fórumon(és nálam) nem túl népszerű. :) Prolific, Prima1216, Wells, Overleese. Ezekről van a legtöbb tapasztalat és eddig jól beváltak. Az első kettő köt leghamarabb termést!
Tényleg kissé ritkás a lombozata a fenológiai állapotához képest! Az elágazások száma is kevesebb mint nálam, valószínű ezért sem kötött még termést a tied! Mondjuk nálam is csak az alján kötött ami kötött...
Balesz21: Ha a dmkertnél láttad, akkor én nem ajánlom....még ha igaz is lenne amit írnak, akkor is húzós az ár, de közel sem olyan fejlettségű növényt küldenek mint amit írnak... Az meg, hogy 2 év múlva terem....3 éve vettem, de még mindig legalább 2 év mire teremni fog az enyém. :) Különben más növényeikkel megvagyok elégedve, de ez a "prima trükk" aljas volt.
Nekem is van isaim, de sajnos most is eldobálta a virágokat. Az növény növekedésének elején metszetted, netán ha emlékszel, hogy hány fő szárat, vagy szárakat hagytál. Én nem metszettem még, lehet ez a baj.
Sok virág, virágzik, közben elszárad, így nagyon kevés köt, egy-kettő terméskezdemény elkezd nőni, majd az is leesik.
